Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
22 kapcsolatok: Adony (település), Baracs (település), Beloiannisz (település), Besnyő, Daruszentmiklós, Dunaújváros, Dunaújvárosi járás, Előszállás, Fejér vármegye, Iváncsa, Járás, Község, Kisapostag, Kulcs (település), Magyarország, Mezőfalva, Nagykarácsony, Nagyvenyim, Perkáta, Pusztaszabolcs, Rácalmás, 1957.
Adony (település)
Adony (római kori latin nevén: Vetus Salina, a 17. században: Rácadony, 1882 és 1902 között: Duna-Adony) város Fejér vármegye Dunaújvárosi járásában.
Új!!: Dunaújvárosi járás és Adony (település) · Többet látni »
Baracs (település)
Baracs község a Közép-Dunántúli régióban, Fejér vármegye déli szegletében, a Dunaújvárosi járásban.
Új!!: Dunaújvárosi járás és Baracs (település) · Többet látni »
Beloiannisz (település)
Beloiannisz (görögül: Μπελογιάννης) görög nemzetiségi község Fejér vármegye Dunaújvárosi járásában.
Új!!: Dunaújvárosi járás és Beloiannisz (település) · Többet látni »
Besnyő
Besnyő község Fejér vármegyében, a Dunaújvárosi járásban.
Új!!: Dunaújvárosi járás és Besnyő · Többet látni »
Daruszentmiklós
Daruszentmiklós község Fejér vármegyében, a Dunaújvárosi járásban, Dunaújvárostól 23 kilométerre.
Új!!: Dunaújvárosi járás és Daruszentmiklós · Többet látni »
Dunaújváros
Dunaújváros (ókori római nevén: Intercisa, németül: Neustadt an der Donau, szerbül: Pantelija, 1951 előtt: Pentele, Dunapentele, 1951–1961 között: Sztálinváros) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Fejér vármegye délkeleti részén, a Duna jobb partján.
Új!!: Dunaújvárosi járás és Dunaújváros · Többet látni »
Dunaújvárosi járás
A Dunaújvárosi járás Fejér vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Dunaújvárosi járás és Dunaújvárosi járás · Többet látni »
Előszállás
Előszállás nagyközség Fejér vármegyében, a Dunaújvárosi járásban.
Új!!: Dunaújvárosi járás és Előszállás · Többet látni »
Fejér vármegye
A Bory-vár Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi vármegyéje.
Új!!: Dunaújvárosi járás és Fejér vármegye · Többet látni »
Iváncsa
Iváncsa község Fejér vármegyében, a Dunaújvárosi járásban.
Új!!: Dunaújvárosi járás és Iváncsa · Többet látni »
Járás
Magyarország járásai a 2013. január 1-jétől a 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet szerint A járás a vármegye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon.
Új!!: Dunaújvárosi járás és Járás · Többet látni »
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Új!!: Dunaújvárosi járás és Község · Többet látni »
Kisapostag
Kisapostag község Fejér vármegyében, a Dunaújvárosi járásban.
Új!!: Dunaújvárosi járás és Kisapostag · Többet látni »
Kulcs (település)
Kulcs község Fejér vármegyében, a Dunaújvárosi járásban.
Új!!: Dunaújvárosi járás és Kulcs (település) · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Dunaújvárosi járás és Magyarország · Többet látni »
Mezőfalva
Mezőfalva (1951-ig: Herczegfalva) nagyközség Fejér vármegyében, a Dunaújvárosi járásban.
Új!!: Dunaújvárosi járás és Mezőfalva · Többet látni »
Nagykarácsony
Nagykarácsony község Fejér vármegyében, a Dunaújvárosi járásban.
Új!!: Dunaújvárosi járás és Nagykarácsony · Többet látni »
Nagyvenyim
Nagyvenyim község Fejér vármegyében, a Dunaújvárosi járásban.
Új!!: Dunaújvárosi járás és Nagyvenyim · Többet látni »
Perkáta
Perkáta nagyközség Fejér vármegyében, a Dunaújvárosi járásban.
Új!!: Dunaújvárosi járás és Perkáta · Többet látni »
Pusztaszabolcs
Pusztaszabolcs város Fejér vármegye keleti részén a Dunaújvárosi járásban.
Új!!: Dunaújvárosi járás és Pusztaszabolcs · Többet látni »
Rácalmás
Rácalmás Duna-parti város Fejér vármegyében, a Dunaújvárosi járásban.
Új!!: Dunaújvárosi járás és Rácalmás · Többet látni »
1957
Nincs leírás.
Új!!: Dunaújvárosi járás és 1957 · Többet látni »
