Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
32 kapcsolatok: A Magyar Érdemrend tisztikeresztje, Anna Andrejevna Ahmatova, Bécs, Berlin, Bréma (tartomány), Budapest, Corvina Könyvkiadó, Dalos Anna, Dalos György (egyértelműsítő lap), Füst Milán-díj, Horvátország, Julian Szemjonovics Szemjonov, Kölcsey Ferenc Gimnázium (Budapest), Kertész Imre (író), Kossuth Kiadó, Lukács György (filozófus), Magvető Könyvkiadó, Magyar Írószövetség, Magyar Szocialista Munkáspárt, Magyarok, Magyarország, Magyarország köztársasági elnöke, Moszkva, Moszkvai Állami Egyetem, Munkaszolgálat, Nyugat-Németország, Pór-féle maoista összeesküvés, Szamizdat, Szépirodalmi Könyvkiadó, Szeptember 23., Weimari köztársaság, 1943.
A Magyar Érdemrend tisztikeresztje
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat Az érdemrend doboza a címerrel A Magyar Érdemrend tisztikeresztje, a Magyar Érdemrend egyik fokozata.
Új!!: Dalos György (író) és A Magyar Érdemrend tisztikeresztje · Többet látni »
Anna Andrejevna Ahmatova
Anna Andrejevna Ahmatova polgári neve: Anna Andrejevna Gorenko, oroszul: Анна Андреевна Ахматова (Горенко) (Bolsoj Fontan, Odessza mellett, Ukrajna 1889. június 23. – Domogyedovo, Moszkva mellett, Oroszország 1966. március 5.), orosz (szovjet) költő.
Új!!: Dalos György (író) és Anna Andrejevna Ahmatova · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Dalos György (író) és Bécs · Többet látni »
Berlin
tévétorony, Németország legmagasabb épülete Berlin Németország fővárosa, egyben tartományi rangú városállama (szövetségi tartománya) és a Berlin/Brandenburg nagyvárosi régió centruma.
Új!!: Dalos György (író) és Berlin · Többet látni »
Bréma (tartomány)
Bréma Szabad Hanza-város (németül Freie Hansestadt Bremen) tartomány egy németországi, részfüggetlenséget élvező tagállam (Land). A köznyelvben Bréma neve egyszerre jelenti a tartományt (Land) és Bréma várost magát.
Új!!: Dalos György (író) és Bréma (tartomány) · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Dalos György (író) és Budapest · Többet látni »
Corvina Könyvkiadó
Corvina Könyvkiadó, teljes nevén Corvina Művészeti és Idegennyelvű Könyvkiadó Vállalat (1955. január 1. –), székhely: Budapest.
Új!!: Dalos György (író) és Corvina Könyvkiadó · Többet látni »
Dalos Anna
Dalos Anna Erzsébet Szabolcsi Bence-díjas magyar zenetörténész és -kritikus, az úgynevezett új zenetudomány művelője.
Új!!: Dalos György (író) és Dalos Anna · Többet látni »
Dalos György (egyértelműsítő lap)
;Dalos György.
Új!!: Dalos György (író) és Dalos György (egyértelműsítő lap) · Többet látni »
Füst Milán-díj
A Füst Milán-díjat Füst Milán özvegye, Helfer Erzsébet alapította 1975-ben azért, hogy „erkölcsi elismerést és anyagi támogatást nyújtson azoknak a költőknek és íróknak, akik Füst Milán irodalmi munkásságának szellemében az egyetemes emberi haladás érdekeit magas művészi szinten fejezik ki műveikben…”.
Új!!: Dalos György (író) és Füst Milán-díj · Többet látni »
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Új!!: Dalos György (író) és Horvátország · Többet látni »
Julian Szemjonovics Szemjonov
Julian Szemjonovics Szemjonov (Moszkva, 1931. október 8. – Moszkva, 1993. szeptember 15.) szovjet-orosz író, forgatókönyvíró, esszéista, újságíró, költő.
Új!!: Dalos György (író) és Julian Szemjonovics Szemjonov · Többet látni »
Kölcsey Ferenc Gimnázium (Budapest)
A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium, korábbi nevén VI.
Új!!: Dalos György (író) és Kölcsey Ferenc Gimnázium (Budapest) · Többet látni »
Kertész Imre (író)
Kertész Imre (Budapest, 1929. november 9. – Budapest, 2016. március 31.) Nobel- és Kossuth-díjas magyar író, műfordító.
Új!!: Dalos György (író) és Kertész Imre (író) · Többet látni »
Kossuth Kiadó
A mai Kossuth Kiadó jogelődjét 1944 novemberében a Magyar Kommunista Párt Szikra Könyvkiadó néven alapította Szegeden.
Új!!: Dalos György (író) és Kossuth Kiadó · Többet látni »
Lukács György (filozófus)
Szegedi Lukács György, születési nevén Löwinger György Bernát (Budapest, 1885. április 13. – Budapest, 1971. június 5.) kétszeres Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar filozófus, irodalmár, esztéta, egyetemi tanár, marxista gondolkodó és kommunista politikus, akit széles körben a „nyugati marxizmus” alapítói között tartanak számon.
Új!!: Dalos György (író) és Lukács György (filozófus) · Többet látni »
Magvető Könyvkiadó
A Magvető Könyvkiadó 1955-ben alapított, budapesti székhelyű kiadó, mely elsősorban kortárs hazai és külföldi szépirodalmi műveket ad ki.
Új!!: Dalos György (író) és Magvető Könyvkiadó · Többet látni »
Magyar Írószövetség
A Magyar Írószövetség, 1989 előtti nevén Magyar Írók Szövetsége a magyar írók 1945-ben alapított szakmai, érdekvédelmi és társadalmi szervezete.
Új!!: Dalos György (író) és Magyar Írószövetség · Többet látni »
Magyar Szocialista Munkáspárt
A Magyar Szocialista Munkáspárt (röviden: MSZMP) marxista–leninista párt volt Magyarországon, amely a Szovjetunió támogatásával és felügyeletével egypártrendszer keretében, állampártként gyakorolta kizárólagosan a hatalmat 1956 novembere és 1989 októbere között.
Új!!: Dalos György (író) és Magyar Szocialista Munkáspárt · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Dalos György (író) és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Dalos György (író) és Magyarország · Többet látni »
Magyarország köztársasági elnöke
A magyar köztársasági elnök Magyarország államfője, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.
Új!!: Dalos György (író) és Magyarország köztársasági elnöke · Többet látni »
Moszkva
Moszkva Oroszország fővárosa.
Új!!: Dalos György (író) és Moszkva · Többet látni »
Moszkvai Állami Egyetem
Az egyetem épülete 1755 és 1787 között a Vörös téren Az egyetem eredeti épülete Moszkva belvárosában, a Moha utcában A Moszkvai Állami Egyetem, teljes nevén az M. V. Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem (oroszul Моско́вский госуда́рственный университе́т и́мени М. В. Ломоно́сова, rövidítve MGU) Moszkva legnagyobb egyeteme, melyet Erzsébet cárnő alapított 1755-ben Mihail Vasziljevics Lomonoszov polihisztor kezdeményezésére.
Új!!: Dalos György (író) és Moszkvai Állami Egyetem · Többet látni »
Munkaszolgálat
Munkaszolgálatosok emlékműve (Erdőkertes, 2019) A munkaszolgálat a második világháború idején Magyarországon kialakult és fennállt különleges katonai intézményrendszer volt.
Új!!: Dalos György (író) és Munkaszolgálat · Többet látni »
Nyugat-Németország
Nyugat-Németországnak, a köznyelvben gyakran röviden NSZK-nak nevezték Németország nyugati felét a Németországi Szövetségi Köztársaság (más fordításban Német Szövetségi Köztársaság,, németül Bundesrepublik Deutschland, BRD) 1949-es megalakulása (május 23.) és 1990-es kibővülése (október 3.) között.
Új!!: Dalos György (író) és Nyugat-Németország · Többet látni »
Pór-féle maoista összeesküvés
A Pór-féle maoista összeesküvés maoizmussal szimpatizáló fiatalok szerveződése volt, melyet Pór György bölcsészhallgató hozott létre Budapesten, az 1960-as évek közepén.
Új!!: Dalos György (író) és Pór-féle maoista összeesküvés · Többet látni »
Szamizdat
Orosz szamizdat kiadványok A szamizdat illegális kiadvány a kommunista rendszerekben, amelyet azért írtak, nyomtattak és terjesztettek titokban, mert a rezsim cenzúrája betiltotta volna a közölt tartalmak terjesztését.
Új!!: Dalos György (író) és Szamizdat · Többet látni »
Szépirodalmi Könyvkiadó
A Szépirodalmi Könyvkiadó a 20. század második felének egyik legnagyobb magyarországi könyvkiadója volt.
Új!!: Dalos György (író) és Szépirodalmi Könyvkiadó · Többet látni »
Szeptember 23.
Névnapok: Tekla + Ila, Ildikó, Ilona, Ilonka, Ilus, Krizosztom, Lina, Linett, Linetta, Líviusz, Őszike, Telma Ez a nap az őszi (a déli félgömbön a tavaszi) nap-éj egyenlőség napja és az ősz (a déli félgömbön a tavasz) kezdete: ezen a napon az éjjelek és a nappalok a Föld minden pontján egyforma hosszúak.
Új!!: Dalos György (író) és Szeptember 23. · Többet látni »
Weimari köztársaság
A weimari köztársaság a németországi monarchia államrendszerét 1919-ben felváltó polgári demokratikus, parlamenti képviseletű, szövetségi köztársaság történészek által adott neve, melyet Weimar városa után kapott, ahol az alkotmányozó nemzetgyűlés összeült.
Új!!: Dalos György (író) és Weimari köztársaság · Többet látni »
1943
Nincs leírás.
Új!!: Dalos György (író) és 1943 · Többet látni »
