Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
21 kapcsolatok: Arisztotelész, Augustus római császár, Ókori görög irodalom, Bodrum, Cnaeus Pompeius Magnus, Démoszthenész, I. e. 54, I. e. 8, Jelentős ókori történetírók listája, Marcus Antonius, Marcus Fabius Quintilianus, Peloponnészoszi háború, Platón, Polübiosz, Róma, Szónoklattan, Törökország, Történettudomány, Thuküdidész, Titus Livius, VII. Kónsztantinosz bizánci császár.
Arisztotelész
Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.
Új!!: Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok) és Arisztotelész · Többet látni »
Augustus római császár
gemmája, ékköve Imperator Caesar Augustus divi filius, általánosan elterjedt néven Augustus császár, születési nevén Caius Octavius, később Caius Iulius Caesar (Róma, i. e. 63. szeptember 23. – Nola, i. sz. 14. augusztus 19.) a Római Birodalom első császára (uralkodott i. e. 27-től haláláig, i. sz. 14-ig), a római történelem egyik legfontosabb alakja volt.
Új!!: Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok) és Augustus római császár · Többet látni »
Ókori görög irodalom
Töredékek Hésziodosz műveiből ''(Papyrus Oxyrhynchus)'' Ókori görög irodalom név alatt tartják számon az ókor (hagyományosan Kr. e. 3000 körül – Kr. u. 476) során a mai Görögország, illetve az azon kívül eső területeken ógörög nyelven keletkezett irodalmi alkotások (szépirodalmi, irodalomtudományi, nyelvészeti, történeti, filozófiai, földrajzi, matematikai, csillagászati, orvostudományi, és szónoki művek) összességét.
Új!!: Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok) és Ókori görög irodalom · Többet látni »
Bodrum
Bodrum, korábbi nevein Petronium, az ókorban Halikarnasszosz (görögül: Ἁλικαρνασσός) török kikötőváros Muğla tartományban, az azonos nevű körzet központja, a török riviéra egyik népszerű turistacélpontja.
Új!!: Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok) és Bodrum · Többet látni »
Cnaeus Pompeius Magnus
Cnaeus Pompeius Magnus (Kr. e. 106. szeptember 29. – Kr. e. 48. szeptember 29.) meghatározó római hadvezér és politikus a késői Római Köztársaság idején.
Új!!: Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok) és Cnaeus Pompeius Magnus · Többet látni »
Démoszthenész
Démoszthenész, (Kr. e. 384 – Kr. e. 322) athéni politikus, szónok, a tíz attikai szónok egyike, II. Philipposz makedón király és Nagy Sándor ellenfele.
Új!!: Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok) és Démoszthenész · Többet látni »
I. e. 54
Nincs leírás.
Új!!: Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok) és I. e. 54 · Többet látni »
I. e. 8
Nincs leírás.
Új!!: Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok) és I. e. 8 · Többet látni »
Jelentős ókori történetírók listája
Az alábbi lista a jelentősebb ókori (keleti, görög, római) történetírókat tartalmazza a Kr. u. V. század végéig, akiknek fennmaradtak műveik is.
Új!!: Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok) és Jelentős ókori történetírók listája · Többet látni »
Marcus Antonius
Marcus Antonius mellszobra Marcus Antonius (Kr. e. 83. január 14. – Kr. e. 30. augusztus 1.) római politikus, hadvezér, Caius Iulius Caesar híve, a II. triumvirátus tagja, VII. Kleopátra egyiptomi fáraónő férje, aki az Octavianustól elszenvedett vereség hatására önkezével vetett véget életének.
Új!!: Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok) és Marcus Antonius · Többet látni »
Marcus Fabius Quintilianus
Marcus Fabius Quintilianus vagy röviden csak Quintilianus (Calagurris, ma: Calahorra, Hispania, Kr. u. 35/40 körül – Róma, Kr. u. 96 körül) híres római szónok, szónoklattani író.
Új!!: Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok) és Marcus Fabius Quintilianus · Többet látni »
Peloponnészoszi háború
A peloponnészoszi háborút Athén (és szövetségi rendszere) vívta a Peloponnészoszi Szövetség államaival az ókori Görögország feletti uralomért Kr. e. 431–404 között.
Új!!: Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok) és Peloponnészoszi háború · Többet látni »
Platón
Platón (görögül: Πλάτων), (régiesen Plátó, eredetileg: Arisztoklész; sz.: Kr. e. 427 körül, Athén vagy Aigina – † Kr. e. 347, Athén), ókori görög filozófus, iskolaalapító.
Új!!: Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok) és Platón · Többet látni »
Polübiosz
Polübiosz, (Megalopolisz, i. e. 200 körül – i. e. 118) i. e. 2. századi görög történetíró, politikus.
Új!!: Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok) és Polübiosz · Többet látni »
Róma
Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.
Új!!: Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok) és Róma · Többet látni »
Szónoklattan
A szónoklattan, ékesszólástan vagy retorika (görögül rhétoriké, latinul ars oratoria) a szónoklat tudománya, eredetileg díszes külsőségek között előadott beszédeket, ékes stílusú, nyilvános megszólalásokat jelentett.
Új!!: Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok) és Szónoklattan · Többet látni »
Törökország
Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia nyugati részén fekszik.
Új!!: Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok) és Törökország · Többet látni »
Történettudomány
A történettudomány az emberi történelem rendszerbe foglalásával foglalkozó tudomány.
Új!!: Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok) és Történettudomány · Többet látni »
Thuküdidész
Thuküdidész, (Halimusz, i. e. 460 körül – Athén?, i. e. 395 körül) görög történetíró, A peloponnészoszi háború szerzője.
Új!!: Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok) és Thuküdidész · Többet látni »
Titus Livius
Titus Livius (Patavium (ma: Padova), i. e. 59 – Patavium, 17) ókori római történetíró.
Új!!: Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok) és Titus Livius · Többet látni »
VII. Kónsztantinosz bizánci császár
VII.
Új!!: Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok) és VII. Kónsztantinosz bizánci császár · Többet látni »
