Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Dunai svábok

Index Dunai svábok

A dunai svábok (más néven Duna menti németek, németül Donauschwaben) az egykori Magyar Királyság és utódállamai, így a mai Magyarország területén élő német nyelvű népcsoport elnevezése.

95 kapcsolatok: A németek kitelepítése, Anyanyelv, Újhartyán, Asszimiláció (szociológia), Óbánya, Ófalu (Magyarország), Érsekhalma, Baja, Bajorország, Baranya vármegye, Bács-Kiskun vármegye, Bánáti svábok, Békés vármegye, Betelepülések és betelepítések Magyarországra, Bindorffer Györgyi, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Buda (városrész), Budaörs, Budafok, Budai-hegység, Budapest, Budapest XX. kerülete, Budapest XXIII. kerülete, Ceglédbercel, Cipszerek, Csolnok, Dorog, Dunabogdány, Dunaharaszti, Dunaszentmiklós, Elzász, Erdélyi szászok, Etnikum, Etyek, Fejér vármegye, Hajós, Hajdú-Bihar vármegye, Harta (Magyarország), Hessen, Kalocsa, Kárpát-medence, Környe, Közösség, Kecskéd, Kismaros, Komárom-Esztergom vármegye, Kultúra, Leányvár (település), Magyar Királyság, Magyarok, ..., Magyarország, Magyarországi németek, Máriahalom, Második világháború, Mecsek, Nagymaros, Német nyelv, Németalföld, Németek, Németország, Nemzetiség, Nyergesújfalu, Oszmán Birodalom, Osztrákok, Pfalz, Pilis (hegység), Piliscsaba, Pilisszentiván, Pilisvörösvár, Ráckeve, Sió, Solymár, Somogy vármegye, Sváb-Törökország, Svábföld, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, Szekszárd, Szendehely, Szigetújfalu, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Taksony (település), Társadalom, Tübingen, Tolna vármegye, Vas vármegye, Vértessomló, Vecsés, Veszprém vármegye, Württemberg, Zebegény, Zsámbék, 18. század, 19. század, 20. század. Bővíteni index (45 több) »

A németek kitelepítése

A németek kitelepítése a németség lakóhelyéről való tömeges kitelepítése, tervszerű etnikai tisztogatás volt a második világháború után, amit a legtöbb helyen sok halálos áldozattal járó, brutális kegyetlenséggel hajtottak végre.

Új!!: Dunai svábok és A németek kitelepítése · Többet látni »

Anyanyelv

Anyanyelvnek azt a nyelvet vagy nyelveket nevezzük, amelyet az ember gyermekkorában a szüleitől vagy a környezetétől megtanul, és azt a mindennapi élete során természetes módon, külön fordítás nélkül képes használni, illetve gondolatait ezen a nyelven képes a legkönnyebben kifejezni.

Új!!: Dunai svábok és Anyanyelv · Többet látni »

Újhartyán

Újhartyán város Pest vármegyében, a Dabasi járásban, a budapesti agglomerációban.

Új!!: Dunai svábok és Újhartyán · Többet látni »

Asszimiláció (szociológia)

Az asszimiláció vagy beolvadás etnikai szempontból az a jelenség, amikor egy etnikum (népcsoport, nemzet, nemzetiség) vagy annak tagja nem képes saját értékeinek megtartására, és a többségi vagy más etnikum részévé válik.

Új!!: Dunai svábok és Asszimiláció (szociológia) · Többet látni »

Óbánya

Óbánya (németül Altglashütte) község Baranya vármegye Pécsváradi járásában, a Kelet-Mecsekben, egy szurdokvölgyben, Mecseknádasd közelében.

Új!!: Dunai svábok és Óbánya · Többet látni »

Ófalu (Magyarország)

Ófalu község Baranya vármegyében, a Pécsváradi járásban.

Új!!: Dunai svábok és Ófalu (Magyarország) · Többet látni »

Érsekhalma

Érsekhalma község Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.

Új!!: Dunai svábok és Érsekhalma · Többet látni »

Baja

Baja (latinul: Francovilla) megyei jogú város Magyarország déli részén, a Duna bal partján.

Új!!: Dunai svábok és Baja · Többet látni »

Bajorország

Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya.

Új!!: Dunai svábok és Bajorország · Többet látni »

Baranya vármegye

Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.

Új!!: Dunai svábok és Baranya vármegye · Többet látni »

Bács-Kiskun vármegye

Bács-Kiskun vármegye, 1950 és 2022 között Bács-Kiskun megye közigazgatási egység Magyarország déli részén, a Dél-Alföld régióban.

Új!!: Dunai svábok és Bács-Kiskun vármegye · Többet látni »

Bánáti svábok

A bánáti svábok vagy bánsági svábok német népcsoport Közép- és Délkelet-Európában.

Új!!: Dunai svábok és Bánáti svábok · Többet látni »

Békés vármegye

Békés vármegye, 1950 és 2022 között Békés megye (németül: Komitat Bekesch, latinul: Comitatus Bekesiensis, románul: Comitatul Bichiș, szlovákul: Békešská stolica) közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, a Dél-Alföld régióban.

Új!!: Dunai svábok és Békés vármegye · Többet látni »

Betelepülések és betelepítések Magyarországra

A Magyar Királyság etnográfiai térképe (1910) A betelepülések és betelepítések Magyarországra és az ennek következtében kialakuló demográfiai változások alakították ki az ország jelenlegi nemzetiségi térszerkezetét.

Új!!: Dunai svábok és Betelepülések és betelepítések Magyarországra · Többet látni »

Bindorffer Györgyi

Bindorffer Györgyi (Budapest, 1953. június 2. –) szociológus, kulturális antropológus, kisebbségkutató, egyetemi oktató.

Új!!: Dunai svábok és Bindorffer Györgyi · Többet látni »

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, 1950 és 2022 között Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az Észak-Magyarország régióban, Magyarország második legnagyobb vármegyéje.

Új!!: Dunai svábok és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · Többet látni »

Buda (városrész)

Buda Budapest Dunától nyugatra eső dombos, hegyvidékes része, annak összefoglaló elnevezése, olykor ideértve Óbudát is.

Új!!: Dunai svábok és Buda (városrész) · Többet látni »

Budaörs

Budaörs város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Budakeszi járásban, annak legnépesebb települése.

Új!!: Dunai svábok és Budaörs · Többet látni »

Budafok

Budafok egyike az 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolt megyei városoknak, ma Budapest városrésze a XXII. kerületben.

Új!!: Dunai svábok és Budafok · Többet látni »

Budai-hegység

A Budai-hegység egy földrajzi kistáj, a Dunazug-hegyvidék része.

Új!!: Dunai svábok és Budai-hegység · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Dunai svábok és Budapest · Többet látni »

Budapest XX. kerülete

A 2021-ben átadott pesterzsébeti Összetartozás-templom Pesterzsébet, Budapest XX.

Új!!: Dunai svábok és Budapest XX. kerülete · Többet látni »

Budapest XXIII. kerülete

Budapest XXIII.

Új!!: Dunai svábok és Budapest XXIII. kerülete · Többet látni »

Ceglédbercel

Ceglédbercel egy község Pest vármegyében, a Ceglédi járásban.

Új!!: Dunai svábok és Ceglédbercel · Többet látni »

Cipszerek

A cipszerek vagy szepességi szászok német ajkú népcsoport.

Új!!: Dunai svábok és Cipszerek · Többet látni »

Csolnok

Csolnok község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.

Új!!: Dunai svábok és Csolnok · Többet látni »

Dorog

Dorog (németül Drostdorf) Komárom-Esztergom vármegye keleti részén, az Esztergomi járásban, a Pilis és a Gerecse által közrefogott Dorogi-medence északi bejáratánál található iparváros.

Új!!: Dunai svábok és Dorog · Többet látni »

Dunabogdány

Dunabogdány község Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomeráció része.

Új!!: Dunai svábok és Dunabogdány · Többet látni »

Dunaharaszti

Dunaharaszti város Pest vármegyében, a Szigetszentmiklósi járásban, a budapesti agglomerációban.

Új!!: Dunai svábok és Dunaharaszti · Többet látni »

Dunaszentmiklós

Dunaszentmiklós (németül: Niklo, szlovákul: Svätý Mikuláš pri Dunaji), község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatai járásban.

Új!!: Dunai svábok és Dunaszentmiklós · Többet látni »

Elzász

Elzász (elzászi nyelven Elsàss) Franciaország egyik északkeleti régiója volt 2016-ig, ma a Nagy Keleti régió (Grand Est) része, amelynek székhelye Strasbourg.

Új!!: Dunai svábok és Elzász · Többet látni »

Erdélyi szászok

Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874. Asszonyfalva, erődtemplom Brassó főtere Brassó, Fekete templom Fenyőfalva, erődtemplom Jakabfalva, erődtemplom Medgyes belvárosa Nagyszeben, Brukenthal-palota Nagyszeben, a Fazekasok tornya Nemes, erődtemplom Segesvár óvárosa Szászdálya, erődtemplom Szentágota, erődtemplom Az erdélyi szászok (saját nyelvükön Siebenbürger Sachsen) német anyanyelvű kisebbség Romániában, Erdélyben.

Új!!: Dunai svábok és Erdélyi szászok · Többet látni »

Etnikum

viktoriánus világ összes ismert népcsoportjának képviselőit mutatja be, Great Malvern, Worcestershire, Nagy-Britannia Etnikum (görög ethnosz, ἔθνος "nép") alatt történelmileg kialakult, az összetartozás tudatával, valamint közös nyelvvel, kultúrával és hagyományokkal rendelkező népességet értünk.

Új!!: Dunai svábok és Etnikum · Többet látni »

Etyek

Etyek nagyközség Fejér vármegyében, a Bicskei járásban.

Új!!: Dunai svábok és Etyek · Többet látni »

Fejér vármegye

A Bory-vár Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi vármegyéje.

Új!!: Dunai svábok és Fejér vármegye · Többet látni »

Hajós

Hajós város Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járásban.

Új!!: Dunai svábok és Hajós · Többet látni »

Hajdú-Bihar vármegye

Hajdú-Bihar vármegye, 1950 és 2022 között Hajdú-Bihar megye, közigazgatási egység Magyarországon, az Észak-Alföld régióban.

Új!!: Dunai svábok és Hajdú-Bihar vármegye · Többet látni »

Harta (Magyarország)

Harta nagyközség Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járásban.

Új!!: Dunai svábok és Harta (Magyarország) · Többet látni »

Hessen

Hessen német tartomány mai formájában 1946-ban jött létre.

Új!!: Dunai svábok és Hessen · Többet látni »

Kalocsa

Kalocsa (németül: Kollotschau) város Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járás székhelye a Duna mellett.

Új!!: Dunai svábok és Kalocsa · Többet látni »

Kárpát-medence

A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.

Új!!: Dunai svábok és Kárpát-medence · Többet látni »

Környe

Környe község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatabányai járásban.

Új!!: Dunai svábok és Környe · Többet látni »

Közösség

Közösségről több értelemben beszélhetünk, így biológiai értelemben az élőlények csoportjáról, társadalmi értelemben emberi közösségről, politikai értelemben pedig államközösségről.

Új!!: Dunai svábok és Közösség · Többet látni »

Kecskéd

Kecskéd (németül Kätschka) község Komárom-Esztergom vármegyében, az Oroszlányi járásban.

Új!!: Dunai svábok és Kecskéd · Többet látni »

Kismaros

Kismaros község Pest vármegyében, a Szobi járásban.

Új!!: Dunai svábok és Kismaros · Többet látni »

Komárom-Esztergom vármegye

Komárom-Esztergom vármegye, 1950 és 1990 között Komárom megye, 1990 és 2022 között Komárom-Esztergom megye, közigazgatási egység Magyarország északnyugati részén, a Közép-Dunántúl régióban.

Új!!: Dunai svábok és Komárom-Esztergom vármegye · Többet látni »

Kultúra

A kultúra (a latin cultura, a colo, colere, azaz „művel” igéből) tág értelemben mindent magában foglal, amelyet az ember maga teremt – ellentétben a természet azon részével, amelyet nem teremtett és nem is változtat.

Új!!: Dunai svábok és Kultúra · Többet látni »

Leányvár (település)

Leányvár (németül Leinwar) község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.

Új!!: Dunai svábok és Leányvár (település) · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

Új!!: Dunai svábok és Magyar Királyság · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Új!!: Dunai svábok és Magyarok · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Dunai svábok és Magyarország · Többet látni »

Magyarországi németek

A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata címere A magyarországi németek a mai Magyarország második legnagyobb nemzetisége.

Új!!: Dunai svábok és Magyarországi németek · Többet látni »

Máriahalom

Máriahalom (1936-ig Kirva) község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.

Új!!: Dunai svábok és Máriahalom · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Új!!: Dunai svábok és Második világháború · Többet látni »

Mecsek

A Mecsek középhegység a Dél-Dunántúlon, Pécstől északra.

Új!!: Dunai svábok és Mecsek · Többet látni »

Nagymaros

Nagymaros város Pest vármegyében, a Szobi járásban.

Új!!: Dunai svábok és Nagymaros · Többet látni »

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Új!!: Dunai svábok és Német nyelv · Többet látni »

Németalföld

'''A tizenhét tartomány:''' 1. Brabanti Hercegség 2. Guelders Hercegség 3. Limburgi Hercegség 4. Luxemburgi Nagyhercegség 5. Atois-i Grófság 6. Hainaut-i Grófság 7. Holland Grófság 8. Namuri Grófság 9. Flamand Grófság 10. Zeelandi Grófság 11. Zuthpheni Grófság 12. Antwerpeni Őrgrófság 13. Friesland uradalom 14. Groningen uradalom 15. Mechelen uradalom 16. Overijssel uradalom 17. Utrechti uradalom Németalföld történelmi régió, amelyet a tengerszinthez mérten alacsonyan fekvő területek, illetve országok alkottak a Rajna, a Schelde és a Maas (Meuse) folyó torkolatvidékén.

Új!!: Dunai svábok és Németalföld · Többet látni »

Németek

A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.

Új!!: Dunai svábok és Németek · Többet látni »

Németország

Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.

Új!!: Dunai svábok és Németország · Többet látni »

Nemzetiség

A nemzetiség egy adott állam területén az államalkotó nemzethez vagy nemzetekhez képest kisebbségben élő etnikai csoport.

Új!!: Dunai svábok és Nemzetiség · Többet látni »

Nyergesújfalu

Nyergesújfalu város Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.

Új!!: Dunai svábok és Nyergesújfalu · Többet látni »

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

Új!!: Dunai svábok és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Osztrákok

Osztrákoknak (németül Österreicher) az Osztrák Köztársaság és történelmi elődjeinek, valamint jogelődjeinek lakóit nevezzük.

Új!!: Dunai svábok és Osztrákok · Többet látni »

Pfalz

#ÁTIRÁNYÍTÁS Rajnai Palotagrófság.

Új!!: Dunai svábok és Pfalz · Többet látni »

Pilis (hegység)

A Pilis vagy Pilis hegység (gyakran hibásan: Pilis-hegység) földrajzi kistáj és röghegység a Duna jobb partján, Budapest (Békásmegyer, Csillaghegy) és Esztergom között.

Új!!: Dunai svábok és Pilis (hegység) · Többet látni »

Piliscsaba

Piliscsaba város Pest vármegyében, azon belül a Pilisvörösvári járásban, illetve a budapesti agglomerációban.

Új!!: Dunai svábok és Piliscsaba · Többet látni »

Pilisszentiván

Pilisszentiván község Pest vármegyében, a Pilisvörösvári járásban, a budapesti agglomerációban.

Új!!: Dunai svábok és Pilisszentiván · Többet látni »

Pilisvörösvár

Pilisvörösvár város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Pilisvörösvári járás székhelye.

Új!!: Dunai svábok és Pilisvörösvár · Többet látni »

Ráckeve

Ráckeve (macedónul: Рацкеве) város a Csepel-sziget déli részén, a Ráckevei-Duna partján, Pest vármegye Ráckevei járásában, melynek a székhelye.

Új!!: Dunai svábok és Ráckeve · Többet látni »

Sió

A Sió vagy Sió csatorna jelentős folyó a Dunántúlon.

Új!!: Dunai svábok és Sió · Többet látni »

Solymár

Solymár nagyközség Pest vármegyében, a Pilisvörösvári járásban, a budapesti agglomerációban.

Új!!: Dunai svábok és Solymár · Többet látni »

Somogy vármegye

Somogy vármegye, 1950 és 2022 között Somogy megye (németül: Komitat Schomodei, horvátul: Šomođska županija) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Dél-Dunántúli régió területén.

Új!!: Dunai svábok és Somogy vármegye · Többet látni »

Sváb-Törökország

Sváb-Törökország (németül Schwäbische Türkei) a Baranya és Tolna vármegyei német településterület, ahol a 18. században több mint 200 német (sváb) település jött létre.

Új!!: Dunai svábok és Sváb-Törökország · Többet látni »

Svábföld

Schwaben körzete. Svábföld Németország egyik történeti, nyelvi, etnikai régiója, nagyjából a mai Baden-Württemberg tartományt és Bajorország nyugati részét valamint Svájc északabbi részét foglalja magában.

Új!!: Dunai svábok és Svábföld · Többet látni »

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, 1950 és 1990 között Szabolcs-Szatmár megye, 1990 és 2022 között Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, közigazgatási egység Magyarországon az Észak-Alföldi régióban.

Új!!: Dunai svábok és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye · Többet látni »

Szekszárd

római szarkofág a Nemzeti Múzeum kőtárából Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegzárd, majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is előfordult, vagy Sechsard, horvátul: Seksar) megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja.

Új!!: Dunai svábok és Szekszárd · Többet látni »

Szendehely

Szendehely község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban.

Új!!: Dunai svábok és Szendehely · Többet látni »

Szigetújfalu

Szigetújfalu (svábul: Ujfluch, németül: Inselneudorf) község Pest vármegyében, a Ráckevei járásban.

Új!!: Dunai svábok és Szigetújfalu · Többet látni »

Szigetcsép

Szigetcsép község Pest vármegyében, a Ráckevei járásban.

Új!!: Dunai svábok és Szigetcsép · Többet látni »

Szigetszentmárton

II. világháborús halottai emlékére. Szigetszentmárton község Pest vármegyében, a Ráckevei járásban.

Új!!: Dunai svábok és Szigetszentmárton · Többet látni »

Taksony (település)

Taksony Dunamenti nagyközség Pest vármegyében, a Szigetszentmiklósi járásban, a budapesti agglomerációban.

Új!!: Dunai svábok és Taksony (település) · Többet látni »

Társadalom

Embertömeg A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége, akiket a közös viszonyrendszerük és intézményeik – gyakran a közös érdeklődésük, ismertetőjegyeik, kultúrájuk – megkülönböztet más csoportok tagjaitól.

Új!!: Dunai svábok és Társadalom · Többet látni »

Tübingen

Tübingen város a dél-németországi Baden-Württemberg szövetségi tartományban.

Új!!: Dunai svábok és Tübingen · Többet látni »

Tolna vármegye

Tolna vármegye, 1950 és 2022 között Tolna megye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon.

Új!!: Dunai svábok és Tolna vármegye · Többet látni »

Vas vármegye

Vas vármegye, 1950 és 2022 között Vas megye, közigazgatási terület Magyarország nyugati részén.

Új!!: Dunai svábok és Vas vármegye · Többet látni »

Vértessomló

Vértessomló község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatabányai járásban.

Új!!: Dunai svábok és Vértessomló · Többet látni »

Vecsés

Vecsés város Pest vármegyében, a budapesti agglomerációban, a Vecsési járás központja.

Új!!: Dunai svábok és Vecsés · Többet látni »

Veszprém vármegye

Veszprém vármegye, 1950 és 2022 között Veszprém megye, közigazgatási egység a közép-dunántúli régióban.

Új!!: Dunai svábok és Veszprém vármegye · Többet látni »

Württemberg

#ÁTIRÁNYÍTÁS Württemberg (egyértelműsítő lap).

Új!!: Dunai svábok és Württemberg · Többet látni »

Zebegény

Zebegény (szlovákul Zebegíň) község Pest vármegyében, a Szobi járásban.

Új!!: Dunai svábok és Zebegény · Többet látni »

Zsámbék

Zsámbék (vagy) város Pest vármegyében, a Budakeszi járásban, a budapesti agglomerációban.

Új!!: Dunai svábok és Zsámbék · Többet látni »

18. század

Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.

Új!!: Dunai svábok és 18. század · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

Új!!: Dunai svábok és 19. század · Többet látni »

20. század

14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.

Új!!: Dunai svábok és 20. század · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »