Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
32 kapcsolatok: Abioi, Alánok, Amu-darja, Avar Kaganátus, Avarok, Aveszta, Ászik, Baktria, Caius Plinius Secundus, Dákok, Harmatta János, Heftaliták, Herát, Hvárezm, I. Arsak pártus király, I. Khsajársá perzsa király, III. Alexandrosz makedón király, Indoiráni népek, Kaszpi-tenger, Kidarita királyság, Kopet-dag, Lucius Flavius Arrianus Xenophon, Masszagéták, Parthia, Pártusok, Publius Cornelius Tacitus, Quintus Curtius Rufus, Szakák, Szir-darja, Szkíták, Titus Livius, Várkonyok.
Abioi
Ázsiai Szkítaország térképe Az abioi (ἄβιοι) kifejezés – jelentése a görögben: élettelenek, állandó megélhetés és lakóhely híján tengődők, vagy ellenkezőleg, jómódúak – valószínűleg szkíta nép megszólítása Homérosz költeményében.
Új!!: Dahák és Abioi · Többet látni »
Alánok
Az ászik (massagetae) szállásterülete írott történelmük kezdetén Alán, többes számban alánok – görög nyelvű forrásokban Alanoi: Αλανοι – az ászi nép szövetségének görögösített elnevezése volt.
Új!!: Dahák és Alánok · Többet látni »
Amu-darja
Az Amu-darja (az ókorban ógörögül Ὦξος, latinul Oxus, tádzsikul Омударё vagy дарёи Ому, perzsául, üzbégül Amudarjo) Közép-Ázsia két leghosszabb folyója közül az egyik (a másik a vele szinte párhuzamosan folyó Szir-darja).
Új!!: Dahák és Amu-darja · Többet látni »
Avar Kaganátus
Az Avar Kaganátus a közép-ázsiai eredetű szkíta avarok európai birodalma volt a 6. század utolsó harmadától a 9. század elejéig.
Új!!: Dahák és Avar Kaganátus · Többet látni »
Avarok
Kárpát-medencében 582-612 Reflexíj a gyenesdiási avar temetőből Az avarok Európában 814 körül Lovával együtt eltemetett avar harcos (Damjanich János Múzeum, Szolnok). Avar leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok). A Nagyszentmiklósi kincs aranyból készült ivócsanakja 520 körül.A területeken az általunk besenyőknek nevezett nép is élhetett, akiken Strabo szerint a heftaliták uralkodtak. Az avarok az eurázsiai sztyepp nomád népe voltak, akik a 6–8. század között Kárpát-medencei központú, erős birodalmat irányítottak.
Új!!: Dahák és Avarok · Többet látni »
Aveszta
Az Aveszta (elterjedtebb, de pontatlan néven Zend-Aveszta) a Kr. e. I. évezredben keletkezett szent könyv, a zoroasztrizmus, más néven párszi vallás híveinek, Zarathustra követőinek könyve, az iráni (perzsa) irodalom legrégebbi emléke.
Új!!: Dahák és Aveszta · Többet látni »
Ászik
Ászik a Kárpát-medencében (i. sz. 2. század) Az ászik, helyesebben jászik – nevük görög köntösben aszianoi (ασιανοι), aszioi (ασιοι), iazügesz (ιαζυγες) stb., latinosan asii, astacae stb., napjainkban jászok – egykor a szkíta népek körébe, a szakák csoportjába tartoztak.
Új!!: Dahák és Ászik · Többet látni »
Baktria
Baktria régi városai Baktria (óperzsa Bāχtriš, újperzsa Balkh, görög Baktriané, Baktra, latin Bactriana regio, Bactriana terra) az ókori Belső-Ázsia történelmi régiója volt a mai Afganisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán határvidékén, legnagyobbrészt a mai Észak-Afganisztánban.
Új!!: Dahák és Baktria · Többet látni »
Caius Plinius Secundus
Idősebb Plinius, teljes nevén Caius Plinius Secundus Maior (Kr. u. 23/24 – Kr. u. 79. augusztus 25.) római író, polihisztor, ókori enciklopédista.
Új!!: Dahák és Caius Plinius Secundus · Többet látni »
Dákok
Boirebisztasz dák király közvetlen uralma alatt álló területek A dákok ókori népcsoport, amelynek az i. e. 1. évezred kezdete körülre datálható a kialakulása.
Új!!: Dahák és Dákok · Többet látni »
Harmatta János
Harmatta János (Hódmezővásárhely, 1917. október 2. – Budapest, 2004. július 24.) Széchenyi-díjas klasszika-filológus, nyelvész, az MTA rendes tagja.
Új!!: Dahák és Harmatta János · Többet látni »
Heftaliták
Heftalita lovas harcos (460–479.) A heftaliták, illetve fehér hunok néven ismert csoportosulás a tielö szövetség részeseiből, valamint Közép-Ázsia szkíta népességéből alakult ki.
Új!!: Dahák és Heftaliták · Többet látni »
Herát
Herát (pastu: هرات, perzsa: هرات, angolul: Herat) város Afganisztán nyugati részén, az iráni határtól mintegy 120 kilométerre keletre.
Új!!: Dahák és Herát · Többet látni »
Hvárezm
Hvárezm (arab-perzsa írással خوارزم, klasszikus ejtéssel Xvārizm, modern perzsa ejtéssel Xârezm), oroszosan Horezm terület Közép-Ázsiában, az Aral-tótól délkeletre, az Amu-darja alsó folyása mentén.
Új!!: Dahák és Hvárezm · Többet látni »
I. Arsak pártus király
I. Arsak vagy Nagy Arsak – görögösen Arszakész (Αρσακης), újperzsa nyelven Ashk (اشک), nevének jelentése óperzsa nyelven "hős" – az Arsakida uralkodóház alapítója, az első pártus király volt.
Új!!: Dahák és I. Arsak pártus király · Többet látni »
I. Khsajársá perzsa király
Xerxész egy napernyő alatt I. Khsajársá (óperzsául xa-ša-ya-a-ra-ša-a, normalizált alakban Xšayāršā,, azaz I. Xerxész, Kr. e. 519 – Kr. e. 465. augusztus 4. és 8. között) perzsa király Kr. e. 486-tól haláláig az Akhaimenidák dinasztiájából.
Új!!: Dahák és I. Khsajársá perzsa király · Többet látni »
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
Új!!: Dahák és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »
Indoiráni népek
Az indoiráni népek vagy 19.
Új!!: Dahák és Indoiráni népek · Többet látni »
Kaszpi-tenger
Razin Sztenyka (Vaszilij Ivanovics Szurikov) A Kaszpi-tenger vagy Kaszpi-tó a Föld legnagyobb tava kb.
Új!!: Dahák és Kaszpi-tenger · Többet látni »
Kidarita királyság
A Kidarita királyság a szkíták szövetségéhez, közelebbről a szakák csoportjába tartozó avarok közép-ázsiai birodalma volt.
Új!!: Dahák és Kidarita királyság · Többet látni »
Kopet-dag
A Kopet-dag (perzsául کپهداغ, türkménül Köpetdag) avagy Türkmén-khoraszáni hegylánc mintegy 650 kilométer hosszan elnyúló hegyvonulat Ázsiában, Türkmenisztán és Irán határán.
Új!!: Dahák és Kopet-dag · Többet látni »
Lucius Flavius Arrianus Xenophon
Lucius Flavius Arrianus Xenophon (86 körül – 165 körül) görög nemzetiségű római történetíró, Arrianosz, Arrianus, illetve akadémiai átírásban Arrhianos, Arrianos néven ismert.
Új!!: Dahák és Lucius Flavius Arrianus Xenophon · Többet látni »
Masszagéták
Tomürisz (Τομυρις), az ászik királynője (i. e. kb. 530.), a ''Promptuarium Iconum Insigniorum'' szerint A masszagéták (mazkut) királysága a Keleti-Kaukázusban (i. sz. 290 körül) Masszaget (helytelenül Masszagéta), többes számban Masszagéták – görög nyelvű forrásokban Masszagetai: Μασσαγεται – az ászi nép szövetségének görögösített elnevezése volt.
Új!!: Dahák és Masszagéták · Többet látni »
Parthia
Parthia területe az Óperzsa Birodalomban Párthia eredetileg az Óperzsa Birodalom egyik szatrapiájának neve volt, amelynek lakója, a pártusok elődei, a dahák törzsszövetségébe tartozó iráni parni törzs volt.
Új!!: Dahák és Parthia · Többet látni »
Pártusok
Pártus íjász ábrázolása A pártusok – nevük más alakban párthusok, parthusok – a szkíta népek, közelebbről a szakák közé tartoztak, s magukat abarnak nevezték.
Új!!: Dahák és Pártusok · Többet látni »
Publius Cornelius Tacitus
Publius (vagy Caius) Cornelius Tacitus (Kr. u. 55 vagy 56 – valószínűleg 117 és 120 között) római történetíró.
Új!!: Dahák és Publius Cornelius Tacitus · Többet látni »
Quintus Curtius Rufus
Quintus Curtius Rufus (1. század) ókori római történetíró.
Új!!: Dahák és Quintus Curtius Rufus · Többet látni »
Szakák
Skukha, az ászik, pontosabban az aorszok törzsének nagyura a behisztuni felirat domborművén A szakák közép-ázsiai szkíták.
Új!!: Dahák és Szakák · Többet látni »
Szir-darja
A Szir-darja (az ókorban ógörögül Ἰαξάρτης, kazahul Сырдария, tádzsikul Сирдарё, üzbégül Sirdaryo, perzsául) egyike Közép-Ázsia két leghosszabb folyójának Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Kazahsztán területén.
Új!!: Dahák és Szir-darja · Többet látni »
Szkíták
Szkíta aranyszarvas (i. e. 400–300 körül) Az európai szkíta népek elterjedése a vaskor elején (i. e. 8–7. század) halomsírban talált elektrum edény (i. e. 4. század) Szkíta harcosok rajza a Kul Oba halomsírban talált edény alakjai nyomán Szoloha halomsírból (i. e. 4. század) A szkíták – régi magyar nevén: szittyák – nevet Magyarországon tágabb és szűkebb értelemben is használják.
Új!!: Dahák és Szkíták · Többet látni »
Titus Livius
Titus Livius (Patavium (ma: Padova), i. e. 59 – Patavium, 17) ókori római történetíró.
Új!!: Dahák és Titus Livius · Többet látni »
Várkonyok
A várkony, mai szóhasználattal avarhun kifejezés a közép-ázsiai szkíták – összefoglaló néven szakák – csoportjába tartozó avarok egyik megnevezése.
Új!!: Dahák és Várkonyok · Többet látni »
