Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
23 kapcsolatok: Augusztus 26., Bérbaltavár, Egervölgy, Ikervár, Latin rítusú katolikus egyház, Magyarok, November 29., Rábakethely, Sárvár, Szenczy Ferenc, Szentgotthárd, Szentgotthárdi ciszterci apátság, Szlovének, Szombathely, Vend nyelv, 1789, 1814, 1815, 1816, 1824, 1838, 1839, 1860.
Augusztus 26.
Névnapok: Izsó, Natália + Cseke, Csekő, Margit, Natali, Natasa, Noella, Rita, Ritta, Szellő, Szellőke, Tália, Zamfira.
Új!!: Dancsecs József és Augusztus 26. · Többet látni »
Bérbaltavár
Bérbaltavár község Vas vármegyében, a Vasvári járásban.
Új!!: Dancsecs József és Bérbaltavár · Többet látni »
Egervölgy
Egervölgy község Vas vármegyében, a Vasvári járásban a Kemenesháton.
Új!!: Dancsecs József és Egervölgy · Többet látni »
Ikervár
Ikervár község (egykor mezőváros) Vas vármegye Sárvári járásában.
Új!!: Dancsecs József és Ikervár · Többet látni »
Latin rítusú katolikus egyház
JHS, YHS - Jézus nevének görög rövidítéséből származó monogramja, latinul ''„Iesus Hominum Salvator”'' azaz „Jézus, az emberek Üdvözítője” http://lexikon.katolikus.hu/I/IHS.html Magyar Katolikus Lexikon > I > IHS, lexikon.katolikus.hu szentmisén (Tallinn, Észtország) azonos.
Új!!: Dancsecs József és Latin rítusú katolikus egyház · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Dancsecs József és Magyarok · Többet látni »
November 29.
Névnapok: Taksony + Ilma, Filoméla, Filoména, Rápolt.
Új!!: Dancsecs József és November 29. · Többet látni »
Rábakethely
Rábakethely (szlovénül Trošče, vend alakban Troušče, németül Marckl) egykor önálló település volt, 1950 óta Szentgotthárd része.
Új!!: Dancsecs József és Rábakethely · Többet látni »
Sárvár
Sárvár (németül: Kotenburg, Rotenturm an der Raab, latinul: Bassiana, szlovénul: Mala Sela) város a Nyugat-Dunántúlon, Vas vármegye második legnagyobb települése, és a Sárvári járás székhelye.
Új!!: Dancsecs József és Sárvár · Többet látni »
Szenczy Ferenc
Szenczy Ferenc (Szombathely, 1800. szeptember 17. – Szombathely, 1869. február 19.) magyar egyházi író, szombathelyi püspök.
Új!!: Dancsecs József és Szenczy Ferenc · Többet látni »
Szentgotthárd
Szentgotthárd (nek, nak, nak is hívják, ami történetesen „város” jelentéssel is bír) a legnyugatabbra fekvő város Magyarországon.
Új!!: Dancsecs József és Szentgotthárd · Többet látni »
Szentgotthárdi ciszterci apátság
A szentgotthárdi ciszterci apátság 1183-ban, III. Béla király adományozása révén Szentgotthárdon alapított ciszterci apátság. Az alapítók Franciaországból, Trois Fontaines-ből érkeztek Magyarországra, a mai Vas vármegyébe, és birtokolták a mai Vendvidéket és néhány őrségi települést. E területek egészen addig a gyepűrendszer részét képezték. A ciszterciek a korban igen fejlett mezőgazdasági ismeretekkel rendelkeztek, így az apátság megalapítása a Szentgotthárd környéki vidék fejlődésének máig legfontosabb mérföldköve, egyfajta alapja, amely jelentős volt a középkori Magyarország gazdaságára nézve is. A szentgotthárdin kívül további négy monostor jött létre Béla király idejében. A Szentgotthárdról kirajzók alapítása Pornó (Pornóapáti) volt. A ciszterciek saját maguk művelték a földjüket jobbágyaikkal együtt, gazdag ismeretekkel rendelkeztek az állattenyésztés, a halászat, a szőlőtermesztés és az erdőgazdálkodás terén is. Ez utóbbi környezetvédelmi tekintetben is rendkívül fontos, mert a ciszterci típusú erdőgazdálkodás hozzájárult ahhoz, hogy a Vendvidéken rendkívül egyedi erdők alakultak ki. Különösen Orfalu községben, a híres Fekete-tó környékén találni meg ennek legszebb példáját, mivel ott nagy számú öreg, de jó állapotban levő magas fa található, amely ma az Őrségi Nemzeti Park kiemelten védett része. Szükséges megemlíteni, hogy az apátság lakói nem kizárólag munkástestvéreikre vagy jobbágyaikra hárították a nehéz fizikai munkát, hanem maguk is kivették részüket a tennivalókból. A szerzetesek éppúgy dolgoztak a földeken, a nagy munkák idején olykor több mint fél napot. A jobbágyaikkal is jól bántak, bár előfordultak komoly összetűzések az adóemelések kapcsán vagy az apát által elkövetett visszaélések miatt. A ciszterciek nem véletlenül igyekeztek megtelepedni gyér népességű vagy egészen lakatlan helyeken. Ez hozzátartozik a sajátos szerzetesi gondolathoz, a világtól való elzárkózáshoz. Továbbá a szerzeteseknek saját kétkezi munkájukból kellett megélniük, ami ugyancsak az elzárkózás elvéhez tartozik, megelőzendő a mással szembeni függő viszonyt. Az apátság a 14. század második felében hanyatlásnak indult. 1391-től Széchy Miklós fiai birtokolták időszakos megszakításokkal 1528-ig. Széchy Tamás önkényeskedései miatt csaknem teljesen elpusztult az apátság. 1528-ban visszanyerte javait s a talpra állás jelei mutatkoztak, de az utolsó apátot elkergették 1556-ban és a monostort erőddé alakították át. Ráadásul eljött a török hódoltság kora is. A 17. században a rabló akindzsik és szerbek már az apátság belső birtokain jártak. 1605-ben a megszálló császári erők elpusztították a régi apátságot, amelynek maradványai ma is láthatók. 1664-ben a szentgotthárdi csata pusztításai söpörtek végig a vidéken. A ciszterciektől csak a barokk stílusú templom és monostor épületegyüttese maradt fenn, az egykori Magtártemplom ma színházként működik. Előbbi építése az ún. heiligenkreuzi korszakhoz kapcsolható, amikor az apátságot 1734-ben III. Károlytól megkapta a heiligenkreuzi apátság, mely feltámasztotta haló poraiból a nagy múltú vendvidéki ciszterci apátságot. A kiegyezést követően, a mindenkori magyar kormányok követelései nyomán 1878-ban szétválasztották a két apátságot. A régi apátság birtokainak egy része a trianoni Magyarország határain kívülre, vagyis Jugoszláviához, illetve Ausztriához került. A kommunista hatalomátvételt követően 1950-ben végleg megszűnt a szerzetesi élet Szentgotthárdon. A vendvidéki területek határsávi közegbe kerültek, elszigetelődtek, ami nem kedvezett a szocialista Termelőszövetkezetek kialakulásának, ezért a vidék megmenekült a nagyüzemi mezőgazdaság minden káros következményétől. A birtok egykori majorjaiból kialakult községek többsége ma is létezik, és lakóik java része szintén az egykori apátság telepeseinek leszármazottja.
Új!!: Dancsecs József és Szentgotthárdi ciszterci apátság · Többet látni »
Szlovének
A szlovének vagy szlovénok (szlovénul Slovenci) egy dél-szláv népcsoport tagjai, akik főleg Szlovéniában és Szlovénia szomszéd országaiban élnek.
Új!!: Dancsecs József és Szlovének · Többet látni »
Szombathely
Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.
Új!!: Dancsecs József és Szombathely · Többet látni »
Vend nyelv
A vend nyelv, más néven muravidéki nyelv a délszláv nyelvek közé tartozó szlovén nyelvváltozat (nyelvjárás), amit a Muravidék régióban és Magyarországon, Vas megye néhány településén beszélnek.
Új!!: Dancsecs József és Vend nyelv · Többet látni »
1789
Nincs leírás.
Új!!: Dancsecs József és 1789 · Többet látni »
1814
Nincs leírás.
Új!!: Dancsecs József és 1814 · Többet látni »
1815
Nincs leírás.
Új!!: Dancsecs József és 1815 · Többet látni »
1816
Gróf Nemes Ádám, az Osztrák Nemzeti Bank első kormányzója.
Új!!: Dancsecs József és 1816 · Többet látni »
1824
Nincs leírás.
Új!!: Dancsecs József és 1824 · Többet látni »
1838
Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század.
Új!!: Dancsecs József és 1838 · Többet látni »
1839
Nincs leírás.
Új!!: Dancsecs József és 1839 · Többet látni »
1860
Nincs leírás.
Új!!: Dancsecs József és 1860 · Többet látni »
