Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
6 kapcsolatok: Csillagászati műhold, ESA, Exobolygó, Infravörös sugárzás, Szojuz-Fregat, 2015.
Csillagászati műhold
A csillagászati műholdak és űrtávcsövek a világűrből végeznek csillagászati megfigyeléseket.
Új!!: Darwin űrtávcső és Csillagászati műhold · Többet látni »
ESA
#ÁTIRÁNYÍTÁS Európai Űrügynökség.
Új!!: Darwin űrtávcső és ESA · Többet látni »
Exobolygó
A 2M1207 barna törpe (kék) és bolygója (2M1207 b, vörös) a VLT 2006. szeptemberi felvételén. Ez volt az első exobolygó, amelyet közvetlenül sikerült megörökíteni Az évente felfedezett exobolygók számának alakulását mutató grafikon 2014-ig Kék: radiálissebesség-módszer Zöld: fedési módszer Lila: timing-módszer Vörös: közvetlen képalkotás Narancssárga: gravitációs mikrolencse-módszer Sárga: asztrometria Extraszoláris bolygóknak, vagy röviden exobolygóknak nevezzük azokat a bolygókat, amelyek Naprendszerünkön kívül, vagyis idegen csillagok körül keringenek.
Új!!: Darwin űrtávcső és Exobolygó · Többet látni »
Infravörös sugárzás
Az infravörös hullámtartomány helye a teljes elektromágneses spektrumon belül. Az alacsonyabb energiájú (hosszabb) hullámok kezdődnek bal oldalon, jobbra haladva az energiájuk (és a frekvenciájuk, azaz az 1 másodperc alatti hullámok száma) nő Az infravörös sugárzás (angol: infrared, IR, infra latin, jelentése: alatt, régi magyar szakirodalomban: vörösön inneni sugárzás) egy elektromágneses sugárzás: az elektromágneses sugárzásoknak azon hullámhosszú tartománya, melyeknek nagyobb a hullámhossza, mint a látható fénynek, de kisebb, mint a mikrohullámnak és a rádióhullámoknak.
Új!!: Darwin űrtávcső és Infravörös sugárzás · Többet látni »
Szojuz-Fregat
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szojuz (hordozórakéta).
Új!!: Darwin űrtávcső és Szojuz-Fregat · Többet látni »
2015
---- 2015 (MMXV) első napja csütörtökre esett a Gergely-naptár szerint.
