11 kapcsolatok: Ahaggar-hegység, Hamada, Középső kőkorszak, Niger (ország), Oázis, Szahara (sivatag), Sziklarajz, Taszilin-Ádzser, Tenere, Tibeszti, Tubuk.
Ahaggar-hegység
Az Ahaggar-hegység vagy más néven Hoggar-hegység (arabul:, tuareg nyelven: idurar uhaggar) a Szahara közepén, Algéria délkeleti sarkában található hegység, masszívum.
Új!!: Dzsádói-fennsík és Ahaggar-hegység · Többet látni »
Hamada
Hamada a Zöld-foki Köztársaság területén A hamada vagy hammada (arabul:همادة, hammāda: ’kihalt, elhagyatott, üres’) a sivatagok egyik típusa.
Új!!: Dzsádói-fennsík és Hamada · Többet látni »
Középső kőkorszak
A középső kőkorszak (átmeneti kőkorszak, mezolitikum) a régészek adta elnevezés a kőkorszak egy szakaszára, amely a földtörténet szempontjából a korai európai holocénnel esik egybe.
Új!!: Dzsádói-fennsík és Középső kőkorszak · Többet látni »
Niger (ország)
Niger (franciául: Niger, arabul: النيجر, fula nyelven: Niiser, hausza nyelven: Nijar) hivatalosan a Nigeri Köztársaság (franciául: République du Niger) tengerparttal nem rendelkező ország Nyugat-Afrikában.
Új!!: Dzsádói-fennsík és Niger (ország) · Többet látni »
Oázis
Ubári oázis a Szahara líbiai részén Az oázis (a görög όασις szóból, ami az ókori egyiptomi wḥ3t szóra vezethető vissza) olyan sivatagi ökoszisztéma, állat- és növénytársulás, amely a tágabb földrajzi-ökológiai környezetre nem jellemző vízforrások (források, kutak, folyók és mesterséges csatornák stb.) közelében alakult ki.
Új!!: Dzsádói-fennsík és Oázis · Többet látni »
Szahara (sivatag)
Természetes sziklaív Délnyugat-Líbiában A Szahara a Föld legnagyobb sivataga.
Új!!: Dzsádói-fennsík és Szahara (sivatag) · Többet látni »
Sziklarajz
A sziklarajzok (latin eredetű kifejezéssel petroglifák) az emberi művészet legrégebbi fennmaradt alkotásai közé tartoznak, a világ számos pontján fellelhetők.
Új!!: Dzsádói-fennsík és Sziklarajz · Többet látni »
Taszilin-Ádzser
A Taszilin-Ádzser, Tasszili n’Addzser vagy n’Addzser-fennsík (arabul:, „A folyók fennsíkja”) hegyvonulat a Szahara algériai részén, amely mintegy 500 km hosszan nyúlik el -től -ig). Legmagasabb pontja a 2158 m magas Afao az Adrar hegységben. A hegység legfőbb anyaga a homokkő, amelynek eróziója különös formákat hozott létre. A magasságnak és a kőzet víztartó-képességének köszönhetően a növényzet gazdagabb, mint a környező sivatagban. A ritkás erdőben olyan veszélyeztetett endémikus fajok is találhatóak, mint a szaharai ciprus és a szaharai mirtusz. Sziklaformák a hegységben.
Új!!: Dzsádói-fennsík és Taszilin-Ádzser · Többet látni »
Tenere
A Tenere elhelyezkedése A Tenere vagy Ténéré (berber: Tiniri) régió a Szahara sivatag közepének déli részén, óriási homoklapály, amely Niger délkeleti területeitől Csád nyugati részéig nyúlik.
Új!!: Dzsádói-fennsík és Tenere · Többet látni »
Tibeszti
A Tibeszti-hegység egy inaktív vulkánokból álló hegység a Szahara központi részén, Csád Bourkou-Ennedi-Tibeszti Régiójában.
Új!!: Dzsádói-fennsík és Tibeszti · Többet látni »
Tubuk
A tubuk (a francia és angol neve után toubou, német neve után tubu, tibu vagy tibbu) Észak-Afrika egy népcsoportja, akik a közép-szaharai régió és a Közép-Száhil övezet régiójának népeihez tartoznak.