Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
50 kapcsolatok: A Magyar Érdemrend tisztikeresztje, Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt., Anna Margit, Augusztus 16., Bálint Sándor (néprajzkutató), Bernáth Aurél, Budapest, Budapest díszpolgára, Corvina Könyvkiadó, Dankó László, Engelsz József, Esterházy Péter, Felvinczi Takács Zoltán, Gustave Courbet, Henry Moore, Hidvégi Máté, II. János Pál pápa, Kerényi Károly, Klebelsberg Kuno, Klukon Edit, Magyar Örökség díj, Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, Magyar Művészeti Akadémia, Magyar Nemzeti Galéria, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyarok, Magyarország, Makovecz Imre, Marc Chagall, Masaccio, Móra Ferenc-emlékérem, Prima Primissima díj, Ránki Dezső, Róma, Sík Sándor, Stephanus-díj, Széchenyi-díj, Szeged, Szegedi Tudományegyetem, Szent István Társulat, Szent István Tudományos Akadémia, Szeptember 22., Tamási Áron, Vatikán, Vincent van Gogh, 1923, 1954, 1966, 1970, 2023.
A Magyar Érdemrend tisztikeresztje
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat Az érdemrend doboza a címerrel A Magyar Érdemrend tisztikeresztje, a Magyar Érdemrend egyik fokozata.
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és A Magyar Érdemrend tisztikeresztje · Többet látni »
Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt.
Az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zártkörűen működő Részvénytársaság egy általános biztosító társaság, a holland székhelyű AEGON N. V. cégcsoport magyarországi leányvállalata.
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. · Többet látni »
Anna Margit
Anna Margit (Eredetileg Sichermann, aztán Sólyom) (Borota, 1913. december 23. – Budapest, 1991. június 3.) magyar festőművész, Ámos Imre felesége.
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és Anna Margit · Többet látni »
Augusztus 16.
Névnapok: Ábrahám + Ábrán, Áhim, Amelita, Csépán, Dioméd, Ibrahim, István, Joachim, Joáhim, Joakim, Rokkó, Rókus, Stefán, Szeréna, Szerénke, Szerénusz, Szira, Szirka, Szirom, Szironka, Teodor, Ugor.
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és Augusztus 16. · Többet látni »
Bálint Sándor (néprajzkutató)
Bálint Sándor (Szeged, 1904. augusztus 1. – Budapest, 1980. május 10.) magyar néprajzkutató és művészettörténész, „a legszögedibb szögedi”, a 20. századi magyar néprajz és folklorisztika egyik legnagyobb alakja, rövid ideig nemzetgyűlési képviselő.
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és Bálint Sándor (néprajzkutató) · Többet látni »
Bernáth Aurél
'''Bernáth Aurél''' emléktáblája egykori lakhelyén, a Stollár Béla utca 4. szám alatt Bernáth Aurél (Marcali, 1895. november 13. – Budapest, 1982. március 13.) kétszeres Kossuth-díjas magyar festőművész, grafikus, művészpedagógus, művészeti író, Roboz István újságíró és lapszerkesztő unokája.
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és Bernáth Aurél · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és Budapest · Többet látni »
Budapest díszpolgára
A Budapest díszpolgára kitüntető címet Budapest Főváros Közgyűlése adja 1991 óta.
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és Budapest díszpolgára · Többet látni »
Corvina Könyvkiadó
Corvina Könyvkiadó, teljes nevén Corvina Művészeti és Idegennyelvű Könyvkiadó Vállalat (1955. január 1. –), székhely: Budapest.
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és Corvina Könyvkiadó · Többet látni »
Dankó László
Dankó László magyar római katolikus pap, kalocsai, majd kalocsa-kecskeméti érsek.
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és Dankó László · Többet látni »
Engelsz József
Engelsz József (Répcelak, 1928. április 27. – Szentendre, 2009. november 8.) kétszeres Munkácsy-díjas magyar ötvös- és szobrászművész.
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és Engelsz József · Többet látni »
Esterházy Péter
Esterházy Péter (Budapest, 1950. április 14. – Budapest, 2016. július 14.) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, publicista, a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) alapító tagja.
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és Esterházy Péter · Többet látni »
Felvinczi Takács Zoltán
A Tolnai világlexikona munkatársai. Legfelső sor Takács Zoltán a második. 1912. január 1. Felvinczi Takács Zoltán (Nagysomkút, 1880. április 7. – Budapest, 1964. december 4.) magyar művészettörténész.
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és Felvinczi Takács Zoltán · Többet látni »
Gustave Courbet
Jean Désiré Gustave Courbet (Ornans, Doubs, 1819. június 10. – La Tour-de-Peilz, Vaud kanton, Svájc, 1877. december 31.) francia festő.
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és Gustave Courbet · Többet látni »
Henry Moore
Sir Henry Spencer Moore, (Castleford, Yorkshire, 1898. július 30. – Much Hadham, 1986. augusztus 31.) brit képzőművész, a 20. század egyik legjelentősebb szobrászművésze.
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és Henry Moore · Többet látni »
Hidvégi Máté
Hidvégi Máté (Budapest, 1955. november 9. –) magyar biokémikus, rákkutató, címzetes egyetemi tanár, az Avemar feltalálója.
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és Hidvégi Máté · Többet látni »
II. János Pál pápa
Szent II.
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és II. János Pál pápa · Többet látni »
Kerényi Károly
Kerényi Károly, Karl Kerényi (Temesvár, 1897. január 15. – Kilchberg, Zürich kanton, Svájc, 1973. április 14.) élete utolsó három évtizedében Svájcban élő magyar klasszika-filológus, vallástörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja 1949-ig.
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és Kerényi Károly · Többet látni »
Klebelsberg Kuno
Klebelsberg Kuno Klebelsberg Kastély Pesthidegkút Gróf thumburgi Klebelsberg Kuno Imre Aurél Ferenc (Magyarpécska, Arad vármegye, 1875. november 13. – Budapest, 1932. október 11.) magyar jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, rövid ideig (1921–1922) belügy-, majd közel tíz évig (1922–1931) vallás- és közoktatásügyi miniszter.
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és Klebelsberg Kuno · Többet látni »
Klukon Edit
Klukon Edit (Budapest, 1959. február 22. –) magyar zongoraművész.
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és Klukon Edit · Többet látni »
Magyar Örökség díj
A Magyar Örökség díjat Farkas Balázs, Fekete György és Makovecz Imre javaslatára a Magyarországért Alapítvány kuratóriuma hozta létre 1995-ben.
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és Magyar Örökség díj · Többet látni »
Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége
Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége (rövidítése MKISZ; 1061 Budapest, Andrássy út 6. sz.; alapítva 1949-ben).
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége · Többet látni »
Magyar Művészeti Akadémia
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) önkormányzás elvén alapuló köztestület, amely a művészettel – különösen az irodalommal, a zenével, a képző-, ipar- és tervezőművészettel, valamint az építészettel, a fotó-, film-, előadó- és népművészettel –, továbbá a művészet elemzésével, támogatásával, oktatásával, hazai és nemzetközi bemutatásával, közkinccsé tételével, illetve a magyar művészek képviseletével összefüggő országos közfeladatokat lát el.
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és Magyar Művészeti Akadémia · Többet látni »
Magyar Nemzeti Galéria
A háttérben a Nemzeti Galéria épülete (a volt Királyi Palota) A Nemzeti Galéria épülete közelről Szalonfal a 19. századi gyűjteményben Enteriőr az 1800 utáni Nemzetközi Gyűjteményben A Magyar Nemzeti Galéria a magyarországi képzőművészetet dokumentáló és bemutató legnagyobb közgyűjtemény.
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és Magyar Nemzeti Galéria · Többet látni »
Magyar Nemzeti Múzeum
A Magyar Nemzeti Múzeum, a magyar közbeszédben gyakran csak „Nemzeti Múzeum” országos múzeum, mely a magyar történelem tárgyi emlékeit gyűjti és mutatja be.
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és Magyar Nemzeti Múzeum · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és Magyarország · Többet látni »
Makovecz Imre
búcsú helyszíne Stephaneum Makovecz Imre (Budapest, 1935. november 20. – Budapest, 2011. szeptember 27.) Kossuth- és Ybl Miklós-díjas magyar építész, a magyar organikus építészet megteremtője.
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és Makovecz Imre · Többet látni »
Marc Chagall
Judel Pen: Chagall Marc Chagall (Moise Zaharovics Sagalov, másként Moishe Segal, oroszul: Марк Захарович Шагал, Мойше Хацкелевич Сегалов) (Vityebszk, Orosz Birodalom, 1887. július 7. – Saint-Paul-de-Vence, Franciaország, 1985. március 28.) orosz-zsidó származású, honosított francia festőművész, a modern festészet egyik kiemelkedő alakja, a párizsi iskola tagja.
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és Marc Chagall · Többet látni »
Masaccio
Masaccio (ejtsd: maszaccsó, eredeti név: Tommaso Cassai vagy Tommaso di Ser Giovanni di Mone) (San Giovanni Valdarno, 1401. december 21. – Róma, 1428 ősze) az olasz reneszánsz quattrocento időszakának jelentős festője.
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és Masaccio · Többet látni »
Móra Ferenc-emlékérem
A Móra Ferenc-emlékérem – az alapításkori írásmódon Móra Ferenc Emlékérem – muzeológusoknak adományozható legmagasabb állami szakmai kitüntetés volt 1972 és 1990 között.
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és Móra Ferenc-emlékérem · Többet látni »
Prima Primissima díj
A Prima Primissima díjat Demján Sándor vállalkozó a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) támogatásával alapította 2003-ban, hogy évenkénti átadásával megjutalmazzanak olyan művészeket, sportolókat, valamint a tudományos élet, a népművelés, az oktatás és a sajtó képviselőit, akik munkásságukkal kiérdemelték a legkiválóbbaknak járó elismerést, s teljesítményük, emberi tartásuk, értékrendjük követendő lehet mások számára.
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és Prima Primissima díj · Többet látni »
Ránki Dezső
Ránki Dezső (Budapest, 1951. szeptember 8. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zongoraművész.
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és Ránki Dezső · Többet látni »
Róma
Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és Róma · Többet látni »
Sík Sándor
Sík Sándor (Budapest, 1889. január 20. – Budapest, 1963. szeptember 28.) piarista tanár, tartományfőnök, költő, műfordító, irodalomtörténész, egyházi író, cserkészvezető, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1946–49), Kossuth-díjas (1948), a 20.
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és Sík Sándor · Többet látni »
Stephanus-díj
A Stephanus-díj a Szent István Társulat és a Stephanus Alapítvány közösen alapított kulturális díja.
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és Stephanus-díj · Többet látni »
Széchenyi-díj
A Széchenyi-díj magyar állami kitüntetés, a Magyar Népköztársaság Állami Díja utódja, mely helyett 1990 óta szolgál a tudományos élet kiemelkedő képviselőinek elismerésére.
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és Széchenyi-díj · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és Szeged · Többet látni »
Szegedi Tudományegyetem
A Szegedi Tudományegyetem (röviden: SZTE) – Universitas Scientiarum Szegediensis / University of Szeged – Magyarországon, Szeged városában működő, közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény.
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és Szegedi Tudományegyetem · Többet látni »
Szent István Társulat
A Szent István Társulat katolikus szellemű nyomdatermékeket előállító és terjesztő, a püspöki kar erkölcsi támogatását élvező, tagdíjat fizető és emiatt illetménykötetben részesülő társulati tagsággal rendelkező üzleti vállalat.
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és Szent István Társulat · Többet látni »
Szent István Tudományos Akadémia
A Szent István Tudományos Akadémia (SZIA, 2004-ig Szent István Akadémia) a Szent István Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályából 1915-ben alakult, 1916 januárjától működő katolikus tudós társaság, mely „a Magyar Tudományos Akadémiával egyenrangú, önálló tudományos akadémiaként szerveződött meg”.
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és Szent István Tudományos Akadémia · Többet látni »
Szeptember 22.
Névnapok: Móric + Armida, Armilla, Emerita, Írisz, Marót, Maurícia, Mór, Ottó, Tamás, Zelinda, Zella, Zöldike, Zsella Ez az őszi (a déli félgömbön a tavaszi) nap-éj egyenlőség napja és az ősz (a déli félgömbön a tavasz) kezdete: ezen a napon az éjjelek és a nappalok a Föld minden pontján egyforma hosszúak.
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és Szeptember 22. · Többet látni »
Tamási Áron
Tamási Áron szülőháza MOM közvetlen szomszédságában – élt. Emléktábla a ház falán Tamási Áron sírköve Farkaslakán Tamási Áron (született: Tamás János, Farkaslaka, 1897. szeptember 19. – Budapest, 1966. május 26.) Kossuth-díjas székely magyar író.
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és Tamási Áron · Többet látni »
Vatikán
A Vatikán, hivatalos nevén Vatikánvárosi Állam, gyakran Vatikánváros független városállam, teokratikus, választásos abszolút monarchia Európában, az Appennini-félszigeten.
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és Vatikán · Többet látni »
Vincent van Gogh
Vincent van Gogh (holland kiejtése vagy,, magyar beszédben vagy, eredeti nevén Vincent Willem van Gogh) (Hollandia, Groot-Zundert, 1853. március 30. – Franciaország, Auvers-sur-Oise, 1890. július 29.) holland festőművész, a posztimpresszionizmus egyik legnagyobb alakja.
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és Vincent van Gogh · Többet látni »
1923
Nincs leírás.
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és 1923 · Többet látni »
1954
Nincs leírás.
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és 1954 · Többet látni »
1966
Nincs leírás.
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és 1966 · Többet látni »
1970
Nincs leírás.
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és 1970 · Többet látni »
2023
---- 2023 májusában az Egészségügyi Világszervezet bejelentette, hogy már nem tekinti vészhelyzetnek a Covid19-pandémiát.
Új!!: Dávid Katalin (művészettörténész) és 2023 · Többet látni »
