Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Dalmatia

Index Dalmatia

Dalmatia (e. dalmácia) a Római Birodalom ősi tartománya volt, amely magába foglalta a mai Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Nyugat-Szerbia, Dél-Szlovénia és Észak-Albánia egyes területeit.

180 kapcsolatok: Adriai-tenger, Agyag, Albánia, Annales, Antoninus Pius római császár, Aquileia, Ardiaták, Attila hun király, Augustus római császár, Autariaták, Auxilia, Šibenik, Bihács, Bizánc, Bizánci Birodalom, Bor (ital), Bosznia-Hercegovina, Britannia (provincia), Carus római császár, Cassiodorus, Cassius Dio, Cavtat, Claudius római császár, Colonia, Commodus római császár, Dacia (római provincia), Dasszaréták, Dákok, Diocletianus palotája, Diocletianus római császár, Domitianus római császár, Dráva, Dubrovnik, Duna, Durrës, Enkhelék, Eugippius, Ezüst, Fiume, Flavius-dinasztia, Galla Placidia, Gallienus római császár, Gót háború (535–554), Gótok, Geógraphika hüpomnémata, Gepidák, Germánok, Hadrianus római császár, Halak, Horvátország, ..., Hunok, I. Constantinus római császár, I. Constantius római császár, I. e. 155, I. e. 167, I. e. 9, I. Iusztinianosz bizánci császár, II. Theodosius bizánci császár, III. Valentinianus római császár, Illírek, Illíria, Illyricum, Iordanes, Iulius Nepos római császár, Jazigok, Karlobag, Károlyváros, Keleti gótok, Kereszténység, Kistanje, Knin, Konstantinápoly, Korčula (település), Kotor (Montenegró), Kvádok, Labeátok, Labin, Legatus Augusti pro praetore, Legio II Italica, Legio III Italica, Legio IV Flavia Felix, Legio VII Claudia, Legio XI Claudia, Lezha, Libius Severus római császár, Licinia Eudoxia, Limes, Makarska, Markomann háborúk, Markomannok, Mauretania Caesariensis, Mérföld, Mócsy András, Metković, Moesia, Montenegró, Mostar, Nero római császár, Nin (település), Noricumi Szent Szeverin, Odoaker, Ohridi-tó, Olívaolaj, Olümposz, Omiš, Pannonia (provincia), Pannonia Valeria, Póla, Piruszták, Podgorica, Polübiosz, Priszkosz rétor, Proconsul, Prokopiosz (történetíró), Publius Cornelius Dolabella, Publius Cornelius Tacitus, Ravenna, Réz, Róma, Római Birodalom, Római hadsereg, Római légió, Római provinciák, Romulus Augustus római császár, Sajt, Salona, Sersel, Severus Alexander római császár, Shkodra, Shkodrai-tó, Sidonius Apollinaris, Sinj, Skradin, Split, Stari Grad, Szarajevó, Szerbia, Szlovénia, Sztrabón, Szvébek, Taulantok, Thema, Theuderik keleti gót király, Tiberius római császár, Traianus római császár, Trogir, Trsat, Ulcinj, Vespasianus római császár, Via Egnatia, Vid (Metković), Vis (sziget), Zágráb, Zára, Zénón bizánci császár, Zengg, 10, 100, 105, 122, 127, 14, 161, 170, 20, 284, 285, 293, 305, 324, 337, 42, 56, 565, 57, 72, 8, 9, 92, 94. Bővíteni index (130 több) »

Adriai-tenger

Az Adriai-tenger, gyakran csak Adria a Földközi-tenger része, annak az Appennin- és a Balkán-félszigetek által határolt öble, egyben legészakibb nyúlványa.

Új!!: Dalmatia és Adriai-tenger · Többet látni »

Agyag

Agyag Az agyag igen elterjedt üledék, finomszemcsés összetevőkből áll.

Új!!: Dalmatia és Agyag · Többet látni »

Albánia

Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése: ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam.

Új!!: Dalmatia és Albánia · Többet látni »

Annales

Az annales az ókori és a középkori történetírás egyik legalapvetőbb műfaja.

Új!!: Dalmatia és Annales · Többet látni »

Antoninus Pius római császár

Imperator Titus Aelius Caesar Hadrianus Antoninus Augustus Pius, általánosan elterjedt néven Antoninus Pius császár, született Titus Aurelius Fulvus Boionius Arrius Antoninus (Lanuvium, 86. szeptember 19. – Lorium, 161. március 7.), 138-tól 161-ig uralkodott a Római Birodalomban.

Új!!: Dalmatia és Antoninus Pius római császár · Többet látni »

Aquileia

Az ókori Aquileia Forumának maradványai Aquileia, Nürnbergi Krónika, 1493 Aquileia (friuliul: Aquilee) ókori római eredetű város Olaszországban, közel az Adriai-tengerhez, a Natissa folyó partján.

Új!!: Dalmatia és Aquileia · Többet látni »

Ardiaták

Az ardiaták (ógörög Άρδιαϊοι / Ardiaioi, latin Ardiaei, Vardaei) az illírek közé tartozó ókori törzs volt.

Új!!: Dalmatia és Ardiaták · Többet látni »

Attila hun király

Attila, kiejtés szerint Atilla, ritkábban Atli, Etzel, Etel, Etele (Kaukázus?, 410 körül – Tiszántúl?, 453 márciusa) az európai hunok leghíresebb királya.

Új!!: Dalmatia és Attila hun király · Többet látni »

Augustus római császár

gemmája, ékköve Imperator Caesar Augustus divi filius, általánosan elterjedt néven Augustus császár, születési nevén Caius Octavius, később Caius Iulius Caesar (Róma, i. e. 63. szeptember 23. – Nola, i. sz. 14. augusztus 19.) a Római Birodalom első császára (uralkodott i. e. 27-től haláláig, i. sz. 14-ig), a római történelem egyik legfontosabb alakja volt.

Új!!: Dalmatia és Augustus római császár · Többet látni »

Autariaták

Az autariaták vagy autariáták (ógörög Αὐταριάται, latin Autariatae) az illírek közé tartozó törzs volt az ókorban.

Új!!: Dalmatia és Autariaták · Többet látni »

Auxilia

Auxilia a Római Birodalomban minden, a provinciákban állomásozó katonai csapat összefoglaló neve, a legiokat kivéve, függetlenül attól, hogy római polgárokból vagy peregrinusokból sorozták őket, hisz attól fogva, hogy Caracalla a birodalom minden polgárának polgárjogot adományozott, néhány zsoldba fogadott barbár csapat kivételével az auxilia is polgárokból állt.

Új!!: Dalmatia és Auxilia · Többet látni »

Šibenik

Šibenik város Horvátországban, Šibenik-Knin megyében.

Új!!: Dalmatia és Šibenik · Többet látni »

Bihács

Bihács (horvátul Bihać, helyi nyelvjárásban Bišće) város és község (járás) Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, az Una folyó partján.

Új!!: Dalmatia és Bihács · Többet látni »

Bizánc

#ÁTIRÁNYÍTÁS Bizánci Birodalom.

Új!!: Dalmatia és Bizánc · Többet látni »

Bizánci Birodalom

A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.

Új!!: Dalmatia és Bizánci Birodalom · Többet látni »

Bor (ital)

A bor a bortermő szőlő Vitis vinifera fürtjeinek kisajtolt, édes levéből alkoholos erjedés útján nyert ital.

Új!!: Dalmatia és Bor (ital) · Többet látni »

Bosznia-Hercegovina

Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.

Új!!: Dalmatia és Bosznia-Hercegovina · Többet látni »

Britannia (provincia)

Ez a szócikk Britannia római provincia történelmével és kultúrájával foglalkozik.

Új!!: Dalmatia és Britannia (provincia) · Többet látni »

Carus római császár

Marcus Aurelius Numerius Carus (Narbo?, 223 körül – Perzsia, 283 júliusa) a Római Birodalom császára volt 282-től haláláig, 283-ig.

Új!!: Dalmatia és Carus római császár · Többet látni »

Cassiodorus

Cassiodorus, teljes nevén Flavius Magnus Aurelius Cassiodorus Senator (487 körül – 583 körül) ókori római államférfi és író, 514-ben consul, aki Nagy Theodorik keleti gót király udvarában szolgált.

Új!!: Dalmatia és Cassiodorus · Többet látni »

Cassius Dio

Lucius (Claudius) Cassius Dio Cocceianus, (Nicea, 155 vagy 163/164 – 229 után) görög történetíró.

Új!!: Dalmatia és Cassius Dio · Többet látni »

Cavtat

Cavtat település Horvátországban, az Adria partján, Dubrovnik-Neretva megyében.

Új!!: Dalmatia és Cavtat · Többet látni »

Claudius római császár

Tiberius Claudius Caesar Augustus Germanicus, általánosan elterjedt néven Claudius császár (Lugdunum, Kr. e. 10. augusztus 1. – Róma, Kr. u. 54. október 13.), korábbi nevén Tiberius Claudius Drusus Nero Germanicus a Római Birodalom negyedik császára volt.

Új!!: Dalmatia és Claudius római császár · Többet látni »

Colonia

A colonia a Római Birodalom teljes római polgárjoggal rendelkező - római jogú - telepesei által alapított város volt, később ez számított a legmagasabb rangú településnek a municipium és az egyéb települések előtt.

Új!!: Dalmatia és Colonia · Többet látni »

Commodus római császár

Az ifjú Commodus Imperator Caesar Aurelius Commodus Antoninus Augustus, születési nevén Lucius Aelius Aurelius Commodus (Lanuvium, 161. augusztus 30. – Róma, 192. december 31.) a Római Birodalom császára (uralkodott társcsászárként 177-től, egyeduralkodóként 180. március 17-től haláláig), Marcus Aurelius fia és az Antoninus-dinasztia utolsó tagja volt.

Új!!: Dalmatia és Commodus római császár · Többet látni »

Dacia (római provincia)

date.

Új!!: Dalmatia és Dacia (római provincia) · Többet látni »

Dasszaréták

A dasszaréták (ógörög Δασσαρῆτιοι / Dasszarétioi vagy Δασσαρῆται / Dasszarétai; latin Dassaretii) egyike volt az ókori Illíria délkeleti részén élő illír törzseknek.

Új!!: Dalmatia és Dasszaréták · Többet látni »

Dákok

Boirebisztasz dák király közvetlen uralma alatt álló területek A dákok ókori népcsoport, amelynek az i. e. 1. évezred kezdete körülre datálható a kialakulása.

Új!!: Dalmatia és Dákok · Többet látni »

Diocletianus palotája

Diocletianus palotája egy Kr.

Új!!: Dalmatia és Diocletianus palotája · Többet látni »

Diocletianus római császár

Caius Aurelius Valerius Diocletianus, általánosan elterjedt néven Diocletianus császár (Salona (Antica Salona)/Solin, 244. december 22. – Spalatum (Split), 311. december 3.), eredeti nevén Διοκλής (Dioklész) 284.

Új!!: Dalmatia és Diocletianus római császár · Többet látni »

Domitianus római császár

Imperator Caesar Domitianus Augustus, általánosan elterjedt néven Domitianus császár, született Titus Flavius Domitianus (Róma, 51. október 24. – Róma, 96. szeptember 18.) a Flavius-dinasztia római császára (81-től haláláig) Vespasianus fia és Titus öccse volt.

Új!!: Dalmatia és Domitianus római császár · Többet látni »

Dráva

A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.

Új!!: Dalmatia és Dráva · Többet látni »

Dubrovnik

Dubrovnik, régi magyar nevén Raguza (később Ragusium), város és kikötő Horvátországban, az ország legdélibb részén, az Adria partján.

Új!!: Dalmatia és Dubrovnik · Többet látni »

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

Új!!: Dalmatia és Duna · Többet látni »

Durrës

Durrës (régi magyar neve: Duránc) város Albánia középső partvidéki részén, az azonos nevű Durrës kerület székhelye.

Új!!: Dalmatia és Durrës · Többet látni »

Enkhelék

Az enkhelék (ógörög Έγχελεῖς / Enkheleisz, jelentése ’angolnaemberek’; latin Encheleae) egyike volt az ókori Illíria délkeleti részén élő illír törzseknek, közülük is a görög világban az egyik legrégebben ismert illír népcsoport.

Új!!: Dalmatia és Enkhelék · Többet látni »

Eugippius

Eugippius (valószínűleg Noricum, 460 körül – Castel dell’Ovo, Nápoly mellett, 535 körül) latin nyelven író kora középkori noricumi szerzetes, késő-antik római történetíró.

Új!!: Dalmatia és Eugippius · Többet látni »

Ezüst

Az ezüst (INN: silver) egy kémiai elem a periódusos rendszerben, jele Ag (latin: argentum), rendszáma 47, nyelvújításkori neve ezüstany.

Új!!: Dalmatia és Ezüst · Többet látni »

Fiume

--> Fiume (olaszból átvett magyar név), ((elavult), vagy Fiume) Horvátország fő kikötővárosa Tengermellék-Hegyvidék megyében.

Új!!: Dalmatia és Fiume · Többet látni »

Flavius-dinasztia

Flaviusok a római birodalmat 69 és 96 között kormányzó dinasztia.

Új!!: Dalmatia és Flavius-dinasztia · Többet látni »

Galla Placidia

Galla Placidia Aelia Galla Placidia (390-392 között – 450. november 27.) I. Theodosius római császár lánya, Honorius császár húga, Athaulf gót király felesége, majd ennek halála után Constantinus patrícius (későbbi nyugat-római császár) felesége és III. Valentinianus gyámja.

Új!!: Dalmatia és Galla Placidia · Többet látni »

Gallienus római császár

Publius Licinius Egnatius Gallienus, általánosan elterjedt néven Gallienus császár (Etruria, 218 körül – Mediolanum, 268 szeptembere) a Római Birodalom császára volt: 253-tól 260-ig apja, I. Valerianus társcsászára, majd 268-ig egyedül császár.

Új!!: Dalmatia és Gallienus római császár · Többet látni »

Gót háború (535–554)

A gót háború a Bizánci Birodalom és az itáliai Osztrogót Királyság között zajlott 535 és 554 között az Itáliai-félszigeten, a környező szigeteken és Dalmáciában.

Új!!: Dalmatia és Gót háború (535–554) · Többet látni »

Gótok

A Római Birodalom területe A gótok (gótul gutans, Gutans, latinul gotones) germán törzs volt, mely a Római Birodalom (keleti és nyugati) sorsára a későbbi időben nagy befolyást gyakorolt.

Új!!: Dalmatia és Gótok · Többet látni »

Geógraphika hüpomnémata

Egy 1620-as kiadás címlapja Sztrabón alapján rajzolt világtérkép A Geógraphika hüpomnémata, szó szerinti fordításban földrajzi feljegyzések.

Új!!: Dalmatia és Geógraphika hüpomnémata · Többet látni »

Gepidák

Európa 526 körül A gepidák keleti-germán eredetű, a vandálokkal és a gótokkal rokon dialektust beszélő nép volt.

Új!!: Dalmatia és Gepidák · Többet látni »

Germánok

Germánoknak nevezik azt a nyelvi közösséget, melynek tagjai a Kr. e. 1. és Kr. u. 3. század között Skandinávia déli területeiről kiindulva benépesítették és uralmuk alá hajtották Közép- és Kelet-Európa vidékeit.

Új!!: Dalmatia és Germánok · Többet látni »

Hadrianus római császár

Hadrianus (teljes nevén Caesar Traianus Hadrianus; születési nevén Publius Aelius Hadrianus; 76. január 24. – 138. július 10.) a Római Birodalom császára 117-től 138-as haláláig.

Új!!: Dalmatia és Hadrianus római császár · Többet látni »

Halak

A halak (Pisces) a gerinchúrosok (Chordata) törzsének egy nem rendszertani csoportja.

Új!!: Dalmatia és Halak · Többet látni »

Horvátország

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.

Új!!: Dalmatia és Horvátország · Többet látni »

Hunok

Attila halála idején, a 453. évben hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában, Érdy Miklós gyűjtése nyomán A hunok néven ismert népességet részben kelet-európai, részben belső-ázsiai eredetű pásztorkodó lovasnépek alkották.

Új!!: Dalmatia és Hunok · Többet látni »

I. Constantinus római császár

I. Constantinus 313-ban vert érméje, a pogány római vallás Napistenével ''(Sol Invictus)'' ábrázolva I. Constantinus 310-ben vert érméje. Körirata: IMP CONSTANTINVS P F AVG és SOLI INVIC-TO COMITI I. Constantinus 337-ben vert pénzérméje, rajta a Krisztus monogram a Labarum vagy Konstantin-kereszt, krisztogram, chi-rho szimbólum, XP szimbólum. Marcus Aurelius Valerius Maxentius háromszoros túlerőben lévő seregét. Ezzel a győzelmével ő lett Nyugaton az úr. I. Constantinus vagy Nagy Konstantin, teljes nevén: Caius Flavius Valerius Aurelius Constantinus; a keleti katolikus egyházakban és az ortodox egyházakban: Szent Konstantin (Naissus, 280. körül– Nicomedia, 337. május 22.), a Római Birodalom császára.

Új!!: Dalmatia és I. Constantinus római császár · Többet látni »

I. Constantius római császár

Flavius Valerius Constantius, általánosan elterjedt néven I. Constantius császár (Dardania, kb. 250. március 31. – Eboracum, 306. július 25.) a Nyugatrómai Birodalom császára volt (305–306).

Új!!: Dalmatia és I. Constantius római császár · Többet látni »

I. e. 155

Nincs leírás.

Új!!: Dalmatia és I. e. 155 · Többet látni »

I. e. 167

Nincs leírás.

Új!!: Dalmatia és I. e. 167 · Többet látni »

I. e. 9

Nincs leírás.

Új!!: Dalmatia és I. e. 9 · Többet látni »

I. Iusztinianosz bizánci császár

A császár 521-es consuli diptichonjának részlete, ahonnan a császár eredeti neve ismert Theodóra, a táncosnőből lett befolyásos császárné I. Iusztinianosz (görög Ιουστινιανός, latin Iustinianus, magyarban elterjedt Justinianus vagy Jusztinianusz; Tauresium, 483. május 11. – Konstantinápoly, 565. november 14.) bizánci császár 527-től haláláig, I. Iusztinosz unokaöccse és utódja volt.

Új!!: Dalmatia és I. Iusztinianosz bizánci császár · Többet látni »

II. Theodosius bizánci császár

II.

Új!!: Dalmatia és II. Theodosius bizánci császár · Többet látni »

III. Valentinianus római császár

Flavius Placidius Valentinianus, ismertebb nevén III.

Új!!: Dalmatia és III. Valentinianus római császár · Többet látni »

Illírek

Az illíriai és pannóniai illír törzsek Az illírek az ókorban az Adriai-tenger keleti partvidékén élt indoeurópai nép vagy egymással közeli rokonságban lévő indoeurópai nyelvet beszélő népcsoport volt.

Új!!: Dalmatia és Illírek · Többet látni »

Illíria

Illíria, latinosan Illyria (ógörögül Ἰλλυρία, azaz Illíria, Illürisz vagy Illürikon, latinul Illyria) ókori történelmi régió.

Új!!: Dalmatia és Illíria · Többet látni »

Illyricum

Dalmatia provincia (az i. e. 9 előtti Illyricum) a Római Birodalomban Illyricum provincia (tartomány) volt a Római Birodalomban, amelyet az illír törzsek által lakott korábbi Illíria helyén hoztak létre.

Új!!: Dalmatia és Illyricum · Többet látni »

Iordanes

Iordanes vagy Jordanes (? – 553 után) gót származású, írásaiban latin nyelvet használó itáliai történetíró volt.

Új!!: Dalmatia és Iordanes · Többet látni »

Iulius Nepos római császár

Flavius Iulius Nepos Augustus, általánosan elterjedt néven Iulius Nepos császár (Dalmácia, 430 körül – Dalmácia, 480. május 9.) nyugatrómai császár volt, aki 474 és 475 (Dalmáciában 480) között uralkodott.

Új!!: Dalmatia és Iulius Nepos római császár · Többet látni »

Jazigok

Jazig területek az Alföldön a 2-3. században A jazigok indoiráni nyelvű nép voltak az ókorban, akik a szkítákkal rokon szarmaták törzsszövetségébe tartoztak.

Új!!: Dalmatia és Jazigok · Többet látni »

Karlobag

Karlobag, magyar nevén Karlopagó (régies alakban Bag, olaszul Carlopago) falu és község Horvátországban, Lika-Zengg megyében.

Új!!: Dalmatia és Karlobag · Többet látni »

Károlyváros

Károlyváros (horvátul Karlovac, németül Karlstadt, latinul Carlostadium) horvátországi város Károlyváros megyében.

Új!!: Dalmatia és Károlyváros · Többet látni »

Keleti gótok

lila színnel látható a keleti és nyugati gótok útja A Római Birodalom területe A keleti gótok (avagy osztrogótok) a Kr.

Új!!: Dalmatia és Keleti gótok · Többet látni »

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.

Új!!: Dalmatia és Kereszténység · Többet látni »

Kistanje

Kistanje falu és község Horvátországban Šibenik-Knin megyében.

Új!!: Dalmatia és Kistanje · Többet látni »

Knin

Knin (latinul Tininum) város Horvátországban Šibenik-Knin megyében.

Új!!: Dalmatia és Knin · Többet látni »

Konstantinápoly

Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.

Új!!: Dalmatia és Konstantinápoly · Többet látni »

Korčula (település)

Korčula (olaszul Curzola, görögül Korkyra, latinul Corcyra Nigra) város és község Horvátországban, Közép-Dalmáciában, Dubrovnik-Neretva megyében.

Új!!: Dalmatia és Korčula (település) · Többet látni »

Kotor (Montenegró)

Kotor (horvátul Kotor, szerbül Котор, olaszul Cattaro, velencei nyelven Càtaro, albánul Kotorri, latinul Acruvium, görögül Askrèvion, Ασκρηβιον) tengerparti város Montenegróban, mely a Kotori-öböl keleti csücskében, 1000-1700 méter magas hegyek ölelésében fekszik.

Új!!: Dalmatia és Kotor (Montenegró) · Többet látni »

Kvádok

Az i.sz. 1. században a kvádok és a markomannok a Római Birodalommal szomszédos területek lakói voltak A kvádok a szvéb csoportba tartozó kisebb germán törzs, amely i. e. 8-ban elhagyta a Majna folyó vidékét, és a mai Morvaország területére költözött.

Új!!: Dalmatia és Kvádok · Többet látni »

Labeátok

A labeátok (ógörög Λαβεάται / Labeatai, latin Labeatae) az illírek közé tartozó törzs volt az ókorban, akik az századtól a róluk elnevezett Labeátiszi-tó nyugati előterében éltek.

Új!!: Dalmatia és Labeátok · Többet látni »

Labin

Labin város és község Horvátországban, Isztria megyében.

Új!!: Dalmatia és Labin · Többet látni »

Legatus Augusti pro praetore

A legatus Augusti pro praetore a Római Birodalom császárkorában praetori jogkörrel felruházott helytartó volt egy-egy császári (nem senatusi) kormányzás alatt álló provincia élén.

Új!!: Dalmatia és Legatus Augusti pro praetore · Többet látni »

Legio II Italica

A Legio II Italica (legio secunda italica, II. itáliai légió) egy római légió volt.

Új!!: Dalmatia és Legio II Italica · Többet látni »

Legio III Italica

A Legio III Italica (legio tertia italica, III. itáliai légió) egy római légió volt, amely a Duna germániai szakaszán, Castra Reginában (ma Regensburg) állomásozott.

Új!!: Dalmatia és Legio III Italica · Többet látni »

Legio IV Flavia Felix

A Legio IV Flavia Felix (legio quarta flavia felix, Flavius IV. szerencsés légiója) egy római légió volt, amely Singidunumban (ma Belgrád) állomásozott.

Új!!: Dalmatia és Legio IV Flavia Felix · Többet látni »

Legio VII Claudia

A Legio VII Claudia (legio septima Claudia, Claudius VII. légiója) egy római légió volt, amely Gallia, Dalmatia és Moesia Superior provinciákban állomásozott.

Új!!: Dalmatia és Legio VII Claudia · Többet látni »

Legio XI Claudia

A Legio XI Claudia (legio undecima Claudia, Claudius 11. légiója) egy római légió volt, amelyet Caesar alapított.

Új!!: Dalmatia és Legio XI Claudia · Többet látni »

Lezha

Lezha kisváros Albánia északnyugati részén, az azonos nevű Lezha kerület székhelye, egyúttal püspöki székhely.

Új!!: Dalmatia és Lezha · Többet látni »

Libius Severus római császár

Flavius Libius Severus Serpentius, általánosan elterjedt néven Libius Severus császár (Lucania, 420 körül – Ravenna, 465. augusztus 15.) a Nyugatrómai Birodalom császára volt 461-től haláláig.

Új!!: Dalmatia és Libius Severus római császár · Többet látni »

Licinia Eudoxia

Licinia Eudoxia (422 – 493) II. Theodosius keletrómai császár és Aelia Eudocia gyermeke volt.

Új!!: Dalmatia és Licinia Eudoxia · Többet látni »

Limes

Hadrianus falának maradványai Greenhead mellett. A falból nagyobb szakaszok hiányoznak, mivel az évek során a köveket elhordták más építkezésekhez Rekonstruált római őrtorony (Németország) A limes a Római Birodalom védelmét szolgáló, a császárkorban létesített szárazföldi határvonal (a történelem során általánosítva ezt a kifejezést alkalmazzák a folyam menti ripa védőrendszerre is).

Új!!: Dalmatia és Limes · Többet látni »

Makarska

Makarska város és község Horvátországban, Split-Dalmácia megyében.

Új!!: Dalmatia és Makarska · Többet látni »

Markomann háborúk

A markomann háborúk (vagy germán és szarmata háborúk) a Római Birodalom északi határán élő germán (markomannok, kvádok) és szarmata (jazigok) népek Róma elleni nagy háborúja volt 166-180 között.

Új!!: Dalmatia és Markomann háborúk · Többet látni »

Markomannok

A markomannok a nyugati germánok (szvébek) egyik ókori törzse; nevük határvidékieket jelent.

Új!!: Dalmatia és Markomannok · Többet látni »

Mauretania Caesariensis

Mauretania Caesariensis Mauretania Caesariensis a Római Birodalom egyik provinciája volt.

Új!!: Dalmatia és Mauretania Caesariensis · Többet látni »

Mérföld

A mérföld a hosszúságegységek egyik csoportja, amelynek számos fajtája még ma is használatos.

Új!!: Dalmatia és Mérföld · Többet látni »

Mócsy András

Mócsy András (Budapest, 1929. május 15. – Budapest, 1987. január 20.) magyar régész, epigráfus, ókortörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező 1973, rendes 1982).

Új!!: Dalmatia és Mócsy András · Többet látni »

Metković

Metković város és község Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében.

Új!!: Dalmatia és Metković · Többet látni »

Moesia

Moesia Superior Moesia a Római Birodalom provinciája (tartománya) volt a mai Szerbia és Bulgária területén.

Új!!: Dalmatia és Moesia · Többet látni »

Montenegró

Montenegró (montenegróiul Crna Gora / Црна Гора) független állam Dél-Európában, a Balkán-félszigeten.

Új!!: Dalmatia és Montenegró · Többet látni »

Mostar

Mostar (ejtsd: mosztár) város és község (járás) Bosznia-Hercegovina déli részén, Hercegovina-Neretvai kanton székhelye, Hercegovina legnagyobb települése, a boszniai horvátok kulturális, politikai központja.

Új!!: Dalmatia és Mostar · Többet látni »

Nero római császár

Nero Claudius Caesar Augustus Germanicus, általánosan elterjedt néven: Nero császár, (született: Lucius Domitius Ahenobarbus; 50–54: Nero Claudius Drusus Germanicus; Antium (ma: Anzio), 37. december 15. – Róma, 68. június 9.) a Iulius–Claudius-dinasztia utolsó római császára (uralkodott 54. október 13-ától haláláig), Claudius mostohafia, Caligula unokaöccse, Cnaeus Domitius Ahenobarbus és az ifjabb Agrippina gyermeke volt.

Új!!: Dalmatia és Nero római császár · Többet látni »

Nin (település)

Nin város és község (járás) Horvátországban, Dalmáciában, Zára megyében.

Új!!: Dalmatia és Nin (település) · Többet látni »

Noricumi Szent Szeverin

Szent Szeverin (kb. 410 – 482. január 8.) korai keresztény szerzetes.

Új!!: Dalmatia és Noricumi Szent Szeverin · Többet látni »

Odoaker

Odoaker, teljes nevén Flavius Odoaker, neve előfordul még Odovacar, Odowaker, Odoacer írásmóddal is, gyakran említik Odoaker, a herul formában (433 – vélhetőleg 493. március 15.Dr. Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott? kormányzott? (Wer regierte wann?, 1992, München); magyar kiadás: Springer Hungarica, Budapest, 1994, fordította: Hulley Orsolya és Pálinkás Mihály,, 48. oldal) germán származású hadvezér, aki 476-ban megfosztotta trónjától Romulus Augustulust, az utolsó nyugatrómai császárt.

Új!!: Dalmatia és Odoaker · Többet látni »

Ohridi-tó

Az Ohridi-tó (macedónul Охридско Езеро / Ohridszko Ezero; albánul Liqeni i Ohrit, gyakran Liqeni i Pogradecit, azaz Pogradeci-tó) a Balkán-félsziget földtörténetileg legrégibb és legmélyebb tava Észak-Macedónia és Albánia határvidékén.

Új!!: Dalmatia és Ohridi-tó · Többet látni »

Olívaolaj

Az olívaolaj az olajfa (Olea europaea) csonthéjas terméséből, az olajbogyóból mechanikai úton (préseléssel) előállított zöldessárga, jellemző illatú, kellemes, édeskés ízű, szobahőmérsékleten folyékony növényi zsiradék.

Új!!: Dalmatia és Olívaolaj · Többet látni »

Olümposz

Az Olümposz hegység Az Olümposz Görögország legmagasabb hegysége, amely az ország északi részén, Thesszália és Makedónia határán emelkedik.

Új!!: Dalmatia és Olümposz · Többet látni »

Omiš

Omiš város Horvátországban, Split-Dalmácia megyében.

Új!!: Dalmatia és Omiš · Többet látni »

Pannonia (provincia)

Pannonia legfontosabb városai és a pannoniai limes Pannonia a Római Birodalom egyik provinciája volt.

Új!!: Dalmatia és Pannonia (provincia) · Többet látni »

Pannonia Valeria

Pannoniában. Pannonia Valeria vagy egyszerűen Valeria az ókori Római Birodalom provinciája volt.

Új!!: Dalmatia és Pannonia Valeria · Többet látni »

Póla

Póla (horvátul Pula, olaszul Pola) város és község (járás) Horvátországban, Isztria megyében.

Új!!: Dalmatia és Póla · Többet látni »

Piruszták

A piruszták (ógörög Πειροῦσται / Pirusztai, latin Pirustae) az illíreken belül a délkeleti pannonok közé tartozó törzs volt az ókorban.

Új!!: Dalmatia és Piruszták · Többet látni »

Podgorica

Podgorica (cirill írással Подгорица, korábban Titograd) Montenegró fővárosa és az azonos nevű község központja.

Új!!: Dalmatia és Podgorica · Többet látni »

Polübiosz

Polübiosz, (Megalopolisz, i. e. 200 körül – i. e. 118) i. e. 2. századi görög történetíró, politikus.

Új!!: Dalmatia és Polübiosz · Többet látni »

Priszkosz rétor

Priszkosz rétor, (410/420 körül – 472 után) késő ókori keletrómai (görög) diplomata, történetíró.

Új!!: Dalmatia és Priszkosz rétor · Többet látni »

Proconsul

A proconsul az ókori Róma olyan magistratusa (tisztviselője), aki a consul távollétében kapott megbízást egy provincia kormányzására vagy egy hadsereg vezetésére.

Új!!: Dalmatia és Proconsul · Többet látni »

Prokopiosz (történetíró)

Kaiszareiai Prokopiosz (Προκόπιος ὁ Καισαρεύς, Prokópiosz ó Kaiszareusz), (Caesarea Maritima, 500 körül – Konstantinápoly, 562 körül) kora középkori bizánci történetíró, aki legfőképpen I. Justinianus császár alatti háborúk leírásáról ismert.

Új!!: Dalmatia és Prokopiosz (történetíró) · Többet látni »

Publius Cornelius Dolabella

Publius Cornelius Dolabella (Kr. e. 70 k. – Kr. e. 43) hírhedt római politikus és hadvezér, az előkelő patrícius Cornelia gens tagja és Cicero veje volt.

Új!!: Dalmatia és Publius Cornelius Dolabella · Többet látni »

Publius Cornelius Tacitus

Publius (vagy Caius) Cornelius Tacitus (Kr. u. 55 vagy 56 – valószínűleg 117 és 120 között) római történetíró.

Új!!: Dalmatia és Publius Cornelius Tacitus · Többet látni »

Ravenna

Ravenna város Olaszországban, Emilia-Romagna régióban.

Új!!: Dalmatia és Ravenna · Többet látni »

Réz

A réz lángfestése A réz egy kémiai elem.

Új!!: Dalmatia és Réz · Többet látni »

Róma

Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.

Új!!: Dalmatia és Róma · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Új!!: Dalmatia és Római Birodalom · Többet látni »

Római hadsereg

A római hadsereg (latinul exercitus romanus) a Római Királyság, a Római Köztársaság és a Római Császárság szárazföldi hadereje volt az i. e. 6. századtól 5. századig.

Új!!: Dalmatia és Római hadsereg · Többet látni »

Római légió

A légió (latinul legio, kiejtése „legió”) a Római Birodalom története folyamán hosszú ideig a római hadsereg alapvető szervezeti egysége volt.

Új!!: Dalmatia és Római légió · Többet látni »

Római provinciák

A Római Birodalom provinciái Augustus római császár korában (i. e. 27 – i. sz. 14) Traianus császár alatt (98-117) A provincia (latin, többes szám: provinciae) a Római Birodalom legnagyobb Itálián kívüli területi és adminisztrációs egysége volt egészen a tetrarchia (i. sz. 296) idejéig, amikor a császárok még nagyobb adminisztratív egységeket is alkalmazni kezdtek.

Új!!: Dalmatia és Római provinciák · Többet látni »

Romulus Augustus római császár

Nincs leírás.

Új!!: Dalmatia és Romulus Augustus római császár · Többet látni »

Sajt

Itáliai, parmezán sajtot készítő üzem, Modena Svájci ementálisajt-darabok A sajt savanyított vagy felfőzött tejből tejsavas erjesztéssel, alvasztással, a savó eltávolításával, préseléssel vagy anélkül készülő étel.

Új!!: Dalmatia és Sajt · Többet látni »

Salona

Salona város és község Horvátországban Split-Dalmácia megyében.

Új!!: Dalmatia és Salona · Többet látni »

Sersel

Sersel, Cherchell (arab nyelven: شرشال) kikötőváros Algériában, Tipáza tartományban, Algírtól 93 km-re nyugatra.

Új!!: Dalmatia és Sersel · Többet látni »

Severus Alexander római császár

Imperator Caesar Marcus Aurelius Severus Alexander Augustus, általánosan elterjedt néven Severus Alexander császár, született Marcus Gessius Bassianus Alexianus (Arca Caesarea, 208. október 1. – Moguntiacum, 235. március 18.) római császár 222-től haláláig.

Új!!: Dalmatia és Severus Alexander római császár · Többet látni »

Shkodra

Shkodra látképe a Buna folyóval és a Shkodrai-tóval Shkodra (aromunul és, vagy Skadar,, régi magyar nevén Szkutari vagy Kadar) város Albánia északnyugati részén, a montenegrói határ közelében, az azonos nevű Shkodra kerület székhelye.

Új!!: Dalmatia és Shkodra · Többet látni »

Shkodrai-tó

A Shkodrai-tó (/ Skadarsko jezero,, régi magyar neve Szkutari-tó az olasz Lago di Scutari nyomán) a Balkán-félsziget legnagyobb tava Albánia és Montenegró határvidékén.

Új!!: Dalmatia és Shkodrai-tó · Többet látni »

Sidonius Apollinaris

Caius Sollius Modestus Apollinaris (430 körül, november 5. – 489 augusztusa) Galliában élt római politikus, püspök és író.

Új!!: Dalmatia és Sidonius Apollinaris · Többet látni »

Sinj

Sinj (ejtsd: Sziny) város Horvátországban Split-Dalmácia megyében.

Új!!: Dalmatia és Sinj · Többet látni »

Skradin

Skradin város Horvátországban, Šibenik-Knin megyében.

Új!!: Dalmatia és Skradin · Többet látni »

Split

Split Horvátország második legnagyobb városa Split-Dalmácia megyében, Dalmácia legnagyobb városa, igazgatási és gazdasági központja, a Split-Makarskai főegyházmegye érseki székvárosa.

Új!!: Dalmatia és Split · Többet látni »

Stari Grad

Stari Grad (ča nyelvjárásban Stori Grod, Paiz, olaszul Cittàvecchia) város és község (járás) Horvátországban, Hvar szigetén.

Új!!: Dalmatia és Stari Grad · Többet látni »

Szarajevó

Szarajevó (bosnyákul, horvátul és szerbül Sarajevo, cirill írással Сарајево, törökül Saraybosna, mely névből a „saray” tag palotát jelent) Bosznia-Hercegovina fővárosa.

Új!!: Dalmatia és Szarajevó · Többet látni »

Szerbia

Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.

Új!!: Dalmatia és Szerbia · Többet látni »

Szlovénia

Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.

Új!!: Dalmatia és Szlovénia · Többet látni »

Sztrabón

Sztrabón (elterjedt átírásai Strabón, Strabon), (Kr. e. 63 körül – Kr. u. 23 után) ókori utazó, földrajzi író.

Új!!: Dalmatia és Sztrabón · Többet látni »

Szvébek

Európa 411-ben Európa 511-ben Európa 569-ben A szvébek vagy szvévek (Suebi, Suevi) névetimológiájukból következően valószínűleg a svábok (Schwaben) rokonai vagy részei, a nyugati germán népek egy csoportja, amelyhez többek között a markomannok, a kvádok, a hermundurok, a szemnonok (nem keverendők össze a szenonokkal) és talán a longobárdok tartoztak.

Új!!: Dalmatia és Szvébek · Többet látni »

Taulantok

A taulantok (ógörög Ταυλάντιοι / Taulantioi, latin Taulantii) egyike volt az ókori Illíria délnyugati részén élő illír törzseknek, akiket idősebb Plinius az „igazi illírek” közé sorolt.

Új!!: Dalmatia és Taulantok · Többet látni »

Thema

A themák (E. sz. thema) katonai és közigazgatási területegységek voltak a Bizánci Birodalomban, létrehozásuk Hérakleiosz császár nevéhez fűződik.

Új!!: Dalmatia és Thema · Többet látni »

Theuderik keleti gót király

Nagy TheuderikA germán nevek írásában nem lehet egyetlen helyes írásmódról beszélni, minthogy az egykorú forrásokban többféle változatban kerülnek elő. Lásd még: Kiss 2004: Iordanes: Getica, A gótok eredete és tettei. oktatási segédkönyv L’ Harmattan, Bp. 2004. 3. javított és bővített! (lásd Kiss M.: Alarich 2004.) kiadás. vagy Theodorik (egykorú, latin nyelvű forrásokban Theodericus, Theodoricus), a német szakirodalom nyomán elterjedt írásmóddal Theoderich, (453/454, újabb kutatás szerint 455A tanulmányban a szerző az írott- és a régészeti források összevetése során meggyőzően bizonyítja, hogy Theoderik születési éve 455, születési helye pedig a Balaton vidéke, feltehetően Valcum (Keszthely-Fenékpuszta).

Új!!: Dalmatia és Theuderik keleti gót király · Többet látni »

Tiberius római császár

Tiberius Caesar Augustus, általánosan elterjedt néven Tiberius császár, született Tiberius Claudius Nero, majd Augustus általi örökbefogadásától Tiberius Iulius Caesar (Fondi, Itália/Róma, Kr. e. 42. november 16. – Misenum, Kr. u. 37. március 16.), a Római Birodalom második császára, a népszerű Augustus császár fogadott fia volt.

Új!!: Dalmatia és Tiberius római császár · Többet látni »

Traianus római császár

Traianus (teljes nevén Caesar Nerva Traianus; 53. szeptember 18. - 117. augusztus 11.) a Római Birodalom császára volt 98-tól 117-es halálig.

Új!!: Dalmatia és Traianus római császár · Többet látni »

Trogir

Trogir (németül és innen átvéve magyarul Trau, latinul Traqurium) város és község (járás) Horvátországban.

Új!!: Dalmatia és Trogir · Többet látni »

Trsat

Trsat (régi magyar neve Terszat) Fiume városrésze, egykor önálló település Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében.

Új!!: Dalmatia és Trsat · Többet látni »

Ulcinj

Ulcinj (cirill írással Улцињ, albánul Ulqini, olaszul Dulcigno) kisváros és község Montenegróban, az Adriai-tenger partján.

Új!!: Dalmatia és Ulcinj · Többet látni »

Vespasianus római császár

Imperator Caesar Vespasianus Augustus, általánosan elterjedt néven Vespasianus császár, született Titus Flavius Vespasianus (Rente, 9. november 17. – Róma, 79. június 23.) a Flavius-dinasztia megalapítója, Róma kilencedik princepse.

Új!!: Dalmatia és Vespasianus római császár · Többet látni »

Via Egnatia

A Via Egnatia A Via Egnatia (ógörög Egnatia Hodosz / Ἐγνατία Ὁδός) az ókori Római Birodalom egyik jelentős, mintegy 1100 kilométer hosszú kereskedelmi és hadi útja volt, amely az Adriai-tenger keleti partvidékét kötötte össze nyugat–keleti irányban Byzantiummal.

Új!!: Dalmatia és Via Egnatia · Többet látni »

Vid (Metković)

Vid falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében.

Új!!: Dalmatia és Vid (Metković) · Többet látni »

Vis (sziget)

Vis (ejtsd: visz, olaszul Lissa) horvátországi sziget az Adriai-tenger dalmáciai részén, a szárazföldtől 44 km-re fekszik.

Új!!: Dalmatia és Vis (sziget) · Többet látni »

Zágráb

Zágráb (latinul és, régi magyar nevén: Gréc) Horvátország fővárosa és legnagyobb városa, a Zágrábi főegyházmegye székhelye, Budapest és Belgrád után pedig a Kárpát-medence harmadik legnagyobb városa.

Új!!: Dalmatia és Zágráb · Többet látni »

Zára

Zára város Horvátországban, Dalmácia fővárosa.

Új!!: Dalmatia és Zára · Többet látni »

Zénón bizánci császár

Zénón (görög Ζήνων, latin Zeno, Zenopolisz, 426 körül – Konstantinápoly, 491. április 9.) iszauri származású keletrómai császár 474-től 475-ig, illetve 476-tól haláláig.

Új!!: Dalmatia és Zénón bizánci császár · Többet látni »

Zengg

Zengg (németül Zengg, horvátul Senj (ejtsd: Szeny), latinul Senia) város és község Horvátországban, Lika-Zengg megyében.

Új!!: Dalmatia és Zengg · Többet látni »

10

Nincs leírás.

Új!!: Dalmatia és 10 · Többet látni »

100

Nincs leírás.

Új!!: Dalmatia és 100 · Többet látni »

105

Nincs leírás.

Új!!: Dalmatia és 105 · Többet látni »

122

Nincs leírás.

Új!!: Dalmatia és 122 · Többet látni »

127

Nincs leírás.

Új!!: Dalmatia és 127 · Többet látni »

14

Nincs leírás.

Új!!: Dalmatia és 14 · Többet látni »

161

Nincs leírás.

Új!!: Dalmatia és 161 · Többet látni »

170

Nincs leírás.

Új!!: Dalmatia és 170 · Többet látni »

20

Nincs leírás.

Új!!: Dalmatia és 20 · Többet látni »

284

Nincs leírás.

Új!!: Dalmatia és 284 · Többet látni »

285

Nincs leírás.

Új!!: Dalmatia és 285 · Többet látni »

293

Nincs leírás.

Új!!: Dalmatia és 293 · Többet látni »

305

Nincs leírás.

Új!!: Dalmatia és 305 · Többet látni »

324

Nincs leírás.

Új!!: Dalmatia és 324 · Többet látni »

337

Nincs leírás.

Új!!: Dalmatia és 337 · Többet látni »

42

Nincs leírás.

Új!!: Dalmatia és 42 · Többet látni »

56

Nincs leírás.

Új!!: Dalmatia és 56 · Többet látni »

565

Nincs leírás.

Új!!: Dalmatia és 565 · Többet látni »

57

Nincs leírás.

Új!!: Dalmatia és 57 · Többet látni »

72

Nincs leírás.

Új!!: Dalmatia és 72 · Többet látni »

8

Nincs leírás.

Új!!: Dalmatia és 8 · Többet látni »

9

Nincs leírás.

Új!!: Dalmatia és 9 · Többet látni »

92

Nincs leírás.

Új!!: Dalmatia és 92 · Többet látni »

94

Nincs leírás.

Új!!: Dalmatia és 94 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »