Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Darázs (Horvátország)

Index Darázs (Horvátország)

Darázs községközpont és falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.

68 kapcsolatok: Albert Kázmér szász–tescheni herceg, Baranya vármegye, Baranyabán, Baranyai-Bosnyák István, Baranyavári járás, Bellye, Dályok, Drávaköz, Első világháború, Eszék, Eszék-Baranya megye, Falu, Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos tescheni herceg, Habsburg–Lotaringiai Mária Krisztina főhercegnő, Habsburg–Tescheni Albert főherceg, Habsburg–Tescheni Frigyes főherceg, Hármashatár, Hercegmárok, Hercegszöllős, Horvátok, Horvátország, Horvátországi háború, Izsép (Darázs), Jugoszlávia, Középkor, Község, Kiskőszeg, Kontra Ferenc (író), Magyarok, Magyarország, Mária Terézia magyar királynő, Nagybodolya, Németek, Római katolikus, Savoyai Jenő, Sokácok, Szent Borbála, Szerb Ortodox Egyház, Szerbek, Szerbia, Trianoni békeszerződés, 1263, 1450, 1497, 1526, 1687, 1736, 1738, 1780, 1857, ..., 1869, 1880, 1890, 1900, 1910, 1921, 1931, 1941, 1944, 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2001, 2011, 2013. Bővíteni index (18 több) »

Albert Kázmér szász–tescheni herceg

Albert Kázmér szász–tescheni herceg (Prinz Albert Kasimir August Ignaz Pius Franz Xaver zu Sachsen, Herzog von Teschen) (Moritzburg, 1738. július 11. – Bécs, 1822. február 10.), a Wettin-házból származó szász herceg, lengyel királyi herceg, 1765-től Teschen (uralkodó) hercege, 1765–1780-ig Magyarország császári helytartója, 1780-tól 1793-ig Németalföld osztrák főkormányzója.

Új!!: Darázs (Horvátország) és Albert Kázmér szász–tescheni herceg · Többet látni »

Baranya vármegye

Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.

Új!!: Darázs (Horvátország) és Baranya vármegye · Többet látni »

Baranyabán

Baranyabán (horvátul Popovac, Ban) község a horvátországi Eszék-Baranya megye északi részén, a Duna és a Dráva folyók által határolt – Baranyai háromszögnek nevezett földrajzi – térségben.

Új!!: Darázs (Horvátország) és Baranyabán · Többet látni »

Baranyai-Bosnyák István

Baranyai-Bosnyák István (Darázs, 1940. október 8. – Budapest, 2009. március 22.), Bosnyák István, Baranyai B. István: jugoszláviai magyar író.

Új!!: Darázs (Horvátország) és Baranyai-Bosnyák István · Többet látni »

Baranyavári járás

A Baranyavári járás Baranya vármegye legdélebbi járása volt 1941.

Új!!: Darázs (Horvátország) és Baranyavári járás · Többet látni »

Bellye

Bellye, (másképpen Bélia, Béllya, Béllye) falu és község Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.

Új!!: Darázs (Horvátország) és Bellye · Többet látni »

Dályok

Dályok falu Horvátországban, Eszék-Baranya megye északi részén.

Új!!: Darázs (Horvátország) és Dályok · Többet látni »

Drávaköz

Drávaköz vagy Drávaszög a magyar elnevezése, a Dráva és a Duna folyó közötti, vizekkel szabdalt természetföldrajzi kistájnak (azaz „baranyai löszhát”), amely hagyományosan a Duna és a Dráva folyók közé eső terület neve.

Új!!: Darázs (Horvátország) és Drávaköz · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Új!!: Darázs (Horvátország) és Első világháború · Többet látni »

Eszék

Eszék Luigi Ferdinando Marsigli ''Mappa Generalis'' térképén (1726) Eszék város Horvátországban.

Új!!: Darázs (Horvátország) és Eszék · Többet látni »

Eszék-Baranya megye

Eszék-Baranya megye (horvátul Osječko-baranjska županija) Kelet-Horvátország egyik megyéje.

Új!!: Darázs (Horvátország) és Eszék-Baranya megye · Többet látni »

Falu

Ómassán Tarcal központja Zichyújfalui utcakép A falu nem zárt építkezésű csoportos település, a városnál rendszerint kisebb településforma.

Új!!: Darázs (Horvátország) és Falu · Többet látni »

Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos tescheni herceg

Habsburg–Tescheni Károly Lajos (született Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos főherceg, teljes nevén Károly Lajos János József Lőrinc,; Firenze, 1771. szeptember 5. – Bécs, 1847. április 30.), a Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főherceg, II. Lipót német-római császár és Spanyolországi Mária Lujza gyermeke, aki Teschen első hercege, császári tábornagy, a napóleoni háborúk jelentős hadvezére és hadszervezője, továbbá katonai szakíró, az Osztrák–Németalföld kormányzója a fleurusi csatavesztésig (1794), valamint a Német Lovagrend 54. Nagymestere.

Új!!: Darázs (Horvátország) és Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos tescheni herceg · Többet látni »

Habsburg–Lotaringiai Mária Krisztina főhercegnő

Ausztriai Mária Krisztina (teljes nevén Mária Krisztina Johanna Jozefa Antónia,,; Bécs, Ausztria, 1742. május 13. – Bécs, Ausztria, 1798. június 24.), Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főhercegnő, Albert Kázmér szász–tescheni herceggel kötött szerelmi házassága révén Teschen hercegnéje, valamint az Osztrák-Németalföld társkormányzója férje mellett 1781 és 1792 között.

Új!!: Darázs (Horvátország) és Habsburg–Lotaringiai Mária Krisztina főhercegnő · Többet látni »

Habsburg–Tescheni Albert főherceg

Habsburg–Tescheni Albert (ismert még mint Ausztria–Tescheni Albert főherceg,; 1817. augusztus 3. – 1895. február 18.) a Habsburg–Lotaringiai-ház tescheni ágából származó osztrák főherceg, Teschen második uralkodó hercege, Károly Lajos főherceg és Nassau–Weilburgi Henrietta Alexandrina fia, aki a Császári és Királyi Hadsereg tábornagya és főhadparancsnoka, eredményes katonai vezető, nagybirtokos, nagyiparos.

Új!!: Darázs (Horvátország) és Habsburg–Tescheni Albert főherceg · Többet látni »

Habsburg–Tescheni Frigyes főherceg

Habsburg–Tescheni Frigyes (ismert még mint Tescheni Frigyes főherceg,; Gross-Seelowitz, 1856. június 4. – Magyaróvár, 1936. december 30.), a Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, tescheni herceg, Károly Ferdinánd főherceg és Habsburg–Nádori Erzsébet Franciska gyermeke, császári és királyi tábornagy, valamint az Osztrák–Magyar Monarchia haderejének főparancsnoka 1914 és 1917 között.

Új!!: Darázs (Horvátország) és Habsburg–Tescheni Frigyes főherceg · Többet látni »

Hármashatár

Hármashatár Izrael, Szíria és Jordánia között A hármashatár olyan földrajzi pont, ahol három egyenrangú terület találkozik (leginkább ország, de lehet megye, járás stb.). Ezeket a pontokat több helyen emlékmű is jelzi.

Új!!: Darázs (Horvátország) és Hármashatár · Többet látni »

Hercegmárok

Hercegmárok falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.

Új!!: Darázs (Horvátország) és Hercegmárok · Többet látni »

Hercegszöllős

Hercegszöllős falu és község (járás) Eszék-Baranya megyében, Horvátországban, 1998-tól községközpont.

Új!!: Darázs (Horvátország) és Hercegszöllős · Többet látni »

Horvátok

A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.

Új!!: Darázs (Horvátország) és Horvátok · Többet látni »

Horvátország

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.

Új!!: Darázs (Horvátország) és Horvátország · Többet látni »

Horvátországi háború

A horvátországi háború Horvátország függetlenségéért vívott háborúja 1991–1995 között a szerb irányítás alatt álló Jugoszláv Néphadsereg (JNA) és a horvátországi szerbek katonai és félkatonai erői ellen.

Új!!: Darázs (Horvátország) és Horvátországi háború · Többet látni »

Izsép (Darázs)

Izsép falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.

Új!!: Darázs (Horvátország) és Izsép (Darázs) · Többet látni »

Jugoszlávia

Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.

Új!!: Darázs (Horvátország) és Jugoszlávia · Többet látni »

Középkor

A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.

Új!!: Darázs (Horvátország) és Középkor · Többet látni »

Község

Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.

Új!!: Darázs (Horvátország) és Község · Többet látni »

Kiskőszeg

Kiskőszeg (horvátul Batina, németül Donau-Drau-Winkel) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.

Új!!: Darázs (Horvátország) és Kiskőszeg · Többet látni »

Kontra Ferenc (író)

Kontra Ferenc (Darázs, Horvátország, 1958. június 18. –) József Attila-díjas költő, író, műfordító.

Új!!: Darázs (Horvátország) és Kontra Ferenc (író) · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Új!!: Darázs (Horvátország) és Magyarok · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Darázs (Horvátország) és Magyarország · Többet látni »

Mária Terézia magyar királynő

Mária Terézia (régiesen II. Mária, teljes nevén Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina,; Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között.

Új!!: Darázs (Horvátország) és Mária Terézia magyar királynő · Többet látni »

Nagybodolya

Nagybodolya (horvátul Podolje, németül Potle) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.

Új!!: Darázs (Horvátország) és Nagybodolya · Többet látni »

Németek

A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.

Új!!: Darázs (Horvátország) és Németek · Többet látni »

Római katolikus

#ÁTIRÁNYÍTÁSRómai katolikus egyház.

Új!!: Darázs (Horvátország) és Római katolikus · Többet látni »

Savoyai Jenő

Savoyai Jenő vagy Savoyai Eugén, eredeti teljes francia nevén Eugène-François de Savoie-Carignano gróf (Párizs, 1663. október 18. – Bécs, 1736. április 21.) a Savoyai-dinasztia carignanói ágából származó főnemes, Carignano hercege, német-római császári hadvezér.

Új!!: Darázs (Horvátország) és Savoyai Jenő · Többet látni »

Sokácok

A sokácok horvát népcsoport Magyarország déli részén (főleg Mohács környékén), Bácskának a mai Szerbiához eső településein a Duna közelében (Szond, Bácsbéreg, Monostorszeg, Zombor), valamint a horvátországi Szlavónia egyes vidékein.

Új!!: Darázs (Horvátország) és Sokácok · Többet látni »

Szent Borbála

Szent Borbála (3. század – 306. körül, Nikomédia) a bányászok, kohászok, tüzérek, építészek, tűzszerészek, ágyú- és harangöntők védőszentje, keresztény vértanú, a tizennégy segítőszent egyike.

Új!!: Darázs (Horvátország) és Szent Borbála · Többet látni »

Szerb Ortodox Egyház

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szerb ortodox egyház.

Új!!: Darázs (Horvátország) és Szerb Ortodox Egyház · Többet látni »

Szerbek

A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.

Új!!: Darázs (Horvátország) és Szerbek · Többet látni »

Szerbia

Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.

Új!!: Darázs (Horvátország) és Szerbia · Többet látni »

Trianoni békeszerződés

date.

Új!!: Darázs (Horvátország) és Trianoni békeszerződés · Többet látni »

1263

Nincs leírás.

Új!!: Darázs (Horvátország) és 1263 · Többet látni »

1450

Nincs leírás.

Új!!: Darázs (Horvátország) és 1450 · Többet látni »

1497

Nincs leírás.

Új!!: Darázs (Horvátország) és 1497 · Többet látni »

1526

Nincs leírás.

Új!!: Darázs (Horvátország) és 1526 · Többet látni »

1687

július 18. – A keresztény sereg Eszékhez ér https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b53041052r.item Vue de la bataille d'Esseck zoom.

Új!!: Darázs (Horvátország) és 1687 · Többet látni »

1736

Nincs leírás.

Új!!: Darázs (Horvátország) és 1736 · Többet látni »

1738

Nincs leírás.

Új!!: Darázs (Horvátország) és 1738 · Többet látni »

1780

Nincs leírás.

Új!!: Darázs (Horvátország) és 1780 · Többet látni »

1857

Az első, "a szó szűkebb értelmében vett világválság" éve.

Új!!: Darázs (Horvátország) és 1857 · Többet látni »

1869

Nincs leírás.

Új!!: Darázs (Horvátország) és 1869 · Többet látni »

1880

Nincs leírás.

Új!!: Darázs (Horvátország) és 1880 · Többet látni »

1890

Nincs leírás.

Új!!: Darázs (Horvátország) és 1890 · Többet látni »

1900

Az 1900-as év volt a 19. század utolsó éve és egyben az 1900-as évek első éve.

Új!!: Darázs (Horvátország) és 1900 · Többet látni »

1910

Nincs leírás.

Új!!: Darázs (Horvátország) és 1910 · Többet látni »

1921

Nincs leírás.

Új!!: Darázs (Horvátország) és 1921 · Többet látni »

1931

Nincs leírás.

Új!!: Darázs (Horvátország) és 1931 · Többet látni »

1941

Nincs leírás.

Új!!: Darázs (Horvátország) és 1941 · Többet látni »

1944

Nincs leírás.

Új!!: Darázs (Horvátország) és 1944 · Többet látni »

1948

Nincs leírás.

Új!!: Darázs (Horvátország) és 1948 · Többet látni »

1953

Nincs leírás.

Új!!: Darázs (Horvátország) és 1953 · Többet látni »

1961

Nincs leírás.

Új!!: Darázs (Horvátország) és 1961 · Többet látni »

1971

Nincs leírás.

Új!!: Darázs (Horvátország) és 1971 · Többet látni »

1981

Nincs leírás.

Új!!: Darázs (Horvátország) és 1981 · Többet látni »

1991

Nincs leírás.

Új!!: Darázs (Horvátország) és 1991 · Többet látni »

2001

Nincs leírás.

Új!!: Darázs (Horvátország) és 2001 · Többet látni »

2011

---- 2011 (MMXI) első napja és utolsó napja is szombatra esett a Gergely-naptár szerint.

Új!!: Darázs (Horvátország) és 2011 · Többet látni »

2013

---- 2013 (MMXIII) első napja keddre esett a Gergely-naptár szerint.

Új!!: Darázs (Horvátország) és 2013 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »