Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
34 kapcsolatok: Akindzsi, Augusztus 15., Augusztus 16., Beriszló Péter, Bosznia-Hercegovina, Horvát bánok listája, Horvátok, Horvátország, Hrvatska Dubica, II. Ulászló magyar király, Jajca, Jasenovac, Korbávmezei csata, Korenica, Magyar Királyság, Magyarország, Mohácsi csata, Nándorfehérvár elfoglalása, Oszmán Birodalom, Perjel, Sunja (folyó), Száva, Törökök, Una, Vrána, X. Leó pápa, Zrínyi III. Miklós, 1513, 1517, 1520, 1521, 1526, 16. század, 1999.
Akindzsi
második rigómezei csatában (1448. október 17–20) Az akindzsi (törökül akıncı) irreguláris könnyűlovas katona volt az oszmán hadseregben.
Új!!: Dubicai csata (1513) és Akindzsi · Többet látni »
Augusztus 15.
Névnapok: Mária + Alfréd, Ali, Asszunta, Masa, Napóleon, Tarzícia, Tarzíciusz.
Új!!: Dubicai csata (1513) és Augusztus 15. · Többet látni »
Augusztus 16.
Névnapok: Ábrahám + Ábrán, Áhim, Amelita, Csépán, Dioméd, Ibrahim, István, Joachim, Joáhim, Joakim, Rokkó, Rókus, Stefán, Szeréna, Szerénke, Szerénusz, Szira, Szirka, Szirom, Szironka, Teodor, Ugor.
Új!!: Dubicai csata (1513) és Augusztus 16. · Többet látni »
Beriszló Péter
Beriszló Péter horvátul Petar Berislavić, szláv: Tomislav (Trau (Trogir), 1475 körül – Korenica mellett, 1520. május 20.) horvát bán, veszprémi püspök, az oszmán-törökök elleni harcok egyik jeles hadvezére.
Új!!: Dubicai csata (1513) és Beriszló Péter · Többet látni »
Bosznia-Hercegovina
Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.
Új!!: Dubicai csata (1513) és Bosznia-Hercegovina · Többet látni »
Horvát bánok listája
#ÁTIRÁNYÍTÁS Horvát bán.
Új!!: Dubicai csata (1513) és Horvát bánok listája · Többet látni »
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Új!!: Dubicai csata (1513) és Horvátok · Többet látni »
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Új!!: Dubicai csata (1513) és Horvátország · Többet látni »
Hrvatska Dubica
Hrvatska Dubica falu és község Horvátországban Sziszek-Monoszló megyében.
Új!!: Dubicai csata (1513) és Hrvatska Dubica · Többet látni »
II. Ulászló magyar király
II.
Új!!: Dubicai csata (1513) és II. Ulászló magyar király · Többet látni »
Jajca
Jajca (bosnyákul és horvátul Jajce, szerbül Јајце / Jajce) város Bosznia-Hercegovinában, Közép-Bosznia kantonban.
Új!!: Dubicai csata (1513) és Jajca · Többet látni »
Jasenovac
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jasenovac (egyértelműsítő lap).
Új!!: Dubicai csata (1513) és Jasenovac · Többet látni »
Korbávmezei csata
A korbávmezei csata, vagy udbinai csata, krbavaföldi ütközet, korbávföldi ütközet, korbáviai csata 1493.
Új!!: Dubicai csata (1513) és Korbávmezei csata · Többet látni »
Korenica
Korenica falu Horvátországban Lika-Zengg megyében.
Új!!: Dubicai csata (1513) és Korenica · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Dubicai csata (1513) és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Dubicai csata (1513) és Magyarország · Többet látni »
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Új!!: Dubicai csata (1513) és Mohácsi csata · Többet látni »
Nándorfehérvár elfoglalása
A középkori Magyar Királyság kulcsának és déli kapujának számító Nándorfehérvár eleste 1521.
Új!!: Dubicai csata (1513) és Nándorfehérvár elfoglalása · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Dubicai csata (1513) és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Perjel
A perjel vagy prior, női rend esetében perjelnő vagy priorissza, a római katolikus egyházban a szerzetesrend egy kolostorának vezetője, az apátnál alacsonyabb rang.
Új!!: Dubicai csata (1513) és Perjel · Többet látni »
Sunja (folyó)
A Sunja egy folyó Horvátországban, Szlavóniában, a Száva jobb oldali mellékvize.
Új!!: Dubicai csata (1513) és Sunja (folyó) · Többet látni »
Száva
A Száva (szerbhorvátul és, cirill betűkkel Сава) a Duna jobb oldali mellékfolyója.
Új!!: Dubicai csata (1513) és Száva · Többet látni »
Törökök
A törökök (törökül: Türkler), azaz a török nép (Türk halkı) alatt általában a Törökország területén élő török ajkú illetve állampolgárságú embereket értjük.
Új!!: Dubicai csata (1513) és Törökök · Többet látni »
Una
''Una'' Az Una folyó Bosznia-Hercegovina és Horvátország területén, a Száva jobb oldali mellékfolyója.
Új!!: Dubicai csata (1513) és Una · Többet látni »
Vrána
Vrána falu Horvátországban Zára megyében.
Új!!: Dubicai csata (1513) és Vrána · Többet látni »
X. Leó pápa
X.
Új!!: Dubicai csata (1513) és X. Leó pápa · Többet látni »
Zrínyi III. Miklós
Zrínyi III.
Új!!: Dubicai csata (1513) és Zrínyi III. Miklós · Többet látni »
1513
Nincs leírás.
Új!!: Dubicai csata (1513) és 1513 · Többet látni »
1517
Nincs leírás.
Új!!: Dubicai csata (1513) és 1517 · Többet látni »
1520
Nincs leírás.
Új!!: Dubicai csata (1513) és 1520 · Többet látni »
1521
Nincs leírás.
Új!!: Dubicai csata (1513) és 1521 · Többet látni »
1526
Nincs leírás.
Új!!: Dubicai csata (1513) és 1526 · Többet látni »
16. század
A 16.
Új!!: Dubicai csata (1513) és 16. század · Többet látni »
1999
Nincs leírás.
Új!!: Dubicai csata (1513) és 1999 · Többet látni »
