Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
53 kapcsolatok: Akindzsi, Ankara, Arabok, Aszab, Augusztus 23., Azerbajdzsán, Ázsia, Balkán (térség), Bosnyákok, Európa, Földközi-tenger, Gallipoli (félsziget), Gureba, I. Iszmáíl perzsa sah, I. Iszmáíl sah, I. Szelim, I. Szelim oszmán szultán, I. Szulejmán oszmán szultán, I. Tahmászp perzsa sah, II. Bajazid, II. Gyula pápa, Irán, Janicsár, Johanniták, Kurdisztán, Magyarország, Mamlúk Birodalom, Mongolok, Muskéta, Nagyvezír, Oszmán Birodalom, Síita iszlám, Szafavidák, Szpáhi, Török nyelv, Törökök, Törökország, Tebriz, Timur Lenk, Trabzon (település), Velencei Köztársaság, X. Leó pápa, Zsigmond magyar király, 14. század, 1402, 15. század, 1501, 1507, 1510, 1512, ..., 1514, 1516, 16. század. Bővíteni index (3 több) »
Akindzsi
második rigómezei csatában (1448. október 17–20) Az akindzsi (törökül akıncı) irreguláris könnyűlovas katona volt az oszmán hadseregben.
Új!!: Csáldiráni csata és Akindzsi · Többet látni »
Ankara
Ankara (régiesen Angora) 1923 óta Törökország fővárosa, második legnagyobb városa Isztambul után, valamint az ország egyik legnagyobb egyetemi városa.
Új!!: Csáldiráni csata és Ankara · Többet látni »
Arabok
Abdul Kadir al-Rasszam: Mohamed Daruics al-Alluszi portréja Az arabok (az Egyiptomban és az attól keletre élők szaracénok, magyarosan szerecsenek, az Egyiptomtól nyugatra élők mórok) nagy és heterogén europid népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban.
Új!!: Csáldiráni csata és Arabok · Többet látni »
Aszab
Az aszab (törökül azab vagy azap) könnyűfegyverzetű gyalogos a régi oszmán hadseregben, akik az akindzsikkel együtt alkották az irreguláris haderő zömét.
Új!!: Csáldiráni csata és Aszab · Többet látni »
Augusztus 23.
Névnapok: Bence + Árven, Aszter, Fajsz, Farkas, Filip, Fülöp, Kurd, Minerva, Rózabella, Rózamari, Rózsa, Rózsi, Szidi, Szidónia, Teónia, Zágon, Zakeus, Zdenka, Zekő, Zsadány.
Új!!: Csáldiráni csata és Augusztus 23. · Többet látni »
Azerbajdzsán
Azerbajdzsán (azeriül: Azərbaycan), hivatalos nevén az Azerbajdzsáni Köztársaság (azeriül Azərbaycan Respublikası) Eurázsia kaukázusi régiójának legnagyobb országa.
Új!!: Csáldiráni csata és Azerbajdzsán · Többet látni »
Ázsia
Ázsia a legnagyobb és legnépesebb kontinens.
Új!!: Csáldiráni csata és Ázsia · Többet látni »
Balkán (térség)
A Balkán-félsziget és a Regát területét történelmi-kulturális vonatkozásban egy régiónak lehet tekinteni, s egyszerűen a Balkán névvel szokás jelölni.
Új!!: Csáldiráni csata és Balkán (térség) · Többet látni »
Bosnyákok
A bosnyákok (bosnyákul: Bošnjak, Bošnjaci) délszláv népcsoport.
Új!!: Csáldiráni csata és Bosnyákok · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Csáldiráni csata és Európa · Többet látni »
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Új!!: Csáldiráni csata és Földközi-tenger · Többet látni »
Gallipoli (félsziget)
A Gallipoli (törökül Gelibolu Yarımadası, régi magyar neve Gyelepoly) félsziget Törökország európai részén, Çanakkale tartományban.
Új!!: Csáldiráni csata és Gallipoli (félsziget) · Többet látni »
Gureba
A gureba (törökül: gurebâ vagy garipler) könnyűlovas katona volt a régi oszmán hadseregben.
Új!!: Csáldiráni csata és Gureba · Többet látni »
I. Iszmáíl perzsa sah
I.
Új!!: Csáldiráni csata és I. Iszmáíl perzsa sah · Többet látni »
I. Iszmáíl sah
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. Iszmáíl perzsa sah.
Új!!: Csáldiráni csata és I. Iszmáíl sah · Többet látni »
I. Szelim
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. Szelim oszmán szultán.
Új!!: Csáldiráni csata és I. Szelim · Többet látni »
I. Szelim oszmán szultán
I.
Új!!: Csáldiráni csata és I. Szelim oszmán szultán · Többet látni »
I. Szulejmán oszmán szultán
A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.
Új!!: Csáldiráni csata és I. Szulejmán oszmán szultán · Többet látni »
I. Tahmászp perzsa sah
I.
Új!!: Csáldiráni csata és I. Tahmászp perzsa sah · Többet látni »
II. Bajazid
#ÁTIRÁNYÍTÁS II. Bajazid oszmán szultán.
Új!!: Csáldiráni csata és II. Bajazid · Többet látni »
II. Gyula pápa
II.
Új!!: Csáldiráni csata és II. Gyula pápa · Többet látni »
Irán
Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.
Új!!: Csáldiráni csata és Irán · Többet látni »
Janicsár
Janicsár a 15. században (Gentile Bellini rajza)A janicsár, (törökül yeniçeri (jenicseri), új sereg) az oszmán-török seregben szolgáló zsoldos gyalogság katonája.
Új!!: Csáldiráni csata és Janicsár · Többet látni »
Johanniták
#ÁTIRÁNYÍTÁS máltai lovagrend.
Új!!: Csáldiráni csata és Johanniták · Többet látni »
Kurdisztán
Ázsiában Kurdisztán geográfiailag elismert, hegységekkel tagolt régió Törökország, Irak, Irán és Szíria határvidékén.
Új!!: Csáldiráni csata és Kurdisztán · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Csáldiráni csata és Magyarország · Többet látni »
Mamlúk Birodalom
A Mamlúk Birodalom (elavult átírásban: Mameluk Birodalom) egy középkori szunnita iszlám államalakulat volt, mely Egyiptomban jött létre a 13. század közepén az Ajjúbidák megbuktatásával, és 1517-ben szűnt meg, amikor az Oszmán Birodalom bekebelezte.
Új!!: Csáldiráni csata és Mamlúk Birodalom · Többet látni »
Mongolok
A mongolok (mongolul Mongɣul; halha mongolul Монгол) többségében Mongóliában, Kínában és Oroszországban élő, a mongol nyelv valamely változatát beszélő nép.
Új!!: Csáldiráni csata és Mongolok · Többet látni »
Muskéta
Tüzelő muskétások, mellettük pikások egy 2005-ös angliai hadijátékon. Jól megfigyelhető a muskétások öveire felakasztott, kiporciózott lőporos egységcsomagok A muskéta vagy muskatér a kézi tűzfegyverek csoportjába tartozó fegyver, a mai kézi lőfegyverek tulajdonképpeni elődje.
Új!!: Csáldiráni csata és Muskéta · Többet látni »
Nagyvezír
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vezír (muszlim méltóság) Kategória:Török katonai rangok.
Új!!: Csáldiráni csata és Nagyvezír · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Csáldiráni csata és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Síita iszlám
A síita iszlám, arabul as-sía (الشيعة) az iszlám egyik nagyobb vallási kisebbsége, mely ma a muszlimok 10-13%-át egyesíti.
Új!!: Csáldiráni csata és Síita iszlám · Többet látni »
Szafavidák
A Szafavidák a perzsa sahok kurd származású dinasztiája (1501–1722/36), de uralmuk alatt türkmén, grúz cserkesz, és pontusi görögAnthony Bryer.
Új!!: Csáldiráni csata és Szafavidák · Többet látni »
Szpáhi
Melchior Lorch (1646) fametszete, eredeti nyomat 1576-ből. (Bibliothèque Nationale, Paris) A szpáhi vagy régibb kifejezéssel szpahoglán különleges lovaskatona volt az Oszmán Birodalom hadseregében.
Új!!: Csáldiráni csata és Szpáhi · Többet látni »
Török nyelv
A török nyelv, pontosabban törökországi török nyelv (Türkçe vagy Türk dili) az altaji nyelvcsalád török ágán belül a köztörök nyelvek oguz csoportjába tartozik.
Új!!: Csáldiráni csata és Török nyelv · Többet látni »
Törökök
A törökök (törökül: Türkler), azaz a török nép (Türk halkı) alatt általában a Törökország területén élő török ajkú illetve állampolgárságú embereket értjük.
Új!!: Csáldiráni csata és Törökök · Többet látni »
Törökország
Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia nyugati részén fekszik.
Új!!: Csáldiráni csata és Törökország · Többet látni »
Tebriz
260px 260px Kék mecset Tebriz, Ark Tebriz (perzsául تبریز, azeri Təbriz) a legnagyobb város Irán északnyugati részében, Kelet-Azerbajdzsán tartomány székhelye.
Új!!: Csáldiráni csata és Tebriz · Többet látni »
Timur Lenk
Timur Lenk (vagy Tamerlán, Timur iLang, Amír Tamerlan, Amír Timur vagy Amír Timurlenk), azaz Sánta Timur, törökül nevének jelentése: Sánta Vas (Kes, 1336. április 8. – Otrar, 1405. február 18.) a hódításairól híres mongol-türkomán fejedelem.
Új!!: Csáldiráni csata és Timur Lenk · Többet látni »
Trabzon (település)
Trabzon (más néven Trapezunt) város Törökország északi részén, a Fekete-tenger partján, Trabzon tartomány székhelye, az azonos nevű körzet központja.
Új!!: Csáldiráni csata és Trabzon (település) · Többet látni »
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
Új!!: Csáldiráni csata és Velencei Köztársaság · Többet látni »
X. Leó pápa
X.
Új!!: Csáldiráni csata és X. Leó pápa · Többet látni »
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
Új!!: Csáldiráni csata és Zsigmond magyar király · Többet látni »
14. század
A 14.
Új!!: Csáldiráni csata és 14. század · Többet látni »
1402
Nincs leírás.
Új!!: Csáldiráni csata és 1402 · Többet látni »
15. század
A 15.
Új!!: Csáldiráni csata és 15. század · Többet látni »
1501
Nincs leírás.
Új!!: Csáldiráni csata és 1501 · Többet látni »
1507
Nincs leírás.
Új!!: Csáldiráni csata és 1507 · Többet látni »
1510
Nincs leírás.
Új!!: Csáldiráni csata és 1510 · Többet látni »
1512
Nincs leírás.
Új!!: Csáldiráni csata és 1512 · Többet látni »
1514
Nincs leírás.
Új!!: Csáldiráni csata és 1514 · Többet látni »
1516
Nincs leírás.
Új!!: Csáldiráni csata és 1516 · Többet látni »
16. század
A 16.
Új!!: Csáldiráni csata és 16. század · Többet látni »
