42 kapcsolatok: Almás (Horvátország), Ausztria, Őrtilos, Barcs, Bednja (folyó), Dobbiaco, Drávaköz, Drávaszabolcs, Duna, Eszék, Fekete-víz (Baranya vármegye), Gurk (folyó), Horvát nyelv, Horvátország, Kopácsi-rét, Lienz, Magyarország, Maribor, Mura (Dráva), Német nyelv, Olasz nyelv, Olaszország, Ormosd, Ptuj, Rinya, San Candido, Spittal an der Drau, Szentborbás, Szlovén nyelv, Szlovénia, Trentino-Alto Adige, Valpó, Varasd, Vízerőmű, Vízgyűjtő terület, Villach, 1900, 1930-as évek, 1965, 1972, 1993, 2012.
Almás (Horvátország)
Almás (horvátul Aljmaš, németül Apfeldorf) falu Horvátország Eszék-Baranya megyéjében.
Új!!: Dráva és Almás (Horvátország) · Többet látni »
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Új!!: Dráva és Ausztria · Többet látni »
Őrtilos
Őrtilos község Somogy vármegyében, a Csurgói járásban.
Új!!: Dráva és Őrtilos · Többet látni »
Barcs
Barcs város Somogy vármegyében, a Barcsi járás székhelye.
Új!!: Dráva és Barcs · Többet látni »
Bednja (folyó)
A Bednja a Dráva horvátországi szakaszán jobbra az egyik legnagyobb mellékfolyója (a másik a Plitvica).
Új!!: Dráva és Bednja (folyó) · Többet látni »
Dobbiaco
Toblach (olaszul Dobbiaco) egy község (comune) Dél-Tirolban, Bolzano megyében, a Felső-Puster-völgyben, az Adria és a Fekete-tenger vízválasztóján, az ún.
Új!!: Dráva és Dobbiaco · Többet látni »
Drávaköz
Drávaköz vagy Drávaszög a magyar elnevezése, a Dráva és a Duna folyó közötti, vizekkel szabdalt természetföldrajzi kistájnak (azaz „baranyai löszhát”), amely hagyományosan a Duna és a Dráva folyók közé eső terület neve.
Új!!: Dráva és Drávaköz · Többet látni »
Drávaszabolcs
Drávaszabolcs község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
Új!!: Dráva és Drávaszabolcs · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Dráva és Duna · Többet látni »
Eszék
Eszék Luigi Ferdinando Marsigli ''Mappa Generalis'' térképén (1726) Eszék város Horvátországban.
Új!!: Dráva és Eszék · Többet látni »
Fekete-víz (Baranya vármegye)
A Fekete-víz Marócsa községtől északra ered, Baranya vármegyében.
Új!!: Dráva és Fekete-víz (Baranya vármegye) · Többet látni »
Gurk (folyó)
A Gurk (szlovénül Krka) a Dráva bal oldali, 157 km-ével második leghosszabb mellékfolyója.
Új!!: Dráva és Gurk (folyó) · Többet látni »
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Dráva és Horvát nyelv · Többet látni »
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Új!!: Dráva és Horvátország · Többet látni »
Kopácsi-rét
Kopácsi-rét Természetvédelmi Terület főbejárata A Kopácsi-rét Horvátországban, Eszék-Baranya megyében (Drávaszögben) elterülő, változatos élőhelyeket magába foglaló természetvédelmi terület.
Új!!: Dráva és Kopácsi-rét · Többet látni »
Lienz
Lienz (ejtsd, kb. líenc) a középkorban alapított város Ausztria Tirol tartományában, a Lienzi járás központjaként Kelet-Tirol székhelye.
Új!!: Dráva és Lienz · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Dráva és Magyarország · Többet látni »
Maribor
Maribor (németül Marburg an der Drau) Ljubljana után Szlovénia második legnagyobb városa, a hasonló nevű alapfokú közigazgatási egység székhelye.
Új!!: Dráva és Maribor · Többet látni »
Mura (Dráva)
A Mura (németül: Mur, vendül Müra vagy Möra, horvátul és szlovénül Mura) közép-európai folyó, a Dráva leghosszabb mellékfolyója, amelyen négy ország (Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország) osztozik.
Új!!: Dráva és Mura (Dráva) · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Dráva és Német nyelv · Többet látni »
Olasz nyelv
Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik.
Új!!: Dráva és Olasz nyelv · Többet látni »
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Új!!: Dráva és Olaszország · Többet látni »
Ormosd
Ormosd (vendül Ormošd, szlovénul Ormož, németül Friedau) város és Ormosd község központja Szlovéniában, a Dráva határfolyó északi (bal) partján, Maribortól -re délkeletre.
Új!!: Dráva és Ormosd · Többet látni »
Ptuj
Ptuj (archaikus magyar nevén Potoly, németül Pettau, latinul Poetovio, vendül Ptüj) város és az azonos nevű alapvető közigazgatási egység, azaz község (városi község) körpontja Szlovéniában, Maribortól 25 km-re délkeletre, a Dráva partján.
Új!!: Dráva és Ptuj · Többet látni »
Rinya
A Rinya (vagy Rinya-patak) a Dráva folyó balparti mellékvize Somogy vármegyében, a Nagyatádi és a Barcsi járásban.
Új!!: Dráva és Rinya · Többet látni »
San Candido
Innichen,, község (Marktgemeinde / comune) Dél-Tirolban, Bolzano megyében, az felső Puster-völgyben, a Dráva felső folyásánál, a Sexteni-Dolomitok és a Pragsi-Dolomitok találkozásánál, az osztrák államhatár közelében.
Új!!: Dráva és San Candido · Többet látni »
Spittal an der Drau
Spittal an der Drau osztrák város Karintia tartományban, a Spittal an der Drau-i járás székhelye.
Új!!: Dráva és Spittal an der Drau · Többet látni »
Szentborbás
Szentborbás község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.
Új!!: Dráva és Szentborbás · Többet látni »
Szlovén nyelv
A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Dráva és Szlovén nyelv · Többet látni »
Szlovénia
Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.
Új!!: Dráva és Szlovénia · Többet látni »
Trentino-Alto Adige
Trentino-Alto Adige/Südtirol (németül: Trentino-Südtirol, ladinul: Trentin-Südtirol) egy észak-olasz autonóm régió.
Új!!: Dráva és Trentino-Alto Adige · Többet látni »
Valpó
Valpó kisváros és község (járás) Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Új!!: Dráva és Valpó · Többet látni »
Varasd
Varasd (horvátul Varaždin, németül Warasdin, latinul Varasdinum, olaszul Varasdino) város Horvátországban, az azonos nevű megye székhelye.
Új!!: Dráva és Varasd · Többet látni »
Vízerőmű
Vízerőmű vázlataA: víztározó B: gépház C: vízturbina D: generátor E: vízbevezetés F: frissvíz-csatorna G: villamos távvezeték H: folyó A vízerőmű olyan erőmű, mely a vízenergiát hasznosítja.
Új!!: Dráva és Vízerőmű · Többet látni »
Vízgyűjtő terület
Európa fő vízgyűjtő területei és vízválasztói A Latorca (Latorița) folyó vízgyűjtő területének 3D animációs ábrázolása A vízgyűjtő terület a vízválasztók által elhatárolt olyan terület, ahol a csapadékból és hóolvadásból származó víz lefelé folyik a helyi erózióbázis felé, leggyakrabban patakba, folyóba, tóba vagy tengerbe, de néha víznyelőbe (pl. Szlovéniában van sok ilyen búvópatak).
Új!!: Dráva és Vízgyűjtő terület · Többet látni »
Villach
Villach (fonetikusan) (szlovén neve: Beljak) Karintia tartomány második legnagyobb városa és fontos közlekedési csomópontja nemcsak Ausztriának, hanem az Alpok-Adria térségnek is.
Új!!: Dráva és Villach · Többet látni »
1900
Az 1900-as év volt a 19. század utolsó éve és egyben az 1900-as évek első éve.
Új!!: Dráva és 1900 · Többet látni »
1930-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Dráva és 1930-as évek · Többet látni »
1965
Nyugat-Berlin.
Új!!: Dráva és 1965 · Többet látni »
1972
Nincs leírás.
Új!!: Dráva és 1972 · Többet látni »
1993
START-II aláírásakor.
Új!!: Dráva és 1993 · Többet látni »
2012
---- 2012 (MMXII) első napja vasárnapra esett a Gergely-naptár szerint.
Új!!: Dráva és 2012 · Többet látni »