Megnyitás a Google TérképenTartalomjegyzék
25 kapcsolatok: Archaeologiai Értesítő, Újiráz, Árpád-kor, Békéscsaba, Berettyó, Berettyóújfalu, Berettyóújfalui járás, Bihari-sík, Darvas, Debrecen, Füzesgyarmat, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, Hajdú-Bihar vármegye, Kereszténydemokrata Néppárt, Komádi, Második bécsi döntés, Nagyközség (önkormányzati rendszer), Rákóczi-szabadságharc, Sarkad, Sebes-Körös, Szeged, Szeghalom, Váradi káptalan, 4223-as mellékút (Magyarország), 47-es főút (Magyarország).
Archaeologiai Értesítő
A 2. kötet borítója 1870-ből Az Archaeologiai Értesítő a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat tudományos folyóirata.
Megnézni Csökmő és Archaeologiai Értesítő
Újiráz
Újiráz község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.
Megnézni Csökmő és Újiráz
Árpád-kor
Az Árpád-kor az államalapítástól (1000-től) egészen 1301-ig, az Árpád-ház férfiágának kihalásáig tartott, mindaddig az uralkodók Árpád nagyfejedelem leszármazottai közül kerültek ki.
Megnézni Csökmő és Árpád-kor
Békéscsaba
Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.
Megnézni Csökmő és Békéscsaba
Berettyó
A Berettyó (románul Barcău vagy Beretău) egy Romániában eredő és Magyarországon a Sebes-Körösbe torkolló, nem túl bővizű, kanyargós folyó neve.
Megnézni Csökmő és Berettyó
Berettyóújfalu
Berettyóújfalu város Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járás központja.
Megnézni Csökmő és Berettyóújfalu
Berettyóújfalui járás
A Berettyóújfalui járás Hajdú-Bihar vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Megnézni Csökmő és Berettyóújfalui járás
Bihari-sík
A Bihari-sík vagy Bihari-síkság a Berettyó–Körös-vidék kistája, a Berettyó és a Sebes-Körös folyása közötti hordalékkúp.
Megnézni Csökmő és Bihari-sík
Darvas
Darvas község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.
Megnézni Csökmő és Darvas
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Megnézni Csökmő és Debrecen
Füzesgyarmat
Füzesgyarmat város Békés vármegye északi részén, a Szeghalmi járásban.
Megnézni Csökmő és Füzesgyarmat
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,Vokskabinː euroszkeptikus, párt.
Megnézni Csökmő és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
Hajdú-Bihar vármegye
Hajdú-Bihar vármegye, 1950 és 2022 között Hajdú-Bihar megye, közigazgatási egység Magyarországon, az Észak-Alföld régióban.
Megnézni Csökmő és Hajdú-Bihar vármegye
Kereszténydemokrata Néppárt
A Kereszténydemokrata Néppárt (rövidített nevén KDNP) egy jobboldali magyar párt, amely 2010 óta a Fidesszel pártszövetségben Magyarország kisebbik kormánypártja.
Megnézni Csökmő és Kereszténydemokrata Néppárt
Komádi
Komádi város Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.
Megnézni Csökmő és Komádi
Második bécsi döntés
bélyegkép A második bécsi döntést 1940.
Megnézni Csökmő és Második bécsi döntés
Nagyközség (önkormányzati rendszer)
A nagyközség a községek egyik jogi kategóriája Magyarországon.
Megnézni Csökmő és Nagyközség (önkormányzati rendszer)
Rákóczi-szabadságharc
A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.
Megnézni Csökmő és Rákóczi-szabadságharc
Sarkad
Sarkad város Békés vármegyében, a Sarkadi járás központja.
Megnézni Csökmő és Sarkad
Sebes-Körös
A Sebes-Körös (románul Crișul Repede, németül Schnelle Kreisch) folyó Romániában és Magyarországon, egyike a Körös három fő mellékfolyójának.
Megnézni Csökmő és Sebes-Körös
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Megnézni Csökmő és Szeged
Szeghalom
Szeghalom Békés vármegye északi részén található, a Szeghalmi járás központja, a Dévaványai-sík keleti peremén (de gyakran említik a Sárrét fővárosaként is).
Megnézni Csökmő és Szeghalom
Váradi káptalan
A Váradi káptalan a Sebes-Körös ágainak két oldalán, mint püspöki székhely alakult ki, ahol eleinte több település is állt egymás közelében, melyek valamely templom vagy kolostor köré tömörültek.
Megnézni Csökmő és Váradi káptalan
4223-as mellékút (Magyarország)
A 4223-as számú mellékút egy bő 30 kilométer hosszú, négy számjegyű országos közút Hajdú-Bihar vármegye és Békés vármegye határvidékén; Csökmőt és a 47-es főutat köti össze Sarkad térségével (Sarkadkeresztúrral).
Megnézni Csökmő és 4223-as mellékút (Magyarország)
47-es főút (Magyarország)
A 47-es főút egy, a Tiszántúlon végighúzódó, másodrendű főút, amely három vármegyét és azok megyei jogú városait köti össze, Hajdú-Bihart, Békést és Csongrád-Csanádot.
Megnézni Csökmő és 47-es főút (Magyarország)