Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
27 kapcsolatok: Csehek, Csehország, Evangélikus kereszténység, Fehérhegyi csata, Győr, Január 20., Január 9., Július 4., Királyboca, Liptó vármegye, Lutherstadt Wittenberg, Magyar nyelv, Magyarország, Necpál, Nemescsó, November 29., Pozsony, Sopron, Szakolca, 1700, 1720, 1727, 1730, 1744, 1746, 1760, 1778.
Csehek
A csehek (cseh nyelven: Češi, archaikus cseh nyelven: Čechové) Közép-Európában élő, a nyugati szlávokhoz tartozó népcsoport, ma Csehország lakóit jelenti.
Új!!: Doleschall Pál (nyelvész) és Csehek · Többet látni »
Csehország
Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.
Új!!: Doleschall Pál (nyelvész) és Csehország · Többet látni »
Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.
Új!!: Doleschall Pál (nyelvész) és Evangélikus kereszténység · Többet látni »
Fehérhegyi csata
A fehérhegyi csata a harmincéves háború első jelentős ütközete volt, és a Prága melletti Fehér-hegyen (Bílá Hora) zajlott.
Új!!: Doleschall Pál (nyelvész) és Fehérhegyi csata · Többet látni »
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Új!!: Doleschall Pál (nyelvész) és Győr · Többet látni »
Január 20.
Névnapok: Fábián, Sebestyén + Eutim, Fabiána, Fabó, Özséb, Sebastian, Sebő, Sebők, Sedékiás, Szebasztian, Tímea.
Új!!: Doleschall Pál (nyelvész) és Január 20. · Többet látni »
Január 9.
Névnapok: Marcell + Alesszia, Alexia, Hont, Julián, Juliánusz, Júliusz, Marsall, Szulejka, Zulejka.
Új!!: Doleschall Pál (nyelvész) és Január 9. · Többet látni »
Július 4.
Névnapok: Ulrik + Aggeus, Babett, Babetta, Berta, Betta, Betti, Bettina, Erzsébet, Fédra, Felda, Illés, Ince, Karitász, Odiló, Odó, Ódor, Prudencia, Rajmond, Rajmund, Ramón, Szvetlána, Údó, Ulla.
Új!!: Doleschall Pál (nyelvész) és Július 4. · Többet látni »
Királyboca
Királyboca (más néven Bocabánya, szlovákul Vyšná Boca) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban.
Új!!: Doleschall Pál (nyelvész) és Királyboca · Többet látni »
Liptó vármegye
Liptó (szlovákul Liptov, latinul Liptoviensis, Lyptoviensis, Liptaviensis, Liptovium, németül Liptau, lengyelül Liptów) a Magyar Királyság közigazgatási területe, vármegyéje volt.
Új!!: Doleschall Pál (nyelvész) és Liptó vármegye · Többet látni »
Lutherstadt Wittenberg
Lutherstadt Wittenberg (eredeti nevén: Wittenberg, latinosan Wittenberga, régi magyaros neve: Vittenberga) város Németországban Szász-Anhalt tartományban.
Új!!: Doleschall Pál (nyelvész) és Lutherstadt Wittenberg · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Doleschall Pál (nyelvész) és Magyar nyelv · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Doleschall Pál (nyelvész) és Magyarország · Többet látni »
Necpál
Necpál (szlovákul Necpaly) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.
Új!!: Doleschall Pál (nyelvész) és Necpál · Többet látni »
Nemescsó
Nemescsó (szlovénül és) község Vas vármegyében, a Kőszegi járásban.
Új!!: Doleschall Pál (nyelvész) és Nemescsó · Többet látni »
November 29.
Névnapok: Taksony + Ilma, Filoméla, Filoména, Rápolt.
Új!!: Doleschall Pál (nyelvész) és November 29. · Többet látni »
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Doleschall Pál (nyelvész) és Pozsony · Többet látni »
Sopron
Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.
Új!!: Doleschall Pál (nyelvész) és Sopron · Többet látni »
Szakolca
Szakolca város Szlovákiában.
Új!!: Doleschall Pál (nyelvész) és Szakolca · Többet látni »
1700
Anjou Fülöp Alexander von Kotzebue – A narvai csata A nagy északi háború főbb hadmozdulatai.
Új!!: Doleschall Pál (nyelvész) és 1700 · Többet látni »
1720
Nincs leírás.
Új!!: Doleschall Pál (nyelvész) és 1720 · Többet látni »
1727
Nincs leírás.
Új!!: Doleschall Pál (nyelvész) és 1727 · Többet látni »
1730
Nincs leírás.
Új!!: Doleschall Pál (nyelvész) és 1730 · Többet látni »
1744
Nincs leírás.
Új!!: Doleschall Pál (nyelvész) és 1744 · Többet látni »
1746
Nincs leírás.
Új!!: Doleschall Pál (nyelvész) és 1746 · Többet látni »
1760
Nincs leírás.
Új!!: Doleschall Pál (nyelvész) és 1760 · Többet látni »
1778
Nincs leírás.
Új!!: Doleschall Pál (nyelvész) és 1778 · Többet látni »
