Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
55 kapcsolatok: Adriai-tenger, Albán nyelv, Antipatreia, Ardiaták, Atintánok, Berat, Caius Plinius Secundus, Dardánok (Balkán), Drin, Első római–illír háború, Enkhelék, Epirusz (történeti régió), Görög mitológia, Genthiosz illír király, Hadrianus római császár, Harmadik római–illír háború, I. Bardülisz illír király, II. Bardülisz illír király, II. Philipposz makedón király, III. Alexandrosz makedón király, III. Pleuratosz illír király, Illír Királyság (ókor), Illírek, Illíria, Illüriosz, Khaónok, Kleitosz dasszaréta király, Koinon, Lükhnisz, Makedónia, Makedónok, Második római–makedón háború, Milétoszi Hekataiosz, Molosszok, Ohrid, Ohridi-tó, Osum, Parthinok, Pélion (Dasszarétia), Pélioni csata, Peneszták, Piruszták, Pleuratosz illír király, Pogradec, Pomponius Mela, Preszpa-tó, Publius Sulpicius Galba Maximus, Római Birodalom, Római Köztársaság, Selca e Poshtme-i királysírok, ..., Shkumbin, Szkerdilaidasz illír király, Sztrabón, Titus Livius, V. Philipposz makedón király. Bővíteni index (5 több) »
Adriai-tenger
Az Adriai-tenger, gyakran csak Adria a Földközi-tenger része, annak az Appennin- és a Balkán-félszigetek által határolt öble, egyben legészakibb nyúlványa.
Új!!: Dasszaréták és Adriai-tenger · Többet látni »
Albán nyelv
Az albán nyelv (albánul) az indoeurópai nyelvcsalád egy önálló ágának egyetlen tagja.
Új!!: Dasszaréták és Albán nyelv · Többet látni »
Antipatreia
Antipatreia (ógörög Ἀντιπάτρεια; latin Antipatrea; bizánci Πουλχεριόπολις / Pulkheriopolisz; albán Antipatrea és Pulheriopolis) ókori illír város Makedónia, majd a római uralom alatt Macedonia provincia területén.
Új!!: Dasszaréták és Antipatreia · Többet látni »
Ardiaták
Az ardiaták (ógörög Άρδιαϊοι / Ardiaioi, latin Ardiaei, Vardaei) az illírek közé tartozó ókori törzs volt.
Új!!: Dasszaréták és Ardiaták · Többet látni »
Atintánok
Az atintánok (ógörög Ἀτιντάνες, latin Atintani) az illírek, más nézetek szerint az epiróták közé tartozó törzs volt az ókorban.
Új!!: Dasszaréták és Atintánok · Többet látni »
Berat
Berat történelmi város Albánia déli részén, a Myzeqeja síkjának keleti peremén, az Osum folyónak a Tomorr-hegység és a Shpirag-hegy által közrezárt völgyében, Vlorától északkeleti, Elbasantól dél–délnyugati irányban, légvonalban kb.
Új!!: Dasszaréták és Berat · Többet látni »
Caius Plinius Secundus
Idősebb Plinius, teljes nevén Caius Plinius Secundus Maior (Kr. u. 23/24 – Kr. u. 79. augusztus 25.) római író, polihisztor, ókori enciklopédista.
Új!!: Dasszaréták és Caius Plinius Secundus · Többet látni »
Dardánok (Balkán)
A dardánok (vagy dardanok, dárdanok), egy ókori nép, Dardánia régió lakói a mai Koszovó és Szerbia területén, a Scardus-hegységtől északra egészen a Morava folyóig.
Új!!: Dasszaréták és Dardánok (Balkán) · Többet látni »
Drin
A Drin (szerbül és macedónul Дрим vagy Drim, görögül Δρίνος Ποταμός vagy egyszerűen Δριν, az ókorban Δριλων) folyó Albánia területén.
Új!!: Dasszaréták és Drin · Többet látni »
Első római–illír háború
Az első római–illír háború vagy első illíriai háború a Római Birodalom és az Illír Királyság közötti, elhúzódó, és Illíria római fennhatóság alá kerülésével záruló háborúinak első összecsapása volt.
Új!!: Dasszaréták és Első római–illír háború · Többet látni »
Enkhelék
Az enkhelék (ógörög Έγχελεῖς / Enkheleisz, jelentése ’angolnaemberek’; latin Encheleae) egyike volt az ókori Illíria délkeleti részén élő illír törzseknek, közülük is a görög világban az egyik legrégebben ismert illír népcsoport.
Új!!: Dasszaréták és Enkhelék · Többet látni »
Epirusz (történeti régió)
Epirusz - egy földrajzi és történelmi régió Délkelet-Európában, amely a jelenlegi Görögország és Albánia között oszlik meg.
Új!!: Dasszaréták és Epirusz (történeti régió) · Többet látni »
Görög mitológia
A görög mitológia az ókori hellének vallásából származó mítoszok gyűjteménye.
Új!!: Dasszaréták és Görög mitológia · Többet látni »
Genthiosz illír király
Genthiosz (ógörög Γένθιος, latin Gentius; Illíria, 220 után – Iguvium, 160 körül?) az ókori Illír Királyság utolsó, az ardiata házhoz tartozó királya volt.
Új!!: Dasszaréták és Genthiosz illír király · Többet látni »
Hadrianus római császár
Hadrianus (teljes nevén Caesar Traianus Hadrianus; születési nevén Publius Aelius Hadrianus; 76. január 24. – 138. július 10.) a Római Birodalom császára 117-től 138-as haláláig.
Új!!: Dasszaréták és Hadrianus római császár · Többet látni »
Harmadik római–illír háború
A harmadik római–illír háború vagy informális szóhasználatban harmadik illíriai háború a Római Köztársaság és az Illír Királyság közötti, húzódó, az Illír Királyság római fennhatóság alá kerülésével záruló háborúk harmadik, egyben utolsó összecsapása volt januárjától februárjáig.
Új!!: Dasszaréták és Harmadik római–illír háború · Többet látni »
I. Bardülisz illír király
Bardülisz (ógörög Βάρδυλις, latin Bardylis, Bardulis; 448 körül – 358 után) az ókori Illír Királyság első név szerint ismert uralkodója, aki 393 előtt megkezdett és 358-ig tartó hosszú uralkodása alatt egyesítette Dél-Illíria törzseit, és gyakori háborúskodással biztosította Épeirosz és Makedónia egy részének függőségét is.
Új!!: Dasszaréták és I. Bardülisz illír király · Többet látni »
II. Bardülisz illír király
II.
Új!!: Dasszaréták és II. Bardülisz illír király · Többet látni »
II. Philipposz makedón király
II. Philipposz, magyarosan II. Fülöp, (Pella, i. e. 382 – Aigai, i. e. 336 októbere) Makedónia királya, i. e. 355-től 336-ig uralkodott. Hét házasságából hat gyermeke született, egyikük Alexandrosz követte a trónon. Philipposz Makedóniában született III. Amüntasz makedón király fiaként, de fiatal kora miatt nem ő volt a korona fő várományosa. A trónra bátyja, II. Alexandrosz került, aki – egy békeszerződés értelmében – i. e. 368-ban Thébaiba küldte, ahol túszként tartózkodott, egészen i. e. 365-ig. Itt görög nevelésben részesült és a görög hadi szokásokkal is megismerkedett (többek között itt sajátította el a ferde phalanx alkalmazását). I. e. 368-ban meggyilkolták II. Alexandroszt, és helyére III. Perdikkasz, a másik báty lépett. Az új uralkodó i. e. 365-ben visszahozatta öccsét Makedóniába. Ekkor az országot délről a görög városok terjeszkedése fenyegette, és a trák hódítók is jelentős makedón területeket vontak ellenőrzésük alá. Miután a harcokban III. Perdikkasz elesett (i. e. 359), átmenetileg gyámság alá került, de a hadsereg görög mintára való átszervezését elkezdhette. i. e. 355-ben került a trónra, és hozzálátott hatalmának megerősítéséhez. Új, modern, jól felszerelt hadsereget szervezett a görög phalanx hadviselés alapján. 8000 fős hadseregével sikert sikerre halmozva visszaszorította az illíriai hódítókat, visszafoglalta Makedónia megszállt területeit és gyarapította országa területét. A több évig elhúzódó hadjáratok során rátette kezét Illíriára, Trákiára és Paióniára is. Komoly pénzügyi reformja és a trák aranybányák biztosították az anyagi forrásokat a katonai expedícióihoz. Philipposz mégsem hódításaira, hanem diplomáciai sikereire volt a legbüszkébb. Görög riválisait gyakran kijátszotta egymás ellen, és a makedón érdekeket szem előtt tartva hol az egyik, hol a másik oldalon nyújtott katonai támogatást. Hamarosan a görög területek északi része is makedón fennhatóság alá került. A háborúk során felvirágzott Makedónia gazdasága és kereskedelme. II. Philipposz birodalma i. e. 336-ban I. e. 356-ban született meg fia, Alexandrosz, akit kemény fizikai és szellemi neveltetésben részesített, néhány évig a világ akkori leghíresebb tudósa, Arisztotelész volt a tanára. II. Philiphosz mellett az ifjú herceg már korán elsajátíthatta az uralkodást és a hadsereg irányítását. A görögök, hogy csökkentsék a makedónok befolyását, egyesítették erőiket és fellázadtak Philipposz uralma ellen. Az i. e. 338-ban megvívott khairóneiai sorsdöntő ütközetben azonban Philipphosz fényes győzelmet aratott a görög seregeken. Ebben az ütközetben a 18 éves Alexandrosz vezette a balszárnyon a lovassági támadást, szétzúzva a thébai szent csapatot, a kor egyik legütőképesebb elit alakulatát, jelentős segítséget nyújtva ezzel atyjának. A győzelmet követően II. Philipphosz szövetségbe kényszerítette a görög államokat, amelynek vezérül saját magát választotta meg. Miután ez megtörtént, minden figyelmét Perzsia felé fordította, mert a görögök veszélyeztetettségük megoldását a perzsa birodalom meghódításában látták, és az i. e. 490-ben megindított perzsa inváziókat is meg akarták bosszulni a gyengélkedő perzsák ellen. II. Philipposz vezetésével az i. e. 338-ban, Korinthoszban megtartott összgörög kongresszuson megalakult a Korinthoszi Szövetség. I. e. 337-ben egy hadsereget is küldött Parmenion vezetésével, hogy átkeljenek Kis-Ázsiába, előkészítve a nagy hadjáratot. A királynak azonban már nem volt lehetősége valóra váltani az álmát, mert i. e. 336-ban a tiszteletére rendezett ünnepélyen a saját testőre, Pauszaniasz meggyilkolta. A trónon kivételes képességű fia, III. Alexandrosz követte, aki seregével átkelt a Hellészpontoszon és hosszú évekig tartó katonai hadjárata során megdöntötte III. Dareiosz perzsa király hatalmát.
Új!!: Dasszaréták és II. Philipposz makedón király · Többet látni »
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
Új!!: Dasszaréták és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »
III. Pleuratosz illír király
III.
Új!!: Dasszaréták és III. Pleuratosz illír király · Többet látni »
Illír Királyság (ókor)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ókori illír királyság.
Új!!: Dasszaréták és Illír Királyság (ókor) · Többet látni »
Illírek
Az illíriai és pannóniai illír törzsek Az illírek az ókorban az Adriai-tenger keleti partvidékén élt indoeurópai nép vagy egymással közeli rokonságban lévő indoeurópai nyelvet beszélő népcsoport volt.
Új!!: Dasszaréták és Illírek · Többet látni »
Illíria
Illíria, latinosan Illyria (ógörögül Ἰλλυρία, azaz Illíria, Illürisz vagy Illürikon, latinul Illyria) ókori történelmi régió.
Új!!: Dasszaréták és Illíria · Többet látni »
Illüriosz
Illüriosz (ógörög Ἰλλυριός, latin Illyrius) az Adriai-tenger keleti partvidékét benépesítő illírek ősatyja a görög mitológiában.
Új!!: Dasszaréták és Illüriosz · Többet látni »
Khaónok
A khaónok az Epiruszt lakó három fő nép egyike.
Új!!: Dasszaréták és Khaónok · Többet látni »
Kleitosz dasszaréta király
Kleitosz (ógörög Κλεῖτος, latin Cleitus, Clitus) az illíriai Dasszarétia királya volt az utáni évektől.
Új!!: Dasszaréták és Kleitosz dasszaréta király · Többet látni »
Koinon
A koinon (ógörög κοινόν, többes számban koina / κοινά; jelentése: közösség, államközösség) vagy városszövetség az ókori Görögországban és a hellenisztikus világban a poliszok szintje fölött álló önkormányzati forma, jellemzően több polisz tartós szövetségéből létrejött, közös politikai, katonai és nemegyszer gazdasági intézményrendszerrel rendelkező föderatív államalakulat volt.
Új!!: Dasszaréták és Koinon · Többet látni »
Lükhnisz
Lükhnisz (ógörög Λυχνίς) ókori illír település volt a mai Ohridi-tó északkeleti partján fekvő Ohrid városa helyén, Délnyugat-Macedónia területén.
Új!!: Dasszaréták és Lükhnisz · Többet látni »
Makedónia
Makedónia ókori államalakulat volt a Balkán északi részén, az ókori Görögország szomszédságában.
Új!!: Dasszaréták és Makedónia · Többet látni »
Makedónok
A pellai királyi palota átriumának mozaikpadlója A makedónok (azaz makedónesz) az ókori Makedón Királyság lakói az i. e. 1. évezred második negyedétől.
Új!!: Dasszaréták és Makedónok · Többet látni »
Második római–makedón háború
A második római-makedón háború, informálisabb szóhasználatban második makedón háború vagy második makedóniai háború a Római Köztársaság és szövetségesei (Aitól Szövetség, Pergamoni Királyság, Rodosz, Athén stb.) 200 és 197 között zajló háborúja volt az V. Philipposz vezette Makedón Királyság ellen.
Új!!: Dasszaréták és Második római–makedón háború · Többet látni »
Milétoszi Hekataiosz
Hekataiosz (Ἑκαταῖος, Milétosz, i. e. 540 körül – i. e. 479 körül) földrajztudós, Hégészandrosz fia.
Új!!: Dasszaréták és Milétoszi Hekataiosz · Többet látni »
Molosszok
A molosszok hellén eredetű ókori nép.
Új!!: Dasszaréták és Molosszok · Többet látni »
Ohrid
Ohrid (macedónul Охрид,, /Ohrid, történelmi török neve Ohri) város Észak-Macedónia nyugati részén, az Ohridi-tó északkeleti partján, az Ohridi járás székhelye.
Új!!: Dasszaréták és Ohrid · Többet látni »
Ohridi-tó
Az Ohridi-tó (macedónul Охридско Езеро / Ohridszko Ezero; albánul Liqeni i Ohrit, gyakran Liqeni i Pogradecit, azaz Pogradeci-tó) a Balkán-félsziget földtörténetileg legrégibb és legmélyebb tava Észak-Macedónia és Albánia határvidékén.
Új!!: Dasszaréták és Ohridi-tó · Többet látni »
Osum
Az Osum Albánia hatodik leghosszabb folyója.
Új!!: Dasszaréták és Osum · Többet látni »
Parthinok
A parthinok ókori népcsoport.
Új!!: Dasszaréták és Parthinok · Többet látni »
Pélion (Dasszarétia)
Pélion vagy Pellion (ógörög Πήλιον, Πέλλιον, latin Pelium) az ókori Illíria és Epirusz peremvidékén, Dasszarétiában elhelyezkedő erődített település volt a mai Délkelet-Albánia területén.
Új!!: Dasszaréták és Pélion (Dasszarétia) · Többet látni »
Pélioni csata
A pélioni csata az ókori hellenisztikus világ 335 végén lezajlott katonai konfliktusa volt, amelynek során a makedón függőség ellen fellázadt Kleitosz dasszaréta király és az oldalán fellépő Glaukiasz illír király taulant seregeire a III. Alexandrosz irányította makedón had megsemmisítő vereséget mért a dasszarétiai Pélion alatt.
Új!!: Dasszaréták és Pélioni csata · Többet látni »
Peneszták
A peneszták (ógörög Πενέσται / Penesztai, latin Penestae) az illírek közé tartozó ókori törzs, a dasszaréták mellett az illírek legdélkeletibb csoportja volt.
Új!!: Dasszaréták és Peneszták · Többet látni »
Piruszták
A piruszták (ógörög Πειροῦσται / Pirusztai, latin Pirustae) az illíreken belül a délkeleti pannonok közé tartozó törzs volt az ókorban.
Új!!: Dasszaréták és Piruszták · Többet látni »
Pleuratosz illír király
Pleuratosz (ógörög Πλευρᾶτος, latin Pleuratus) vagy Pleuriasz (ógörög Πλευρίας, latin Pleurias) az ókori Illír Királyság uralkodója volt az század második harmadában.
Új!!: Dasszaréták és Pleuratosz illír király · Többet látni »
Pogradec
Pogradec város és alközség Albánia délkeleti részén, az albán–macedón határon fekvő Ohridi-tó délnyugati partját alkotó, hegyek körbeölelte árkos süllyedékben, Korçától légvonalban 35, közúton 40 kilométerre észak–északnyugati irányban.
Új!!: Dasszaréták és Pogradec · Többet látni »
Pomponius Mela
Pomponius Mela (i. sz. 1. század) ókori római földrajztudós.
Új!!: Dasszaréták és Pomponius Mela · Többet látni »
Preszpa-tó
A Preszpa-tó a Balkán-félszigeten, 853 méter tengerszint feletti magasságban fekvő tó Görögország, Albánia és Észak-Macedónia hármashatárán.
Új!!: Dasszaréták és Preszpa-tó · Többet látni »
Publius Sulpicius Galba Maximus
Publius Sulpicius Galba Maximus (Kr. e. 3. század) ókori római politikus és hadvezér, az előkelő patrícius Sulpicia gens Galba családjának első ismert tagja, Galba császár őse volt.
Új!!: Dasszaréták és Publius Sulpicius Galba Maximus · Többet látni »
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Új!!: Dasszaréták és Római Birodalom · Többet látni »
Római Köztársaság
A Római Köztársaság az ókori Róma i. e. 509-től i. e. 27-ig tartó második korszaka, mely a Római Királyságot váltotta le, és amely után a Római Császárság időszaka következett.
Új!!: Dasszaréták és Római Köztársaság · Többet látni »
Selca e Poshtme-i királysírok
A Selca e Poshtme-i királysírok (albán Varret Mbretërore të Selcës së Poshtme) jelentős illír kori régészeti leletegyüttes az egykori Dasszarétia területén, a mai Albánia délkeleti, Korça megye északnyugati részén, Proptisht alközség területén, Prrenjas városától légvonalban 9 kilométerre délnyugatra.
Új!!: Dasszaréták és Selca e Poshtme-i királysírok · Többet látni »
Shkumbin
A Shkumbin (ókori latin nevén Genusus) Albánia ötödik leghosszabb, kelet–nyugati irányú folyója az ország középső részén.
Új!!: Dasszaréták és Shkumbin · Többet látni »
Szkerdilaidasz illír király
Szkerdilaidasz (ógörög Σκερδιλαΐδας, latin Scerdilaedus; i. e. 280/275 körül? – i. e. 208/205 között) az ókori Illír Királyság uralkodója valószínűleg és 205 között bekövetkezett haláláig.
Új!!: Dasszaréták és Szkerdilaidasz illír király · Többet látni »
Sztrabón
Sztrabón (elterjedt átírásai Strabón, Strabon), (Kr. e. 63 körül – Kr. u. 23 után) ókori utazó, földrajzi író.
Új!!: Dasszaréták és Sztrabón · Többet látni »
Titus Livius
Titus Livius (Patavium (ma: Padova), i. e. 59 – Patavium, 17) ókori római történetíró.
Új!!: Dasszaréták és Titus Livius · Többet látni »
V. Philipposz makedón király
V. Philipposz (görögül Φίλιππος; Kr. e. 238 vagy Kr. e. 237 – Kr. e. 179), az ókori hellenisztikus Makedónia királya az Antigonidák közül (uralkodott Kr. e. 221-től haláláig), II. Démétriosz Aitólikosz és épeiroszi felesége, Phthia gyermeke volt. Ígéretesen induló uralma alatt Makedónia a két, Róma ellen vívott háború során elvesztette nagyhatalmi státuszát. Mivel atyja Kr. e. 229-es halálakor még csak nyolcéves volt, annak unokatestvére, III. Antigonosz Dószón vette át a hatalmat, és ő uralkodott egészen Kr. e. 221-ig, amikor is megerősödve hagyta Philipposzra Makedóniát.
Új!!: Dasszaréták és V. Philipposz makedón király · Többet látni »
