Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Dionüszosz

Index Dionüszosz

Dionüszosz görög isten (görögül: Διόνυσος vagy Βάκχος), a római mitológiában Bacchus vagy Liber (etruszkoknál Fufluns), a bor és mámor megtestesítője, aki értett a mezőgazdasághoz és termékenységet is hozhatott.

40 kapcsolatok: Alvilág, Ariadné, Bor (ital), Borostyán (növénynemzetség), Caravaggio, Démétér, Delfin, Dombormű, Halál, Héra, Kalóz, Kréta (sziget), Méz, Mezőgazdaság, Michelangelo Buonarroti, Náxosz (sziget), Olümposz, Pallasz Athéné, Panteon, Párduc, Perszephoné, Piero di Cosimo, Rabszolgaság, Róma, Római mitológia, Rhea, Szatír, Szőlő, Szemelé, Thébai, Thészeusz, Tigris, Titánok, Toboz, Trencsényi-Waldapfel Imre, Villám, Zeusz, 120, 140, 2. század.

Alvilág

Az alvilág az ókori népek felfogása szerint a halottak tartózkodási helye.

Új!!: Dionüszosz és Alvilág · Többet látni »

Ariadné

Dionüszosz és Ariadné szatírok között jobbra Hermész Ariadné krétai királylány a görög mitológiában, Minósz és Pasziphaé leánya.

Új!!: Dionüszosz és Ariadné · Többet látni »

Bor (ital)

A bor a bortermő szőlő Vitis vinifera fürtjeinek kisajtolt, édes levéből alkoholos erjedés útján nyert ital.

Új!!: Dionüszosz és Bor (ital) · Többet látni »

Borostyán (növénynemzetség)

A borostyán (Hedera) az ernyősvirágzatúak (Apiales) rendjébe, ezen belül a zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozó növénynemzetség.

Új!!: Dionüszosz és Borostyán (növénynemzetség) · Többet látni »

Caravaggio

Caravaggio (született Michelangelo Merisi da Caravaggio v. Michelangelo Amerighi da Caravaggio) (Milánói Hercegség, Milánó, 1571. szeptember 29. – Nápolyi Királyság, Porto Ercole, 1610. július 18.) itáliai festő, aki korának művészeti elvárásai ellen lázadva vált a manierizmus, valamint a 17. század eleji naturalisztikus ábrázolás iskolateremtő képviselőjévé.

Új!!: Dionüszosz és Caravaggio · Többet látni »

Démétér

Démétér (görögül Δημήτηρ, annyi mint "Földanya") a görög mitológiában a földművelés és a termékenység istennője.

Új!!: Dionüszosz és Démétér · Többet látni »

Delfin

A delfinek társas lények, csoportokban élnek.

Új!!: Dionüszosz és Delfin · Többet látni »

Dombormű

Kőbe vésett hieroglif írás, ókori Egyiptom, mélydombormű, Kr. e. 27-8. sz. A dombormű vagy idegen (francia) szóval relief (IPA:, kb. /rölijef/) olyan szobrászati vagy iparművészeti mű, amely alacsony plasztikával emelkedik ki az alapsíkból a térbe.

Új!!: Dionüszosz és Dombormű · Többet látni »

Halál

Ez a lap a halállal mint az élet befejeződésével, a test sorsával és a halál kulturális kérdéseivel foglalkozik.

Új!!: Dionüszosz és Halál · Többet látni »

Héra

Héra (görögül Ἥρα; a rómaiaknál Juno) a görög mitológiában Zeusz főisten testvére és felesége, a házasságot és a születést védelmező istennő.

Új!!: Dionüszosz és Héra · Többet látni »

Kalóz

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kalózkodás.

Új!!: Dionüszosz és Kalóz · Többet látni »

Kréta (sziget)

Kréta (görögül Κρήτη, ógörög átírásban Krété, újgörögül Kríti) Görögország legnagyobb és a Földközi-tenger ötödik legnagyobb szigete, fővárosa Iráklio.

Új!!: Dionüszosz és Kréta (sziget) · Többet látni »

Méz

Csorgó méz Házi méh Méznek nevezzük a méhek által növényi nektárból vagy élő növényi nedvekből, illetve növényi nedveket szívó rovarok által élő növényi részek kiválasztott anyagából gyűjtött természetes édes anyagot, amelyet a méhek begyűjtenek, saját anyagaik hozzáadásával átalakítanak, raktároznak, dehidratálnak és lépekben érlelnek.

Új!!: Dionüszosz és Méz · Többet látni »

Mezőgazdaság

Édesburgonya ültetvény Paradicsom thébai sírból, XVIII. dinasztia A mezőgazdaság a nemzetgazdaság azon ágazata, amely magába foglalja a földművelést (növénytermesztést) és az állattenyésztést.

Új!!: Dionüszosz és Mezőgazdaság · Többet látni »

Michelangelo Buonarroti

Michelangelo Buonarroti – (IPA: mikeˈlanʤelo bwɔnarˈrɔːti), teljes nevén Michelangelo di Lodovico Buonarroti Simoni; Caprese, 1475.

Új!!: Dionüszosz és Michelangelo Buonarroti · Többet látni »

Náxosz (sziget)

Náxosz (görögül Νάξος, olaszul Nasso) sziget a legnagyobb a Kükládok szigetcsoport tagjai közül, az Égei-tenger középső részén, Görögországban.

Új!!: Dionüszosz és Náxosz (sziget) · Többet látni »

Olümposz

Az Olümposz hegység Az Olümposz Görögország legmagasabb hegysége, amely az ország északi részén, Thesszália és Makedónia határán emelkedik.

Új!!: Dionüszosz és Olümposz · Többet látni »

Pallasz Athéné

Athéné a Louvre-beli szobra alapján Városvédő Pallasz Athéné szobra a régi budai városháza oldalában Pallasz Athéné („''Athéna Parthenosz''") szobra Pallasz Athéné (görögül: Παλλάς Ἀθήνη) a bölcsesség, az igazságos háború, a jog, az igazságosság, a művészetek, a kézművesség és a képzés istennője a görög mitológiában.

Új!!: Dionüszosz és Pallasz Athéné · Többet látni »

Panteon

A panteon (pantheion) szó szerinti jelentése „az összes isten temploma”.

Új!!: Dionüszosz és Panteon · Többet látni »

Párduc

#ÁTIRÁNYÍTÁS Leopárd.

Új!!: Dionüszosz és Párduc · Többet látni »

Perszephoné

Perszephoné (görögül Περσεφόνη; a rómaiaknál: Proserpina, neve előfordul még Persephone, Persephoneia, Perszephoneia, Phersephone, Persephassa, Phersephatta alakban is) a görög mitológiában a termékenység, a termés istennője, Démétér és Zeusz lánya, Hadész elrabolt felesége.

Új!!: Dionüszosz és Perszephoné · Többet látni »

Piero di Cosimo

Piero di Cosimo: Giuliano da Sangallo Piero di Cosimo, eredeti nevén Piero di Lorenzo (Firenze, 1462 – Firenze, 1521) itáliai reneszánsz festő.

Új!!: Dionüszosz és Piero di Cosimo · Többet látni »

Rabszolgaság

Rabszolgaság Brazíliában, Jean-Baptiste Debret festménye A rabszolgaság az egyetemes emberi jogokat figyelmen kívül hagyó, vagy azokat tagadó külső kényszer hatására létrejövő emberi létállapot, melyben az egyént szabad akarata ellenére, emberi léptékben nem jelentéktelen ideig mások szolgálatára, munka végzésére kényszerítik; az emberkereskedelem hasonló alakzataitól intézményesítettségében, társadalmi megítélésében, elfogadottságában különbözik.

Új!!: Dionüszosz és Rabszolgaság · Többet látni »

Róma

Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.

Új!!: Dionüszosz és Róma · Többet látni »

Római mitológia

A római mitológia gyűjtőfogalom az ókori rómaiaknak az istenekről és hősökről alkotott elképzeléseire.

Új!!: Dionüszosz és Római mitológia · Többet látni »

Rhea

Rhea (görög betűkkel Ῥέα, Rheia, kiejtve Rea) női titán (titanisz) a görög mitológiában.

Új!!: Dionüszosz és Rhea · Többet látni »

Szatír

Nimfa'' A történelemben a szatírok (szatüroszok) görög mitológiai alakok, a fák és a hegyek istenei, Hermész fiai.

Új!!: Dionüszosz és Szatír · Többet látni »

Szőlő

Szőlőhegy Genf kantonban Magnélküli Thompson csemegeszőlő ''(vitis vinifera)'' A szőlő (Vitis) a szőlőfélék (Vitaceae) családjának egyik sok fajt és azon belül sok alfajt magába foglaló nemzetsége.

Új!!: Dionüszosz és Szőlő · Többet látni »

Szemelé

Szemelé a görög mitológiában királylány, Kadmosz Thébai királya és Harmonia gyermeke, Zeusztól született fia Dionüszosz.

Új!!: Dionüszosz és Szemelé · Többet látni »

Thébai

Thébai (újgörögül Θήβα) az ókori Görögország egyik legjelentősebb városállama volt.

Új!!: Dionüszosz és Thébai · Többet látni »

Thészeusz

Thészeusz legyőzi a Minótauroszt Peirithoosz, Thészeusz és Hippolüté (antik vázakép) Thészeusz (görög betűkkel Θησεύς) az ókori görögök egyik legnagyobb hérósza, Athén királya.

Új!!: Dionüszosz és Thészeusz · Többet látni »

Tigris

#ÁTIRÁNYÍTÁS Tigris (állat).

Új!!: Dionüszosz és Tigris · Többet látni »

Titánok

Rubens festménye A titánok és titaniszok a görög mitológiában Gaia és Uranosz első tizenkét gyermeke, az istenek második nemzedéke.

Új!!: Dionüszosz és Titánok · Többet látni »

Toboz

Japán vörösfenyő (Larix kaempferi) toboza ''Pinus coulteri'' A toboz vagy tudományos nevén conus (latin ’kúp’) a nyitvatermő növények csoportjára jellemző, női jellegű, sajátos alakú egyszerű fürtös virágzat.

Új!!: Dionüszosz és Toboz · Többet látni »

Trencsényi-Waldapfel Imre

Trencsényi-Waldapfel Imre (Budapest, 1908. június 16. – Budapest, 1970. június 2.) állami díjas és kétszeres Baumgarten-díjas magyar klasszika-filológus, irodalomtörténész, vallástörténész, egyetemi tanár, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1949), majd rendes (1950) tagja.

Új!!: Dionüszosz és Trencsényi-Waldapfel Imre · Többet látni »

Villám

A villám nagy energiájú, természetes légköri elektromos kisülés.

Új!!: Dionüszosz és Villám · Többet látni »

Zeusz

Zeusz olümposzi legfőbb isten, az „emberek és istenek atyja” a görög mitológiában, az ég és a villámok ura.

Új!!: Dionüszosz és Zeusz · Többet látni »

120

Nincs leírás.

Új!!: Dionüszosz és 120 · Többet látni »

140

Nincs leírás.

Új!!: Dionüszosz és 140 · Többet látni »

2. század

A világ keleti fele a 2. század elején (angol nyelvű) A 2.

Új!!: Dionüszosz és 2. század · Többet látni »

Átirányítja itt:

Bakisz, Basszareusz.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »