Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
30 kapcsolatok: Őriszentpéter, Báger Gusztáv, Felsőszölnök, Hegyi beszéd, Község, Keresztelőkápolna, Kiss Sándor (szobrász, 1925–1999), Kuntár Lajos, Lesenyei Márta, Magyarország, Német nyelv, Nepomuki Szent János, Pável Ágoston, Rába, Rátót, Szentgotthárd, Szentgotthárdi ciszterci apátság, Szentgotthárdi járás, Szlovén nyelv, Szombathely, Vas vármegye, Vasszentmihály, Vend nyelv, Vendvidék, 1944, 1989, 7453-as mellékút (Magyarország), 7454-es mellékút (Magyarország), 7461-es mellékút (Magyarország), 8-as főút (Magyarország).
Őriszentpéter
Árpád-kori műemléktemplom (Templomszer) A műemléktemplom romanikus kapuja Őriszentpéter, templom légi felvételen Őriszentpéter Vas vármegye délnyugati csücskében, a Körmendi járásban fekvő város, az „Őrség fővárosa”.
Új!!: Csörötnek és Őriszentpéter · Többet látni »
Báger Gusztáv
Báger Gusztáv (Csörötnek, 1938. szeptember 12.–) magyar közgazdász, költő, a közgazdaságtudomány kandidátusa (1971), habilitált (2000), az Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézete főigazgatója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára, 2015.
Új!!: Csörötnek és Báger Gusztáv · Többet látni »
Felsőszölnök
A Szölnöki-patak télen Felsőszölnök zászlaja az egyik falunapon Az iskola Táncosok a felsőszölnöki falunapon Táncosok a felsőszölnöki falunapon Felsőszölnök – faluközpont Felsőszölnök faluközpontja leírással Felsőszölnök középső részének lakóházai a patakmenti völgyben (Fő út) Régi kereszt a Jánoshegyen A Lázár-család által állított kereszt a Békaváros nevű falurészben Régi kereszt a Hármashatárhoz vezető úton Kereszt a Jánoshegyen Látkép Szlovén Mintagazdaság Felsőszölnök (szlovénül Gornji Senik, németül Oberzem(m)ing, latinul Zelnuk Superior) község Vas vármegye Szentgotthárdi járásában, az osztrák–szlovén–magyar hármashatár mellett, Magyarország legnyugatibb települése.
Új!!: Csörötnek és Felsőszölnök · Többet látni »
Hegyi beszéd
Idősebb Pieter Bruegel: A hegyi beszéd, 1598 A hegyi beszéd (Mt 5-7, vö. Lk 6,20-49) Jézus legnagyobb, a keresztény katekézis szellemét tükröző beszéde.
Új!!: Csörötnek és Hegyi beszéd · Többet látni »
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Új!!: Csörötnek és Község · Többet látni »
Keresztelőkápolna
Az 5. századi aquileiai baptisztérium belső tere a keresztelőmedencével A keresztelőkápolna vagy baptisztérium a keresztény egyházi építészetben eleinte különálló épület (elnevezése gyakran keresztelőtemplom), a 13.
Új!!: Csörötnek és Keresztelőkápolna · Többet látni »
Kiss Sándor (szobrász, 1925–1999)
Kiss Sándor (Magyarsáros, Románia, 1925. május 24. – Zsennye, 1999. augusztus 6.) kétszeres Munkácsy Mihály-díjas magyar szobrász, éremművész, érdemes művész.
Új!!: Csörötnek és Kiss Sándor (szobrász, 1925–1999) · Többet látni »
Kuntár Lajos
Kuntár Lajos (Csörötnek, 1914. június 27. – Szombathely, 2005. október 31.), újságíró, haditudósító, szerkesztő, népmesegyűjtő, népművelő, könyvtáros, bölcsészdoktor, tanár.
Új!!: Csörötnek és Kuntár Lajos · Többet látni »
Lesenyei Márta
Lesenyei Márta (Budapest, 1930. január 13. –) Munkácsy Mihály-díjas (1957) magyar szobrász, éremművész, érdemes művész (1976).
Új!!: Csörötnek és Lesenyei Márta · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Csörötnek és Magyarország · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Csörötnek és Német nyelv · Többet látni »
Nepomuki Szent János
Nepomuki János; egyházi nevén Nepomuki Szent János (Nepomuk, Csehország, 1340 és 1350 között – Prága, 1393. március 20.) cseh pap, egyházjogász, keresztény vértanú, a katolicizmusban Csehország védőszentje.
Új!!: Csörötnek és Nepomuki Szent János · Többet látni »
Pável Ágoston
Pável Ágoston (Vashidegkút, 1886. augusztus 28. k. – Szombathely, 1946. január 2.) nyelvész, néprajzkutató, költő.
Új!!: Csörötnek és Pável Ágoston · Többet látni »
Rába
A Rába (németül Raab, latinul Arrabo) Magyarország 3.
Új!!: Csörötnek és Rába · Többet látni »
Rátót
Rátót község Vas vármegye Szentgotthárdi járásában.
Új!!: Csörötnek és Rátót · Többet látni »
Szentgotthárd
Szentgotthárd (nek, nak, nak is hívják, ami történetesen „város” jelentéssel is bír) a legnyugatabbra fekvő város Magyarországon.
Új!!: Csörötnek és Szentgotthárd · Többet látni »
Szentgotthárdi ciszterci apátság
A szentgotthárdi ciszterci apátság 1183-ban, III. Béla király adományozása révén Szentgotthárdon alapított ciszterci apátság. Az alapítók Franciaországból, Trois Fontaines-ből érkeztek Magyarországra, a mai Vas vármegyébe, és birtokolták a mai Vendvidéket és néhány őrségi települést. E területek egészen addig a gyepűrendszer részét képezték. A ciszterciek a korban igen fejlett mezőgazdasági ismeretekkel rendelkeztek, így az apátság megalapítása a Szentgotthárd környéki vidék fejlődésének máig legfontosabb mérföldköve, egyfajta alapja, amely jelentős volt a középkori Magyarország gazdaságára nézve is. A szentgotthárdin kívül további négy monostor jött létre Béla király idejében. A Szentgotthárdról kirajzók alapítása Pornó (Pornóapáti) volt. A ciszterciek saját maguk művelték a földjüket jobbágyaikkal együtt, gazdag ismeretekkel rendelkeztek az állattenyésztés, a halászat, a szőlőtermesztés és az erdőgazdálkodás terén is. Ez utóbbi környezetvédelmi tekintetben is rendkívül fontos, mert a ciszterci típusú erdőgazdálkodás hozzájárult ahhoz, hogy a Vendvidéken rendkívül egyedi erdők alakultak ki. Különösen Orfalu községben, a híres Fekete-tó környékén találni meg ennek legszebb példáját, mivel ott nagy számú öreg, de jó állapotban levő magas fa található, amely ma az Őrségi Nemzeti Park kiemelten védett része. Szükséges megemlíteni, hogy az apátság lakói nem kizárólag munkástestvéreikre vagy jobbágyaikra hárították a nehéz fizikai munkát, hanem maguk is kivették részüket a tennivalókból. A szerzetesek éppúgy dolgoztak a földeken, a nagy munkák idején olykor több mint fél napot. A jobbágyaikkal is jól bántak, bár előfordultak komoly összetűzések az adóemelések kapcsán vagy az apát által elkövetett visszaélések miatt. A ciszterciek nem véletlenül igyekeztek megtelepedni gyér népességű vagy egészen lakatlan helyeken. Ez hozzátartozik a sajátos szerzetesi gondolathoz, a világtól való elzárkózáshoz. Továbbá a szerzeteseknek saját kétkezi munkájukból kellett megélniük, ami ugyancsak az elzárkózás elvéhez tartozik, megelőzendő a mással szembeni függő viszonyt. Az apátság a 14. század második felében hanyatlásnak indult. 1391-től Széchy Miklós fiai birtokolták időszakos megszakításokkal 1528-ig. Széchy Tamás önkényeskedései miatt csaknem teljesen elpusztult az apátság. 1528-ban visszanyerte javait s a talpra állás jelei mutatkoztak, de az utolsó apátot elkergették 1556-ban és a monostort erőddé alakították át. Ráadásul eljött a török hódoltság kora is. A 17. században a rabló akindzsik és szerbek már az apátság belső birtokain jártak. 1605-ben a megszálló császári erők elpusztították a régi apátságot, amelynek maradványai ma is láthatók. 1664-ben a szentgotthárdi csata pusztításai söpörtek végig a vidéken. A ciszterciektől csak a barokk stílusú templom és monostor épületegyüttese maradt fenn, az egykori Magtártemplom ma színházként működik. Előbbi építése az ún. heiligenkreuzi korszakhoz kapcsolható, amikor az apátságot 1734-ben III. Károlytól megkapta a heiligenkreuzi apátság, mely feltámasztotta haló poraiból a nagy múltú vendvidéki ciszterci apátságot. A kiegyezést követően, a mindenkori magyar kormányok követelései nyomán 1878-ban szétválasztották a két apátságot. A régi apátság birtokainak egy része a trianoni Magyarország határain kívülre, vagyis Jugoszláviához, illetve Ausztriához került. A kommunista hatalomátvételt követően 1950-ben végleg megszűnt a szerzetesi élet Szentgotthárdon. A vendvidéki területek határsávi közegbe kerültek, elszigetelődtek, ami nem kedvezett a szocialista Termelőszövetkezetek kialakulásának, ezért a vidék megmenekült a nagyüzemi mezőgazdaság minden káros következményétől. A birtok egykori majorjaiból kialakult községek többsége ma is létezik, és lakóik java része szintén az egykori apátság telepeseinek leszármazottja.
Új!!: Csörötnek és Szentgotthárdi ciszterci apátság · Többet látni »
Szentgotthárdi járás
A Szentgotthárdi járás Vas vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Csörötnek és Szentgotthárdi járás · Többet látni »
Szlovén nyelv
A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Csörötnek és Szlovén nyelv · Többet látni »
Szombathely
Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.
Új!!: Csörötnek és Szombathely · Többet látni »
Vas vármegye
Vas vármegye, 1950 és 2022 között Vas megye, közigazgatási terület Magyarország nyugati részén.
Új!!: Csörötnek és Vas vármegye · Többet látni »
Vasszentmihály
Vasszentmihály község Vas vármegyében, a szentgotthárdi járásban.
Új!!: Csörötnek és Vasszentmihály · Többet látni »
Vend nyelv
A vend nyelv, más néven muravidéki nyelv a délszláv nyelvek közé tartozó szlovén nyelvváltozat (nyelvjárás), amit a Muravidék régióban és Magyarországon, Vas megye néhány településén beszélnek.
Új!!: Csörötnek és Vend nyelv · Többet látni »
Vendvidék
A Vendvidék vagy Rábavidék (szlovénul Porabje, Slovensko Porabje, azaz Szlovén Rábavidék) néprajzi tájegység Vas vármegye területén, a Szentgotthárdi járásban, a Rába folyó mellett.
Új!!: Csörötnek és Vendvidék · Többet látni »
1944
Nincs leírás.
Új!!: Csörötnek és 1944 · Többet látni »
1989
Nincs leírás.
Új!!: Csörötnek és 1989 · Többet látni »
7453-as mellékút (Magyarország)
A 7453-as számú mellékút egy közel húsz kilométer hosszú, négy számjegyű országos közút Vas vármegye nyugati részén.
Új!!: Csörötnek és 7453-as mellékút (Magyarország) · Többet látni »
7454-es mellékút (Magyarország)
A 7454-es számú mellékút egy 28 kilométer hosszú, négy számjegyű országos közút Vas vármegye legnyugatibb részén.
Új!!: Csörötnek és 7454-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
7461-es mellékút (Magyarország)
A 7461-es számú mellékút egy hét kilométer hosszú, négy számjegyű országos közút Vas vármegyében.
Új!!: Csörötnek és 7461-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
8-as főút (Magyarország)
A főút Márkót elkerülő szakasza. A 8-as számú főút Magyarország nyolc, egyszámjegyű főútvonalának egyike.
Új!!: Csörötnek és 8-as főút (Magyarország) · Többet látni »
