Tartalomjegyzék
54 kapcsolatok: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890), Andrássy-kormány, Anton von Schmerling, Az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminiszterei, Balközép Párt, Bittó István, Bittó-kormány, De facto, Deák Ferenc (igazságügy-miniszter), Eötvös József (író), Februári pátens, Felirati Párt, Gorove István, Horvát-magyar kiegyezés, I. Ferenc József magyar király, Izraelita, Kemény Zsigmond, Kiegyezés, Királyi Pál, Klapka György (tábornok), Klasszikus liberalizmus, Klauzál Gábor, Lónyay Menyhért, Lónyay-kormány, Magyar Királyság, Magyarország kormányfőinek listája, Március 1., Márciusi törvények, Német Császárság, Német Szövetség, Októberi diploma, Országgyűlés, Osztrák–Magyar Monarchia, Pesti Napló, Porosz–osztrák–dán háború, Porosz–osztrák–olasz háború, Pragmatica sanctio, Pulszky Ferenc, Sümeghy Ferenc, Szabadelvű Párt, Szlávy József, Szlávy-kormány, Trefort Ágoston, Wenckheim Béla, Wenckheim-kormány, 1861-es választások, 1865-ös választások, 1869-es választások, 1872-es választások, 1875-ös választások, ... Bővíteni index (4 több) »
Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890)
Idősebb csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyula (teljes nevén Andrássy Gyula Károly) (Oláhpatak, Magyar Királyság, 1823. március 3. – Volosca, (ma Abbázia része) Osztrák–Magyar Monarchia, 1890.
Megnézni Deák-párt és Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890)
Andrássy-kormány
gróf Festetics György, Gorove István Az Andrássy-kormány az osztrák–magyar kiegyezést követő első felelős magyar kormány, amely 1867.
Megnézni Deák-párt és Andrássy-kormány
Anton von Schmerling
Anton von Schmerling lovag (németül Anton Ritter von Schmerling) (Bécs, 1805. augusztus 23. – Bécs, 1893. május 23.) osztrák politikus.
Megnézni Deák-párt és Anton von Schmerling
Az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminiszterei
Az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminisztériuma (Ministerium des kaiserlichen und königlichen Hauses und des Äußern) egyike volt a kiegyezés eredményeként 1867-ben létrejött három közös minisztériumnak.
Megnézni Deák-párt és Az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminiszterei
Balközép Párt
A Balközép Párt a korábbi Határozati Párt tagjaiból alakult Tisza Kálmán és köre vezérletével, s nézetrendszerében is azonos volt vele.
Megnézni Deák-párt és Balközép Párt
Bittó István
Sárosfai és nádasdi Bittó István (Sárosfa (Pozsony vármegye), 1822. május 3. – Budapest, 1903. március 8.), magyar arisztokrata politikus, országgyűlési képviselő, valóságos belső titkos tanácsos, az Andrássy- majd Lónyay-kormányok igazságügy-minisztere, a Képviselőház elnöke, majd a Magyar Királyság miniszterelnöke 1874 és 1875 között.
Megnézni Deák-párt és Bittó István
Bittó-kormány
Bittó István (fényképezte: Ellinger Ede) Bittó-kormány a kiegyezés utáni negyedik magyar kormány volt.
Megnézni Deák-párt és Bittó-kormány
De facto
A de facto (latin: ’tényszerűen’, ’a tények felől nézve’) jogi kifejezés, melynek szabad fordítása körülbelül „gyakorlatilag” vagy „gyakorlatban”, párja a de jure kifejezésnek, ami viszont azt jelenti: ’a jogi helyzet szerint’.
Megnézni Deák-párt és De facto
Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)
Kehidai Deák Ferenc (született: Deák Ferenc Antal, Söjtör, 1803. október 17. – Budapest, 1876. január 28.) magyar politikus, jogász, táblabíró, államférfi, országgyűlési képviselő és a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere.
Megnézni Deák-párt és Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)
Eötvös József (író)
Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia (1866-tól 1871-ig) és a Kisfaludy Társaság első elnöke (1860–1867), Eötvös Ignác politikus fia, Eötvös Loránd fizikus apja.
Megnézni Deák-párt és Eötvös József (író)
Februári pátens
A februári pátenst 1861.
Megnézni Deák-párt és Februári pátens
Felirati Párt
A Felirati Párt az 1861-es magyarországi országgyűlésen Deák Ferenc vezetésével létrejött politikai csoportosulás, amely a tanácskozás eredményének kifejezésére a hagyományos, uralkodóhoz intézett felirat mellett érvelt.
Megnézni Deák-párt és Felirati Párt
Gorove István
Gorove István (Pollák Zsigmond metszete) Gáttájai Gorove István (Pest, 1818. augusztus 23. – Budapest, 1881. május 31.) politikus, miniszter, közgazdász, valóságos belső titkos tanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Megnézni Deák-párt és Gorove István
Horvát-magyar kiegyezés
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyar–horvát kiegyezés.
Megnézni Deák-párt és Horvát-magyar kiegyezés
I. Ferenc József magyar király
I.
Megnézni Deák-párt és I. Ferenc József magyar király
Izraelita
#ÁTIRÁNYÍTÁS Izraeliták (egyértelműsítő lap).
Megnézni Deák-párt és Izraelita
Kemény Zsigmond
Magyargyerőmonostori báró Kemény Zsigmond (Alvinc, 1814. június 12. – Pusztakamarás, 1875. december 22.) magyar író, publicista, politikus.
Megnézni Deák-párt és Kemény Zsigmond
Kiegyezés
A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.
Megnézni Deák-párt és Kiegyezés
Királyi Pál
Királyi József Pál (Szepetnek, 1818. augusztus 10. – Budapest, 1892. május 25.) magyar publicista és országgyűlési képviselő.
Megnézni Deák-párt és Királyi Pál
Klapka György (tábornok)
Klapka György (Temesvár, 1820. április 7. – Budapest, 1892. május 17.) honvédtábornok, helyettes hadügyminiszter.
Megnézni Deák-párt és Klapka György (tábornok)
Klasszikus liberalizmus
A klasszikus liberalizmus a liberalizmus azon formája, állapota, ahogy az a 19. századra kialakult.
Megnézni Deák-párt és Klasszikus liberalizmus
Klauzál Gábor
Szlavoviczi Klauzál Gábor (Pest, 1804. november 18. – Kalocsa, 1866. augusztus 3.) reformkori magyar politikus, miniszter.
Megnézni Deák-párt és Klauzál Gábor
Lónyay Menyhért
Dr. nagylónyai és vásárosnaményi gróf Lónyay Menyhért (Nagylónya, 1822. január 6. – Budapest, 1884. november 3.) a Lónyay családból való magyar arisztokrata politikus, publicista, k. u. k. miniszter, előbb magyar pénzügyminiszter az Andrássy-kormányban, majd az Osztrák–Magyar Monarchia közös pénzügyminisztere 1870 és 1871 között, majd a Magyar Királyság miniszterelnöke 1871-től 1872-es lemondásáig.
Megnézni Deák-párt és Lónyay Menyhért
Lónyay-kormány
A Lónyay-kormány a kiegyezés utáni második magyar kormány volt 1871.
Megnézni Deák-párt és Lónyay-kormány
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Megnézni Deák-párt és Magyar Királyság
Magyarország kormányfőinek listája
Magyarországon 1848-ban a 12 pont második követelése volt a felelős kormány (a mai szóhasználattól eltérően minisztérium) felállítása.
Megnézni Deák-párt és Magyarország kormányfőinek listája
Március 1.
A római és a Julián naptárban ez az újév napja.
Megnézni Deák-párt és Március 1.
Márciusi törvények
#ÁTIRÁNYÍTÁS áprilisi törvények.
Megnézni Deák-párt és Márciusi törvények
Német Császárság
A Német Császárság (Deutsches Kaiserreich, hivatalosan Deutsches Reich) a német egyesítéstől fennálló nemzetállam, amely II. Vilmos császár 1918.
Megnézni Deák-párt és Német Császárság
Német Szövetség
A Német Szövetség, a német államoknak 1866-ig fennállott, a bécsi kongresszus 1815.
Megnézni Deák-párt és Német Szövetség
Októberi diploma
Az októberi diploma (németül: Oktoberdiplom) a „birodalom államjogi rendezésére” I. Ferenc József által 1860.
Megnézni Deák-párt és Októberi diploma
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Megnézni Deák-párt és Országgyűlés
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Megnézni Deák-párt és Osztrák–Magyar Monarchia
Pesti Napló
A Pesti Napló magyarországi politikai napilap volt, mely 1850 márciusa és 1939 októbere között jelent meg, első ízben 1850.
Megnézni Deák-párt és Pesti Napló
Porosz–osztrák–dán háború
A porosz–osztrák–dán háború, más néven második schleswig-holsteini háború 1864-ben az észak-német Schleswig-Holstein tartományok miatt kirobbant háború, amelyet az Osztrák Császárság és Poroszország szövetsége vívott a Dán Királyság ellen.
Megnézni Deák-párt és Porosz–osztrák–dán háború
Porosz–osztrák–olasz háború
Az 1866-ban lezajlott porosz–osztrák–olasz háború az a háborús konfliktus volt, amely során a poroszok az ún.
Megnézni Deák-párt és Porosz–osztrák–olasz háború
Pragmatica sanctio
Pragmatica sanctio (1713) A pragmatica sanctio (latin: „gyakorlati rendezés”) valamely nagy fontosságú államügynek végleges, a messze jövőre kiható elintézése, amely azután mintegy megváltoztathatatlan, tulajdonképpen „királyi rendelet”.
Megnézni Deák-párt és Pragmatica sanctio
Pulszky Ferenc
Pulszky Ferenc 1837-ben (Kozina Sándor rajza) Donáth Gyula Cselfalvi és lubóczi Pulszky Ferenc Aurél Emánuel (Eperjes, 1814. szeptember 17. – Budapest, 1897. szeptember 9.) magyar politikus, régész és műgyűjtő, az MTA tagja.
Megnézni Deák-párt és Pulszky Ferenc
Sümeghy Ferenc
Lovászi és szentmargitai Sümeghy Ferenc Imre (Söjtör, Zala vármegye, 1819. október 19. – Söjtör, Zala vármegye, 1869. április 26.) Zala vármegyei jogász, földbirtokos, politikus, főszolgabíró, a Deák-párt országgyűlési képviselője, a "Zalavármegyei Gazdasági Egyesület" tagja.
Megnézni Deák-párt és Sümeghy Ferenc
Szabadelvű Párt
A Szabadelvű Párt egy magyarországi liberális párt volt a dualizmus korában.
Megnézni Deák-párt és Szabadelvű Párt
Szlávy József
Okányi és érkenézi Szlávy József (Győr, 1818. november 23. – Zsitvaújfalu, 1900. augusztus 8.), magyar arisztokrata politikus, bányamérnök, k. u. k. miniszter, koronaőr, előbb Bihar vármegye főispánja, majd az Andrássy- és Lónyay-kormányok földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztere (ideiglenesen vallás- és közoktatásügyi minisztere is), majd Lónyay Menyhért lemondását követően a Magyar Királyság miniszterelnöke 1872 és 1874 között (ezalatt ideiglenesen pénzügy és honvédelmi miniszter is).
Megnézni Deák-párt és Szlávy József
Szlávy-kormány
A Szlávy-kormány 1872.
Megnézni Deák-párt és Szlávy-kormány
Trefort Ágoston
Trefort Ágoston, teljes nevén: Trefort Ágoston Ádám Ignác (Homonna, 1817. február 6. – Budapest, 1888. augusztus 22.) magyar művelődéspolitikus, reformer, publicista, vallás- és közoktatásügyi miniszter, az MTA tagja, később igazgatója, majd elnöke 1885-től 1888-ig.
Megnézni Deák-párt és Trefort Ágoston
Wenckheim Béla
Báró Wenckheim Béla (teljes nevén Wenckheim Béla Ferenc Xavér; Pest, Osztrák Császárság, 1811. február 16. – Budapest, Ausztria–Magyarország, 1879. július 7.), a Wenckheim családból való magyar arisztokrata földbirtokos, politikus, Békés vármegye főispánja, előbb magyar belügyminiszter az Andrássy-kormányban, majd a Magyar Királyság miniszterelnöke 1875 márciusa és októbere között.
Megnézni Deák-párt és Wenckheim Béla
Wenckheim-kormány
Wenckheim Béla A Wenckheim-kormány a kiegyezés utáni ötödik kormány volt Wenckheim Béla vezetésével 1875.
Megnézni Deák-párt és Wenckheim-kormány
1861-es választások
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi országgyűlési választások#1861 valasztasok.
Megnézni Deák-párt és 1861-es választások
1865-ös választások
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi országgyűlési választások#1865 valasztasok.
Megnézni Deák-párt és 1865-ös választások
1869-es választások
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában#1869 valasztasok.
Megnézni Deák-párt és 1869-es választások
1872-es választások
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában#1872.
Megnézni Deák-párt és 1872-es választások
1875-ös választások
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában#1875.
Megnézni Deák-párt és 1875-ös választások
1900
Az 1900-as év volt a 19. század utolsó éve és egyben az 1900-as évek első éve.
Megnézni Deák-párt és 1900
47-es
#ÁTIRÁNYÍTÁS 47-es, 48-as, 49-es és 67-es pártok.
Megnézni Deák-párt és 47-es
48-as
#ÁTIRÁNYÍTÁS 47-es, 48-as, 49-es és 67-es pártok.
Megnézni Deák-párt és 48-as
67-es
#ÁTIRÁNYÍTÁS 47-es, 48-as, 49-es és 67-es pártok.
Megnézni Deák-párt és 67-es