Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
24 kapcsolatok: A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (1991), Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Comenius Egyetem, Csehszlovákia, Herder-díj, Homonna, Január 3., Közép-Európa, Magyar Tudományos Akadémia, Magyarország, Magyarországi németek, Michal Kováč, Milan Rastislav Štefánik, Nagy-Britannia, Osztrák Tudományos Akadémia, Osztrák–Magyar Monarchia, Pozsony, Simony, Szlovák Tudományos Akadémia, Szlovákia, Szlovákok, Tomáš Garrigue Masaryk, 1942.
A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (1991)
#ÁTIRÁNYÍTÁS A Magyar Érdemrend tisztikeresztje.
Új!!: Dušan Kováč és A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (1991) · Többet látni »
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Új!!: Dušan Kováč és Amerikai Egyesült Államok · Többet látni »
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Új!!: Dušan Kováč és Ausztria · Többet látni »
Comenius Egyetem
A Comenius Egyetem (szlovákul Univerzita Komenského v Bratislave, latinul: Universitas Comeniana Bratislavensis) szlovák állami felsőoktatási intézmény Pozsonyban.
Új!!: Dušan Kováč és Comenius Egyetem · Többet látni »
Csehszlovákia
Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo, Česko-Slovensko) 20.
Új!!: Dušan Kováč és Csehszlovákia · Többet látni »
Herder-díj
A Gottfried-von-Herder-Preis a hamburgi Alfred Toepfer Alapítvány által 1963-ban létrehozott díj, melyet évenként hét olyan kelet- és délkelet-európai tudósnak, művésznek adományoztak, aki jelentősen előremozdította e terület kulturális, tudományos és emberi kapcsolatait.
Új!!: Dušan Kováč és Herder-díj · Többet látni »
Homonna
A város panorámája Lakótelepen Sídlisko Pod Sokolejom A Szabadság tér A Mindenszentek tiszteletére szentelt plébániatemplom Homonna város Kelet-Szlovákiában.
Új!!: Dušan Kováč és Homonna · Többet látni »
Január 3.
Névnapok: Benjámin, Genovéva + Dzsenifer, Dzsenna, Dzsenni, Filadelfia, Gvendolin, Gyöngyvér, Hermina, Kardos, Zsinett.
Új!!: Dušan Kováč és Január 3. · Többet látni »
Közép-Európa
Közép-Európa Európának a Kelet- és Nyugat-Európa közé eső régiója.
Új!!: Dušan Kováč és Közép-Európa · Többet látni »
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Új!!: Dušan Kováč és Magyar Tudományos Akadémia · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Dušan Kováč és Magyarország · Többet látni »
Magyarországi németek
A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata címere A magyarországi németek a mai Magyarország második legnagyobb nemzetisége.
Új!!: Dušan Kováč és Magyarországi németek · Többet látni »
Michal Kováč
Michal Kováč (Szerelmes, 1930. augusztus 5. – Pozsony, 2016. október 5.) szlovák politikus, közgazdász, az önálló Szlovák Köztársaság első államfője.
Új!!: Dušan Kováč és Michal Kováč · Többet látni »
Milan Rastislav Štefánik
Milan Rastislav Štefánik (Kosaras, 1880. július 21. – Pozsonyivánka, 1919. május 4.) politikus, diplomata és csillagász, a szlovák történelem jelentős alakja.
Új!!: Dušan Kováč és Milan Rastislav Štefánik · Többet látni »
Nagy-Britannia
A Nagy-Britannia kifejezés több, egymástól jelentősen eltérő jelentéstartalommal bír.
Új!!: Dušan Kováč és Nagy-Britannia · Többet látni »
Osztrák Tudományos Akadémia
Az Osztrák Tudományos Akadémia (Österreichische Akademie der Wissenschaften - ÖAW) egy központi tudományos intézmény Ausztriában, melynek feladata az egyetemeken kívül történő kutatás támogatása és a tudomány képviselete.
Új!!: Dušan Kováč és Osztrák Tudományos Akadémia · Többet látni »
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Új!!: Dušan Kováč és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Dušan Kováč és Pozsony · Többet látni »
Simony
Simony (szlovákul Partizánske, 1948-1949: Baťovany, korábban Šimonovany) város Szlovákiában.
Új!!: Dušan Kováč és Simony · Többet látni »
Szlovák Tudományos Akadémia
Slovenská akadémia vied (SAV) a legfelsőbb tudományos intézmény Szlovákiában.
Új!!: Dušan Kováč és Szlovák Tudományos Akadémia · Többet látni »
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Új!!: Dušan Kováč és Szlovákia · Többet látni »
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Új!!: Dušan Kováč és Szlovákok · Többet látni »
Tomáš Garrigue Masaryk
Tomáš Garrigue Masaryk (Hodonín, 1850. március 7. – Lány, 1937. szeptember 14.) cseh filozófus, szociológus, egyetemi tanár, politikus, Csehszlovákia egyik alapítója és első elnöke.
Új!!: Dušan Kováč és Tomáš Garrigue Masaryk · Többet látni »
1942
Nincs leírás.
Új!!: Dušan Kováč és 1942 · Többet látni »
