Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
96 kapcsolatok: Bán (méltóság), Bécs, Bezerédi Lajos, CEST, Dražen Ladić, Drávaújfalu, Drávaszentiván, Drávaszentmihály, Egán Ede, Erdélyi vajda, Ernuszt János, Festetics család, Frangepán Ferenc Kristóf, Frangepán Katalin (1625–1673), Hahót, Hahót nemzetség, Horvát bán, Horvát nyelv, Horvátok, Horvátország, I. Károly magyar király, I. Lajos magyar király, I. Lipót magyar király, I. Mátyás magyar király, Ispán, Jugoszlávia, Közép-európai idő, Kristóffalva, Lackfi István, Magyarok, Magyarország, Második világháború, Muraköz, Muraköz megye, Német nyelv, Németek, November 18., Nyírvölgy, Október 18., Perczel Mór, Rókusújfalu, Robert Jarni, Sandorovec, Slemenice, Százkő, Szent Jeromos, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Szlavónia, Tótfalu (Horvátország), Trianoni békeszerződés, ..., Varasd, Vasvári béke, Város, Zakál Dénes, Zala vármegye, Zrínyi Ádám, Zrínyi György (bán), Zrínyi Miklós (hadvezér), Zrínyi Miklós (költő), Zrínyi Péter, Zrínyifalva, Zsidény, 1261, 1270, 13. század, 1328, 1350, 1351, 1397, 1437, 1540, 1546, 1664, 1671, 1702, 1719, 1750, 1753, 1757, 1766, 1791, 18. század, 1816, 1848, 1855, 1857, 1870, 1888, 1898, 1900, 1903, 1904, 1910, 1919, 1946, 1954. Bővíteni index (46 több) »
Bán (méltóság)
A bánok a középkori Magyar Királyság különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselői voltak.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Bán (méltóság) · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Bécs · Többet látni »
Bezerédi Lajos
Bezerédi Lajos (Lujo Bezerédi) (Nova, 1898. november 21. – Csáktornya, 1979. április 20.) magyar származású horvát keramikus és szobrászművész.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Bezerédi Lajos · Többet látni »
CEST
#ÁTIRÁNYÍTÁS Közép-európai nyári idő.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és CEST · Többet látni »
Dražen Ladić
Dražen Ladić (Csáktornya, 1963. január 1. –) jugoszláv és horvát válogatott labdarúgó.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Dražen Ladić · Többet látni »
Drávaújfalu
Drávaújfalu falu Horvátországban, Muraköz megyében.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Drávaújfalu · Többet látni »
Drávaszentiván
Drávaszentiván falu Horvátországban, Muraköz megyében.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Drávaszentiván · Többet látni »
Drávaszentmihály
Drávaszentmihály falu Horvátországban, Muraköz megyében.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Drávaszentmihály · Többet látni »
Egán Ede
Borostyánkői Egán Ede (Edward Heinrich Anton, Csáktornya, 1851. július 3. – Szerednye mellett, 1901. szeptember 20.) mezőgazdasági szakember, gazdálkodó, kultúrpolitikus.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Egán Ede · Többet látni »
Erdélyi vajda
A vajda hatáskörébe tartozó területek a késő középkorban sárgával jelölve herceg somlyai Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem címerpajzsa Az erdélyi vajda a középkori Magyarország különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselője volt.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Erdélyi vajda · Többet látni »
Ernuszt János
A csáktornyai Ernuszt család címere Csáktornya vára a 17. században Ernuszt János fiának, Ernuszt Zsigmond pécsi püspöknek a címere Hampó Ernuszt János (Ernst János, Csáktornyai Ernusth János, Iohanni Ernusth de Schakthornia), (? – 1477. március 3. után) bányavállalkozó, körmöci kamaraispán, kincstartó, dalmát, horvát, szlavón bán a tekintélyes Ernuszt-család őse volt.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Ernuszt János · Többet látni »
Festetics család
A Festetics család címere Festetics György (1755–1819) Széchényi Ferencné tolnai Festetics Julianna (1753–1824) grófnő Herceg tolnai Festetics Tasziló (1850–1933). A tolnai gróf, illetve herceg Festetics család szláv eredetű régi magyar nemesi család.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Festetics család · Többet látni »
Frangepán Ferenc Kristóf
Gróf Frangepán Ferenc Kristóf (Bosiljevo, 1643. március 4. – Bécsújhely, 1671. április 30.) a Frangepán családból származó horvát főnemes, Terszati őrgróf, költő, a Horvátországban hatalmas birtokokkal rendelkező család utolsó férfi tagja.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Frangepán Ferenc Kristóf · Többet látni »
Frangepán Katalin (1625–1673)
Zrínyi Péter búcsúzik feleségétől, Frangepán Katalintól (Oton Iveković festménye) Frangepán Anna Katalin (Bosiljevo, 1625 – Graz, 1673. november 16.) Frangepán Ferenc Kristóf nővére, Zrínyi Péter felesége.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Frangepán Katalin (1625–1673) · Többet látni »
Hahót
Hahót község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Hahót · Többet látni »
Hahót nemzetség
A Hahót nemzetség őse Hohold volt, ki 1164 körül; III. István király idején a stájer Marburg és Graz vidékéről érkezett Magyarországra, és a királytól a zalai Pölöske víznél kapott földet, ott ahol később Hahót falu épült.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Hahót nemzetség · Többet látni »
Horvát bán
A horvát báni palota Zágrábban A horvát bán (horvátul Hrvatski ban) volt Horvátország széles jogkörrel rendelkező vezetője, aki a királyt helyettesítette.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Horvát bán · Többet látni »
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Horvát nyelv · Többet látni »
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Horvátok · Többet látni »
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Horvátország · Többet látni »
I. Károly magyar király
Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és I. Károly magyar király · Többet látni »
I. Lajos magyar király
I.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és I. Lajos magyar király · Többet látni »
I. Lipót magyar király
I.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és I. Lipót magyar király · Többet látni »
I. Mátyás magyar király
I.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és I. Mátyás magyar király · Többet látni »
Ispán
Az ispán legismertebb jelentésében a vármegye király által kinevezett első emberét jelentette a középkorban, az újkorban a tisztség neve főispán lett.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Ispán · Többet látni »
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Jugoszlávia · Többet látni »
Közép-európai idő
A közép-európai idő (angolul Central European Time, CET) annak az időzónának az egyik neve, amely 1 órával jár az egyezményes koordinált világidő előtt, vagyis Európa legnagyobb része ebbe a zónába tartozik, néhány észak-afrikai országgal együtt.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Közép-európai idő · Többet látni »
Kristóffalva
Kristóffalva falu Horvátországban, Muraköz megyében.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Kristóffalva · Többet látni »
Lackfi István
Csáktornyai és simontornyai Lackfi (II.) István (1340 – Kőrös (Horvátország), 1397. február 22.) főúr, székely ispán, horvát-dalmát bán, főlovászmester és ország nádora volt.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Lackfi István · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Magyarország · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Második világháború · Többet látni »
Muraköz
A Muraköz egy 1690-ben keletkezett térképen A Muraköz (horvátul Međimurje, szlovénül Medžimurje, vendül Medmürje, németül Murinsel, kaj-horvát nyelven Medjimurje, Medjimorje) egykor Magyarországhoz, ma – néhány Szlovéniához csatolt falu kivételével – Horvátországhoz tartozó történelmi, politikai és néprajzi régió.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Muraköz · Többet látni »
Muraköz megye
Muraköz megye (horvátul Međimurska županija) Horvátország legkisebb és legsűrűbben lakott megyéje, székhelye Csáktornya.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Muraköz megye · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Német nyelv · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Németek · Többet látni »
November 18.
Névnapok: Jenő + Csende, Csendike, Jolán, Jónás, Noé, Odiló, Odó, Ottó, Péter, Pető, Román.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és November 18. · Többet látni »
Nyírvölgy
Nyírvölgy falu Horvátországban, Muraköz megyében.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Nyírvölgy · Többet látni »
Október 18.
Névnapok: Lukács + Ambrus, Jusztusz.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Október 18. · Többet látni »
Perczel Mór
Bonyhádi lovag Perczel Mór (Bonyhád, 1811. november 11. – Bonyhád, 1899. május 23.) Tolna vármegyei földbirtokos, honvédtábornok, az 1848–49 évi szabadságharc egyik katonai vezetője.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Perczel Mór · Többet látni »
Rókusújfalu
Rókusújfalu falu Horvátországban, Muraköz megyében.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Rókusújfalu · Többet látni »
Robert Jarni
Robert Jarni (Csáktornya, 1968. október 26. –) jugoszláv válogatott és világbajnoki bronzérmes horvát válogatott labdarúgó.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Robert Jarni · Többet látni »
Sandorovec
Sandorovec falu Horvátországban, Muraköz megyében.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Sandorovec · Többet látni »
Slemenice
Slemenice falu Horvátországban, Muraköz megyében.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Slemenice · Többet látni »
Százkő
Százkő falu Horvátországban, Muraköz megyében.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Százkő · Többet látni »
Szent Jeromos
Jeromos vagy egyháznevén Szent Jeromos, teljes nevén, (Stridon, Dalmatia és Pannonia határa, Csáktornya közelében, 347 – Betlehem, 419. vagy 420. szeptember 30.) a korai keresztény egyház teológusa, egyházatya.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Szent Jeromos · Többet látni »
Szerb-Horvát-Szlovén Királyság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jugoszláv Királyság.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Szerb-Horvát-Szlovén Királyság · Többet látni »
Szlavónia
Szlavónia földrajzi régió a mai Horvátország területén, a Dráva és a Száva közötti terület keleti részén.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Szlavónia · Többet látni »
Tótfalu (Horvátország)
Tótfalu falu Horvátországban, Muraköz megyében.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Tótfalu (Horvátország) · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
Varasd
Varasd (horvátul Varaždin, németül Warasdin, latinul Varasdinum, olaszul Varasdino) város Horvátországban, az azonos nevű megye székhelye.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Varasd · Többet látni »
Vasvári béke
A vasvári béke,,, a magyarországi török háborúk során, a Vas megyei Vasváron 1664.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Vasvári béke · Többet látni »
Város
VilágvárosBudapest madártávlatból nagytemplomból Turul-emlékműtől KisvárosDorog látképe Régió fővárosaSzczecin látképe: színház, nemzeti múzeum és regionális iroda (Nyugat-pomerániai vajdaság, Lengyelország) A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Város · Többet látni »
Zakál Dénes
Nemesnépi Zakál Dénes (Csáktornya, 1900. július 26. – Budapest, Kőbánya, 1943. november 27.) zeneszerző, karnagy, a Magyar Telefonhírmondó és Rádió R. T. rendezője.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Zakál Dénes · Többet látni »
Zala vármegye
Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Zala vármegye · Többet látni »
Zrínyi Ádám
Gróf Zrínyi Ádám (Bécs, 1662. december 24. – Zalánkemén, 1691. augusztus 19.) zászlósúr, Zala vármegye főispánja, Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér és Löbl Mária Zsófia fia, Zrínyi Péter unokaöccse.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Zrínyi Ádám · Többet látni »
Zrínyi György (bán)
Zrínyi V. György, horvátul Juraj V. Zrinski (Csáktornya, 1599. január 31. – Pozsony, 1626. december 18.): horvát bán.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Zrínyi György (bán) · Többet látni »
Zrínyi Miklós (hadvezér)
Barabás Miklós: Zrínyi Miklós (1842) Zrínyi IV.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Zrínyi Miklós (hadvezér) · Többet látni »
Zrínyi Miklós (költő)
Zrínyi Miklós, gróf (horvátul: Nikola Zrinski) (Csáktornya, 1620. május 3. – Zrínyifalva, 1664. november 18.) horvát bán, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja, főlovászmester, királyi tanácsos, légrádi főkapitány, nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér és politikus, hadtudós.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Zrínyi Miklós (költő) · Többet látni »
Zrínyi Péter
Gróf Zrínyi IV.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Zrínyi Péter · Többet látni »
Zrínyifalva
Zrínyifalva (1896-ig Kursanecz, horvátul Kuršanec, vendül Küršanci) falu Horvátországban Muraköz megyében.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Zrínyifalva · Többet látni »
Zsidény
Zsidény falu Horvátországban, Muraköz megyében.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és Zsidény · Többet látni »
1261
Nincs leírás.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és 1261 · Többet látni »
1270
Nincs leírás.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és 1270 · Többet látni »
13. század
A 13.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és 13. század · Többet látni »
1328
Nincs leírás.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és 1328 · Többet látni »
1350
Nincs leírás.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és 1350 · Többet látni »
1351
Nincs leírás.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és 1351 · Többet látni »
1397
Nincs leírás.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és 1397 · Többet látni »
1437
Nincs leírás.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és 1437 · Többet látni »
1540
Nincs leírás.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és 1540 · Többet látni »
1546
Nincs leírás.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és 1546 · Többet látni »
1664
Nincs leírás.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és 1664 · Többet látni »
1671
Nincs leírás.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és 1671 · Többet látni »
1702
Nincs leírás.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és 1702 · Többet látni »
1719
Nincs leírás.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és 1719 · Többet látni »
1750
Nincs leírás.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és 1750 · Többet látni »
1753
Nincs leírás.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és 1753 · Többet látni »
1757
Nincs leírás.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és 1757 · Többet látni »
1766
Nincs leírás.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és 1766 · Többet látni »
1791
Nincs leírás.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és 1791 · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és 18. század · Többet látni »
1816
Gróf Nemes Ádám, az Osztrák Nemzeti Bank első kormányzója.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és 1816 · Többet látni »
1848
Nincs leírás.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és 1848 · Többet látni »
1855
Nincs leírás.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és 1855 · Többet látni »
1857
Az első, "a szó szűkebb értelmében vett világválság" éve.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és 1857 · Többet látni »
1870
Nincs leírás.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és 1870 · Többet látni »
1888
Nincs leírás.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és 1888 · Többet látni »
1898
Nincs leírás.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és 1898 · Többet látni »
1900
Az 1900-as év volt a 19. század utolsó éve és egyben az 1900-as évek első éve.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és 1900 · Többet látni »
1903
Nincs leírás.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és 1903 · Többet látni »
1904
Nincs leírás.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és 1904 · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és 1910 · Többet látni »
1919
Nincs leírás.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és 1919 · Többet látni »
1946
Nincs leírás.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és 1946 · Többet látni »
1954
Nincs leírás.
Új!!: Csáktornya (Muraköz) és 1954 · Többet látni »
