Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

DN1-es főút (Románia)

Index DN1-es főút (Románia)

A DN1-es főút (románul drumul național 1) egy országút Romániában.

33 kapcsolatok: A3-as autópálya (Románia), Élesd, Bánffyhunyad, Bihar megye, Bors (Románia), Brassó, Brassó megye, Bukarest, Erdély, Fehér megye, Feketehalom, Fogaras, Gyulafehérvár, Havasalföld, Ilfov megye, Kelet-európai idő, Kolozs megye, Kolozsvár, Magyarország, Nagyenyed, Nagyszeben, Nagyvárad, Otopeni, Ploiești, Prahova megye, Predeál, Román nyelv, Románia, Szászsebes, Szeben megye, Torda, UTC, Vidombák (település).

A3-as autópálya (Románia)

Az A3-as autópálya (erdélyi szakasza magyarul: Észak-erdélyi autópálya, románul Autostrada Transilvania) egy nagyrészt még építés alatt álló romániai autópálya a Bukarest–Ploiești–Brassó, valamint Marosvásárhely–Kolozsvár–Nagyvárad–Bors-államhatár útvonalon.

Új!!: DN1-es főút (Románia) és A3-as autópálya (Románia) · Többet látni »

Élesd

Élesd (románul Aleșd) város Romániában, Bihar megyében.

Új!!: DN1-es főút (Románia) és Élesd · Többet látni »

Bánffyhunyad

Bánffyhunyad (románul Huedin, a mócok nyelvjárásában Hogyínu, németül Heynod, jiddisül הוניאד, cigányul Ohodino) város Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Új!!: DN1-es főút (Románia) és Bánffyhunyad · Többet látni »

Bihar megye

Bihar megye (románul Județul Bihor) Románia északnyugati részén a Partium területén található.

Új!!: DN1-es főút (Románia) és Bihar megye · Többet látni »

Bors (Románia)

Bors (románul Borș) falu Romániában, Bihar megyében.

Új!!: DN1-es főút (Románia) és Bors (Románia) · Többet látni »

Brassó

Brassó (románul Brașov, németül Kronstadt, Kronstadt in Siebenbürgen, Kronen, szászul Kruhnen, latinul Brassovia vagy Corona, bolgárul Брашевъ, lengyelül Braszów, szlovákul Brašov, jiddisül Kronshtat) város Erdélyben (jelenleg Romániában). 1950. augusztus 22. és 1960. december 24. között a neve Orașul Stalin (Sztálinváros, Stalinstadt) volt. Az erdélyi szászok egykori nagy központja, régen Brassó vármegye, ma Brassó megye székhelye. Brassópojána tartozik hozzá. Magyarországi testvérvárosa 1993 óta Győr.

Új!!: DN1-es főút (Románia) és Brassó · Többet látni »

Brassó megye

Brassó megye (románul județul Brașov) Erdély keleti részén, Románia közepén helyezkedik el.

Új!!: DN1-es főút (Románia) és Brassó megye · Többet látni »

Bukarest

Bukarest Románia fővárosa, politikai, ipari, kereskedelmi és kulturális központja, valamint legnagyobb városa.

Új!!: DN1-es főút (Románia) és Bukarest · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Új!!: DN1-es főút (Románia) és Erdély · Többet látni »

Fehér megye

Fehér megye Románia közép-nyugat részén helyezkedik el.

Új!!: DN1-es főút (Románia) és Fehér megye · Többet látni »

Feketehalom

A Kotla háromdimenziós képe Az erődtemplom A Kotla Az evangélikus templom belső tere Az evangélikus templom kazettás mennyezete Az ortodox templom A víztározó A Kotla A régi városháza Feketehalom (románul Codlea, németül Zeiden, szászul Zäöeden, latinul Cidium) megyei jogú város (municípium) Romániában, Erdélyben, Brassó megyében, a Barcaságban.

Új!!: DN1-es főút (Románia) és Feketehalom · Többet látni »

Fogaras

Ferences kolostor 260px Szent Miklós ortodox templom Zsidó temető Fogaras (románul Făgăraș, németül Fogarasch, szász nyelvjárásban Fugresch) város Romániában, Brassó megyében.

Új!!: DN1-es főút (Románia) és Fogaras · Többet látni »

Gyulafehérvár

Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.

Új!!: DN1-es főút (Románia) és Gyulafehérvár · Többet látni »

Havasalföld

Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.

Új!!: DN1-es főút (Románia) és Havasalföld · Többet látni »

Ilfov megye

Ilfov vagy Jilfó (románul Județul Ilfov) Románia megyéje, amely a román fővárost, Bukarestet öleli körül.

Új!!: DN1-es főút (Románia) és Ilfov megye · Többet látni »

Kelet-európai idő

Kelet-európai időt használó európai országok A kelet-európai idő (angolul Eastern European Time, EET) időzóna.

Új!!: DN1-es főút (Románia) és Kelet-európai idő · Többet látni »

Kolozs megye

Kolozs megye: közigazgatási egység Romániában.

Új!!: DN1-es főút (Románia) és Kolozs megye · Többet látni »

Kolozsvár

Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.

Új!!: DN1-es főút (Románia) és Kolozsvár · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: DN1-es főút (Románia) és Magyarország · Többet látni »

Nagyenyed

Nagyenyed környéke 1770 körül A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium, amelyet 1622-ben a fejedelem alapított, az egyetemes magyarság egyik leghíresebb és legrégebbi oktatási intézménye (1905) A nagyenyedi kollégium ma alapítójának szobra az intézmény udvarán Bethlen Gábor szobra a Kollégium parkjában Nagyenyed (románul Aiud, németül Straßburg am Mieresch, más néven Enyeden, latinul Egidiopolis, vagy Brucla, szászul Stroßbrich) város Romániában, Fehér megyében.

Új!!: DN1-es főút (Románia) és Nagyenyed · Többet látni »

Nagyszeben

Nagyszeben a 17. században Nagyszeben a 19. században Nagyszeben (románul: Sibiu, németül: Hermannstadt, latinul: Cibinium) municípium Romániában, Erdélyben.

Új!!: DN1-es főút (Románia) és Nagyszeben · Többet látni »

Nagyvárad

Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.

Új!!: DN1-es főút (Románia) és Nagyvárad · Többet látni »

Otopeni

Otopeni város Ilfov megyében, Munténiában, Romániában.

Új!!: DN1-es főút (Románia) és Otopeni · Többet látni »

Ploiești

Ploiești (fonetikusan) nagyváros Romániában, Munténia történelmi régióban, Prahova megye székhelye.

Új!!: DN1-es főút (Románia) és Ploiești · Többet látni »

Prahova megye

Prahova megye Románia közép-déli részén helyezkedik el.

Új!!: DN1-es főút (Románia) és Prahova megye · Többet látni »

Predeál

Predeál város Romániában, Brassó megyében.

Új!!: DN1-es főút (Románia) és Predeál · Többet látni »

Román nyelv

A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.

Új!!: DN1-es főút (Románia) és Román nyelv · Többet látni »

Románia

Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.

Új!!: DN1-es főút (Románia) és Románia · Többet látni »

Szászsebes

A Sebes folyó A ferences templom A Zápolya-ház Az egykori szász gimnázium A Studententurm A Schmiedturm A régi városháza a templom déli oldalán A Szent Jakab-kápolna ''(Jakobskapelle)'' A városháza A Filtsch-ház A Binder-ház Szászsebes (románul Sebeș, korábban Sebeșul Săsesc, népiesen Sas-Sebeș, németül Mühlbach, szászul Melnbach, latinul Sabesium) megyei jogú város (municípium) Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: DN1-es főút (Románia) és Szászsebes · Többet látni »

Szeben megye

Szeben megye Románia közepén helyezkedik el, Erdélyben.

Új!!: DN1-es főút (Románia) és Szeben megye · Többet látni »

Torda

Torda (románul Turda, németül Thorenburg, szászul Torembrich, római neve Potaissa volt) város, municípium Romániában Kolozs megyében.

Új!!: DN1-es főút (Románia) és Torda · Többet látni »

UTC

#ÁTIRÁNYÍTÁS Egyezményes koordinált világidő.

Új!!: DN1-es főút (Románia) és UTC · Többet látni »

Vidombák (település)

Vidombák (szászul: Wejdebich) település Romániában, Brassó megyében, melyet 2002-ben nyilvánítottak várossá.

Új!!: DN1-es főút (Románia) és Vidombák (település) · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »