Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
45 kapcsolatok: Augusztus 29., Báta, Báthori István (nádor), Belgrád, Budapest, Dózsa György, Drágffy Bertalan, Drágffy család, Drágffy Mária kelengyelajstroma, Erdély, Gyulafehérvár, Hatvan, Heves vármegye, Humanizmus, I. János magyar király, II. Lajos magyar király, II. Ulászló magyar király, Július 6., Kolozsvár, Magyar nyelv, Magyar–török háború (1521–26), Magyarország, Mészáros Lőrinc (ferences szerzetes), Mohács, Mohácsi csata, Nürnberg, Országbíró, Pohárnokmester, Róma, Szilágycseh, Tárnokmester, Thurzó Elek, V. Károly német-római császár, X. Leó pápa, Zászló, 1507, 1508, 1513, 1514, 1518, 1521, 1522, 1525, 1526, 1999.
Augusztus 29.
Névnapok: Beatrix, Erna + Bolda, Cézár, Ernella, Erneszta, Ernesztin, Ernesztina, János, Kamilla, Sebő, Szabella, Szabin, Szabina, Szabrina, Trixi.
Új!!: Drágffy János és Augusztus 29. · Többet látni »
Báta
Báta község Tolna vármegyében, a Szekszárdi járásban.
Új!!: Drágffy János és Báta · Többet látni »
Báthori István (nádor)
Ecsedi Báthori (III.) István (1480-as évek közepe – Dévény, 1530. május 8.Markó L. könyvében május 8., a Magyar életrajzi lexikonban május 3.) ragadványneve „Sánta”.
Új!!: Drágffy János és Báthori István (nádor) · Többet látni »
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Drágffy János és Belgrád · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Drágffy János és Budapest · Többet látni »
Dózsa György
Makfalvi Dózsa György (Dálnok, 1470 körül – Temesvár, 1514. július 20.) régi székely nemesi család, a háromszéki dálnoki lófőcsalád sarja, végvári vitéz, az 1514. évi magyar parasztfelkelés vezetője.
Új!!: Drágffy János és Dózsa György · Többet látni »
Drágffy Bertalan
thumb Bélteki Drágffy György és testvére János 1507. március 28-án Budán II. Ulászlótól kapott bárói rangot és címert. Bélteki Drágffy Bertalan (1447 – †1501. október 26.) erdélyi vajda, bélteki Drágffy János országbíró apja, Mátyás király udvari vitéze, ki előbb főpohárnoki tisztet viselt, majd erdélyi vajda lett.
Új!!: Drágffy János és Drágffy Bertalan · Többet látni »
Drágffy család
''I. Drágos, Moldva fejedelme'', egy 19. századbeli festményen bélyeg bélyeg A bélteki Drágffy-család Oláhországból származik, ahol tekintélyes bojárok voltak.
Új!!: Drágffy János és Drágffy család · Többet látni »
Drágffy Mária kelengyelajstroma
Drágffy Mária 1516-os kelengyelajstroma első oldalának felső része Drágffy Mária kelengyelajstroma az Országos Levéltárban őrzött, 1516-ban íródott magyar nyelvű oklevél, kiemelkedő nyelvemlék.
Új!!: Drágffy János és Drágffy Mária kelengyelajstroma · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Drágffy János és Erdély · Többet látni »
Gyulafehérvár
Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.
Új!!: Drágffy János és Gyulafehérvár · Többet látni »
Hatvan
Hatvan (németül: Hottwan) város Heves vármegye délnyugati részén, a Hatvani járás székhelye.
Új!!: Drágffy János és Hatvan · Többet látni »
Heves vármegye
Heves vármegye, 1950 és 2022 között Heves megye (németül: Komitat Hewesch, szlovákul: Hevešská župa) közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az észak-magyarországi régióban.
Új!!: Drágffy János és Heves vármegye · Többet látni »
Humanizmus
Michelangelo Buonarroti: Ádám teremtése (freskórészlet) A humanizmus az érett európai középkor egyik nagy hatású filozófiai irányzata, egyben a reneszánsz korstílus eszmei háttere volt.
Új!!: Drágffy János és Humanizmus · Többet látni »
I. János magyar király
Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.
Új!!: Drágffy János és I. János magyar király · Többet látni »
II. Lajos magyar király
II.
Új!!: Drágffy János és II. Lajos magyar király · Többet látni »
II. Ulászló magyar király
II.
Új!!: Drágffy János és II. Ulászló magyar király · Többet látni »
Július 6.
Névnapok: Csaba + Atalanta, Csobád, Dominika, Dominka, Ézsaiás, Felícia, Gerváz, Izaiás, Járfás, Jávor, Jósiás, Józsiás, Mária, Metella, Miletta, Morella, Nedda, Romola, Romulusz, Ronalda, Tamás, Tankréd.
Új!!: Drágffy János és Július 6. · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Drágffy János és Kolozsvár · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Drágffy János és Magyar nyelv · Többet látni »
Magyar–török háború (1521–26)
A magyar–török háború (1521–26) az Oszmán Birodalomnak a Magyar Királyság ellen vívott konfliktusa, melynek kimenetele döntő hatással lett a közép-európai térség sorsára nézve.
Új!!: Drágffy János és Magyar–török háború (1521–26) · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Drágffy János és Magyarország · Többet látni »
Mészáros Lőrinc (ferences szerzetes)
Nagybotú Mészáros Lőrinc, gyakran csak „Lőrinc pap” (Megyaszó, 1466. szeptember 5. – 1514 nyara) magyar katolikus pap, plébános, a Dózsa György-féle parasztfelkelés résztvevője, egyik vezetője.
Új!!: Drágffy János és Mészáros Lőrinc (ferences szerzetes) · Többet látni »
Mohács
Mohács a Dunáról Mohács (Moosach) város Baranya vármegyében, a Mohácsi járás központja, a megye harmadik legnépesebb települése.
Új!!: Drágffy János és Mohács · Többet látni »
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Új!!: Drágffy János és Mohácsi csata · Többet látni »
Nürnberg
Nürnberg nagyváros Németországban, Bajorország szövetségi tartományban.
Új!!: Drágffy János és Nürnberg · Többet látni »
Országbíró
Aba Amadé országbíró pecsétje, háromszögü pajzsban az Aba nemzetség címere. A körirat: † S(igillum) • OMODEI PALATINI DE GENERE OBA Az országbíró kialakult formájában a király és nádor után a régi Magyarország harmadik legfontosabb világi tisztviselője volt, országos bíró, az országgyűlésen a nádor helyettese.
Új!!: Drágffy János és Országbíró · Többet látni »
Pohárnokmester
A pohárnokmester, másképpen főpohárnok, a pohárnokok felügyelője az udvarban, illetve a királyi udvarházak rendszere felett, udvari főtisztviselő, főméltóság.
Új!!: Drágffy János és Pohárnokmester · Többet látni »
Róma
Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.
Új!!: Drágffy János és Róma · Többet látni »
Szilágycseh
Szilágycseh (románul Cehu Silvaniei) város Romániában, Szilágy megyében, Zilahtól 31 km-re észak-északkeletre.
Új!!: Drágffy János és Szilágycseh · Többet látni »
Tárnokmester
I. Károly tárnokmesterének Nekcsei Demeter tárnokmesternek a címere a Nekcsei-biblia miniatúráján A tárnokmester (magister tavernicorum regalium, (németül: Tarnackmeister vagy Königlicher Oberschatzmeister)) vagy főtárnok (camerarius) a bárói méltóságok egyike, kezdetben a királyi udvarházak tárnokainak felügyelője, pénzügyeinek intézője, kincseinek őrzője.
Új!!: Drágffy János és Tárnokmester · Többet látni »
Thurzó Elek
Thurzó Elek szerelmeslevele 1525-ből, amely az első teljes egészében magyar nyelven írt szerelmeslevél. Betlenfalvi Thurzó Elek (1490 – 1543. január 25.) magyar nemes, országbíró.
Új!!: Drágffy János és Thurzó Elek · Többet látni »
V. Károly német-római császár
V.
Új!!: Drágffy János és V. Károly német-római császár · Többet látni »
X. Leó pápa
X.
Új!!: Drágffy János és X. Leó pápa · Többet látni »
Zászló
A magyar zászló Turáni nemzetek zászlói A zászló rúdra rögzített, meghatározott színezésű illetve mintájú textil, mely árbócon (keresztrudas zászló) vagy rúdon leng, a rúdra van rögzítve.
Új!!: Drágffy János és Zászló · Többet látni »
1507
Nincs leírás.
Új!!: Drágffy János és 1507 · Többet látni »
1508
Nincs leírás.
Új!!: Drágffy János és 1508 · Többet látni »
1513
Nincs leírás.
Új!!: Drágffy János és 1513 · Többet látni »
1514
Nincs leírás.
Új!!: Drágffy János és 1514 · Többet látni »
1518
Nincs leírás.
Új!!: Drágffy János és 1518 · Többet látni »
1521
Nincs leírás.
Új!!: Drágffy János és 1521 · Többet látni »
1522
Nincs leírás.
Új!!: Drágffy János és 1522 · Többet látni »
1525
Nincs leírás.
Új!!: Drágffy János és 1525 · Többet látni »
1526
Nincs leírás.
Új!!: Drágffy János és 1526 · Többet látni »
1999
Nincs leírás.
Új!!: Drágffy János és 1999 · Többet látni »
