Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Császár Gábor

Index Császár Gábor

Császár Gábor (Celldömölk, 1984. június 16. –) magyar válogatott kézilabdázó.

18 kapcsolatok: Athén, Az év magyar kézilabdázója, Celldömölk, Dánia, Dunaújváros, Európai Kézilabda-szövetség, Június 16., Kézilabda, Kenyeri, Magyar Arany Érdemkereszt, Magyar férfi kézilabda-válogatott, Magyar kézilabdakupa, Magyarország, Paris Saint-Germain Handball, Veszprém KSE, 1984, 2004. évi nyári olimpiai játékok, 2010–2011-es magyar férfi kézilabda-bajnokság (első osztály).

Athén

Athén (görög: Αθήνα, Athína; IPA, ógörögül:, Athénai, IPA, régi középkori magyar neve: Athénás) Görögország fővárosa.

Új!!: Császár Gábor és Athén · Többet látni »

Az év magyar kézilabdázója

Az év magyar kézilabdázója címet 1964 óta ítéli oda a Magyar Kézilabda Szövetség.

Új!!: Császár Gábor és Az év magyar kézilabdázója · Többet látni »

Celldömölk

Celldömölk (németül Kleinmariazell) város Vas vármegyében, a Celldömölki járás székhelye.

Új!!: Császár Gábor és Celldömölk · Többet látni »

Dánia

Dánia, vagy hivatalos nevén a Dán Királyság skandináv ország Észak-Európában.

Új!!: Császár Gábor és Dánia · Többet látni »

Dunaújváros

Dunaújváros (ókori római nevén: Intercisa, németül: Neustadt an der Donau, szerbül: Pantelija, 1951 előtt: Pentele, Dunapentele, 1951–1961 között: Sztálinváros) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Fejér vármegye délkeleti részén, a Duna jobb partján.

Új!!: Császár Gábor és Dunaújváros · Többet látni »

Európai Kézilabda-szövetség

Az Európai Kézilabda-szövetség (European Handball Federation; EHF) a kézilabda európai ügyeiért felelős szerv, amelynek 48 európai nemzet tagja.

Új!!: Császár Gábor és Európai Kézilabda-szövetség · Többet látni »

Június 16.

Névnapok: Jusztin + Ajtony, Arany, Aurélián, Bennó, Círus, Ferenc, Jusztián, Jusztina, Jusztínia, Péter, Pető, Tina, Tinetta.

Új!!: Császár Gábor és Június 16. · Többet látni »

Kézilabda

A kézilabda egy labdajáték.

Új!!: Császár Gábor és Kézilabda · Többet látni »

Kenyeri

Kenyeri község Vas vármegyében, a Celldömölki járásban.

Új!!: Császár Gábor és Kenyeri · Többet látni »

Magyar Arany Érdemkereszt

A Magyar Arany Érdemkereszt a Magyar Érdemkereszt legfelső fokozata.

Új!!: Császár Gábor és Magyar Arany Érdemkereszt · Többet látni »

Magyar férfi kézilabda-válogatott

A magyar férfi kézilabda-válogatott Magyarország nemzeti férfi kézilabda-válogatottja, amelyet a Magyar Kézilabda Szövetség irányít.

Új!!: Császár Gábor és Magyar férfi kézilabda-válogatott · Többet látni »

Magyar kézilabdakupa

A magyar kézilabdakupát 1951-től rendezik meg, 1989-ig Magyar Népköztársaság-kupa néven.

Új!!: Császár Gábor és Magyar kézilabdakupa · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Császár Gábor és Magyarország · Többet látni »

Paris Saint-Germain Handball

A Paris Saint-Germain Handball egy francia férfi kézilabda-csapat, amelynek székhelye Párizsban van.

Új!!: Császár Gábor és Paris Saint-Germain Handball · Többet látni »

Veszprém KSE

#ÁTIRÁNYÍTÁS Telekom Veszprém KC.

Új!!: Császár Gábor és Veszprém KSE · Többet látni »

1984

Nincs leírás.

Új!!: Császár Gábor és 1984 · Többet látni »

2004. évi nyári olimpiai játékok

A XXVIII.

Új!!: Császár Gábor és 2004. évi nyári olimpiai játékok · Többet látni »

2010–2011-es magyar férfi kézilabda-bajnokság (első osztály)

A 2010–2011-es magyar férfi kézilabda-bajnokság első osztálya (hivatalos nevén: Budapest Bank Férfi Liga 2010–11) tizenkét csapat részvételével 2010.

Új!!: Császár Gábor és 2010–2011-es magyar férfi kézilabda-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »