Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
56 kapcsolatok: Abaliget, Afroeurázsia, Ausztrália (kontinens), Állatok, Barlang, Cistugidae, Család (rendszertan), Csonkaujjú denevérek, Dongódenevér, Egérfarkú denevérek, Elevenszülő emlősök, Emlősök, Európa, Eutheria, Fa (botanika), Faj, Farok, Föld, Fog, Gerincesek, Gerinchúrosok, Gyümölcs, Halászdenevér-félék, Hasítottorrú denevérek, Hártyásorrú denevérek, Hímnem (biológia), Hertz, Hipposideridae, Kis denevérek, Laurasiatheria, Madarak, Magyarország, Méhelÿ Lajos, Méhlepényesek, Miniopteridae, Mormoopidae, Négylábúak, Nőnem (biológia), Orr, Osztály (rendszertan), Paleocén, Patkósdenevérek, Rend (rendszertan), Repülőkutyafélék, Rovarok, Simaorrú denevérek, Simaorrú-szabadfarkúak, Szelindekdenevérek, Tapadókorongos denevérek, Tél, ..., Téli álom, Térd, Tölcsérfülű denevérek, Ultrahang, Virágpor, Virginiai nagyfülű denevér. Bővíteni index (6 több) »
Abaliget
Abaliget község a Dél-Dunántúl régióban, Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.
Új!!: Denevérek és Abaliget · Többet látni »
Afroeurázsia
Afroeurázsia Afrika, Európa és Ázsia által alkotott szuperkontinens.
Új!!: Denevérek és Afroeurázsia · Többet látni »
Ausztrália (kontinens)
A geológiai értelemben vett kontinenseket meghatározó tektonikus lemezek elhelyezkedése A selfterületek világoskékje jól kirajzolja Ausztrália kontinentális lemezét. Keletre egy törésvonal választja el az új-zélandi mikrokontinenst, ami Ausztráliától különült el. Ausztráliának, a Magyarországtól a legtávolabb elhelyezkedő kontinensnek a többi szárazfölddel összehasonlítva sok természet-, sőt társadalom-földrajzi szempontból egyedülálló tulajdonsága van.
Új!!: Denevérek és Ausztrália (kontinens) · Többet látni »
Állatok
Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.
Új!!: Denevérek és Állatok · Többet látni »
Barlang
A Nincskegyelem-aknabarlang bejárata Acsibi-barlang, Argentína Cseppkőbarlang, Oregon, Egyesült Államok Cseppkő medúzák, Oregon, Egyesült Államok A barlang a Föld szilárd kérgében, természetes úton létrejött, két méternél hosszabb, ember által járható üreg.
Új!!: Denevérek és Barlang · Többet látni »
Cistugidae
A Cistugidae az emlősök (Mammalia) osztályának denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe tartozó család.
Új!!: Denevérek és Cistugidae · Többet látni »
Család (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Denevérek és Család (rendszertan) · Többet látni »
Csonkaujjú denevérek
A csonkaujjú denevérek (Furipteridae), az emlősök (Mammalia) osztályába a denevérek (Chiroptera) rendjébe, a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe tartozó család.
Új!!: Denevérek és Csonkaujjú denevérek · Többet látni »
Dongódenevér
A dongódenevér (Craseonycteris thonglongyai) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe tartozó dongódenevérek (Craseonycteridae) családjának egyetlen ismert faja.
Új!!: Denevérek és Dongódenevér · Többet látni »
Egérfarkú denevérek
Az egérfarkú denevérek (Rhinopomatidae) az emlősök (Mammalia) osztályába, a denevérek (Chiroptera) rendjébe, a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe tartozó család.
Új!!: Denevérek és Egérfarkú denevérek · Többet látni »
Elevenszülő emlősök
Az elevenszülő emlősök (Theria) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik alosztályát alkotják, a tojásrakó emlősök mellett.
Új!!: Denevérek és Elevenszülő emlősök · Többet látni »
Emlősök
Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.
Új!!: Denevérek és Emlősök · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Denevérek és Európa · Többet látni »
Eutheria
A Eutheria az emlősök osztályának egy csoportja, melybe a ma élő méhlepényesek és kihalt rokonaik tartoznak.
Új!!: Denevérek és Eutheria · Többet látni »
Fa (botanika)
recens fafajok közül a legmagasabbra Fának olyan évelő, fás szárú növényeket nevezünk, amelyek felálló, egy vagy több törzsű, koronás növények.
Új!!: Denevérek és Fa (botanika) · Többet látni »
Faj
A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.
Új!!: Denevérek és Faj · Többet látni »
Farok
skorpió farka A farok az állatok hátsó testrésze; a szó általánosságban a torzó egy egyedi, hajlékony függelékére utal.
Új!!: Denevérek és Farok · Többet látni »
Föld
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.
Új!!: Denevérek és Föld · Többet látni »
Fog
1. '''Fog''' 2. Fogzománc 3. Dentin 4. Fogbél 7. Fogcement 8. Fogkorona 12. Foggyökér 17. Fogágy 18. Fogíny 22. Gyökérhártya 27. Canales alveolares maxillae A fog egy látható korona és egy, az állcsontokban rögzülő gyökér alkotta kemény szerv.
Új!!: Denevérek és Fog · Többet látni »
Gerincesek
A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.
Új!!: Denevérek és Gerincesek · Többet látni »
Gerinchúrosok
A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.
Új!!: Denevérek és Gerinchúrosok · Többet látni »
Gyümölcs
A népnyelv és a konyhaművészet általában gyümölcsnek nevezi a növények édes és húsos termését mint a szilva, alma, dió vagy narancs.
Új!!: Denevérek és Gyümölcs · Többet látni »
Halászdenevér-félék
A halászdenevér-félék (Noctilionidae) az emlősök (Mammalia) osztályának denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe tartozó család.
Új!!: Denevérek és Halászdenevér-félék · Többet látni »
Hasítottorrú denevérek
A hasítottorrú denevérek (Nycteridae), az emlősök (Mammalia) osztályába a denevérek (Chiroptera) rendjébe, a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe tartozó család.
Új!!: Denevérek és Hasítottorrú denevérek · Többet látni »
Hártyásorrú denevérek
A hártyásorrú denevérek (Phyllostomidae) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe tartozó család.
Új!!: Denevérek és Hártyásorrú denevérek · Többet látni »
Hímnem (biológia)
Mars római istenség pajzsa és lándzsája, a vas alkímiai jele a hímnemet jelképezi A biológiában a hímnem a két biológiai nem (ivar) egyike.
Új!!: Denevérek és Hímnem (biológia) · Többet látni »
Hertz
Három villogó lámpa, a legkisebb frekvenciától (felülről) a legnagyobbig (alul). Az "f" a frekvencia hertzben (Hz). A "T" a két villogás között eltelt idő A hertz (Hz) a frekvencia SI-mértékegysége, amely Heinrich Hertz német fizikus után kapta a nevét.
Új!!: Denevérek és Hertz · Többet látni »
Hipposideridae
A Hipposideridae az emlősök (Mammalia) osztályának denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe tartozó család.
Új!!: Denevérek és Hipposideridae · Többet látni »
Kis denevérek
A kis denevérek (Microchiroptera) alrendje a denevérek (Chiroptera) rendjébe tartozik.
Új!!: Denevérek és Kis denevérek · Többet látni »
Laurasiatheria
A cetek a párosujjú patások közé tartoznak, ahol a vízilovakkal egy kládot alkotnak. A Laurasiatheria az emlősök osztályának (Mammalia), azon belül a méhlepényesek alosztályágának (Eutheria) egyik öregrendje, melybe sok, korábbi rendszerekben egybe nem sorolt rend tartozik.
Új!!: Denevérek és Laurasiatheria · Többet látni »
Madarak
A madarak (Aves) meszes héjú tojással szaporodó, melegvérű gerinces állatok.
Új!!: Denevérek és Madarak · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Denevérek és Magyarország · Többet látni »
Méhelÿ Lajos
Méhelÿ Lajos (Kisfalud-Szögi, 1862. augusztus 24. – Budapest, 1953. február 4.) magyar zoológus, egyetemi tanár, a magyar zoológia történetének egyik legkiemelkedőbb, de egyben legellentmondásosabb egyénisége.
Új!!: Denevérek és Méhelÿ Lajos · Többet látni »
Méhlepényesek
A méhlepényesek (Placentalia) az emlősök (Mammalia) osztályába tartozó elevenszülő emlősök (Theria) alosztályának egy alosztályága.
Új!!: Denevérek és Méhlepényesek · Többet látni »
Miniopteridae
A Miniopteridae az emlősök (Mammalia) osztályának denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe tartozó család.
Új!!: Denevérek és Miniopteridae · Többet látni »
Mormoopidae
A Mormoopidae, az emlősök (Mammalia) osztályába a denevérek (Chiroptera) rendjébe, a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe tartozó család.
Új!!: Denevérek és Mormoopidae · Többet látni »
Négylábúak
A négylábúak (Tetrapoda) az elsődlegesen négylábú gerinces állatok összefoglaló megjelölésére szolgáló fogalom.
Új!!: Denevérek és Négylábúak · Többet látni »
Nőnem (biológia)
Venus római istennő kézitükre és fésűje a nőnemet jelképezi A biológiában a nőnem a két biológiai nem (ivar) egyike.
Új!!: Denevérek és Nőnem (biológia) · Többet látni »
Orr
Emberi orr és száj Leonardo da Vinci festményén Az orr a gerincesek fején található testrész, amely a felső légutak első szakaszát alkotja.
Új!!: Denevérek és Orr · Többet látni »
Osztály (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Denevérek és Osztály (rendszertan) · Többet látni »
Paleocén
A kainozoikum 66 millió évének hőmérsékletváltozásai A paleocén a földtörténeti újidő (kainozoikum) első időszakának, a paleogénnek első kora.
Új!!: Denevérek és Paleocén · Többet látni »
Patkósdenevérek
A patkósdenevérek (Rhinolophidae) az emlősök (Mammalia) osztályának denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe tartozó család.
Új!!: Denevérek és Patkósdenevérek · Többet látni »
Rend (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Denevérek és Rend (rendszertan) · Többet látni »
Repülőkutyafélék
A repülőkutyafélék (Pteropodidae) az emlősök (Mammalia) osztályába a denevérek (Chiroptera) rendjébe és a nagy denevérek alrendjének egyetlen családja.
Új!!: Denevérek és Repülőkutyafélék · Többet látni »
Rovarok
A rovarok (Insecta) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsének, a hatlábúak (Hexapoda) altörzsének egy osztálya.
Új!!: Denevérek és Rovarok · Többet látni »
Simaorrú denevérek
A simaorrú denevérek (Vespertilionidae) az emlősök (Mammalia) osztályának denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe tartozó család.
Új!!: Denevérek és Simaorrú denevérek · Többet látni »
Simaorrú-szabadfarkúak
''Emballonura semicaudata'' A simaorrú-szabadfarkúak (Emballonuridae), az emlősök (Mammalia) osztályába a denevérek (Chiroptera) rendjébe, a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe tartozó család.
Új!!: Denevérek és Simaorrú-szabadfarkúak · Többet látni »
Szelindekdenevérek
''Nyctinomops macrotis'' A szelindekdenevérek (Molossidae), az emlősök (Mammalia) osztályába a denevérek (Chiroptera) rendjébe, a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe tartozó család.
Új!!: Denevérek és Szelindekdenevérek · Többet látni »
Tapadókorongos denevérek
A tapadókorongos denevérek (Thyropteridae) az emlősök (Mammalia) osztályába, a denevérek (Chiroptera) rendjébe, a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe tartozó család.
Új!!: Denevérek és Tapadókorongos denevérek · Többet látni »
Tél
A ''tél'' a világ legtöbb pontján egyet jelent a hóval A tél a mérsékelt égöv egyik évszaka.
Új!!: Denevérek és Tél · Többet látni »
Téli álom
A téli álom (adaptív hipotermia) egyes állatfajoknak (például rovarok, kétéltűek, hüllők és egyes emlősök) - a mérsékelt és a hideg égövön a téli hónapokban kialakuló nyugalmi állapota, amely élettanilag jelentősen eltér a normál éjszakai alvástól.
Új!!: Denevérek és Téli álom · Többet látni »
Térd
150px 150px A térd, vagy térdízület (articulatio genus) csatlakoztatja a combhoz a lábszárat.
Új!!: Denevérek és Térd · Többet látni »
Tölcsérfülű denevérek
A tölcsérfülű denevérek (Natalidae), az emlősök (Mammalia) osztályába a denevérek (Chiroptera) rendjébe, a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe tartozó család.
Új!!: Denevérek és Tölcsérfülű denevérek · Többet látni »
Ultrahang
Ultrahangnak a 20 kHz-nél nagyobb frekvenciájú hangot, azaz a nagyfrekvenciás hanghullámot nevezzük.
Új!!: Denevérek és Ultrahang · Többet látni »
Virágpor
Pollenszemek – pásztázó elektronmikroszkópos kép Virágport gyűjtő házi méh A virágpor (pollen) a virágos növények szaporodása során a megporzásban szerepet játszó, a harasztok mikrospóráival homológ finom por, bioaeroszol (neve latinul lisztet jelent).
Új!!: Denevérek és Virágpor · Többet látni »
Virginiai nagyfülű denevér
A virginiai nagyfülű denevér vagy Townsend-hosszúfülűdenevér (Corynorhinus townsendii) az emlősök (Mammalia) osztályának denevérek (Chiroptera) rendjéhez, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjéhez és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjához tartozó faj.
Új!!: Denevérek és Virginiai nagyfülű denevér · Többet látni »
