Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
103 kapcsolatok: Alföld, Anatólia, Anglia, Arc, Újmadárszabásúak, Atlasz (hegység), Australaves, Állatok, Állkapcsosok, Ázsia, Észak-Afrika, Észak-Európa, Északi-középhegység, Bükk (növénynemzetség), Bogarak, Carinatae, Carl von Linné, Cinegefélék, Csatorna-szigetek, Csőr, Csuszkafélék, Dunántúli-dombság, Egyesült Királyság, Eufalconimorphae, Eurázsia, Európa, Európai törpekuvik, Fahéjszínű csuszka, Fakuszfélék, Fátyolkák, Földközi-tenger, Fej, Fenyőfélék, Finnország, Fonálférgek, Forint, Gerincesek, Gerinchúrosok, Gesztenyebarnahasú csuszka, Harkályfélék, Has, Héja, Hernyó, Irán, Japán, Kabasólyom, Karvaly (madár), Kasmír-csuszka, Kaukázus (hegység), Kárpát-medence, ..., Kína, Kínai csuszka, Kövi csuszka, Közép-Európa, Közép-európai csuszka, Közel-Kelet, Kelet-Európa, Koreai-félsziget, Lárva, Lepkék, Libanon, Madarak, Madáretetés, Magyarország, Magzatburkosok, Marokkó, Méter, Menyét, Mesterséges madárodú, Mezei poloska, Miocén, Mogyoró, Nagy fakopáncs, Négylábúak, Nem fenyegetett faj, Neoaves, Neornithes, Oroszország, Orrüreg, Passerea, Passerida, Pókok, Plasmodium, Populáció, Rovarok, Seregély, Sitta, Skandinávia, Spanyolország, Szahalin, Szárny (biológia), Szem, Szibéria, Szicília, Szirti csuszka, Tajvan (sziget), Török csuszka, Telluraves, Természetvédelmi Világszövetség, Tojás (biológia), Verébalakúak, Verébalkatúak, Zuzmók. Bővíteni index (53 több) »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Új!!: Csuszka (madár) és Alföld · Többet látni »
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Új!!: Csuszka (madár) és Anatólia · Többet látni »
Anglia
Anglia (kiejtése IPA) a Brit-sziget és az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országrésze.
Új!!: Csuszka (madár) és Anglia · Többet látni »
Arc
Az arc felszínközeli anatómiája. Az arc (facies) a fej elülső felszíne.
Új!!: Csuszka (madár) és Arc · Többet látni »
Újmadárszabásúak
Az újmadárszabásúak vagy tarajos szegycsontúak (Neognathae) a madarak (Aves) osztályának egyik alosztályágát alkotják.
Új!!: Csuszka (madár) és Újmadárszabásúak · Többet látni »
Atlasz (hegység)
Az Atlasz (arabul – Ǧibāl al-Aṭlas, magyarosan Dzsibál el-Atlasz) 2400 kilométer hosszúságban és 300–400 km szélesen elnyúló hegylánc Észak-Afrikában, Marokkó, Algéria és Tunézia területén.
Új!!: Csuszka (madár) és Atlasz (hegység) · Többet látni »
Australaves
Az australaves egy nemrég definiált kládja a madaraknak, ahova az eufalconimorphae (verébalakúak, papagájalakúak és a falcók) valamint a kígyászdarualakúak (többek között a kígyászdarufélék és a kihalt "gyilokmadarak") tartoznak.
Új!!: Csuszka (madár) és Australaves · Többet látni »
Állatok
Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.
Új!!: Csuszka (madár) és Állatok · Többet látni »
Állkapcsosok
Az állkapcsosok (Gnathostomata) a gerinchúrosok (Chordata) törzsének a gerincesek (Vertebrata) altörzsébe tartozó altörzság.
Új!!: Csuszka (madár) és Állkapcsosok · Többet látni »
Ázsia
Ázsia a legnagyobb és legnépesebb kontinens.
Új!!: Csuszka (madár) és Ázsia · Többet látni »
Észak-Afrika
Észak-Afrika Afrika kontinens északi részét jelenti.
Új!!: Csuszka (madár) és Észak-Afrika · Többet látni »
Észak-Európa
Skandinávia, a balti országok és Izland sötétlila jelöléssel Európa északi részét nevezzük Észak-Európának, többféle definíció van arra, hogy mely országok tartoznak ide.
Új!!: Csuszka (madár) és Észak-Európa · Többet látni »
Északi-középhegység
Az Északi-középhegység vagy Észak-magyarországi-középhegység elnevezés kétféle jelentésben is használható.
Új!!: Csuszka (madár) és Északi-középhegység · Többet látni »
Bükk (növénynemzetség)
Japán fehér bükk ''(Fagus crenata)'' fiatal leveleinek színe Japán fehér bükk ''(Fagus crenata)'' fiatal leveleinek fonáka A bükk vagy bükkfa (Fagus) a bükkfafélék (Fagaceae) család névadó nemzetsége, 8-10 fajjal.
Új!!: Csuszka (madár) és Bükk (növénynemzetség) · Többet látni »
Bogarak
A bogarak (Coleoptera) az ízeltlábúak törzsének és a rovarok osztályának egyik rendje.
Új!!: Csuszka (madár) és Bogarak · Többet látni »
Carinatae
A madárrendszertan szerint a Carinatae vagy tarajos mellcsontúak a madarak és kihalt rokonaik közül azoknak a csoportja, melyek rendelkeznek a mellcsonton hosszanti irányban végigfutó csonttaréjjal (carina), melyről az erőteljes repülőizmok erednek.
Új!!: Csuszka (madár) és Carinatae · Többet látni »
Carl von Linné
Carl von Linné, eredeti latinos nevén Carolus Linnaeus (Råshult, 1707. május 23. – Hammarby, 1778. január 10.) svéd természettudós, orvos és botanikus.
Új!!: Csuszka (madár) és Carl von Linné · Többet látni »
Cinegefélék
Búbos cinege ''(Lophophanes cristatus)'' Indiáncinege ''(Baeolophus bicolor'') Hegyi széncinege ''(Parus monticolus)'' Kék cinege ''(Cyanistes caeruleus)'' Lazúrcinege ''(Cyanistes cyanus)'' A cinegefélék (Paridae) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó család.
Új!!: Csuszka (madár) és Cinegefélék · Többet látni »
Csatorna-szigetek
A La Manche-csatornában Franciaországtól látótávolságnyira fekvő Csatorna-szigetek 1066 óta a brit korona fennhatósága alá tartoznak (ld. brit koronafüggőségek), de nem képezik az Egyesült Királyság részét.
Új!!: Csuszka (madár) és Csatorna-szigetek · Többet látni »
Csőr
Egy fakókeselyű kampós végű csőre A csőr (nyelvújításkori szóalkotás: cső + orr) egy külsődleges anatómiai képlet, a madarak szájszerve, és egyik megkülönböztető jellege.
Új!!: Csuszka (madár) és Csőr · Többet látni »
Csuszkafélék
A csuszkafélék (Sittidae) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó család.
Új!!: Csuszka (madár) és Csuszkafélék · Többet látni »
Dunántúli-dombság
A Dunántúli-dombság változatos felépítésű és felszínű magyarországi nagytáj.
Új!!: Csuszka (madár) és Dunántúli-dombság · Többet látni »
Egyesült Királyság
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.
Új!!: Csuszka (madár) és Egyesült Királyság · Többet látni »
Eufalconimorphae
Az eufalconimorphae a madarak egyik javasolt kládja, mely a következő madarakat foglalná magába: verébalakúak, papagájalakúak, Falco, Caracara, és micrastur (de más ragadozó madarat nem).
Új!!: Csuszka (madár) és Eufalconimorphae · Többet látni »
Eurázsia
Eurázsia alatt az Európa és Ázsia által alkotott szuperkontinenst értjük, amelynek túlnyomó többsége az eurázsiai kéreglemezen fekszik és így geológiai értelemben a lemeztektonikában egyetlen kontinens.
Új!!: Csuszka (madár) és Eurázsia · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Csuszka (madár) és Európa · Többet látni »
Európai törpekuvik
Az európai törpekuvik (Glaucidium passerinum) a madarak osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjéhez, a bagolyfélék (Strigidae) családjához tartozó faj.
Új!!: Csuszka (madár) és Európai törpekuvik · Többet látni »
Fahéjszínű csuszka
A fahéjszínű csuszka (Sitta castanea) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a csuszkafélék (Sittidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Csuszka (madár) és Fahéjszínű csuszka · Többet látni »
Fakuszfélék
A fakuszfélék vagy fakúszfélék (Certhiidae) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó család.
Új!!: Csuszka (madár) és Fakuszfélék · Többet látni »
Fátyolkák
A fátyolkák (Neuropterida) az ízeltlábúak törzsének és a rovarok osztályának egyik csoportja.
Új!!: Csuszka (madár) és Fátyolkák · Többet látni »
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Új!!: Csuszka (madár) és Földközi-tenger · Többet látni »
Fej
Az emberi fej Leonardo da Vinci rajzán Egy ember és egy hangya feje Az anatómiában egy állat feje (caput) a test rosztrális részén található, általában az agyat és a szemeket, a füleket, orrot és szájat (más funkcióik mellett a látás, hallás, szaglás és ízlelés érzékszerveit) tartalmazó testrész.
Új!!: Csuszka (madár) és Fej · Többet látni »
Fenyőfélék
Makedon fenyő és japán fehérfenyő hibridje (Pinus peuce × P. parviflora) a Minnesotai Arborétumban A fenyőfélék (ikermagvas fenyőfélék, egyes művekben erdeifenyő-félék; Pinaceae) a fenyőalakúak (Pinales) rendjének, sőt a tűlevelűek (Pinopsida) teljes osztályának legismertebb és legelterjedtebb, névadó családja mintegy 250, 10 nemzetségbe sorolt fajjal.
Új!!: Csuszka (madár) és Fenyőfélék · Többet látni »
Finnország
Finnország (hivatalosan Finn Köztársaság) észak-európai ország.
Új!!: Csuszka (madár) és Finnország · Többet látni »
Fonálférgek
A fonálférgek (Nematoda) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) közé sorolt ősszájúak (Protostomia) főtörzsében a Nematoida klád két törzsének egyike.
Új!!: Csuszka (madár) és Fonálférgek · Többet látni »
Forint
Körmöcbányán vert aranyforintja az 1467-es pénzreform előtt Szent László-ábrázoláshttp://www.eremshop.hu/aranyforint Aranyforint A forint (más néven fiorino, florin vagy gulden) a történelem során több országban is használt pénznem.
Új!!: Csuszka (madár) és Forint · Többet látni »
Gerincesek
A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.
Új!!: Csuszka (madár) és Gerincesek · Többet látni »
Gerinchúrosok
A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.
Új!!: Csuszka (madár) és Gerinchúrosok · Többet látni »
Gesztenyebarnahasú csuszka
A gesztenyebarnahasú csuszka (Sitta nagaensis) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a csuszkafélék (Sittidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Csuszka (madár) és Gesztenyebarnahasú csuszka · Többet látni »
Harkályfélék
A harkályfélék (Picidae) a madarak (Aves) osztályába és a harkályalakúak (Piciformes) rendjébe tartozó család.
Új!!: Csuszka (madár) és Harkályfélék · Többet látni »
Has
A hasizmok A has (abdomen) az ember törzsének középső, a bordaívtől (arcus costale) a medencecsont (os coxae) felső széle közötti része.
Új!!: Csuszka (madár) és Has · Többet látni »
Héja
A héja (Accipiter gentilis) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.
Új!!: Csuszka (madár) és Héja · Többet látni »
Hernyó
Napraforgó virág (Helianthus annuus), közepében egy lepkehernyó hasi tolólábak (állábak), ''Papilio machaon'' szendereknél),a – szem,b – szemhalmaz (stemmata, vagy ocelli),c – csápok,d – rágó,e – alsó ajak (labium),f – fejpajzs. Costa Rica-i szőrös hernyó A kutyatejszender hernyója A kecskerágó-moly hernyójának kártétele A ''Saturnia pavonia'' hernyója A pompás királylepke hernyója A hamvas gyapjaslepke hernyója A hernyó (néha az álhernyóktól megkülönböztetve: lepkehernyó) a lepkék (Lepidoptera) rendjébe tartozó rovarok lárvájának neve.
Új!!: Csuszka (madár) és Hernyó · Többet látni »
Irán
Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.
Új!!: Csuszka (madár) és Irán · Többet látni »
Japán
Japán (átírással: Nippon vagy Nihon, hivatalosan: 日本国, átírással: Nippon-koku vagy Nihon-koku, vagyis Japán Állam) szigetország Kelet-Ázsiában.
Új!!: Csuszka (madár) és Japán · Többet látni »
Kabasólyom
A kabasólyom (Falco subbuteo) a madarak osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjéhez, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjához tartozó faj.
Új!!: Csuszka (madár) és Kabasólyom · Többet látni »
Karvaly (madár)
A karvaly (Accipiter nisus) a madarak osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.
Új!!: Csuszka (madár) és Karvaly (madár) · Többet látni »
Kasmír-csuszka
A Kasmír-csuszka (Sitta cashmirensis) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a csuszkafélék (Sittidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Csuszka (madár) és Kasmír-csuszka · Többet látni »
Kaukázus (hegység)
A Kaukázus egy hegyrendszer a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között, a Kaukázus régióban.
Új!!: Csuszka (madár) és Kaukázus (hegység) · Többet látni »
Kárpát-medence
A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.
Új!!: Csuszka (madár) és Kárpát-medence · Többet látni »
Kína
A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.
Új!!: Csuszka (madár) és Kína · Többet látni »
Kínai csuszka
A kínai csuszka (Sitta villosa) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a csuszkafélék (Sittidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Csuszka (madár) és Kínai csuszka · Többet látni »
Kövi csuszka
A kövi csuszka vagy keleti szirticsuszka (Sitta tephronota) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a csuszkafélék (Sittidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Csuszka (madár) és Kövi csuszka · Többet látni »
Közép-Európa
Közép-Európa Európának a Kelet- és Nyugat-Európa közé eső régiója.
Új!!: Csuszka (madár) és Közép-Európa · Többet látni »
Közép-európai csuszka
A közép-európai csuszka (Sitta europaea caesia) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a csuszkafélék (Sittidae) családjába tartozó csuszka (Sitta europaea) alfaja.
Új!!: Csuszka (madár) és Közép-európai csuszka · Többet látni »
Közel-Kelet
A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el.
Új!!: Csuszka (madár) és Közel-Kelet · Többet látni »
Kelet-Európa
Kelet-Európa az európai kontinens keleti részét jelöli.
Új!!: Csuszka (madár) és Kelet-Európa · Többet látni »
Koreai-félsziget
A Koreai-félsziget egy félsziget Kelet-Ázsiában.
Új!!: Csuszka (madár) és Koreai-félsziget · Többet látni »
Lárva
A ''Proserpinus proserpina'' hernyója, egy lárvaalak A lárva vagy régies nevén álca az átalakulással fejlődő állatok posztembrionális fejlődésének egyik átmeneti alakja.
Új!!: Csuszka (madár) és Lárva · Többet látni »
Lepkék
A lepkék (Lepidoptera) az ízeltlábúak törzsében a rovarok osztályának utolsóként kifejlődött rendje.
Új!!: Csuszka (madár) és Lepkék · Többet látni »
Libanon
Libanon, hivatalos nevén Libanoni Köztársaság (arab: الجمهورية اللبنانية) ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Új!!: Csuszka (madár) és Libanon · Többet látni »
Madarak
A madarak (Aves) meszes héjú tojással szaporodó, melegvérű gerinces állatok.
Új!!: Csuszka (madár) és Madarak · Többet látni »
Madáretetés
Széncinege madáretetőben Bozótcinegék A madáretetés általában a vadon élő madarak etetését jelenti, legtöbbeknek a kis termetű madarak téli etetése jut róla eszébe.
Új!!: Csuszka (madár) és Madáretetés · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Csuszka (madár) és Magyarország · Többet látni »
Magzatburkosok
A magzatburkosok (Amniota) a négylábú gerincesek egy csoportja, amelyhez az emlősszerűek (Synapsida; emlősök és emlősszerű hüllők) és a hüllőszerűek (Sauropsida; hüllők és madarak) tartoznak.
Új!!: Csuszka (madár) és Magzatburkosok · Többet látni »
Marokkó
Marokkó (hivatalos nevén Marokkói Királyság) arab állam Északnyugat-Afrikában. Az Atlanti-óceán partján fekszik, és a Gibraltári-szorostól kezdődően a Földközi-tengerrel is határos. Szárazföldi szomszédja északon Spanyolország (Ceuta, Melilla), keleten Algéria, délen Nyugat-Szahara, amely marokkói megszállás alatt áll. Marokkó 1956 óta független, és az 1992-es alkotmány értelmében alkotmányos monarchia. 2020 táján Afrika ötödik legnagyobb gazdaságával rendelkezik, és jelentős befolyással Afrikában és az arab világban egyaránt; a globális ügyekben pedig középhatalomnak számít. Tagja az ENSZ-nek, a frankofón államoknak, az Arab Ligának, a Mediterrán Uniónak és az Afrikai Uniónak.
Új!!: Csuszka (madár) és Marokkó · Többet látni »
Méter
A méter (jele: m) a hosszúság és a távolság alapmértékegysége az SI-mértékegységrendszerben.
Új!!: Csuszka (madár) és Méter · Többet látni »
Menyét
A menyét (Mustela nivalis) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Csuszka (madár) és Menyét · Többet látni »
Mesterséges madárodú
Fiókáit etető széncinege mesterséges fészekodúnál A mesterséges madárodú a természetes madárodú pótlására szolgál.
Új!!: Csuszka (madár) és Mesterséges madárodú · Többet látni »
Mezei poloska
#ÁTIRÁNYÍTÁS bencepoloska.
Új!!: Csuszka (madár) és Mezei poloska · Többet látni »
Miocén
A miocén földtörténeti kor 23,03 millió évvel ezelőtt kezdődött, az oligocén kor után, és mintegy 5,3 millió évvel ezelőtt zárult, a pliocén kor előtt.
Új!!: Csuszka (madár) és Miocén · Többet látni »
Mogyoró
Európai mogyoró levele és termése A mogyoró (Corylus) a nyírfafélék (Betulaceae) családjának egyik nemzetsége, az ide tartozó növények ehető termésük miatt már az őskorban is kedveltek voltak.
Új!!: Csuszka (madár) és Mogyoró · Többet látni »
Nagy fakopáncs
A nagy fakopáncs, más néven tarka harkály (Dendrocopos major) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Csuszka (madár) és Nagy fakopáncs · Többet látni »
Négylábúak
A négylábúak (Tetrapoda) az elsődlegesen négylábú gerinces állatok összefoglaló megjelölésére szolgáló fogalom.
Új!!: Csuszka (madár) és Négylábúak · Többet látni »
Nem fenyegetett faj
Nem fenyegetettnek nevezzük azokat a élőlényfajokat, illetve alfajokat, amelyeket nem fenyeget a kihalás veszélye, és ez a közeljövőben sem várható.
Új!!: Csuszka (madár) és Nem fenyegetett faj · Többet látni »
Neoaves
A neoaves egy olyan öregrend, mely a futómadár-szabásúak és a Galloanserae (réce, tyúk és hasonlók) kivételével minden ma élő madarat magába foglal.
Új!!: Csuszka (madár) és Neoaves · Többet látni »
Neornithes
A Neornithesbe tartozik az összes ma élő madárfaj.
Új!!: Csuszka (madár) és Neornithes · Többet látni »
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Új!!: Csuszka (madár) és Oroszország · Többet látni »
Orrüreg
350px Az orrüreg (cavum nasi) a csontos orrsövénnyel (septum nasi osseum) szimmetrikusan elválasztott, felső részében keskeny, lefelé fokozatosan táguló, nyálkahártyával bélelt üreg az arc közepén, az orr mögött.
Új!!: Csuszka (madár) és Orrüreg · Többet látni »
Passerea
A passerea a Neoaves madarak egy kládja, melyet Jarvis et al.
Új!!: Csuszka (madár) és Passerea · Többet látni »
Passerida
A Passerida a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjén belül a verébalkatúak (Passeri) alrendjének egyik újabban elkülönített ága.
Új!!: Csuszka (madár) és Passerida · Többet látni »
Pókok
A pókok (Araneae) az ízeltlábúak (Arthropoda) közé sorolt pókszabásúak osztályának egyik rendje.
Új!!: Csuszka (madár) és Pókok · Többet látni »
Plasmodium
A Plasmodium a Chromalveolata országának és a Haemosporida rendjének egyik nemzetsége.
Új!!: Csuszka (madár) és Plasmodium · Többet látni »
Populáció
A populáció valamilyen vizsgálati szempont szerint azonosnak tekintett élőlények halmaza; általában valamely fajnak vagy az embereknek egy bizonyos jól körülhatárolható csoportja.
Új!!: Csuszka (madár) és Populáció · Többet látni »
Rovarok
A rovarok (Insecta) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsének, a hatlábúak (Hexapoda) altörzsének egy osztálya.
Új!!: Csuszka (madár) és Rovarok · Többet látni »
Seregély
A seregély (Sturnus vulgaris) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a seregélyfélék (Sturnidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Csuszka (madár) és Seregély · Többet látni »
Sitta
A Sitta a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a csuszkafélék (Sittidae) családba tartozó nem.
Új!!: Csuszka (madár) és Sitta · Többet látni »
Skandinávia
Skandinávia Skandinávia Észak-Európa, illetve annak egy részének elnevezése.
Új!!: Csuszka (madár) és Skandinávia · Többet látni »
Spanyolország
Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).
Új!!: Csuszka (madár) és Spanyolország · Többet látni »
Szahalin
Szahalin (oroszul Сахалин; japánul vagy; kínaiul 庫頁 Kùyè) nagy, hosszúkásan elnyúló sziget a Csendes-óceán északi részében, az északi szélesség 45°50' és 54°24' között.
Új!!: Csuszka (madár) és Szahalin · Többet látni »
Szárny (biológia)
cserebogár szárnyai. Az 1. pár szárny a bogaraknál másodlagosan átalakult, ez egy mechanikai védelmet szolgáló fedőszárny ''(elytra)''. A 2. pár szárny a repülést szolgálja A denevérszárnyak, mint ezé a maláj repülőrókáé is, húsosak és toll nélküliek A szárny olyan felület, ami a repülésre alkalmassá tevő felhajtóerőt biztosít a levegőben vagy más gáz halmazállapotú anyagban való mozgáshoz.
Új!!: Csuszka (madár) és Szárny (biológia) · Többet látni »
Szem
Az emberi szem A szem tágabb értelemben olyan érzékszerv, amely a lehetséges ingerületek közül az elektromágneses sugárzás fény tartományának, a 200-tól terjedő spektrumának érzékelésére alkalmas.
Új!!: Csuszka (madár) és Szem · Többet látni »
Szibéria
Az Oroszországi Föderáció alanyai az Urálon túl        a Szibériai szövetségi körzetben        földrajzi értelemben: kb. Szibéria területén        köznyelvi, tágabb értelemben: Szibériában Szibéria (oroszul: Сибирь, Szibir) köznyelvi, általános értelemben Oroszország Urálon túli területét, ázsiai részét jelenti.
Új!!: Csuszka (madár) és Szibéria · Többet látni »
Szicília
Szicília (olaszul és szicíliaiul egyaránt Sicilia, IPA) a Földközi-tenger legnagyobb, illetve Európa hetedik legnagyobb szigete, egyben Olaszország legnagyobb területű régiója.
Új!!: Csuszka (madár) és Szicília · Többet látni »
Szirti csuszka
A szirti csuszka (Sitta neumayer) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a csuszkafélék (Sittidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Csuszka (madár) és Szirti csuszka · Többet látni »
Tajvan (sziget)
Tajvan (egyszerűsített kínai: 臺灣 / 台灣, pinjin: Táiwān, korábbi ismert nevén Formosa, a portugál Ilha Formosából, melynek jelentése „szép sziget”) egy területű sziget Kelet-Ázsiában, a Csendes-óceánon, nem messze Kína partjaitól.
Új!!: Csuszka (madár) és Tajvan (sziget) · Többet látni »
Török csuszka
A török csuszka (Sitta krueperi) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a csuszkafélék (Sittidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Csuszka (madár) és Török csuszka · Többet látni »
Telluraves
A telluraves (más néven szárazföldi madarak vagy fő szárazföldi madarak) egy mostanában definiált kládja a madaraknak, melynek tartalma jelenleg még kétséges.
Új!!: Csuszka (madár) és Telluraves · Többet látni »
Természetvédelmi Világszövetség
A Természetvédelmi Világszövetség (angolul: World Conservation Union vagy International Union for Conservation of Nature and Natural Resources, röviden IUCN) a természeti értékek megőrzésére létrehozott nemzetközi szervezet.
Új!!: Csuszka (madár) és Természetvédelmi Világszövetség · Többet látni »
Tojás (biológia)
Ékszerteknős tojása Strucc, tyúk és fürj tojásai A madártojás részei 1 mészhéj, 2 külső héjhártya, 3 belső héjhártya, 4 és 13 jégzsinór, 5 külső híg fehérje, 6 középső sűrű fehérje, 7 háromrétegű szikhártya, 9 csírakorong, 10 sárga szik, 11 fehér szik, 14 légkamra. A tojás (elavult nevén mony; latinul ovum) egyetlen petesejtből és az azt körülvevő tartalék tápanyagokból és védőrétegekből áll.
Új!!: Csuszka (madár) és Tojás (biológia) · Többet látni »
Verébalakúak
A verébalakúak vagy énekesmadár-alakúak (Passeriformes) a madarak osztályának legnagyobb fajszámú rendje.
Új!!: Csuszka (madár) és Verébalakúak · Többet látni »
Verébalkatúak
A verébalkatúak (Passeri) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó alrend.
Új!!: Csuszka (madár) és Verébalkatúak · Többet látni »
Zuzmók
"Zuzmók" Ernst Haeckel könyvéből (Artforms of Nature) A zuzmók (Lichenophyta) egysejtű fonalas kék- vagy zöldmoszatok és tömlősgombák együttéléséből (szimbiózis) kialakult szervezetek, melyek a zuzmók ötvenkét fajánál egy harmadik tagból, a bazídiumos élesztőgombákból állnak.
Új!!: Csuszka (madár) és Zuzmók · Többet látni »
