Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
28 kapcsolatok: Amerikai Egyesült Államok, András-nap, Augusztus 28., Bűdfalva, Első világháború, Kühár István (író), Lipník nad Bečvou, Lviv, Magyarország, Magyarországi szlovének, Morvaország, November 29., Olomouc, Oroszok, Rábakethely, Rábatótfalu, Szentgotthárd, Szlovákia, Szlovén nyelv, Szlovénia, Uzsoki-hágó, Vend nyelv, Vendek, 18. század, 1866, 1915, 1982, 1983.
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Új!!: Drávecz Alajos és Amerikai Egyesült Államok · Többet látni »
András-nap
Szent András apostol Az András-nap (november 30.) Szent András apostol ünnepe.
Új!!: Drávecz Alajos és András-nap · Többet látni »
Augusztus 28.
Névnapok: Ágoston + Adelina, Adelinda, Adolár, Ágost, Ágosta, Agrippa, Alfréd, Bán, Elemér, Hermész, Hermia, Jermák, László, Mimóza, Morgan, Morgána, Mózes, Pelágia, Pelágiusz.
Új!!: Drávecz Alajos és Augusztus 28. · Többet látni »
Bűdfalva
Bűdfalva (korábban Büdincz,, vendül Büdinci) falu a Muravidéken, Szlovéniában.
Új!!: Drávecz Alajos és Bűdfalva · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Drávecz Alajos és Első világháború · Többet látni »
Kühár István (író)
Kühár István (szlovénül Števan Kühar) (Bratoncz, 1882. július 29. – Murabaráti, 1915. szeptember 24.) magyarországi szlovén etnográfiai gyűjtő, író.
Új!!: Drávecz Alajos és Kühár István (író) · Többet látni »
Lipník nad Bečvou
Lipník nad Bečvou település Csehországban, Přerovi járásban.
Új!!: Drávecz Alajos és Lipník nad Bečvou · Többet látni »
Lviv
1915-ös, első világháborús postai levelezőlap a ''Bátori utca'' látképével Lviv (középkori magyar nevén Ilyvó, magyarul a német név után a Lemberg is használatos) Ukrajna háromnegyed millió lakosú nagyvárosa, a Lvivi terület, a Lvivi járás és Lviv község székhelye.
Új!!: Drávecz Alajos és Lviv · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Drávecz Alajos és Magyarország · Többet látni »
Magyarországi szlovének
A magyarországi szlovének (közismertebb nevükön vendek, avagy rábavidéki szlovének) jelenleg hat községben (Felsőszölnök, Apátistvánfalva, Alsószölnök, Kétvölgy, Orfalu, Szakonyfalu, Rábatótfalu) és Szentgotthárdon élnek.
Új!!: Drávecz Alajos és Magyarországi szlovének · Többet látni »
Morvaország
Európai Unióban id.
Új!!: Drávecz Alajos és Morvaország · Többet látni »
November 29.
Névnapok: Taksony + Ilma, Filoméla, Filoména, Rápolt.
Új!!: Drávecz Alajos és November 29. · Többet látni »
Olomouc
Olomouc (németül Olmütz, magyarul Alamóc, lengyelül Ołomuniec, latinul Eburum vagy Olomucium, morvául Holomóc vagy Olomóc) város a Cseh Köztársaságban, Morvaország középső részén.
Új!!: Drávecz Alajos és Olomouc · Többet látni »
Oroszok
Az oroszok az ukránokkal és a belaruszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjába tartoznak.
Új!!: Drávecz Alajos és Oroszok · Többet látni »
Rábakethely
Rábakethely (szlovénül Trošče, vend alakban Troušče, németül Marckl) egykor önálló település volt, 1950 óta Szentgotthárd része.
Új!!: Drávecz Alajos és Rábakethely · Többet látni »
Rábatótfalu
Rábatótfalu (szlovénül Slovenska ves, németül Windischdorf, latinul Villa Sclavorum) egykori Vas vármegyei szlovén település, a Vendvidék legrégibb községe.
Új!!: Drávecz Alajos és Rábatótfalu · Többet látni »
Szentgotthárd
Szentgotthárd (nek, nak, nak is hívják, ami történetesen „város” jelentéssel is bír) a legnyugatabbra fekvő város Magyarországon.
Új!!: Drávecz Alajos és Szentgotthárd · Többet látni »
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Új!!: Drávecz Alajos és Szlovákia · Többet látni »
Szlovén nyelv
A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Drávecz Alajos és Szlovén nyelv · Többet látni »
Szlovénia
Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.
Új!!: Drávecz Alajos és Szlovénia · Többet látni »
Uzsoki-hágó
Az Uzsoki-hágó (ukránul перевал Ужоцький) az Északkeleti-Kárpátok, azon belül az Erdős-Kárpátok egyik hágója Ukrajnában, Kárpátalja Nagybereznai járása és a Lvivi terület Turkai járása határán.
Új!!: Drávecz Alajos és Uzsoki-hágó · Többet látni »
Vend nyelv
A vend nyelv, más néven muravidéki nyelv a délszláv nyelvek közé tartozó szlovén nyelvváltozat (nyelvjárás), amit a Muravidék régióban és Magyarországon, Vas megye néhány településén beszélnek.
Új!!: Drávecz Alajos és Vend nyelv · Többet látni »
Vendek
A vendek tágabb értelemben a németek által minden, a területükön kívül és azon belül élő szláv népcsoportra használt elnevezése.
Új!!: Drávecz Alajos és Vendek · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Drávecz Alajos és 18. század · Többet látni »
1866
Nincs leírás.
Új!!: Drávecz Alajos és 1866 · Többet látni »
1915
Nincs leírás.
Új!!: Drávecz Alajos és 1915 · Többet látni »
1982
64-nek is írják) számítógépet.
Új!!: Drávecz Alajos és 1982 · Többet látni »
1983
Nincs leírás.
Új!!: Drávecz Alajos és 1983 · Többet látni »
