Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Dési Huber István

Index Dési Huber István

Dési Huber István (Nagyenyed, 1895. február 6. – Budapest, 1944. február 25.) posztumusz Kossuth-díjas (1958) magyar festőművész, grafikus.

56 kapcsolatok: Bátorliget, Budapest, Budapest IX. kerülete, Csendélet, Dés, Derkovits Gyula, Első világháború, Erdély, Ernst Múzeum, Expresszionizmus, Február 25., Február 6., Firenze, Fiumei Úti Sírkert, Ganz vállalatok, Hollókő, Huber Győző, József Attila-lakótelep (Budapest), KÚT (képzőművészet), Kállai Ernő (művészeti író), Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium, Képzőművészek Új Társasága, Körner József, Kolozsvár, Kossuth-díj, Kubizmus, Linóleummetszet, Magyar Nemzeti Galéria, Magyarország, Műcsarnok, Nagyenyed, Németek, Olaszország, Olcsai-Kiss Zoltán, Pécs, Posztumusz, Radnóti Miklós, Rákospalota, Rézkarc, Sorkatonai szolgálat Magyarországon, Sugár Andor, Szinyei Merse Pál Társaság, Szopos Sándor, Torino, Vincent van Gogh, 1895, 1924, 1928, 1930, 1934, ..., 1937, 1938, 1939, 1942, 1943, 1944. Bővíteni index (6 több) »

Bátorliget

Bátorliget község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járásban.

Új!!: Dési Huber István és Bátorliget · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Dési Huber István és Budapest · Többet látni »

Budapest IX. kerülete

A Magyar Iparművészeti Múzeum épülete Ferencvárosi plébániatemplom a Bakáts téren archivedate.

Új!!: Dési Huber István és Budapest IX. kerülete · Többet látni »

Csendélet

A csendélet festőien csoportosított tárgyak és/vagy állatok ábrázolása.

Új!!: Dési Huber István és Csendélet · Többet látni »

Dés

Désakna környéke (NY) 1769–1773 között Dés környéke (K) 1769–1773 között Dés (kiejtve: Dézs, románul Dej, németül Deesch, korábban Burglos) város (municípium) Romániában Kolozs megyében.

Új!!: Dési Huber István és Dés · Többet látni »

Derkovits Gyula

Derkovits Gyula (Szombathely, 1894. április 13. – Budapest, 1934. június 18.) posztumusz Kossuth-díjas magyar festő és grafikus, a magyar képzőművészet egyik nagy alakja.

Új!!: Dési Huber István és Derkovits Gyula · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Új!!: Dési Huber István és Első világháború · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Új!!: Dési Huber István és Erdély · Többet látni »

Ernst Múzeum

Az Ernst Múzeum egy kortárs magyar művészeti múzeum volt Budapesten.

Új!!: Dési Huber István és Ernst Múzeum · Többet látni »

Expresszionizmus

Az expresszionizmus fogalma: expresszívnek nevezünk minden olyan művészi megnyilvánulást, mely az alkotó szubjektív reflexióinak kifejezésére helyezi a hangsúlyt, expresszionizmusnak pedig azt a művészi irányt, mely a 20. század elejétől a polgári társadalom elleni tiltakozása jeléül céljának tekintette, hogy a valóság látszatának puszta ábrázolása helyett a valóságról képzett érzéseit, gondolatait fejezze ki, lehetőleg közvetlenül, minden fegyelmezően közbeiktatott megkötöttség nélkül.

Új!!: Dési Huber István és Expresszionizmus · Többet látni »

Február 25.

Névnapok: Géza + Cézár, Décse, Gécsa, Gyécsa, Tacitusz, Taráz, Tarcal, Tarcsa, Tarsa, Tege, Valda, Vanda.

Új!!: Dési Huber István és Február 25. · Többet látni »

Február 6.

Névnapok: Dorottya, Dóra + Agmánd, Ajándék, Áldor, Amand, Amanda, Ámor, Annadóra, Ditte, Dolli, Dórabella, Doren, Dorinka, Dorit, Dorka, Dorkás, Dorotea, Doroti, Gara, Júnó, Kalliszta, Kasszandra, Korvin, Manda, Mendi, Menodóra, Réka, Szamanta, Szilvánusz, Tétisz, Ticiána, Titán, Titánia, Titanilla, Titusz.

Új!!: Dési Huber István és Február 6. · Többet látni »

Firenze

Firenze, Olaszország egyik nagyvárosa, egyben Toszkána régió székhelye és kulturális központja.

Új!!: Dési Huber István és Firenze · Többet látni »

Fiumei Úti Sírkert

A Fiumei Úti Sírkert, a közbeszédben Kerepesi úti temető vagy Kerepesi temető, gyakran Fiumei úti temető, korábban Mező Imre úti temető Budapest és egyben Magyarország egyik legfontosabb temetője.

Új!!: Dési Huber István és Fiumei Úti Sírkert · Többet látni »

Ganz vállalatok

Ganz Műszer Művek A Lipták Pál és munkatársai által tervezett, a mai Kis Rókus utca és a Marczibányi tér sarkán álló Nagycsarnok Ganz Ábrahám mellszobra. Budapest XIX., Üllői út 200. Ganz Ábrahám 1844-ben hozta létre vasöntödéjét Budán.

Új!!: Dési Huber István és Ganz vállalatok · Többet látni »

Hollókő

Hollókő (németül: Rabenstein, szlovákul: Havraní Kameň) egy község Nógrád vármegyében, a Szécsényi járásban.

Új!!: Dési Huber István és Hollókő · Többet látni »

Huber Győző

Huber Győző (Tapolca, 1892. január 25. – Dés, 1957. február 27.) erdélyi magyar regényíró.

Új!!: Dési Huber István és Huber Győző · Többet látni »

József Attila-lakótelep (Budapest)

A József Attila-lakótelep (rövidítve: JALT) Budapest egyik városrésze, lakótelepe a IX. kerületben.

Új!!: Dési Huber István és József Attila-lakótelep (Budapest) · Többet látni »

KÚT (képzőművészet)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Képzőművészek Új Társasága.

Új!!: Dési Huber István és KÚT (képzőművészet) · Többet látni »

Kállai Ernő (művészeti író)

Kállai Ernő, 1900-ig Kamengieser (Szakálháza, 1890. november 9. – Budapest, Józsefváros, 1954. november 28.) művészettörténész, művészeti író, kritikus.

Új!!: Dési Huber István és Kállai Ernő (művészeti író) · Többet látni »

Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium

A budapesti Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégiumban („Kisképző”) 10 szak oktatása folyik.

Új!!: Dési Huber István és Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium · Többet látni »

Képzőművészek Új Társasága

A Képzőművészek Új Társasága (KUT vagy KÚT) magyar művészcsoport, amely a modern képzőművészeti irányzatok híve volt, a Nyolcak utódja, 1924-től 1949-ig működött.

Új!!: Dési Huber István és Képzőművészek Új Társasága · Többet látni »

Körner József

Körner József (Budapest, 1907. március 17. – Budapest, 1971. február 3.) magyar építész, a CIAM magyar csoportjának tagja, később a szocialista realizmus képviselője, Kossuth-díjas (1959).

Új!!: Dési Huber István és Körner József · Többet látni »

Kolozsvár

Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.

Új!!: Dési Huber István és Kolozsvár · Többet látni »

Kossuth-díj

magyar állami kitüntetés névadója A Kossuth-díj a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetés, amely Kossuth Lajosról kapta a nevét.

Új!!: Dési Huber István és Kossuth-díj · Többet látni »

Kubizmus

Prágában A kubizmus avantgárd művészeti mozgalom volt a 20. század elején.

Új!!: Dési Huber István és Kubizmus · Többet látni »

Linóleummetszet

Linóleummetszet készítése A linóleummetszet vagy linómetszet a fametszethez hasonló magasnyomású sokszorosító eljárás, az ilyen eljárással készült grafikai lap.

Új!!: Dési Huber István és Linóleummetszet · Többet látni »

Magyar Nemzeti Galéria

A háttérben a Nemzeti Galéria épülete (a volt Királyi Palota) A Nemzeti Galéria épülete közelről Szalonfal a 19. századi gyűjteményben Enteriőr az 1800 utáni Nemzetközi Gyűjteményben A Magyar Nemzeti Galéria a magyarországi képzőművészetet dokumentáló és bemutató legnagyobb közgyűjtemény.

Új!!: Dési Huber István és Magyar Nemzeti Galéria · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Dési Huber István és Magyarország · Többet látni »

Műcsarnok

A Műcsarnok Budapest legnagyobb kiállítóterme, amely a Hősök terén található a Szépművészeti Múzeummal szemközt.

Új!!: Dési Huber István és Műcsarnok · Többet látni »

Nagyenyed

Nagyenyed környéke 1770 körül A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium, amelyet 1622-ben a fejedelem alapított, az egyetemes magyarság egyik leghíresebb és legrégebbi oktatási intézménye (1905) A nagyenyedi kollégium ma alapítójának szobra az intézmény udvarán Bethlen Gábor szobra a Kollégium parkjában Nagyenyed (románul Aiud, németül Straßburg am Mieresch, más néven Enyeden, latinul Egidiopolis, vagy Brucla, szászul Stroßbrich) város Romániában, Fehér megyében.

Új!!: Dési Huber István és Nagyenyed · Többet látni »

Németek

A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.

Új!!: Dési Huber István és Németek · Többet látni »

Olaszország

Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.

Új!!: Dési Huber István és Olaszország · Többet látni »

Olcsai-Kiss Zoltán

Olcsai-Kiss Zoltán (Szalafő, 1895. november 4. – Budapest, 1981. január 3.) magyar szobrászművész, Munkácsy-díjas (1953), Kossuth-díjas (1959), érdemes művész (1969).

Új!!: Dési Huber István és Olcsai-Kiss Zoltán · Többet látni »

Pécs

Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.

Új!!: Dési Huber István és Pécs · Többet látni »

Posztumusz

A posztumusz (a latin postumus szóból, gyakran előfordul a hibás poszthumusz alakban is) melléknévi jelzőt általában valakinek a halála után megvalósult jogosultságra, publikációra, elismerésre alkalmazzuk.

Új!!: Dési Huber István és Posztumusz · Többet látni »

Radnóti Miklós

Radnóti Miklós (született: Glatter; egyéb névváltozatai: Radnói, Radnóczi) (Budapest, Lipótváros, 1909. május 5. – Abda, 1944. november 4. vagy november 9.) magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője.

Új!!: Dési Huber István és Radnóti Miklós · Többet látni »

Rákospalota

Rákospalota egyike az 1950-ben Budapesthez csatolt megyei városoknak, ma Budapest városrésze a XV. kerületben.

Új!!: Dési Huber István és Rákospalota · Többet látni »

Rézkarc

Rembrandt: Ádám és Éva, rézkarc A rézkarc (régiesen aquafortis) hagyományos, sokszorosítható grafikák készítésére alkalmas eljárás, amikor a védőréteggel (pl. viasszal) bevont rézlemezbe tűvel karcolt grafikát a vonalak alatt védtelenné váló rézbe savval maratják bele, majd tintával nyomatokat készítenek papírra.

Új!!: Dési Huber István és Rézkarc · Többet látni »

Sorkatonai szolgálat Magyarországon

Sorállományú csapatrendész 65M gyakorlóruházatban A sorkatonai szolgálat egy adott állam részéről az állampolgáraitól megkövetelt, kötelező jellegű, határozott ideig tartó katonai szolgálat, illetve az ehhez kapcsolódó intézmények, eljárások és rendszerek gyűjtőfogalma.

Új!!: Dési Huber István és Sorkatonai szolgálat Magyarországon · Többet látni »

Sugár Andor

Sugár Andor (Budapest, 1903. március 10. – Sárvár–Auschwitz között, 1944. május) magyar festőművész.

Új!!: Dési Huber István és Sugár Andor · Többet látni »

Szinyei Merse Pál Társaság

Sidló Ferenc: ''Zichy Mihály emléktábla'' Nagy István: ''Sárgakendős kislány'' Nagy István: ''Erdélyi táj'' A Szinyei Merse Pál Társaságot 1920.

Új!!: Dési Huber István és Szinyei Merse Pál Társaság · Többet látni »

Szopos Sándor

Szopos Sándor (Csíkszereda, 1881. szeptember 8. – Kolozsvár, 1954. december 24.) festőművész, grafikus.

Új!!: Dési Huber István és Szopos Sándor · Többet látni »

Torino

A Medusa feje a királyi palota kapuján Torino (piemontiul, valamint több egyéb nyelven Turin) közel 871 ezer lakosával Róma, Milánó és Nápoly után Olaszország negyedik legnépesebb városa (közigazgatásilag comune).

Új!!: Dési Huber István és Torino · Többet látni »

Vincent van Gogh

Vincent van Gogh (holland kiejtése vagy,, magyar beszédben vagy, eredeti nevén Vincent Willem van Gogh) (Hollandia, Groot-Zundert, 1853. március 30. – Franciaország, Auvers-sur-Oise, 1890. július 29.) holland festőművész, a posztimpresszionizmus egyik legnagyobb alakja.

Új!!: Dési Huber István és Vincent van Gogh · Többet látni »

1895

Nincs leírás.

Új!!: Dési Huber István és 1895 · Többet látni »

1924

Nincs leírás.

Új!!: Dési Huber István és 1924 · Többet látni »

1928

Nincs leírás.

Új!!: Dési Huber István és 1928 · Többet látni »

1930

Nincs leírás.

Új!!: Dési Huber István és 1930 · Többet látni »

1934

A Nemzet Vértanúinak emlékműve.

Új!!: Dési Huber István és 1934 · Többet látni »

1937

Nincs leírás.

Új!!: Dési Huber István és 1937 · Többet látni »

1938

Nincs leírás.

Új!!: Dési Huber István és 1938 · Többet látni »

1939

Nincs leírás.

Új!!: Dési Huber István és 1939 · Többet látni »

1942

Nincs leírás.

Új!!: Dési Huber István és 1942 · Többet látni »

1943

Nincs leírás.

Új!!: Dési Huber István és 1943 · Többet látni »

1944

Nincs leírás.

Új!!: Dési Huber István és 1944 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »