Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
98 kapcsolatok: A Kárpát-medence története a honfoglalásig, A Vaskapu és környéke a római történelemben, Algyógy, Alsókosály, Antoninus Pius római császár, Apollodórosz (építész), Apulum, Aurelianus római császár, Barcarozsnyó, Bánság, Bereck, Bojca, Caracalla római császár, Commodus római császár, Constantinus (egyértelműsítő lap), Constitutio Antoniniana, Corabia, Costobocusok, Craiova, Cserni Béla (régész), Dalmatia, Dákok, Decebal, Duna, Erdély, Erdély története a magyar honfoglalásig, Erdélyi Krónika, Erdélyi-érchegység, Felvinc, Gótok, Gepidák, Geta római császár, Gottfried Schramm, Gredistye, Gyulafehérvár, Hadrianus római császár, Heliogabalus római császár, Jazigok, Karánsebes, Kárpát-medence, Kárpok, Köpeczi Béla, Kolozsvár, Lucius Verus római császár, Macrinus római császár, Makkai László (történész), Marcus Aurelius római császár, Markomannok, Maros, Mócsy András, ..., Mehádia, Moesia, Mojgrád, Nagyszurduk, Noricum, Nyugati gótok, Olt, Olténia, Orsova, Palánka (Szerbia), Palmüra, Pannonia (provincia), Pertinax római császár, Philippus Arabs római császár, Porolissum, Potaissa, Ptuj, Római útépítés, Római Birodalom, Római provinciák, Római villa, Rómaiak, Resicabánya, Roxolánok, Septimius Severus római császár, Severus Alexander római császár, Szamos, Szarmaták, Szász Zoltán (történész), Szörényvár, T. Szabó Csaba, Torda, Traianus fóruma, Traianus római császár, Traianus-oszlop, Tropaeum Traiani, Turnu Severin, Ulpia Traiana Sarmizegetusa, Varadia, Várhely, Vecel, Verespatak, Vicus (római közigazgatás), Zalatna, 106, 270, 271, 275. Bővíteni index (48 több) »
A Kárpát-medence története a honfoglalásig
Kárpát-medencéről A Kárpát-medence első lakói az ősi emberszerűek (Hominoidea) voltak, maradványaik Rudabánya környékéről kerültek elő.
Új!!: Dacia (római provincia) és A Kárpát-medence története a honfoglalásig · Többet látni »
A Vaskapu és környéke a római történelemben
Az al-dunai hajózás megkönnyítésére Tiberius római császár i. sz.
Új!!: Dacia (római provincia) és A Vaskapu és környéke a római történelemben · Többet látni »
Algyógy
A kerektemplom A református templom A mezőgazdasági középiskola Algyógy (románul Geoagiu, németül Gergesdorf) város Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Új!!: Dacia (római provincia) és Algyógy · Többet látni »
Alsókosály
Alsókosály (románul Cășeiu) település Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Új!!: Dacia (római provincia) és Alsókosály · Többet látni »
Antoninus Pius római császár
Imperator Titus Aelius Caesar Hadrianus Antoninus Augustus Pius, általánosan elterjedt néven Antoninus Pius császár, született Titus Aurelius Fulvus Boionius Arrius Antoninus (Lanuvium, 86. szeptember 19. – Lorium, 161. március 7.), 138-tól 161-ig uralkodott a Római Birodalomban.
Új!!: Dacia (római provincia) és Antoninus Pius római császár · Többet látni »
Apollodórosz (építész)
Traianus mögött áll Apollodórosz, Damaszkuszi Apollodórosz, Apollodoros Damascenus (Kr. u. 2. század első fele) római kori építész, hadmérnök.
Új!!: Dacia (római provincia) és Apollodórosz (építész) · Többet látni »
Apulum
A castrum romjai Apulum (ma Alba Iulia, Gyulafehérvár) a római Dacia egyik legjelentősebb politikai, gazdasági és kulturális központja volt a 106 és 271 közötti időszakban.
Új!!: Dacia (római provincia) és Apulum · Többet látni »
Aurelianus római császár
Lucius Domitius Aurelianus, általánosan elterjedt néven Aurelianus császár (Sirmium, 214. szeptember 9. – Konstantinápoly, 275 szeptembere) római császár 270-től haláláig, a katonacsászárok egyike.
Új!!: Dacia (római provincia) és Aurelianus római császár · Többet látni »
Barcarozsnyó
Barcarozsnyó (1910-ig Rozsnyó, románul Râșnov, németül Rosenau, szászul Rusnâ, latinul Comidava) város Romániában, az erdélyi Barcaságban, Brassó megyében.
Új!!: Dacia (római provincia) és Barcarozsnyó · Többet látni »
Bánság
A Bánság térképe Bánság vagy Bánát (németül, románul, szerbhorvátul Banat, szerbül Банат) földrajzi és történelmi régió a Kárpát-medence délkeleti részén.
Új!!: Dacia (római provincia) és Bánság · Többet látni »
Bereck
Bereck (románul Brețcu, németül Bretz, latinul Angustia) falu Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében.
Új!!: Dacia (római provincia) és Bereck · Többet látni »
Bojca
Bojca (szászul Issenderf) falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.
Új!!: Dacia (római provincia) és Bojca · Többet látni »
Caracalla római császár
Imperator Caesar Marcus Aurelius Antoninus Augustus, általánosan elterjedt ragadványnevén Caracalla császár, született (Lucius) Septimius Bassianus (Lugdunum, 188. április 4. – Harran, 217. április 8.) római császár, Septimius Severus és Julia Domna idősebb fia.
Új!!: Dacia (római provincia) és Caracalla római császár · Többet látni »
Commodus római császár
Az ifjú Commodus Imperator Caesar Aurelius Commodus Antoninus Augustus, születési nevén Lucius Aelius Aurelius Commodus (Lanuvium, 161. augusztus 30. – Róma, 192. december 31.) a Római Birodalom császára (uralkodott társcsászárként 177-től, egyeduralkodóként 180. március 17-től haláláig), Marcus Aurelius fia és az Antoninus-dinasztia utolsó tagja volt.
Új!!: Dacia (római provincia) és Commodus római császár · Többet látni »
Constantinus (egyértelműsítő lap)
*I. Constantinus (272–337) Nagy Constantinus vagy Nagy Konstantin.
Új!!: Dacia (római provincia) és Constantinus (egyértelműsítő lap) · Többet látni »
Constitutio Antoniniana
A Constitutio Antoniniana de Civitate császári rendelet, melyben Caracalla (Marcus Aurelius Severus Antonius) (Lugdunum, 188 – Carrhae, 217) római császár 212-ben a Római Birodalom valamennyi szabadon született polgára számára biztosította a római polgárjogot.
Új!!: Dacia (római provincia) és Constitutio Antoniniana · Többet látni »
Corabia
Corabia kis kikötőváros Romániában, Olt megyében, a Duna bal partján.
Új!!: Dacia (római provincia) és Corabia · Többet látni »
Costobocusok
A costobocusok Dacia északi határán az ókorban élt nép.
Új!!: Dacia (római provincia) és Costobocusok · Többet látni »
Craiova
Craiova (kiejtése:, régi magyar nevén: Királyi, a romániai magyar sajtóban: Krajova) romániai város Olténiában, Dolj megye központja.
Új!!: Dacia (római provincia) és Craiova · Többet látni »
Cserni Béla (régész)
Cserni Béla (Nagyszeben, 1842. augusztus 12. – Gyulafehérvár, 1916. április 16.) régész, botanikus, tanár, az erdélyi városi régészet atyja, a gyulafehérvári múzeum létrehozója és első igazgatója.
Új!!: Dacia (római provincia) és Cserni Béla (régész) · Többet látni »
Dalmatia
Dalmatia (e. dalmácia) a Római Birodalom ősi tartománya volt, amely magába foglalta a mai Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Nyugat-Szerbia, Dél-Szlovénia és Észak-Albánia egyes területeit.
Új!!: Dacia (római provincia) és Dalmatia · Többet látni »
Dákok
Boirebisztasz dák király közvetlen uralma alatt álló területek A dákok ókori népcsoport, amelynek az i. e. 1. évezred kezdete körülre datálható a kialakulása.
Új!!: Dacia (római provincia) és Dákok · Többet látni »
Decebal
Conrad Cichorius: Decebal halála Decebal, eredeti nevén Diurpaneus (? – 106), 87 és 106 között dák király volt, halála után országa megszűnt létezni.
Új!!: Dacia (római provincia) és Decebal · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Dacia (római provincia) és Duna · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Dacia (római provincia) és Erdély · Többet látni »
Erdély története a magyar honfoglalásig
A magyarság számára oly fontos Erdély történelme a honfoglalás előtt is rendkívül mozgalmas volt.
Új!!: Dacia (római provincia) és Erdély története a magyar honfoglalásig · Többet látni »
Erdélyi Krónika
Az Erdélyi Krónika történelmi portál 2017 januárjában indult.
Új!!: Dacia (római provincia) és Erdélyi Krónika · Többet látni »
Erdélyi-érchegység
Az Erdélyi-érchegység (románul Munții Metaliferi) az Erdélyi-középhegység délkeleti hegyvonulata.
Új!!: Dacia (római provincia) és Erdélyi-érchegység · Többet látni »
Felvinc
Felvinc (románul Unirea, korábban Vintu de Sus, németül Oberwinz, korábban Winzendorf vagy Winsch) község Romániában, Fehér megyében.
Új!!: Dacia (római provincia) és Felvinc · Többet látni »
Gótok
A Római Birodalom területe A gótok (gótul gutans, Gutans, latinul gotones) germán törzs volt, mely a Római Birodalom (keleti és nyugati) sorsára a későbbi időben nagy befolyást gyakorolt.
Új!!: Dacia (római provincia) és Gótok · Többet látni »
Gepidák
Európa 526 körül A gepidák keleti-germán eredetű, a vandálokkal és a gótokkal rokon dialektust beszélő nép volt.
Új!!: Dacia (római provincia) és Gepidák · Többet látni »
Geta római császár
Imperator Caesar Publius Septimius Geta Augustus, született Publius Septimius Geta, (Róma, 189. március 27. – Róma, 211. december 26.) 209 és meggyilkolása között Caracalla társcsászára a Római Birodalomban.
Új!!: Dacia (római provincia) és Geta római császár · Többet látni »
Gottfried Schramm
Gottfried Schramm (Heidelberg, 1929. január 11. – Freiburg im Breisgau, 2017. október 26.) német történész, egyetemi tanár.
Új!!: Dacia (római provincia) és Gottfried Schramm · Többet látni »
Gredistye
Gredistye, falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Új!!: Dacia (római provincia) és Gredistye · Többet látni »
Gyulafehérvár
Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.
Új!!: Dacia (római provincia) és Gyulafehérvár · Többet látni »
Hadrianus római császár
Hadrianus (teljes nevén Caesar Traianus Hadrianus; születési nevén Publius Aelius Hadrianus; 76. január 24. – 138. július 10.) a Római Birodalom császára 117-től 138-as haláláig.
Új!!: Dacia (római provincia) és Hadrianus római császár · Többet látni »
Heliogabalus római császár
Imperator Caesar Marcus Aurelius Antoninus Augustus, általánosan elterjedt utókori ragadványnevén Heliogabalus (vagy Elagabalus) császár, született Varius Avitus Bassianus (Róma, 203 vagy 204 – Róma, 222. március 11.) római császár 218 és 222 között.
Új!!: Dacia (római provincia) és Heliogabalus római császár · Többet látni »
Jazigok
Jazig területek az Alföldön a 2-3. században A jazigok indoiráni nyelvű nép voltak az ókorban, akik a szkítákkal rokon szarmaták törzsszövetségébe tartoztak.
Új!!: Dacia (római provincia) és Jazigok · Többet látni »
Karánsebes
ortodox templom Római katolikus templom ferences kolostortemplom alapfalai A Megbékülés íve Múzeum, volt gyalogos határőrkaszárnya Karánsebes (románul Caransebeș, németül Karansebesch) megyei jogú város Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Új!!: Dacia (római provincia) és Karánsebes · Többet látni »
Kárpát-medence
A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.
Új!!: Dacia (római provincia) és Kárpát-medence · Többet látni »
Kárpok
A Római Birodalom és a határai mentén élő népek (125 körül) A kárpok (latinul carpi vagy carpiani) ókori nép volt Délkelet-Európában.
Új!!: Dacia (római provincia) és Kárpok · Többet látni »
Köpeczi Béla
Köpeczi Béla és felesége sírja a Farkasréti Temetőben Köpeczi Béla (Nagyenyed, Románia, 1921. szeptember 16. – Budapest, 2010. január 17.) művelődés- és irodalomtörténész, művelődéspolitikus, az irodalomtudomány kandidátusa (1959) és doktora (1965), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 1972-től 1975-ig főtitkára.
Új!!: Dacia (római provincia) és Köpeczi Béla · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Dacia (római provincia) és Kolozsvár · Többet látni »
Lucius Verus római császár
Imperator Caesar Lucius Aurelius Verus Augustus (130. december 15. – 169 február eleje), született Lucius Ceionius Commodus a Római Birodalom császára, Marcus Aurelius társuralkodója (uralkodott: 161-től 169-ig).
Új!!: Dacia (római provincia) és Lucius Verus római császár · Többet látni »
Macrinus római császár
Imperator Caesar Marcus Opellius Macrinus Augustus, általánosan elterjedt néven Macrinus császár, született Marcus Opellius Macrinus (Iol Caesarea, 164 körül – Kappadókia, 218 júniusa) római császár 217-től 218-ig.
Új!!: Dacia (római provincia) és Macrinus római császár · Többet látni »
Makkai László (történész)
Makkai László (Kolozsvár, 1914. július 10. – Budapest, 1989. december 1.) magyar történész, egyetemi tanár.
Új!!: Dacia (római provincia) és Makkai László (történész) · Többet látni »
Marcus Aurelius római császár
Imperator Caesar Marcus Aurelius Verus Augustus, általánosan elterjedt néven Marcus Aurelius császár, született Marcus Annius Catillius Severus (Róma, 121. április 26. – Vindobona vagy Sirmium, 180. március 17.) – a Római Birodalom császára (161. március 7. – 180. március 17.).
Új!!: Dacia (római provincia) és Marcus Aurelius római császár · Többet látni »
Markomannok
A markomannok a nyugati germánok (szvébek) egyik ókori törzse; nevük határvidékieket jelent.
Új!!: Dacia (római provincia) és Markomannok · Többet látni »
Maros
Maros (németül Mieresch vagy Marosch) folyó Közép-Európában, a Kárpát-medencében.
Új!!: Dacia (római provincia) és Maros · Többet látni »
Mócsy András
Mócsy András (Budapest, 1929. május 15. – Budapest, 1987. január 20.) magyar régész, epigráfus, ókortörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező 1973, rendes 1982).
Új!!: Dacia (római provincia) és Mócsy András · Többet látni »
Mehádia
Mehádia látképe (Franz Jaschke, 1821) Ortodox templom Római katolikus templom 230px Mehádia falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Új!!: Dacia (római provincia) és Mehádia · Többet látni »
Moesia
Moesia Superior Moesia a Római Birodalom provinciája (tartománya) volt a mai Szerbia és Bulgária területén.
Új!!: Dacia (római provincia) és Moesia · Többet látni »
Mojgrád
Mojgrád település Romániában, Szilágy megyében.
Új!!: Dacia (római provincia) és Mojgrád · Többet látni »
Nagyszurduk
Nagyszurduk, falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Új!!: Dacia (római provincia) és Nagyszurduk · Többet látni »
Noricum
Noricum a Római Birodalom provinciája volt, mely a Keleti-Alpok térségét, elsősorban a mai Ausztria területét foglalta magában.
Új!!: Dacia (római provincia) és Noricum · Többet látni »
Nyugati gótok
Lila színnel látható a keleti és nyugati gótok útja A nyugati gótok vagy vizigótok a 3.
Új!!: Dacia (római provincia) és Nyugati gótok · Többet látni »
Olt
Az Olt (latinul: Aluta, Alutus, görögül: Alouta, Aloutaz) Románia egyik legfontosabb folyója.
Új!!: Dacia (római provincia) és Olt · Többet látni »
Olténia
Olténia elhelyezkedése Románián belül Olténia (régi nevén Kis-Oláhország) egyike Románia történelmi tartományainak.
Új!!: Dacia (római provincia) és Olténia · Többet látni »
Orsova
A római katolikus templom 260px Ó- és Újorsova környéke az 1788-as harcok idején Az egykori Korona-kápolna 240px 240px Részlet 1978-ból Orsova (románul Orșova, egykor Rușava,, szerbül Оршава vagy Ryшава) municípium (megyei jogú város) Romániában, Mehedinți megyében.
Új!!: Dacia (római provincia) és Orsova · Többet látni »
Palánka (Szerbia)
Palánka (szerbül Бачка Паланка / Bačka Palanka, horvátul Palanka, németül Palanka, Plankenburg) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.
Új!!: Dacia (római provincia) és Palánka (Szerbia) · Többet látni »
Palmüra
Palmüra, latinosan Palmyra az ókori Szíria egyik fontos városa volt, mely egy oázisban, Damaszkusztól 215 km-re északkeletre és az Eufrátesztől 120 km-re délnyugatra helyezkedik el.
Új!!: Dacia (római provincia) és Palmüra · Többet látni »
Pannonia (provincia)
Pannonia legfontosabb városai és a pannoniai limes Pannonia a Római Birodalom egyik provinciája volt.
Új!!: Dacia (római provincia) és Pannonia (provincia) · Többet látni »
Pertinax római császár
Imperator Caesar Publius Helvius Pertinax Augustus, általánosan elterjedt néven Pertinax császár, született Publius Helvius Pertinax (Alba Pompeia (Liguria), 126. augusztus 1. – Róma, 193. március 28.) a Római Birodalom császára 193-ban, a legrövidebb ideig uralkodó császárok közé tartozik a birodalom történetében, 87 napig volt a hatalom csúcsán, ahová már életének 66.
Új!!: Dacia (római provincia) és Pertinax római császár · Többet látni »
Philippus Arabs római császár
Imperator Caesar Marcus Iulius Philippus Augustus, általánosan elterjedt néven Philippus Arabs császár, némelykor I. Philippus, született Marcus Iulius Philippus; Arabia Petraea, 204 körül – Verona, 249 szeptembere vagy októbere) a Római Birodalom császára.
Új!!: Dacia (római provincia) és Philippus Arabs római császár · Többet látni »
Porolissum
Porolissum egy ókori római város volt Dacia provincia területén, a stratégiai fontosságú Meszesi kapu közelében.
Új!!: Dacia (római provincia) és Porolissum · Többet látni »
Potaissa
Potaissa, vagy Patavissa ókori római város volt az egykori Dacia területén, amely a mai Torda helyén állt.
Új!!: Dacia (római provincia) és Potaissa · Többet látni »
Ptuj
Ptuj (archaikus magyar nevén Potoly, németül Pettau, latinul Poetovio, vendül Ptüj) város és az azonos nevű alapvető közigazgatási egység, azaz község (városi község) körpontja Szlovéniában, Maribortól 25 km-re délkeletre, a Dráva partján.
Új!!: Dacia (római provincia) és Ptuj · Többet látni »
Római útépítés
250px A római útépítést a merész vonalvezetés és az alapos kivitel jellemezte.
Új!!: Dacia (római provincia) és Római útépítés · Többet látni »
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Új!!: Dacia (római provincia) és Római Birodalom · Többet látni »
Római provinciák
A Római Birodalom provinciái Augustus római császár korában (i. e. 27 – i. sz. 14) Traianus császár alatt (98-117) A provincia (latin, többes szám: provinciae) a Római Birodalom legnagyobb Itálián kívüli területi és adminisztrációs egysége volt egészen a tetrarchia (i. sz. 296) idejéig, amikor a császárok még nagyobb adminisztratív egységeket is alkalmazni kezdtek.
Új!!: Dacia (római provincia) és Római provinciák · Többet látni »
Római villa
Római kori villa modern ábrázolása (Jean Achille Benouville) A villa gazdasági és lakóépület- vagy épületegyüttes-típus volt az ókori Római Birodalomban.
Új!!: Dacia (római provincia) és Római villa · Többet látni »
Rómaiak
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ókori Róma.
Új!!: Dacia (római provincia) és Rómaiak · Többet látni »
Resicabánya
Resicabánya, az 1900-as évekig Resica (hagyományos helyi ejtés szerint Recița, vagy Reschitza) municípium Romániában, a Bánátban.
Új!!: Dacia (római provincia) és Resicabánya · Többet látni »
Roxolánok
A roxolánok a szarmaták törzsszövetségébe tartozó törzs voltak, az i. e. 3. században a Don vidékén éltek.
Új!!: Dacia (római provincia) és Roxolánok · Többet látni »
Septimius Severus római császár
Imperator Caesar Lucius Septimius Severus Pertinax Augustus, általánosan elterjedt néven Septimius Severus, születési nevén Lucius Septimius Severus (Leptis Magna, 146. április 11. – Eboracum, 211. február 4.) az ókori Római Birodalom császára 193 és 211 között, a Severus-dinasztia megalapítója.
Új!!: Dacia (római provincia) és Septimius Severus római császár · Többet látni »
Severus Alexander római császár
Imperator Caesar Marcus Aurelius Severus Alexander Augustus, általánosan elterjedt néven Severus Alexander császár, született Marcus Gessius Bassianus Alexianus (Arca Caesarea, 208. október 1. – Moguntiacum, 235. március 18.) római császár 222-től haláláig.
Új!!: Dacia (római provincia) és Severus Alexander római császár · Többet látni »
Szamos
A Szamos (románul Someș) a Tisza bal oldali mellékfolyója.
Új!!: Dacia (római provincia) és Szamos · Többet látni »
Szarmaták
II. Tiberius Julius Sauromates pénzérméje (kb. 172–211.) A szauromatáknak vagy szarmatáknak nevezett ókori, kelet-európai népesség elsődleges források szerint iráni, közelebbről madai, avagy méd származású volt.
Új!!: Dacia (római provincia) és Szarmaták · Többet látni »
Szász Zoltán (történész)
Szász Zoltán (Kolozsvár, 1940. október 26.-) magyar történész, az MTA köztestületi tagja, címzetes egyetemi tanár, a történettudomány kandidátusa (1988).
Új!!: Dacia (római provincia) és Szász Zoltán (történész) · Többet látni »
Szörényvár
Szörényvár (régi magyar nevén Szörénytornya, románul Drobeta-Turnu Severin) város Románia Olténia régiójában.
Új!!: Dacia (római provincia) és Szörényvár · Többet látni »
T. Szabó Csaba
T.
Új!!: Dacia (római provincia) és T. Szabó Csaba · Többet látni »
Torda
Torda (románul Turda, németül Thorenburg, szászul Torembrich, római neve Potaissa volt) város, municípium Romániában Kolozs megyében.
Új!!: Dacia (római provincia) és Torda · Többet látni »
Traianus fóruma
A császárkori Róma VIII.
Új!!: Dacia (római provincia) és Traianus fóruma · Többet látni »
Traianus római császár
Traianus (teljes nevén Caesar Nerva Traianus; 53. szeptember 18. - 117. augusztus 11.) a Római Birodalom császára volt 98-tól 117-es halálig.
Új!!: Dacia (római provincia) és Traianus római császár · Többet látni »
Traianus-oszlop
A Traianus-oszlop a Rómában, Traianus római császár (98–117) fórumának közepén álló, i. sz.
Új!!: Dacia (római provincia) és Traianus-oszlop · Többet látni »
Tropaeum Traiani
Tropaeum Traiani A Tropaeum Traiani egy római kori diadalemlék a romániai Adamclisi határában.
Új!!: Dacia (római provincia) és Tropaeum Traiani · Többet látni »
Turnu Severin
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szörényvár.
Új!!: Dacia (római provincia) és Turnu Severin · Többet látni »
Ulpia Traiana Sarmizegetusa
Ulpia Traiana Sarmizegetusa (a teljes nevén Colonia Ulpia Traiana Augusta Sarmizegetusa Dacian) az egykori római Dacia tartomány fővárosa volt.
Új!!: Dacia (római provincia) és Ulpia Traiana Sarmizegetusa · Többet látni »
Varadia
Varadia falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Új!!: Dacia (római provincia) és Varadia · Többet látni »
Várhely
Várhely (románul Sarmizegetusa, korábban Gradiște, németül Burgort, latinul Ulpia Traiana, Colonia Dacica, Sarmizegetusa) falu Romániában, Hunyad megyében.
Új!!: Dacia (római provincia) és Várhely · Többet látni »
Vecel
Micia romjai, a háttérben a marosnémeti hőerőművel 180px 180px Vecel (helyi ejtés szerint Vițăl) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Új!!: Dacia (római provincia) és Vecel · Többet látni »
Verespatak
Verespatak (románul Roșia Montană, németül Goldbach, latinul Alburnus Maior) falu Romániában Fehér megyében, Verespatak község központja.
Új!!: Dacia (római provincia) és Verespatak · Többet látni »
Vicus (római közigazgatás)
A vicus az ókori Római Birodalom közigazgatásában egy adott közigazgatási egységhez (pagus) tartozó település, jobbára falu, esetleg egy városkerület (regio) része, szomszédsági körzete.
Új!!: Dacia (római provincia) és Vicus (római közigazgatás) · Többet látni »
Zalatna
Zalatna (románul Zlatna, németül Klein-Schlatten, vagy Goldenmarkt, latin neve Ampelum, majd Auraria Minor, szászul Kleinschlatten) város Romániában, Fehér megyében.
Új!!: Dacia (római provincia) és Zalatna · Többet látni »
106
Nincs leírás.
Új!!: Dacia (római provincia) és 106 · Többet látni »
270
Nincs leírás.
Új!!: Dacia (római provincia) és 270 · Többet látni »
271
Nincs leírás.
Új!!: Dacia (római provincia) és 271 · Többet látni »
275
Nincs leírás.
Új!!: Dacia (római provincia) és 275 · Többet látni »
