Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Csukaalakúak

Index Csukaalakúak

A csukaalakúak (Esociformes) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályába és a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába tartozó rend.

31 kapcsolatok: Amerikai póc, Újúszójúak, Atlanti-óceán, Állatok, Észak-Amerika, Charles Lucien Jules Laurent Bonaparte, Csontos halak, Csuka, Csukafélék, Eurázsia, Európa, Evolúciós radiáció, Fog, Fosszilis élőlény, Georges Cuvier, Gerincesek, Gerinchúrosok, Késő kréta, Lazacfélék, Mississippi (folyó), Muskellunge, Osztály (rendszertan), Oxigén, Pócfélék, Póchalak, Pieter Bleeker, Ragadozó életmód, Recens élőlény, Rend (rendszertan), Sugarasúszójú halak, Valódi csontoshalak.

Amerikai póc

Az amerikai póc (Umbra limi) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a csukaalakúak (Esociformes) rendjébe, a pócfélék (Umbridae) családjába tartozó faj.

Új!!: Csukaalakúak és Amerikai póc · Többet látni »

Újúszójúak

Az újúszójúak egy halcsoport.

Új!!: Csukaalakúak és Újúszójúak · Többet látni »

Atlanti-óceán

Az Atlanti-óceán a Föld második legnagyobb óceánja, a bolygó felszínének kb.

Új!!: Csukaalakúak és Atlanti-óceán · Többet látni »

Állatok

Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.

Új!!: Csukaalakúak és Állatok · Többet látni »

Észak-Amerika

Észak-Amerika az északi félgömbön és nagyrészt a nyugati félgömbön található geológiai kontinens, amelyik az észak-amerikai kéreglemezen fekszik.

Új!!: Csukaalakúak és Észak-Amerika · Többet látni »

Charles Lucien Jules Laurent Bonaparte

Charles Lucien Jules Laurent Bonaparte (Párizs, 1803. május 24. – Párizs, 1857. július 29.) francia természettudós, Lucien Bonaparte és Alexandrine Jacob de Bleschamp fia, I. Napóleon francia császár unokaöccse, Canino és Musignano második hercege volt.

Új!!: Csukaalakúak és Charles Lucien Jules Laurent Bonaparte · Többet látni »

Csontos halak

''Mullus surmuletus'' A csontos halak (Osteichthyes) a gerinchúrosok (Chordata) törzsének a gerincesek (Vertebrata) altörzsébe tartozó főosztály.

Új!!: Csukaalakúak és Csontos halak · Többet látni »

Csuka

A csuka (Esox lucius) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának csukaalakúak (Esociformes) rendjébe, ezen belül a csukafélék (Esocidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Csukaalakúak és Csuka · Többet látni »

Csukafélék

A csukafélék (Esocidae) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába és a csukaalakúak (Esociformes) rendjébe tartozó család.

Új!!: Csukaalakúak és Csukafélék · Többet látni »

Eurázsia

Eurázsia alatt az Európa és Ázsia által alkotott szuperkontinenst értjük, amelynek túlnyomó többsége az eurázsiai kéreglemezen fekszik és így geológiai értelemben a lemeztektonikában egyetlen kontinens.

Új!!: Csukaalakúak és Eurázsia · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Új!!: Csukaalakúak és Európa · Többet látni »

Evolúciós radiáció

Az evolúciós radiáció vagy evolúciós szétterjedés a taxonómiai sokféleség vagy morfológiai egyenlőtlenség növekedése adaptív változás vagy az ökotér megnyílása révén.

Új!!: Csukaalakúak és Evolúciós radiáció · Többet látni »

Fog

1. '''Fog''' 2. Fogzománc 3. Dentin 4. Fogbél 7. Fogcement 8. Fogkorona 12. Foggyökér 17. Fogágy 18. Fogíny 22. Gyökérhártya 27. Canales alveolares maxillae A fog egy látható korona és egy, az állcsontokban rögzülő gyökér alkotta kemény szerv.

Új!!: Csukaalakúak és Fog · Többet látni »

Fosszilis élőlény

Fosszilisnek nevezzük azokat a taxonokat, amelyek nem jelenkoriak, hanem a földtörténeti múltban éltek.

Új!!: Csukaalakúak és Fosszilis élőlény · Többet látni »

Georges Cuvier

Jean Léopold Nicolas Frédéric Cuvier,Található olyan forrás, amely feltünteti születési neveként a Johann Leopold Nicolaus Friedrich Küfer formát.

Új!!: Csukaalakúak és Georges Cuvier · Többet látni »

Gerincesek

A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.

Új!!: Csukaalakúak és Gerincesek · Többet látni »

Gerinchúrosok

A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.

Új!!: Csukaalakúak és Gerinchúrosok · Többet látni »

Késő kréta

A késő kréta vagy kőzetrétegtani nevén felső kréta a kréta földtörténeti időszak két kora közül a későbbi.

Új!!: Csukaalakúak és Késő kréta · Többet látni »

Lazacfélék

A lazacfélék (Salmonidae) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályához és a lazacalakúak (Salmoniformes) rendjéhez tartozó egyetlen család.

Új!!: Csukaalakúak és Lazacfélék · Többet látni »

Mississippi (folyó)

A Mississippi az Amerikai Egyesült Államok leghosszabb folyója, hossza 3770 km.

Új!!: Csukaalakúak és Mississippi (folyó) · Többet látni »

Muskellunge

A muskellunge (Esox masquinongy) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának csukaalakúak (Esociformes) rendjébe, ezen belül a csukafélék (Esocidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Csukaalakúak és Muskellunge · Többet látni »

Osztály (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.

Új!!: Csukaalakúak és Osztály (rendszertan) · Többet látni »

Oxigén

Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.

Új!!: Csukaalakúak és Oxigén · Többet látni »

Pócfélék

A pócfélék (Umbridae) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába és a csukaalakúak (Esociformes) rendjébe tartozó család.

Új!!: Csukaalakúak és Pócfélék · Többet látni »

Póchalak

A póchalak (Umbra) a csontos halak (Osteichthyles) főosztályába, a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, valódi csontoshalak (Teleostei) alosztályágába, a csukaalakúak (Esociformes) rendjébe tartozó nem.

Új!!: Csukaalakúak és Póchalak · Többet látni »

Pieter Bleeker

Pieter Bleeker (Zaandam, 1819. július 10. – Hága, 1878. január 24.) holland orvos és ichthyológus, akit Kelet-Ázsia halfajairól írt tanulmánya az Atlas Ichthyologique des Orientales Neerlandaises (1862–1877) tett ismertté.

Új!!: Csukaalakúak és Pieter Bleeker · Többet látni »

Ragadozó életmód

Ragadozó és zsákmány Oroszlánok kafferbivalyt esznek. Aranyos futrinka ''(Carabus auratus)'' gilisztát zsákmányolt A ragadozó kifejezés az állatok egyik jellemző életmódjára utal.

Új!!: Csukaalakúak és Ragadozó életmód · Többet látni »

Recens élőlény

Recensnek, azaz jelenkorinak nevezünk minden olyan taxont, amely a földtörténeti holocénben, vagyis nagyjából az elmúlt tízezer évben létezett, vagy napjainkban is létezik.

Új!!: Csukaalakúak és Recens élőlény · Többet látni »

Rend (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.

Új!!: Csukaalakúak és Rend (rendszertan) · Többet látni »

Sugarasúszójú halak

A sugarasúszójú halak (Actinopterygii) a gerinchúrosok törzsébe, azon belül a gerincesek altörzsébe tartozó osztály.

Új!!: Csukaalakúak és Sugarasúszójú halak · Többet látni »

Valódi csontoshalak

A valódi csontoshalak vagy az ógörög nyelv alapján létrehozott Teleostei (teleios, "teljes" + osteon, "csont") messze a Sugarasúszójú halak legnagyobb infraosztálya, és ők adják a ma élő halfajok 96%-át.

Új!!: Csukaalakúak és Valódi csontoshalak · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »