Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
30 kapcsolatok: Békéscsaba, Budapest, Budapest VIII. kerülete, Collegium Budapest, Jánossy György (építész), Június 4., Középülettervező Vállalat, Kotsis Iván-érem, Lovassy László Gimnázium, Magyari Éva, Magyarok, Magyarország, Magyarország Érdemes Művésze díj, Mesteriskola, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Moholy-Nagy-díj, Nagy Elemér (építész), Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár), Nemzeti Hauszmann Terv, Pásztó, Pogány Frigyes (építész), Prima Primissima díj, Pro Architectura díj, Reimholz Péter, Székesfehérvár, Szombathely, Vargha Mihály (építész), Veszprém, Ybl Miklós-díj, 1940.
Békéscsaba
Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.
Új!!: Csomay Zsófia és Békéscsaba · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Csomay Zsófia és Budapest · Többet látni »
Budapest VIII. kerülete
Budapest VIII.
Új!!: Csomay Zsófia és Budapest VIII. kerülete · Többet látni »
Collegium Budapest
350x350px A Collegium Budapest – Institute for Advanced Study 1992 őszétől 2011.
Új!!: Csomay Zsófia és Collegium Budapest · Többet látni »
Jánossy György (építész)
Jánossy György (Budapest, 1923. április 15. – Budapest, 1998. szeptember 5.) Ybl Miklós- és állami díjas magyar építész, egyetemi tanár.
Új!!: Csomay Zsófia és Jánossy György (építész) · Többet látni »
Június 4.
Névnapok: Bulcsú + Tormás, Kerény, Fatima, Fatime, Ferenc, Kerubina.
Új!!: Csomay Zsófia és Június 4. · Többet látni »
Középülettervező Vállalat
Ifj. Dávid Károly és munkatársai: Népstadion, Budapest (1953) Id. Rimanóczy Gyula: A Műegyetem R épülete, Budapest (1955) Jánossy György: A Gödöllői Agrátudományi Egyetem víztornya (1959) Jánossy György, Hrecska József: Karancs Szálló, Salgótarján Zalaváry Lajos: A Műegyetem leánykollégiuma (1965–68) Zalaváry Lajos: East-West Center Irodaház, Budapest (1991–1992) Skardelli György és munkatársai: Papp László Budapest Sportaréna (2003) A Középülettervező Vállalat (rövidítve: KÖZTI) 1949 óta működő magyarországi építésziroda.
Új!!: Csomay Zsófia és Középülettervező Vállalat · Többet látni »
Kotsis Iván-érem
A Kotsis Iván-érmet 1989-ben a Magyar Építőművészek Szövetsége alapította a névadó tanítványai és tisztelői javaslatára.
Új!!: Csomay Zsófia és Kotsis Iván-érem · Többet látni »
Lovassy László Gimnázium
A Lovassy László Gimnázium Veszprém tíz középfokú iskolájának egyike.
Új!!: Csomay Zsófia és Lovassy László Gimnázium · Többet látni »
Magyari Éva
Magyari Éva (Budapest, 1952. június 17.) Ybl Miklós-díjas magyar építész, belsőépítész tervező.
Új!!: Csomay Zsófia és Magyari Éva · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Csomay Zsófia és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Csomay Zsófia és Magyarország · Többet látni »
Magyarország Érdemes Művésze díj
A Magyarország Érdemes Művésze díj állami kitüntetés, amely jelentőségében a Magyarország Kiváló Művésze díj és a Munkácsy Mihály-díj között helyezkedik el.
Új!!: Csomay Zsófia és Magyarország Érdemes Művésze díj · Többet látni »
Mesteriskola
#ÁTIRÁNYÍTÁS ÉME Mesteriskola.
Új!!: Csomay Zsófia és Mesteriskola · Többet látni »
Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (rövidítve: MOME) legkorábbi jogelődje, az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda, 1880-ban nyitotta meg kapuit.
Új!!: Csomay Zsófia és Moholy-Nagy Művészeti Egyetem · Többet látni »
Moholy-Nagy-díj
Moholy-Nagy Művészeti Egyetem A at 2006-ban alapította Kopek Gábor, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) rektora.
Új!!: Csomay Zsófia és Moholy-Nagy-díj · Többet látni »
Nagy Elemér (építész)
Nagy Elemér (Sopron, 1928. szeptember 28. – Budapest, 1985. szeptember 3.) Ybl-díjas magyar építész, szakíró, kritikus, a 20.
Új!!: Csomay Zsófia és Nagy Elemér (építész) · Többet látni »
Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)
A székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika (vagy Szűz Mária-bazilika, királyi bazilika, koronázóbazilika, főbazilika) a középkori Magyar Királyság legnagyobb és legfontosabb temploma volt, melyet I. István király kezdett el építtetni nem sokkal az államalapítás után.
Új!!: Csomay Zsófia és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Többet látni »
Nemzeti Hauszmann Terv
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nemzeti Hauszmann Program.
Új!!: Csomay Zsófia és Nemzeti Hauszmann Terv · Többet látni »
Pásztó
Pásztó város Nógrád vármegyében, a Pásztói járás székhelye.
Új!!: Csomay Zsófia és Pásztó · Többet látni »
Pogány Frigyes (építész)
Pogány Frigyes, dr.
Új!!: Csomay Zsófia és Pogány Frigyes (építész) · Többet látni »
Prima Primissima díj
A Prima Primissima díjat Demján Sándor vállalkozó a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) támogatásával alapította 2003-ban, hogy évenkénti átadásával megjutalmazzanak olyan művészeket, sportolókat, valamint a tudományos élet, a népművelés, az oktatás és a sajtó képviselőit, akik munkásságukkal kiérdemelték a legkiválóbbaknak járó elismerést, s teljesítményük, emberi tartásuk, értékrendjük követendő lehet mások számára.
Új!!: Csomay Zsófia és Prima Primissima díj · Többet látni »
Pro Architectura díj
A pécsi Zsolnay Kulturális Negyed részlete, amelyet 2013-ban díjaztak Zalaváry Lajos munkája, az 1992-ben díjazott budapesti East-West kereskedelmi központ A Pro Architectura díj 1992 óta adományozott magyar építészeti és urbanisztikai elismerés, amelyet az illetékes miniszter ítél meg „a magyar építészeti kultúra népszerűsítésében, a minőségi épített környezet létrehozásában, az építészeti értékek megóvásában, és az építészeti szemléletformálásban kifejtett tevékenységért, valamint a Nemzeti építészetpolitika céljai érdekében elért kiemelkedő eredmények elismeréseként”.
Új!!: Csomay Zsófia és Pro Architectura díj · Többet látni »
Reimholz Péter
Reimholz Péter (Budapest, 1942. június 3. – Budapest, 2009. október 9.) Kossuth- és kétszeres Ybl Miklós-díjas magyar építész, belsőépítész, egyetemi tanár.
Új!!: Csomay Zsófia és Reimholz Péter · Többet látni »
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Új!!: Csomay Zsófia és Székesfehérvár · Többet látni »
Szombathely
Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.
Új!!: Csomay Zsófia és Szombathely · Többet látni »
Vargha Mihály (építész)
Vargha Mihály (Budapest, 1952. – Budapest, 2010. március 8.) építész, építészeti szakíró.
Új!!: Csomay Zsófia és Vargha Mihály (építész) · Többet látni »
Veszprém
bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.
Új!!: Csomay Zsófia és Veszprém · Többet látni »
Ybl Miklós-díj
A díj névadója Ybl Miklós építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere Az Ybl Miklós-díjat 1953-ban alapította a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa (1069/1953. (XI. 6.) határozat) az építészeti tevékenységért kapható legrangosabb hazai szakmai kitüntetésként.
Új!!: Csomay Zsófia és Ybl Miklós-díj · Többet látni »
1940
Nincs leírás.
Új!!: Csomay Zsófia és 1940 · Többet látni »
