Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Debreczeni Márton

Index Debreczeni Márton

Domborműve a róla elnevezett szakközépiskolában, Miskolc-Perecesen Emléktábla szülőfaluja reformátos templomkertjében Debreczeni Márton (Magyargyerőmonostor, 1802. január 25. – Kolozsvár, 1851. február 18.) a pénzügyminisztérium bányászati igazgatója, költő.

46 kapcsolatok: Anakreón, Augusztus 22., Óradna, Bukovina (régió), Désakna, Erdély, Február 18., Felsőcsertés, Görög nyelv, Január 25., Jókai Mór, Kagerbauer Antal, Kolozsvár, Latin, Magyargyerőmonostor, Magyarok, Magyarország, Méhes Sámuel, Mikó Imre (politikus), November 8., Pereces, Pest (történelmi település), Publius Ovidius Naso, Publius Vergilius Maro, Quintus Horatius Flaccus, Radna, Református, Selmecbánya, Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921), Zalatna, 1802, 1809, 1813, 1814, 1819, 1823, 1825, 1826, 1827, 1829, 1833, 1839, 1840, 1842, 1848, 1851.

Anakreón

Anakreón (ógörög: Ἀνακρέων) (i. e. 582, Theósz – i. e. 485) ókori görög költő, aki a bordalairól és himnuszairól híres.

Új!!: Debreczeni Márton és Anakreón · Többet látni »

Augusztus 22.

Névnapok: Menyhért, Mirjam + Agaton, Barakon, Barakony, Bogdána, Boglár, János, Mária, Merse, Mirjána, Szigfrid, Timót, Timótea, Timóteus, Timóteusz, Zakeus, Zombor.

Új!!: Debreczeni Márton és Augusztus 22. · Többet látni »

Óradna

A főtér – jobbról balra a volt főszolgabírói hivatal, a Florian Porcius nyolc osztályos iskola (volt állami elemi népiskola), bal szélen a római katolikus templom A görög katolikus templom Sírok a zsidó temetőben Óradna környéke 1769–1773 között Óradna (Radna, románul Rodna, Rodna Veche, régen Rogna és Rocna is, németül Altrodenau, Roden vagy Rodenau, szászul Rodne vagy Rudne) falu Romániában, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Debreczeni Márton és Óradna · Többet látni »

Bukovina (régió)

A történelmi Bukovina helye a mai Romániában és Ukrajnában A románok nagyobb területet értenek Bukovina alatt Bukovina (románul Bucovina, németül Bukowina) történelmi régió Kelet-Európában, amely a mai Románia és Ukrajna között van felosztva.

Új!!: Debreczeni Márton és Bukovina (régió) · Többet látni »

Désakna

Désakna falu Romániában, Kolozs megyében.

Új!!: Debreczeni Márton és Désakna · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Új!!: Debreczeni Márton és Erdély · Többet látni »

Február 18.

Névnapok: Bernadett + Bernadetta, Bolivár, Detti, Flavián, Flávió, Fláviusz, Konkordia, Konor, Konrád, Konstancia, Kurt, Leó, Leon, Lionel, Simeon, Simon, Sion, Szilvánusz.

Új!!: Debreczeni Márton és Február 18. · Többet látni »

Felsőcsertés

Felsőcsertés (Csertés, vagy Certej) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Új!!: Debreczeni Márton és Felsőcsertés · Többet látni »

Görög nyelv

A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.

Új!!: Debreczeni Márton és Görög nyelv · Többet látni »

Január 25.

Névnapok: Pál + Apostol, Bottyán, Harriet, Hendrik, Henriett, Henrietta, Henrik, Palmer, Pável, Péter, Pető, Pósa, Saul.

Új!!: Debreczeni Márton és Január 25. · Többet látni »

Jókai Mór

Díszmagyarban bélyegkép Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.

Új!!: Debreczeni Márton és Jókai Mór · Többet látni »

Kagerbauer Antal

Kagerbauer Antal, (Abrudbánya, 1814. június 5. – Torda, 1872. október 8.) a romantika korának legjelentősebb kolozsvári építésze.

Új!!: Debreczeni Márton és Kagerbauer Antal · Többet látni »

Kolozsvár

Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.

Új!!: Debreczeni Márton és Kolozsvár · Többet látni »

Latin

#ÁTIRÁNYÍTÁS Latin nyelv.

Új!!: Debreczeni Márton és Latin · Többet látni »

Magyargyerőmonostor

Magyargyerőmonostor (románul Mănăstireni, németül Ungarisch Klosterdorf/Deutsch Klosterdorf) az azonos nevű község központja Romániában Kolozs megyében.

Új!!: Debreczeni Márton és Magyargyerőmonostor · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Új!!: Debreczeni Márton és Magyarok · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Debreczeni Márton és Magyarország · Többet látni »

Méhes Sámuel

Méhes Sámuel (Kolozsvár, 1785. január 30. – Kolozsvár, 1852. március 29.) tanár, nyomda- és laptulajdonos, író, szerkesztő, bölcseleti doktor, református főiskolai tanár az MTA levelező tagja (1836).

Új!!: Debreczeni Márton és Méhes Sámuel · Többet látni »

Mikó Imre (politikus)

Gróf hídvégi Mikó Imre (Zabola, 1805. szeptember 4. – Kolozsvár, 1876. szeptember 16.) erdélyi magyar államférfi, művelődés- és gazdaságpolitikus, történész.

Új!!: Debreczeni Márton és Mikó Imre (politikus) · Többet látni »

November 8.

Névnapok: Zsombor + Adeodát, Bagamér, Deodát, Gotfrid, Hódos, Kál, Kara, Karád, Kasztor, Klaudiusz, Kolos, Kolozs.

Új!!: Debreczeni Márton és November 8. · Többet látni »

Pereces

Pereces Diósgyőr határában, a 19.

Új!!: Debreczeni Márton és Pereces · Többet látni »

Pest (történelmi település)

Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.

Új!!: Debreczeni Márton és Pest (történelmi település) · Többet látni »

Publius Ovidius Naso

Publius Ovidius Naso, avagy röviden csak Ovidius (Sulmo, ma Sulmona, Olaszország, i. e. 43. március 20. – Tomis, ma Konstanca, Románia, i. sz. 17 vége vagy 18) a római aranykor költője.

Új!!: Debreczeni Márton és Publius Ovidius Naso · Többet látni »

Publius Vergilius Maro

Publius Vergilius Maro (Andes, Mantua közelében, i. e. 70. október 15. – Brundisium, ma Brindisi, i. e. 19. szeptember 21.) római költő, Ovidius és Horatius mellett az augustusi aranykor epikus költője.

Új!!: Debreczeni Márton és Publius Vergilius Maro · Többet látni »

Quintus Horatius Flaccus

Quintus Horatius Flaccus (Venusia, ma Venosa, Olaszország, Kr. e. 65. december 8. – Róma, Kr. e. 8. november 27.) római költő.

Új!!: Debreczeni Márton és Quintus Horatius Flaccus · Többet látni »

Radna

#ÁTIRÁNYÍTÁS Radna (egyértelműsítő lap).

Új!!: Debreczeni Márton és Radna · Többet látni »

Református

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kálvinizmus.

Új!!: Debreczeni Márton és Református · Többet látni »

Selmecbánya

Marsigli szerint, 1726 Selmecbánya (1863) Selmecbánya (szlovákul Banská Štiavnica, németül Schemnitz, magyarul gyakran csak Selmec) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Selmecbányai járásában, a járás székhelye.

Új!!: Debreczeni Márton és Selmecbánya · Többet látni »

Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)

A Vasárnapi Ujság 1854–1921 között megjelenő képes, ismeretterjesztő hetilap.

Új!!: Debreczeni Márton és Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921) · Többet látni »

Zalatna

Zalatna (románul Zlatna, németül Klein-Schlatten, vagy Goldenmarkt, latin neve Ampelum, majd Auraria Minor, szászul Kleinschlatten) város Romániában, Fehér megyében.

Új!!: Debreczeni Márton és Zalatna · Többet látni »

1802

Nincs leírás.

Új!!: Debreczeni Márton és 1802 · Többet látni »

1809

Nincs leírás.

Új!!: Debreczeni Márton és 1809 · Többet látni »

1813

Nincs leírás.

Új!!: Debreczeni Márton és 1813 · Többet látni »

1814

Nincs leírás.

Új!!: Debreczeni Márton és 1814 · Többet látni »

1819

Nincs leírás.

Új!!: Debreczeni Márton és 1819 · Többet látni »

1823

Nincs leírás.

Új!!: Debreczeni Márton és 1823 · Többet látni »

1825

Nincs leírás.

Új!!: Debreczeni Márton és 1825 · Többet látni »

1826

Niépce elkészíti az első fényképét, mely ''Kilátás a dolgozószobából'' címen vált ismertté.

Új!!: Debreczeni Márton és 1826 · Többet látni »

1827

Nincs leírás.

Új!!: Debreczeni Márton és 1827 · Többet látni »

1829

Nincs leírás.

Új!!: Debreczeni Márton és 1829 · Többet látni »

1833

Leonidák Észak Amerika felett 1833-ban.

Új!!: Debreczeni Márton és 1833 · Többet látni »

1839

Nincs leírás.

Új!!: Debreczeni Márton és 1839 · Többet látni »

1840

Nincs leírás.

Új!!: Debreczeni Márton és 1840 · Többet látni »

1842

Nincs leírás.

Új!!: Debreczeni Márton és 1842 · Többet látni »

1848

Nincs leírás.

Új!!: Debreczeni Márton és 1848 · Többet látni »

1851

Nincs leírás.

Új!!: Debreczeni Márton és 1851 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »