Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Csillagászat

A Hubble űrtávcső A csillagászat vagy asztronómia az emberiség legrégebbi tudományága.

253 kapcsolatok: Afrika, Aktív galaxismag, Alexis Claude Clairaut, Alumínium, Amatőrcsillagászat, Androméda-galaxis, Antiküthéra, Antiküthérai szerkezet, Apollo–17, Arisztotelész, Arkhimédész, Új-Mexikó, Asztrobiológia, Asztrofizika, Asztrológia, Athén, Averroës, Árjabhata, Bagdad, Biblia, Biológia, Blazár, Bolygó, Buhara, Córdoba (Spanyolország), CCD, Ceres, Christiaan Huygens, Compton űrtávcső, Cserenkov-effektus, Cserenkov-számláló, Csillag, Csillagászati objektumokat ábrázoló zászlók képtára, Csillagközi anyag, Csillagközi por, Csillagkeletkezés, Csillagrendszer, Deutérium, Egyiptom, Ekliptika, Elektromágneses sugárzás, Elektron, Elektronvolt, Elemi részecske, Elliptikus galaxis, Emberi szem, Energia, Epiciklus, Eris (törpebolygó), Európa, ..., Evolúció, Extragalaktikus csillagászat, Fényév, Fénysebesség, Föld, Földön kívüli élet, Fehér törpe, Fekete lyuk, Filozófia, Fizika, Foton, Fotoszféra, G színképtípusú csillag, Galaxis, Galaxishalmaz, Galileo Galilei, Gamma-kitörés, Gamma-sugárzás, Geocentrikus világkép, Geológia, Gergely-naptár, Grafit, Gravitáció, Gravitációs hullám, H II régió, Hagyomány, Halmazállapot, Han kínaiak, Haumea (törpebolygó), Hélium, Hőmérséklet, Heliocentrikus világkép, Hertzsprung–Russell-diagram, Hidrogén, Hipparkhosz (csillagász), Hold, Holdfogyatkozás, Hubble űrtávcső, Hubble-törvény, I. e. 1. század, I. e. 1000, I. e. 150, I. e. 2. század, I. e. 80, Ibolyántúli sugárzás, Index.hu, India, Infravörös sugárzás, Isaac Newton, Isten, Iszlám, James Webb űrtávcső, Jean le Rond d’Alembert, Johannes Kepler, Joseph Louis Lagrange, Joseph von Fraunhofer, Julián naptár, Jupiter, Kairó, Kíthira, Középkor, Kúp, Keck Obszervatórium, Kereskedelem, Kettőscsillag, Kháldok, Klaudiosz Ptolemaiosz, Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás, Kozmikus sugárzás, Kozmológia, Kréta (sziget), Kuiper-öv, Kvazár, Lagrange-pont, Latin nyelv, Látható spektrum, Léggömb, Lentikuláris galaxis, Leonhard Euler, Lokális Galaxiscsoport, Magfúzió, Magfizika, Magnitúdó, Magyar Csillagászati Egyesület, Magyarországi csillagvizsgálók listája, Makemake (törpebolygó), Mars (bolygó), Mágneses mező, Mágnesség, Mélyégobjektum, Méter, Műhold, MER-A Spirit, Meridián (csillagászat), Merkúr, Messier 45, Meteor, Meteorit, Mezopotámia, Milliszekundum, N-test probléma, Nagy-Zimbabwe nemzeti műemlék, Nagyon nagy tömegű fekete lyuk, Nap, Nap (időegység), Napfogyatkozás, Napfolt, Napkitörés, Naprendszer, Napszél, Naptár, Navigáció, Nílus, Neptunusz (bolygó), Neutrínó, Neutroncsillag, Nicolas-Louis de Lacaille, Nicolaus Cusanus, Nikolausz Kopernikusz, Nyílthalmaz, Nyomás, Obszervatórium, Omar Hajjám, Oort-felhő, Optikai sugárzás, Perturbáció, Pierre-Simon de Laplace, Planetáris differenciálódás, Planetáris köd, Platón, Plazma, Plutarkhosz, Pluto (törpebolygó), Pontoszi Hérakleidész, Portable Document Format, Protocsillag, Proton, Protoplanetáris korong, Pulzár, Rádiógalaxis, Rádióhullám, Röntgencsillagászat, Röntgensugárzás, Reneszánsz, Roger Bacon, Sagittarius A*, Sötét anyag, Sötét energia, Sevilla, Seyfert-galaxis, Stonehenge, Szabálytalan galaxis, Szamarkand, Szamoszi Arisztarkhosz, Szaturnusz, Szélességi kör, Színkép, Színképelemzés, Szíriusz, Szinkrotronsugárzás, Szupernóva, Szupernóva-maradvány, Távcső, Tórium, Tömeg, Törésmutató, Törpebolygó, Teherán, Tejútrendszer, Tektonika (geológia), Teológia, Természettudomány, Tudományos módszer, Tycho Brahe, Urán, Uránusz, Vallás, Változócsillag, Vénusz, Vízi közlekedés, Vörös óriás, Világűr, Világegyetem, Vulkanizmus, William Herschel, 1079, 12. század, 1489, 1543, 1781, 18. század, 1814, 1838, 19. század, 1902, 1925, 1930-as évek, 1965, 1990, 1993, 20. század, 9. század, 964. Bővíteni index (203 több) »

Afrika

Afrika a maga km²-nyi területével Föld második legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 27%-át fedi le.

Új!!: Csillagászat és Afrika · Többet látni »

Aktív galaxismag

M87 elliptikus galaxis aktív magjából kiinduló relativisztikus anyagsugár Az aktív galaxismag (angolul rövidítve AGN, Active Galactic Nucleus) olyan galaxismag, mely az elektromágneses spektrum (rádióhullám, mikrohullám, infravörös sugárzás, látható fény, ultraibolya, röntgen és gammasugárzás) egy vagy több részén az átlagosnál lényegesen erősebb sugárzást bocsát ki.

Új!!: Csillagászat és Aktív galaxismag · Többet látni »

Alexis Claude Clairaut

Alexis Claude Clairaut (Clairault alakban is előfordul) (Párizs, 1713. május 3. – Párizs, 1765. május 17.) francia matematikus és csillagász.

Új!!: Csillagászat és Alexis Claude Clairaut · Többet látni »

Alumínium

Az alumínium (nyelvújításkori magyar nevén timany) a periódusos rendszer III.

Új!!: Csillagászat és Alumínium · Többet látni »

Amatőrcsillagászat

Amatőr csillagászok figyelik a Perseidák meteorraj hullását egy nyári estén. Saját gyártású Dobson-távcső, az amatőr csillagászok kedvelt műszere. Az amatőr csillagász olyan személy, akinek nincsen csillagász végzettsége, illetve a más tudományos területeken szerzett tudását hasznosítja a csillagászat terén és végez kutatásokat, tudományos munkákat.

Új!!: Csillagászat és Amatőrcsillagászat · Többet látni »

Androméda-galaxis

Az Androméda-galaxis vagy Androméda-köd (M31, NGC 224) egy spirálgalaxis az Andromeda csillagképben.

Új!!: Csillagászat és Androméda-galaxis · Többet látni »

Antiküthéra

Antiküthéra vagy Antikithira (görög: Αντικύθηρα jelentése: Küthérával/Kithirával szemben) sziget Görögország déli részén, a Peloponnészoszi-félsziget DK-i csúcsa és Kréta szigetének nyugati vége között, a Krétai-tenger nyugati határán.

Új!!: Csillagászat és Antiküthéra · Többet látni »

Antiküthérai szerkezet

Az antiküthérai szerkezet (részlet) Az antiküthérai szerkezet egy antik számológép, ami Naprendszerbeli objektumok pozíciójának megállapítására, holdfogyatkozások kijelzésére alkalmas, tetszőleges dátum beállításával („antiküthérai óra” és „mechanikus számítógép” néven is ismert).

Új!!: Csillagászat és Antiküthérai szerkezet · Többet látni »

Apollo–17

Az Apollo–17 az Apollo-program tizenegyedik emberes küldetése és a hatodik misszió, amely landol a Holdon.

Új!!: Csillagászat és Apollo–17 · Többet látni »

Arisztotelész

Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, i. e. 384 – Khalkísz, i. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.

Új!!: Csillagászat és Arisztotelész · Többet látni »

Arkhimédész

bélyegkép Arkhimédész (görög: Αρχιμήδης), (kb. Kr. e. 287., Szürakuszai – Kr. e. 212., Szürakuszai) természettudós, ókori szicíliai matematikus, mérnök, fizikus, csillagász, filozófus.

Új!!: Csillagászat és Arkhimédész · Többet látni »

Új-Mexikó

Új-Mexikó (angolul: New Mexico, spanyolul: Nuevo México, navahóul: Yootó Hahoodzo) az Amerikai Egyesült Államok 47. tagállama. Új-Mexikó az ország délnyugati részén fekszik, egyike a hegyvidéki államoknak, és Utah, Arizona és Colorado államokkal együtt alkotja a négysarok régiót. lakosságával Új-Mexikó az USA 36. legnépesebb állama, -es—Magyarországnál több, mint háromszor nagyobb—területével pedig az 5. legnagyobb és 6. leggyérebben lakott állam. Fővárosa és kulturális központja Santa Fe, míg legnagyobb városa Albuquerque. Hosszú története folyamán lakták indiánok, volt része Új-Spanyolország spanyol alkirályságnak és Mexikónak, mielőtt az USA tagállama lett.

Új!!: Csillagászat és Új-Mexikó · Többet látni »

Asztrobiológia

baktériumokra emlékeztető képződmények Az asztrobiológia vagy exobiológia interdiszciplináris tudományág, mely a csillagászat, a biológia és a geológia azon területeit foglalja magába, melyek a földön kívüli élet eredetét, lehetőségeit, evolúcióját, valamint a földi élet esetleges földön kívüli eredetét vizsgálják.

Új!!: Csillagászat és Asztrobiológia · Többet látni »

Asztrofizika

Az asztrofizika a fizika és a csillagászat része, mely a csillagok fizikájával foglalkozik, beleértve felépítésüket és fejlődésüket.

Új!!: Csillagászat és Asztrofizika · Többet látni »

Asztrológia

Jézus Krisztus horoszkópja Ebenezer Sibly könyvében Asztrológiai ábrázolás ismeretlen szerző Az asztrológia vagy csillagjóslás (görögül αστρολογία) kifejezés a görög asztron, 'csillag' és logosz, 'szó, tudomány' szavakból ered.

Új!!: Csillagászat és Asztrológia · Többet látni »

Athén

Athén (görög: Αθήνα, Athína; IPA, ógörögül:, Athénai, IPA, régi középkori magyar neve: Athénás) Görögország.

Új!!: Csillagászat és Athén · Többet látni »

Averroës

Averroës szobra Córdobában Raffaello: Az athéni iskola freskójából Averroës, eredetileg Ibn Rusd (arab betűkkel – Ibn Rušd), teljes nevén Abu l-Valíd Muhammad ibn Ahmad al-Barbari (arabul أبو الوليد محمد بن أحمد البربري – Abū l-Walīd Muḥammad ibn Aḥmad al-Barbarī; Córdoba, 1126. április 14. – Marrákes, 1198. december 10.) középkori arab filozófus, tudós, aki az Ibériai-félszigeten élt a córdobai kalifátus idején.

Új!!: Csillagászat és Averroës · Többet látni »

Árjabhata

Árjabhata (IAST: Āryabhaṭa) vagy I. Árjabhata (i. sz. 476–550) az első nagy matematikus-csillagász volt az indiai matematika és az indiai csillagászat klasszikus korszakában (kb. i. sz. 5–13. század).

Új!!: Csillagászat és Árjabhata · Többet látni »

Bagdad

Bagdad (arab írással بغداد, tudományos átiratban Baġdād) Irak fővárosa és Bagdad tartomány székhelye, Délnyugat-Ázsia második legnagyobb városa Teherán után.

Új!!: Csillagászat és Bagdad · Többet látni »

Biblia

Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdono­sának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feke­tével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (koiné görög βιβλίον tekercs szóból) azoknak a könyveknek a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a kereszténység Istentől sugalmazottnak és ennek okán szentnek fogad el, tehát a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.

Új!!: Csillagászat és Biblia · Többet látni »

Biológia

Nektárt gyűjtő méh A biológia (a görög bios – ’élő’ és logos – ’tudomány’ szavakból) a természettudomány egyik ága, mely az élőlények eredetének, leszármazási kapcsolatainak, testfelépítésének, működésének és a környezettel való kapcsolatának megismerésével foglalkozik.

Új!!: Csillagászat és Biológia · Többet látni »

Blazár

A H0323+02 nevű BL Lacertae objektum A blazárok 100 MeV-nál magasabb energián megfigyelt aktív galaxismagok.

Új!!: Csillagászat és Blazár · Többet látni »

Bolygó

A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz, hogy belsejében meginduljon a magfúzió, valamint tisztára söpörte a pályáját övező térséget.

Új!!: Csillagászat és Bolygó · Többet látni »

Buhara

A buharai Miri Arab medresze. Buhara Üzbegisztán Buhara tartományának (üzbégül viloyat) székhelye az ország déli részén.

Új!!: Csillagászat és Buhara · Többet látni »

Córdoba (Spanyolország)

Córdoba város Spanyolországban, azon belül a legnagyobb régióban, Andalúziában.

Új!!: Csillagászat és Córdoba (Spanyolország) · Többet látni »

CCD

Csillagászati célokra kiváló ultraibolya és látható tartományban érzékeny CCD Töltésléptetés a CCD-ben (animáció) A CCD (Charge-coupled Device, azaz töltés-csatolt eszköz) egy analóg jelek továbbítására szolgáló elektronikai alkatrész-lánc (analóg shift regiszter).

Új!!: Csillagászat és CCD · Többet látni »

Ceres

Ceres gyümölcsöt hoz Ceres (latinul Cerēs, görögül Démétér) a római mitológiában a növények ültetése (főleg a gabonáé) és az anyai szeretet istennője volt.

Új!!: Csillagászat és Ceres · Többet látni »

Christiaan Huygens

Christiaan Huygens (kiejtése hollandul (IPA):; angolul), latinos névformában Christianus Hugenius (1629. április 14. – 1695. július 8.) holland matematikus, fizikus és csillagász.

Új!!: Csillagászat és Christiaan Huygens · Többet látni »

Compton űrtávcső

A Compton űrtávcső (Compton Gamma Ray Observatory, CGRO) az amerikai Nagy Obszervatóriumok sorozat második tagja, a Hubble űrtávcső után.

Új!!: Csillagászat és Compton űrtávcső · Többet látni »

Cserenkov-effektus

A Cserenkov-sugárzás látható fényként jelenik meg egy kísérleti reaktorban Ha egy szigetelőben a közegbeli fénysebességnél nagyobb sebességgel halad egy töltött részecske, akkor elektromágneses sugárzást bocsát ki kúp alakban.

Új!!: Csillagászat és Cserenkov-effektus · Többet látni »

Cserenkov-számláló

A Cserenkov-számláló olyan részecskeszámláló, amelyben a Cserenkov-sugárzást használják fel nagy energiájú, elektromosan töltött részecskék kimutatására.

Új!!: Csillagászat és Cserenkov-számláló · Többet látni »

Csillag

Mira Ceti változócsillag aszimmetrikus formájú. A Hubble űrtávcső képe A csillag a csillagászat szaknyelvében olyan égitest, amely nukleáris energiát termel, így saját fénnyel rendelkezik, szemben a bolygókkal, amelyek központi csillaguk fényét verik vissza, és elenyésző saját sugárzást bocsátanak ki.

Új!!: Csillagászat és Csillag · Többet látni »

Csillagászati objektumokat ábrázoló zászlók képtára

Ez a galéria a csillagképeket ábrázoló zászlók néhány dizájnját mutatja be.

Új!!: Csillagászat és Csillagászati objektumokat ábrázoló zászlók képtára · Többet látni »

Csillagközi anyag

Egy szupernóva maradványai (NGC 2736) A csillagközi anyag a világűrben, a csillagok, galaxisok és egyéb égitestek közötti térben található anyagok összességét jelenti, ugyanis a közhiedelemmel ellentétben a csillagközi tér nem tökéletesen üres; változó – de mindig rendkívül alacsony – sűrűségű plazma, gáz és csillagközi por tölti ki.

Új!!: Csillagászat és Csillagközi anyag · Többet látni »

Csillagközi por

Sas-köd és a ''Teremtés Oszlopai'', ahol a csillagok mögött lévő gáz- és csillagközi porfelhő veri vissza a fényt A világűr – bár a Földön előállítható legnagyobb vákuumnál is ritkább –, mégis gáz és por anyagot tartalmaz.

Új!!: Csillagászat és Csillagközi por · Többet látni »

Csillagkeletkezés

Bok-globulák és fiatal csillagok az IC 2944 emissziós ködben A csillagkeletkezés az a folyamat, melynek során a csillagközi gázfelhőkben, elsősorban a gravitáció összehúzó hatására csillagok jönnek létre.

Új!!: Csillagászat és Csillagkeletkezés · Többet látni »

Csillagrendszer

Csillagrendszernek nevezzük a csillagászatban az olyan csoportosulást, amiben több csillag és esetleg bolygó is található.

Új!!: Csillagászat és Csillagrendszer · Többet látni »

Deutérium

Hidrogén-2 izotóp A deutérium vagy nehézhidrogén a hidrogén egyik stabil izotópja, melynek természetes előfordulása 1 atom 6500 hidrogénatomonként.

Új!!: Csillagászat és Deutérium · Többet látni »

Egyiptom

Egyiptom (arabul مصر,, a helyi dialektus alapján), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság független ország Észak-Afrikában és Délnyugat-Ázsiában.

Új!!: Csillagászat és Egyiptom · Többet látni »

Ekliptika

A Nap látszólagos éves útja az égbolton Az ekliptika a Nap egy év alatt megtett látszólagos útja az égbolton, illetve a Föld keringési síkja a Naprendszerben.

Új!!: Csillagászat és Ekliptika · Többet látni »

Elektromágneses sugárzás

Az elektromágneses sugárzás valamely helyből (forrásból) tetszőleges irányba közvetítőközeg nélkül terjedő energiaáram; egymásra merőleges oszcilláló elektromos és mágneses teret hoz létre, s a térben hullám formájában vákuumban fénysebességgel terjed, energiát és impulzust szállítva.

Új!!: Csillagászat és Elektromágneses sugárzás · Többet látni »

Elektron

Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.

Új!!: Csillagászat és Elektron · Többet látni »

Elektronvolt

Az elektronvolt egy SI mértékegység-rendszeren kívüli, csak az atom- és mag- és részecskefizikában, illetve a csillagászatban használható energia-mértékegység.

Új!!: Csillagászat és Elektronvolt · Többet látni »

Elemi részecske

Az elemi részecskék Standard modellje A részecskefizikában az elemi részecske kétféle értelemben használatos.

Új!!: Csillagászat és Elemi részecske · Többet látni »

Elliptikus galaxis

A Messier 110, az Andromeda-köd egyik kísérője, elliptikus galaxis. Az elliptikus galaxisok a szabályos galaxisok egyik alcsoportja.

Új!!: Csillagászat és Elliptikus galaxis · Többet látni »

Emberi szem

dura mater, 20. arteria centralis retinae, 21. vena centralis retinae, 22. látóideg II., 23. elvezető vénák ''(vena vorticosa)'', 24. a szemgolyó kötőszövetes burka, 25. sárgafolt ''(macula lutea)'', 26. fovea centralis, 27. ínhártya, 28. érhártya ''(choroidea)'', 29. felső egyenes szemizom, 30. ideghártya ''(retina)'' Az emberi szem (oculus humanus) a látás érzékszerve az ember szervezetében, amely a környezeti objektumokról származó – az azokból eredő vagy róluk visszaverődő – fénysugarak érzékelésére szolgál, és optikai rendszerével leképezi azok alakját, térbeli helyzetét és színét.

Új!!: Csillagászat és Emberi szem · Többet látni »

Energia

Villámlás, az energiaátadás látványos formája Az energia a fizikában a testek egy fizikai tulajdonsága, amely átalakítható különböző megjelenési formákba és átadható a testek között a négy alapvető kölcsönhatás által, de amely soha nem jöhet újonnan létre és nem semmisülhet meg.

Új!!: Csillagászat és Energia · Többet látni »

Epiciklus

Az epiciklus (görög eredetű szó, jelentése: mellékkör) a ptolemaioszi és kopernikuszi rendszerben használatos kifejezés olyan csillagászati pálya jellemzésére, melyet egy kisebb kör (epiciklus) alakú pályán mozgó bolygó leír, miközben ennek a körnek a középpontja egy nagyobb kör ívén egyenletesen mozog.

Új!!: Csillagászat és Epiciklus · Többet látni »

Eris (törpebolygó)

A Palomar Obszervatórium Samuel Oschin teleszkópjának képei, amelyekkel felfedezték az égitestet; a kép bal oldalán, a közepétől kissé felfelé mozgó pötty az Eris Düsznomia Az Eris pályája a Naprendszer néhány égitestjéhez képest Az Eris színképe, a Gemini Observatory felvétele Az Eris, kisbolygó-jelöléssel 136199 Eris, (136199) Eris (ideiglenesen 2003 UB313, korábbi ragadványnevén Xéna) a legnagyobb ismert törpebolygó és plutoida a Naprendszerben, és a kilencedik legnagyobb, közvetlenül a Nap körül keringő test.

Új!!: Csillagászat és Eris (törpebolygó) · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Új!!: Csillagászat és Európa · Többet látni »

Evolúció

Az élővilág evolúciója azt jelenti, hogy az élővilág összetétele folyamatosan változik, a fajok folyamatosan átalakulnak, új fajok keletkeznek és halnak ki.

Új!!: Csillagászat és Evolúció · Többet látni »

Extragalaktikus csillagászat

Fantáziakép a Tejútrendszerről Az extragalaktikus csillagászat a csillagászat tudományának azon ága, mely az univerzum Tejútrendszeren kívüli objektumaival foglalkozik.

Új!!: Csillagászat és Extragalaktikus csillagászat · Többet látni »

Fényév

A fényév a távolság csillagászatban használatos mértékegysége: egy fényév az a távolság, amelyet a fény légüres térben egy év alatt megtesz.

Új!!: Csillagászat és Fényév · Többet látni »

Fénysebesség

A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége.

Új!!: Csillagászat és Fénysebesség · Többet látni »

Föld

A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben.

Új!!: Csillagászat és Föld · Többet látni »

Földön kívüli élet

A földön kívüli élet az élet olyan formája, mely nem a Földön keletkezett.

Új!!: Csillagászat és Földön kívüli élet · Többet látni »

Fehér törpe

A Csiga-köd központi csillaga tipikus fehér törpe A fehér törpe állapot a csillagfejlődés egyik, asztrofizikailag jól behatárolható, végső stádiuma.

Új!!: Csillagászat és Fehér törpe · Többet látni »

Fekete lyuk

plazmából álló akkréciós korong művészi ábrázolása. A kép közepén levő sötét gömb a fekete lyuk eseményhorizontja, ekörül kering az akkréciós korong. Az eseményhorizont pólusából kiinduló fényes nyúlványok mágneses erővonalak. (NASA) Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción HST felvételén A fekete lyuk a téridő olyan tartománya, ahonnan az erős gravitáció miatt semmi, még a fény sem tud távozni.

Új!!: Csillagászat és Fekete lyuk · Többet látni »

Filozófia

Raffaello Sanzio: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J.W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.

Új!!: Csillagászat és Filozófia · Többet látni »

Fizika

A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις phúsis "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipiotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha, valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.

Új!!: Csillagászat és Fizika · Többet látni »

Foton

A foton az elektromágneses sugárzások, többek között a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége, kvantuma.

Új!!: Csillagászat és Foton · Többet látni »

Fotoszféra

A fotoszféra egy égitest azon régiója, ahonnan – emberi szemmel is látható – fény keletkezik.

Új!!: Csillagászat és Fotoszféra · Többet látni »

G színképtípusú csillag

A Nap G színképtípusú csillag A G színképtípusú csillag olyan csillag, melynek felszíni hőmérséklete 5-6000 K.

Új!!: Csillagászat és G színképtípusú csillag · Többet látni »

Galaxis

Sculptor (szobrász) csillagképben. Korongjára ferdén látunk rá A Messier 104, a Sombrero-galaxis. A spirálgalaxisra az éléről látunk rá. A kép közepén végigfutó fekete sáv a galaxis korongjának síkjában összpontosuló csillagközi por, mely a látható fényt elnyeli. Nagyon jól látható, halvány derengésként a korong alatt és felett, a galaxis gömb alakú halója Ütköző spirálgalaxisok: NGC 2207 és IC 2163 A Messier 101 lapjáról látszó spirálgalaxis A galaxisok égitestek: csillagok, csillagközi gázok, por és a láthatatlan sötét anyag nagy kiterjedésű, gravitációsan kötött rendszerei.

Új!!: Csillagászat és Galaxis · Többet látni »

Galaxishalmaz

''Az Abell 1689'' galaxishalmaz''. Nagy tömege miatt a távolabbi galaxisok képe a gravitációs lencsehatás miatt körívvé torzulva látszik'' ''A CL0024+17'' galaxishalmaz ''Az Abell 1835'' galaxishalmaz ''fekete-fehér képe'' A galaxishalmazok galaxisok csoportosulásai, a Világegyetem egyik legnagyobb, gravitációsan kötött objektumai, amelyek akár tízezer galaxist is tartalmazhatnak.

Új!!: Csillagászat és Galaxishalmaz · Többet látni »

Galileo Galilei

Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8.) itáliai fizikus, csillagász, matematikus, természettudós.

Új!!: Csillagászat és Galileo Galilei · Többet látni »

Gamma-kitörés

Fantáziakép egy gamma-kitörésről A gamma-kitörések (rövidítve: GRB, az angol gamma-ray burst-ből) látszólag véletlenszerű helyekről érkező gammafelvillanások, melyek 10-20 milliszekundumtól néhány percig tartanak, és gyakran követi őket utófénylés nagyobb hullámhosszokon (röntgen, ultraibolya, látható fény, infravörös és rádióhullám).

Új!!: Csillagászat és Gamma-kitörés · Többet látni »

Gamma-sugárzás

A gamma-sugárzás nagyfrekvenciájú elektromágneses sugárzás, melynek frekvenciája 1019 Hz feletti, illetve hullámhossza 20-30 pikométer alatti.

Új!!: Csillagászat és Gamma-sugárzás · Többet látni »

Geocentrikus világkép

A ptolemaioszi világkép. Illusztráció Andreas Cellarius ''Harmonia macrocosmica seu atlas universalis et novus, totius universi creati cosmographiam generalem, et novam exhibens'' című művéből (1661) A geocentrikus világkép az a mára tévesnek bizonyult elmélet, amely szerint a Föld a világmindenség középpontja, így körülötte kering az összes többi égitest.

Új!!: Csillagászat és Geocentrikus világkép · Többet látni »

Geológia

Georgius Agricola (1494–1555) Nicolaus Steno (1638–1686) James Hutton (1726–1797) Charles Lyell (1797–1875) Alfred Wegener nagyjából 1925-ben A geológia (a szűkebb értelemben vett földtan) a Föld felépítésével, szerkezetével, és történetével foglalkozó természettudomány.

Új!!: Csillagászat és Geológia · Többet látni »

Gergely-naptár

A Gergely-naptár 400. évfordulójára kiadott 1982-es emlékbélyeg A Gergely-naptár egy imakönyvben (1614) A Gergely-naptár (más néven gregorián naptár) a ma érvényben lévő naptárrendszerek közül a legelterjedtebb.

Új!!: Csillagászat és Gergely-naptár · Többet látni »

Grafit

A grafit a terméselemek osztályába tartozó ásvány, a szén hexagonális kristályrendszerű allotróp módosulata.

Új!!: Csillagászat és Grafit · Többet látni »

Gravitáció

Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé gyorsulását okozza.

Új!!: Csillagászat és Gravitáció · Többet látni »

Gravitációs hullám

Az Einstein által leírt gravitációs hullámok ábrázolása a NASA számítógépes szimulációjában A gravitációs hullám a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozása, amelyet Albert Einstein általános relativitáselmélete jósolt meg.

Új!!: Csillagászat és Gravitációs hullám · Többet látni »

H II régió

NGC 604, óriási H II régió a Triangulum-galaxisban. A H II régió gázból és plazmából álló, világító csillagközi felhő, amelynek az átmérője a több száz fényévet is elérheti és a belsejében csillagképződés zajlik.

Új!!: Csillagászat és H II régió · Többet látni »

Hagyomány

Húsvéti locsolkodás 2009-ben Ópusztaszeren Hagyomány alatt általában az elődök örökségéből azokat a cselekvéseket, dolgokat értjük, amelyeket nemzedékről nemzedékre változatlan formában tesznek és készítenek az adott társadalom tagjai szociokulturális öröklés (beleszületik az egyén az adott társadalomba és tovább viszi ősei hagyományait) alapján.

Új!!: Csillagászat és Hagyomány · Többet látni »

Halmazállapot

Nem minden anyag létezik '''plazma''', '''légnemű''', '''cseppfolyós''' és '''szilárd''' halmazállapotban A legtöbb kémiai anyag – a hőmérséklettől és a nyomástól függően – négy halmazállapotban lehet stabilis állapotú: szilárd, folyékony, gáz (másképpen légnemű) és plazmaállapot.

Új!!: Csillagászat és Halmazállapot · Többet látni »

Han kínaiak

A han kínaiak (egyszerűsített kínai: 汉族 vagy 汉人, hagyományos kínai: 漢族 vagy 漢人, pinjin: hànzú vagy hànrén, magyaros átírással hancu, illetve hanzsen) Kína legnagyobb népcsoportja, az ország lakosságának 92%-át alkotják.

Új!!: Csillagászat és Han kínaiak · Többet látni »

Haumea (törpebolygó)

Neptunusz (szürke) pályája A Haumea a Kuiper-övben keringő törpebolygó, kisbolygó-jelöléssel: (136108) Haumea.

Új!!: Csillagászat és Haumea (törpebolygó) · Többet látni »

Hélium

A hélium a periódusos rendszer második kémiai eleme, a legkisebb rendszámú nemesgáz.

Új!!: Csillagászat és Hélium · Többet látni »

Hőmérséklet

A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó.

Új!!: Csillagászat és Hőmérséklet · Többet látni »

Heliocentrikus világkép

Heliocentrikus világkép Andreas Cellarius Harmonia Macrocosmica c. művében, 1708 A heliocentrikus világkép (görög Ηλιος vagyis Helios, Nap) szerint a Nap a Világmindenség közepe.

Új!!: Csillagászat és Heliocentrikus világkép · Többet látni »

Hertzsprung–Russell-diagram

abszolút fényességük van feltüntetve. A szürke mezők a csillagok luminozitási osztályait jelzik. Napunk, mint a legtöbb csillag, a főágon (V luminozitási osztály) helyezkedik el. A Hertzsprung–Russell diagram (rendszerint a H-R diagram vagy a HRD rövidítését használják) az asztrofizika területén az Einar Hertzsprung (1873-1967) dán–holland és Henry Norris Russell (1877-1957) amerikai csillagász által 1905 és 1913 között felállított csillagfejlődési diagram, amely egy grafikonon a csillagok és a csillagcsoportok legszembetűnőbb tulajdonságait (szín, luminozitás, abszolút magnitúdó, felszíni hőmérséklet, színképosztály) mutatja.

Új!!: Csillagászat és Hertzsprung–Russell-diagram · Többet látni »

Hidrogén

A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.

Új!!: Csillagászat és Hidrogén · Többet látni »

Hipparkhosz (csillagász)

Hipparkhosz (i. e. 160 körül – i. e. 125 körül) görög csillagász; gyakran „a csillagászat atyjának nevezik”.

Új!!: Csillagászat és Hipparkhosz (csillagász) · Többet látni »

Hold

A Hold a Föld egyetlen holdjának neve.

Új!!: Csillagászat és Hold · Többet látni »

Holdfogyatkozás

december 21-én A holdfogyatkozás geometriája (a kép nem méretarányos) október 28-ai holdfogyatkozás három, egymásra másolt képe, látható a földárnyék kerek alakja A holdfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül.

Új!!: Csillagászat és Holdfogyatkozás · Többet látni »

Hubble űrtávcső

A Hubble űrtávcső (angolul Hubble Space Telescope, HST) csillagászati műhold, az amerikai Nagy obszervatóriumok sorozat első tagja, amely közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban végez észleléseket.

Új!!: Csillagászat és Hubble űrtávcső · Többet látni »

Hubble-törvény

Edwin Powell Hubble amerikai csillagász 1929-ben figyelte meg, hogy minél távolabb van tőlünk egy galaxis, annál nagyobb a vöröseltolódása, azaz annál nagyobb sebességgel látszik távolodni.

Új!!: Csillagászat és Hubble-törvény · Többet látni »

I. e. 1. század

A világ keleti fele az i. e. 1. század végén, az időszámítás kezdete körül (angol nyelvű).

Új!!: Csillagászat és I. e. 1. század · Többet látni »

I. e. 1000

Évszázadok: i. e. 11. század – i. e. 10. század – i. e. 9. század Évtizedek: i. e. 1050-es évek – i. e. 1040-es évek – i. e. 1030-as évek – i. e. 1020-as évek – i. e. 1010-es évek – i. e. 1000-es évek – i. e. 990-es évek – i. e. 980-as évek – i. e. 970-es évek – i. e. 960-as évek – i. e. 950-es évek i. e. 1005 i. e. 1004 i. e. 1003 i. e. 1002 i. e. 1001 i. e. 1000 i. e. 999 i. e. 998 i. e. 997 i. e. 996 i. e. 995.

Új!!: Csillagászat és I. e. 1000 · Többet látni »

I. e. 150

Nincs leírás.

Új!!: Csillagászat és I. e. 150 · Többet látni »

I. e. 2. század

A világ keleti fele i. e. 100 körül (angol nyelvű).

Új!!: Csillagászat és I. e. 2. század · Többet látni »

I. e. 80

Nincs leírás.

Új!!: Csillagászat és I. e. 80 · Többet látni »

Ibolyántúli sugárzás

Az elektromos ívhegesztés UV-fény-kibocsátással jár, ezért a hegesztők védőpajzsot viselnek, hogy elkerüljék a hóvakság kialakulását Az ibolyántúli, ultraibolya vagy ultraviola sugárzás (röviden UV-sugárzás) a látható fénynél (400-780 nm) kisebb, de a röntgensugárzásnál (0,01–100 nm) nagyobb hullámhosszúságú; a 200–400 nanométeres tartományba eső elektromágneses sugárzás.

Új!!: Csillagászat és Ibolyántúli sugárzás · Többet látni »

Index.hu

Az Index egy magyar internetes hírportál, mely az egyik leglátogatottabb a magyar hírportálok közül.

Új!!: Csillagászat és Index.hu · Többet látni »

India

India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, földrajzilag a Föld hetedik legnagyobb és második legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.

Új!!: Csillagászat és India · Többet látni »

Infravörös sugárzás

Az infravörös hullámtartomány helye a teljes elektromágneses spektrumon belül. Az alacsonyabb energiájú (hosszabb) hullámok kezdődnek bal oldalon, jobbra haladva az energiájuk (és a frekvenciájuk, azaz az 1 másodperc alatti hullámok száma) nő Az infravörös sugárzás (angol: infrared, IR, infra latin, jelentése: alatt) egy elektromágneses sugárzás: az elektromágneses sugárzásoknak azon hullámhosszú tartománya, melyeknek nagyobb a hullámhossza, mint a látható fénynek, de kisebb, mint a mikrohullámnak és a rádióhullámoknak.

Új!!: Csillagászat és Infravörös sugárzás · Többet látni »

Isaac Newton

Sir Isaac Newton (Woolsthorpe-by-Colsterworth, 1642. december 25. – London, 1727. március 20.) angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; az újkori történelem egyik kiemelkedő tudósa.

Új!!: Csillagászat és Isaac Newton · Többet látni »

Isten

Isten fogalma azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.

Új!!: Csillagászat és Isten · Többet látni »

Iszlám

Az iszlám (arabul الإسلام al-islām, al-iszlám) egy, az ősi arab, zsidó és keresztény hittel közös tőről fakadó monoteista vallás, amelyben Mohamed prófétáé a vallási és politikai vezető szerep.

Új!!: Csillagászat és Iszlám · Többet látni »

James Webb űrtávcső

A James Webb űrtávcső (angolul: James Webb Space Telescope, rövidítve JWST, korábban NGST, azaz Next Generation Space Telescope - „következő generációs űrtávcső”) egy épülő 6,5 méteres átmérővel rendelkező, infravörös űrtávcső, a Hubble űrtávcső tervezett utóda, a valaha épített űrteleszkópok legjobbika.

Új!!: Csillagászat és James Webb űrtávcső · Többet látni »

Jean le Rond d’Alembert

Jean le Rond d’Alembert (Párizs, 1717. november 16. – Párizs, 1783. október 29.) francia matematikus, mérnök, fizikus és filozófus.

Új!!: Csillagászat és Jean le Rond d’Alembert · Többet látni »

Johannes Kepler

Johannes Kepler Johannes Kepler arcképe, rézmetszet Kepler korai Naprendszer-modellje A Kepler által megfigyelt szupernóva az SN 1604 maradványa a Hubble-űrtávcső és a Chandra képeiből összeállítva A Kepler által készített Tabulae Rudolfinae világtérképe Kepler lakóháza Regensburgban, ma múzeum Johannes Kepler (magyarul ismert Kepler János néven is, Weil der Stadt, 1571. december 27. – Regensburg, Bajorország, 1630. november 15.) német matematikus és csillagász, aki felfedezte a bolygómozgás törvényeit, amiket róla Kepler-törvényeknek neveznek.

Új!!: Csillagászat és Johannes Kepler · Többet látni »

Joseph Louis Lagrange

Joseph-Louis Lagrange gróf, eredeti olasz nevén Giuseppe Luigi Lagrangia (Torino, 1736. január 25. – Párizs, 1813. április 10.) olasz születésű francia matematikus; a számelmélet, a matematikai analízis és az égitestek mechanikája területén elért eredményeiről híres.

Új!!: Csillagászat és Joseph Louis Lagrange · Többet látni »

Joseph von Fraunhofer

Joseph von Fraunhofer (Straubing, 1787. március 6. – München, 1826. június 7.) német vegyész, csillagász, fénykutató fizikus, aki kitűnő optikai műszereket is készített.

Új!!: Csillagászat és Joseph von Fraunhofer · Többet látni »

Julián naptár

A julián (vagy Juliánus-) naptár egy Caius Iulius Caesar által – Róma alapítása után 709-ben (Kr. e. 45-ben) – bevezetett naptár.

Új!!: Csillagászat és Julián naptár · Többet látni »

Jupiter

A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben.

Új!!: Csillagászat és Jupiter · Többet látni »

Kairó

Kairó -, vagyis a Győzedelmes - Egyiptom fővárosa.

Új!!: Csillagászat és Kairó · Többet látni »

Kíthira

Kíthira (görög írással Κύθηρα, olaszul Cerigo) sziget Görögország területén, a Peloponnészoszi-félsziget DK-i csúcsának közelében, a Krétai-tenger nyugati határán.

Új!!: Csillagászat és Kíthira · Többet látni »

Középkor

A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.

Új!!: Csillagászat és Középkor · Többet látni »

Kúp

Egyenes és ferde kúp A matematikában a kúpok gúlaszerű térbeli testek.

Új!!: Csillagászat és Kúp · Többet látni »

Karácsony

A karácsony latinul Nativitatis Domini, Natalis Domini (Az Úr születése), az egyik legnagyobb keresztény ünnep, teológiailag a húsvét ünnepe után, amellyel Jézus Krisztus születésére emlékeznek.

Új!!: Csillagászat és Karácsony · Többet látni »

Keck Obszervatórium

főtükre A két Keck-távcső a kerek kupolával, a bal oldalon a japán Subaru-távcső szögletes épülete A W. M. Keck Obszervatórium csillagvizsgáló, ami a Hawaii-szigetek Mauna Kea vulkánjának tetején, 4194 méteres magasságon áll (magasabban, mint a felhők többsége).

Új!!: Csillagászat és Keck Obszervatórium · Többet látni »

Kereskedelem

A kereskedelem a termelés és a fogyasztás közé beépülő közvetítés, amely biztosítja, hogy a megtermelt javak eljussanak a fogyasztóhoz.

Új!!: Csillagászat és Kereskedelem · Többet látni »

Kettőscsillag

A Messier 40 jelű objektum, egy kettőscsillag (Winnecke 4) Egy fedési kettős fényességváltozásaD. Gossman, ''Light Curves and Their Secrets'', Sky & Telescope (October 1989, p.410)http://instruct1.cit.cornell.edu/courses/astro101/java/eclipse/eclipse.htm Eclipsing Binary Simulation, Cornell Astronomy β Lyrae fedési kettős animációja. A rendszert akkréciós korong veszi körül. Kettőscsillag alatt két olyan csillag együttesét értjük, ahol az egymáshoz képesti mozgás során a két komponens tömegvonzása meghatározható.

Új!!: Csillagászat és Kettőscsillag · Többet látni »

Kháldok

A kháldok (vagy kháldeusok) egy ókori mezopotámiai sémi félnomád nép voltak az i. e. 9. században, amikor először feltűnnek az asszír forrásokban.

Új!!: Csillagászat és Kháldok · Többet látni »

Klaudiosz Ptolemaiosz

Klaudiosz Ptolemaiosz (görög: Κλαύδιος Πτολεμαῖος, latin: Claudius Ptolemaeus) (Ptolemais Hermiou, 85/90 körül – Alexandria, 168 körül), görögül író, Egyiptomban élő, római polgár matematikus, csillagász, geográfus, asztrológus és költő.

Új!!: Csillagászat és Klaudiosz Ptolemaiosz · Többet látni »

Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás

WMAP kép a mikrohullámú háttérsugárzás egyenetlenségeiről ''(2003 június)'' A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás az az elektromágneses sugárzás, ami az egész világegyetemet kitölti.

Új!!: Csillagászat és Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás · Többet látni »

Kozmikus sugárzás

A kozmikus sugárzás olyan nagy energiájú sugárzás, amely elsősorban a Naprendszeren kívülről, távoli galaxisokból származik.

Új!!: Csillagászat és Kozmikus sugárzás · Többet látni »

Kozmológia

A kozmológia a világegyetemmel mint egésszel foglalkozó tudomány, emiatt a fizika és filozófia tudományának is része.

Új!!: Csillagászat és Kozmológia · Többet látni »

Kréta (sziget)

Kréta (görögül Κρήτη, ógörög átírásban Krété, újgörögül Kríti) Görögország legnagyobb és a Földközi-tenger ötödik legnagyobb szigete, fővárosa Iráklio.

Új!!: Csillagászat és Kréta (sziget) · Többet látni »

Kuiper-öv

A Kuiper-öv a Neptunusz pályáján kívül található kisbolygóöv, melyet Gerard Kuiper csillagász tiszteletére nevezték el.

Új!!: Csillagászat és Kuiper-öv · Többet látni »

Kvazár

Egy közeli kvazár. A ragyogó, központi csillagszerű fényforrás kitakarása után láthatóvá válik a kvazárnak otthont adó halvány galaxis magjából „dobódnak ki” Az 1960-as években a kutatók csillagszerűnek tűnő rádióforrásokat találtak, amiket kvazároknak neveztek el (az angol quasi-stellar radio source – csillagszerű rádióforrások – rövidítéséből).

Új!!: Csillagászat és Kvazár · Többet látni »

Lagrange-pont

5 pontok stabilak. ''Az öt ''Lagrange-pont'' (zölddel jelölve), két, egymás körül keringő égitesthez (például Nap-sárga, Föld-kék) viszonyítva'' A Lagrange-pont (librációs pont, illetve L1, L2, L3, L4, L5 pontok) a csillagászatban a tér azon öt pontja, amelyben egy kis test két, egymás körül keringő nagyobb test együttes gravitációs vonzásának hatására azokhoz képest közelítőleg nyugalomban maradhat.

Új!!: Csillagászat és Lagrange-pont · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó holt nyelv.

Új!!: Csillagászat és Latin nyelv · Többet látni »

Látható spektrum

Az emberi szem által látható fény helye az elektromágneses spektrumban A látható spektrum (vagy látható fény) az elektromágneses spektrumnak az a része, amit az emberi szem érzékelni tud.

Új!!: Csillagászat és Látható spektrum · Többet látni »

Léggömb

Meteorológiai léggömb A léggömb vagy légballon levegővel vagy a levegőnél kisebb sűrűségű anyaggal töltött ballon.

Új!!: Csillagászat és Léggömb · Többet látni »

Lentikuláris galaxis

Az NGC 5866 éléről látszó lentikuláris galaxis. Közepén vastag porsáv húzódik végig.http://hirek.csillagaszat.hu/kulonleges_galaxisok/20060609_hst_gx.html Kettészelt galaxis Szerző: Székely Péter A lentikuláris galaxis (vagy lencsegalaxis) galaxis, mely szerkezetét tekintve átmenetet képez a spirálgalaxisok és az elliptikus galaxisok között.

Új!!: Csillagászat és Lentikuláris galaxis · Többet látni »

Leonhard Euler

Leonhard Euler (Bázel, 1707. április 15. – Szentpétervár, 1783. szeptember 18.) svájci matematikus és fizikus, a matematikatörténet egyik legtermékenyebb és legjelentősebb alakja.

Új!!: Csillagászat és Leonhard Euler · Többet látni »

Lokális Galaxiscsoport

A Lokális galaxiscsoport és a közeli galaxiscsoportok térbeli megjelenítése A Lokális galaxiscsoport (rövidítve LGCs), Lokális csoport vagy Lokális rendszer (régebbi nevén Lokális galaxishalmaz vagy Lokális halmaz) az a galaxishalmaz, amelybe a Tejútrendszer és az Androméda-galaxis is tartozik.

Új!!: Csillagászat és Lokális Galaxiscsoport · Többet látni »

Magfúzió

Az egy nukleonra jutó kötési energia. Kis tömegszámú atommagok fúziója során az egy nukleonra jutó kötési energia növekszik, ezáltal energia szabadul fel A deutérium-trícium (D-T) reakció a legtöbbet ígérő energiatermelés szempontjából A magfúzió olyan magreakció, amelynek során két kisebb atommag egyesül egy nagyobbat eredményezve.

Új!!: Csillagászat és Magfúzió · Többet látni »

Magfizika

A magfizika a fizika részterülete, amely az atommag felépítésével és viselkedésével foglalkozik.

Új!!: Csillagászat és Magfizika · Többet látni »

Magnitúdó

A magnitúdó (Latin magnituto, magnitutis: nagyság) egy csillagászati fogalom, az égitestek fényességének mértékegysége.

Új!!: Csillagászat és Magnitúdó · Többet látni »

Magyar Csillagászati Egyesület

A Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) a legnagyobb magyar csillagászati ismeretterjesztő egyesület.

Új!!: Csillagászat és Magyar Csillagászati Egyesület · Többet látni »

Magyarországi csillagvizsgálók listája

Ez a szócikk a magyarországi csillagvizsgálók listáját tartalmazza.

Új!!: Csillagászat és Magyarországi csillagvizsgálók listája · Többet látni »

Makemake (törpebolygó)

A Makemake (kiejtése: írás szerint) a Kuiper-övben található törpebolygó.

Új!!: Csillagászat és Makemake (törpebolygó) · Többet látni »

Mars (bolygó)

Viking leszállóegység készítette képen A Mars domborzati térképe MOLA adatok alapján Mars-térkép a 19. századból A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben.

Új!!: Csillagászat és Mars (bolygó) · Többet látni »

Mágneses mező

A mágneses mező (másként mágneses tér) mágneses erőtér.

Új!!: Csillagászat és Mágneses mező · Többet látni »

Mágnesség

A mágnesség fizikai fogalom, mely bizonyos testek (mágnesek) egymás közötti vonzó és taszító képességére utal.

Új!!: Csillagászat és Mágnesség · Többet látni »

Mélyégobjektum

A mélyégobjektum kifejezést az amatőrcsillagászok használják a Naprendszeren kívüli, csillagnak nem minősülő égitestek összefoglaló neveként.

Új!!: Csillagászat és Mélyégobjektum · Többet látni »

Méter

A méter (rövidítése: m) a hosszúság és a távolság alapmértékegysége az SI mértékegységrendszerben.

Új!!: Csillagászat és Méter · Többet látni »

Műhold

A GPS műholdak keringésének animációja A bolygók körül keringő mesterséges égitesteket műholdaknak nevezzük.

Új!!: Csillagászat és Műhold · Többet látni »

MER-A Spirit

A Spirit (MER-A) az amerikai Mars Exploration Rover program első robotja volt, amelyet a NASA 2003-ban küldött a Marsra, a Guszev-kráter belsejébe.

Új!!: Csillagászat és MER-A Spirit · Többet látni »

Meridián (csillagászat)

A meridián a narancssárga főkör A meridián a csillagászatban egy tetszőleges földi megfigyelő helyéről szemlélve a zeniten és az égi póluson áthaladó égi főkör.

Új!!: Csillagászat és Meridián (csillagászat) · Többet látni »

Merkúr

A Merkúr a Naprendszer legbelső és legkisebb bolygója, a Nap körüli keringési ideje 88 nap.

Új!!: Csillagászat és Merkúr · Többet látni »

Messier 45

A Messier 45 vagy M45 (egyéb közismert nevei: Plejádok, Fiastyúk vagy Hetes a legtöbb ember által szabad szemmel látható csillagok száma miatt) a Bika csillagképben található, a Földtől 443 fényévre lévő nyílthalmaz elnevezése.

Új!!: Csillagászat és Messier 45 · Többet látni »

Meteor

Egy perseida, a kép közepétől jobbra A kép jobb szélén egy orionida látható, az alsó nagy, fehér paca a Vénusz, ebből ferdén indul ki a halvány, fehér állatövi fény, a kép tetején lévő vízszintes fehér sáv a Tejút Két meteor látható a képen, egy Perseida az alján, kissé ferdén, valamint egy sporadikus meteor közel függőlegesen a jobb alsó sarok közelében. A kép közepén a fényes sáv a Tejút. Helyünk a Földön az éjszaka különböző szakaszaiban A meteor az a fényjelenség, amelyet az űrben keringő kisebb kövek, porszemek (meteoroidok) keltenek a légkörben, miközben, a nagy sebesség miatti súrlódástól felizzva, ionizálják azt.

Új!!: Csillagászat és Meteor · Többet látni »

Meteorit

A Willamette-meteorit A meteorit a világűrből származó természetes objektum, ami a Föld (vagy egy másik égitest, például a Hold, a Mars stb.) felszínével való ütközéskor nem semmisül meg.

Új!!: Csillagászat és Meteorit · Többet látni »

Mezopotámia

Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a „Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban.

Új!!: Csillagászat és Mezopotámia · Többet látni »

Milliszekundum

A milliszekundum (vagy ezredmásodperc; rövidítése: ms) a másodperc 1/1000-ed része, illetve 1000 mikroszekundum.

Új!!: Csillagászat és Milliszekundum · Többet látni »

N-test probléma

Az N-test probléma elvileg N darab gravitációsan kölcsönhatásban lévő test mozgásának vizsgálata.

Új!!: Csillagászat és N-test probléma · Többet látni »

Nagy-Zimbabwe nemzeti műemlék

Nagy-Zimbabwe Zimbabwéban a sona nép egykori fővárosa, az afrikai kontinens második legjelentősebb régészeti lelőhelye.

Új!!: Csillagászat és Nagy-Zimbabwe nemzeti műemlék · Többet látni »

Nagyon nagy tömegű fekete lyuk

Az NGC 7052 elliptikus galaxis középpontjában lévő, 300 millió naptömegű, szupermasszív fekete lyuk és a körülötte lévő akkréciós korong a Hubble űrtávcső felvételén A nagyon nagy tömegű (szupernagy vagy szupermasszív) fekete lyukak a fekete lyukak legnehezebb ismert képviselői, tömegük százezer és tízmilliárd naptömeg között van.

Új!!: Csillagászat és Nagyon nagy tömegű fekete lyuk · Többet látni »

Nap

A Nap a Naprendszer központi csillaga.

Új!!: Csillagászat és Nap · Többet látni »

Nap (időegység)

A nap időmértékegység.

Új!!: Csillagászat és Nap (időegység) · Többet látni »

Napfogyatkozás

Az 1999-es teljes napfogyatkozás Teljes napfogyatkozás 2009. július 22. Banglades Teljes napfogyatkozás 1919. május 29-én, animáció A napfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold a megfigyelő számára részben vagy egészen eltakarja a Napot.

Új!!: Csillagászat és Napfogyatkozás · Többet látni »

Napfolt

Nagy, szabályos napfolt a holland nyitott szerkezetű teleszkóp (DOT, La Palma, Kanári-szk.) felvételén. A jobb sarokban összehasonlításképpen a Föld mérete A napfolt környezeténél sötétebb terület a Nap fotoszférájában.

Új!!: Csillagászat és Napfolt · Többet látni »

Napkitörés

A napkitörés a naptevékenység leglátványosabb, és legerősebb földi hatásokkal rendelkező megnyilvánulása, melynek során együtt jelentkezik az alábbi három naptevékenységi jelenség.

Új!!: Csillagászat és Napkitörés · Többet látni »

Naprendszer

A Naprendszer fontosabb égitestjei(nem távolság- és méretarányosan) A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, egyike a Tejútrendszer milliárd csillagrendszerének, amely a galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el.

Új!!: Csillagászat és Naprendszer · Többet látni »

Napszél

plazmája találkozik a csillagközi térrel A napszél töltött részecskék plazmaáramából és mágneses térből áll, melyek egy csillag felső atmoszférájából lökődtek ki.

Új!!: Csillagászat és Napszél · Többet látni »

Naptár

Naptárnak nevezzük a napok nyilvántartásának rendszereit.

Új!!: Csillagászat és Naptár · Többet látni »

Navigáció

A korszerű helymeghatározást segítő műholdak mozgása a föld körüli orbitális pályán. Feketével vannak jelölve a földfelszín egy adott pontjáról (kék folt) elméletileg látható műholdak (a számuk is jelezve). A navigáció mai értelmezése szerint a tengeri és légi közlekedés tájékozódási módszereinek összefoglaló elnevezése.

Új!!: Csillagászat és Navigáció · Többet látni »

Nílus

A Nílus (- an-Nīl) a Föld leghosszabb (egyes mérések alapján a második leghosszabb) folyója.

Új!!: Csillagászat és Nílus · Többet látni »

Neptunusz (bolygó)

A Neptunusz a Naptól számítva a nyolcadik, legkülső bolygó a Naprendszerben.

Új!!: Csillagászat és Neptunusz (bolygó) · Többet látni »

Neutrínó

A neutrínó a leptonok közé tartozó könnyű elemi részecskék egyik fajtája.

Új!!: Csillagászat és Neutrínó · Többet látni »

Neutroncsillag

''Az RX J185635-3754 ''neutroncsillag'', az első, melyet a látható fény tartományában is sikerült megörökíteni. A Hubble űrtávcső felvétele'' A neutroncsillagok nagy mennyiségű szabad neutront tartalmazó maradványcsillagok.

Új!!: Csillagászat és Neutroncsillag · Többet látni »

Nicolas-Louis de Lacaille

Nicolas Louis de Lacaille abbé (1713. március 15. – 1762. március 21.) francia csillagász, a déli égbolt egyik jelentős megfigyelője.

Új!!: Csillagászat és Nicolas-Louis de Lacaille · Többet látni »

Nicolaus Cusanus

Latinosan elterjedt nevén Nicolaus Cusanus, magyarosan cusai Miklós, családi nevén Nikolaus Chrypps vagy Krebs (Bernkastel-Kues, 1401. – Todi, 1464. augusztus 11.), német bíboros, teológus, filozófus, és természettudós.

Új!!: Csillagászat és Nicolaus Cusanus · Többet látni »

Nikolausz Kopernikusz

„Ki ne csodálhatná minden dolgok alkotómesterét, akiben nyugszik a legfőbb boldogság és minden jó” – (Kopernikusz) Nikolausz Kopernikusz, (Toruń, 1473. február 19. – Frombork, 1543. május 24.) lengyel csillagász.

Új!!: Csillagászat és Nikolausz Kopernikusz · Többet látni »

Nyílthalmaz

Nyílthalmaz a Nagy Magellán-felhőben lévő Tarantella-ködben A nyílthalmaz csillagok olyan csoportja, amely egy közös csillagközi gázfelhőből alakult ki, és tagjai még mindig laza gravitációs kapcsolatban állnak egymással.

Új!!: Csillagászat és Nyílthalmaz · Többet látni »

Nyomás

A nyomás fizikai mennyiség, állapothatározó.

Új!!: Csillagászat és Nyomás · Többet látni »

Obszervatórium

Az obszervatórium, magyarul: csillagvizsgáló (régies neve: csillagda) elsősorban csillagászati, égi objektumok megfigyelésére alkalmazott megfigyelőhely.

Új!!: Csillagászat és Obszervatórium · Többet látni »

Omar Hajjám

Omar Hajjám (Omar Khajjám; Nisápúr, 1048. május 18. — 1131. december 4.) perzsa költő, matematikus, filozófus, csillagász.

Új!!: Csillagászat és Omar Hajjám · Többet látni »

Oort-felhő

Az Oort-felhő és a Kuiper-öv művészi ábrázolása A Naprendszert alkotó égitestek méretarányos ábrázolása (fent balról jobbra, majd lent jobbról balra kell haladni) Az Oort-felhő a Naprendszer legkülső tartományában, a Naptól mintegy 50 000-200 000 csillagászati egységnyi távolságok között található üstököszóna, amelyben milliárdnyi üstökösmag kering.

Új!!: Csillagászat és Oort-felhő · Többet látni »

Optikai sugárzás

Optikai sugárzásnak hívjuk az elektromágneses sugárzás 100 nm és 1 mm közé eső spektrumát.

Új!!: Csillagászat és Optikai sugárzás · Többet látni »

Perturbáció

A perturbáció a bolygók, üstökösök mozgásában más égitestek gravitációjának következtében jelentkező zavaró hatás.

Új!!: Csillagászat és Perturbáció · Többet látni »

Pierre-Simon de Laplace

Pierre-Simon de Laplace (Beaumont-en-Auge, Normandia, 1749. március 23. – Párizs, 1827. március 5.) francia matematikus, csillagász és fizikus (egyes források szerint születési időpontja március 28.).

Új!!: Csillagászat és Pierre-Simon de Laplace · Többet látni »

Planetáris differenciálódás

A fokozatosan fölmelegedő kisbolygó övezeteinek képe. A felső sorban a kisbolygó kondritos övei figyelhetők meg, az alsó sorban már a vas kiolvadása és a bazalt felszínre kerülése van ábrázolva. A differenciálódott kis égitest keresztmetszetének képe. A Föld belső szerkezete a magtól a felső köpenyig A planetáris differenciálódás az az eseménysor, melynek során az égitestek elnyerik réteges, övekre tagolt szerkezetüket.

Új!!: Csillagászat és Planetáris differenciálódás · Többet látni »

Planetáris köd

A planetáris köd gázból és plazmából álló világító burok, amely bizonyos típusú csillagok körül képződik, az életük vége felé ledobott gázfelhőből.

Új!!: Csillagászat és Planetáris köd · Többet látni »

Platón

Platón (görögül: Πλάτων), (régiesen Plátó, eredetileg: Arisztoklész; Kr. e. 427. május 7.Pecz, i. m.,, Athén vagy Aigina – Kr. e. 347, Athén), ókori görög filozófus, iskolaalapító.

Új!!: Csillagászat és Platón · Többet látni »

Plazma

Egy plazmalámpa A fizikában és a kémiában a plazma ionizált gázt jelent, illetve a negyedik halmazállapotot a szilárd, a folyékony és a gáznemű mellett.

Új!!: Csillagászat és Plazma · Többet látni »

Plutarkhosz

Plutarkhosz (Khairóneia, 46/48 – Khairóneia, 125/127) görög közép-platonista krónikás, életrajzíró, akit, miután római polgár lett, Lucius Mestrius Plutarchus névvel illették.

Új!!: Csillagászat és Plutarkhosz · Többet látni »

Pluto (törpebolygó)

Charonnal, jobb oldalon az ilyen távolságban már csak halványan pislákoló Nappal '' A Hubble űrtávcső felvétele, mely a kis holdak felfedezését jelentette A Pluto (régebben Plútó bolygó) plutoida törpebolygó.

Új!!: Csillagászat és Pluto (törpebolygó) · Többet látni »

Pontoszi Hérakleidész

Pontoszi Hérakleidész (kb. i. e. 390 – i. e. 322, Hérakleia, ma Eregli, Törökország, Athén) görög filozófus, grammatikus.

Új!!: Csillagászat és Pontoszi Hérakleidész · Többet látni »

Portable Document Format

A Portable Document Format (PDF) az Adobe Systems által kifejlesztett, dokumentumok tárolására alkalmas fájlformátum.

Új!!: Csillagászat és Portable Document Format · Többet látni »

Protocsillag

Egy születőben lévő csillag (művészi koncepció) A protocsillag születőben lévő csillag kialakulási fázisa.

Új!!: Csillagászat és Protocsillag · Többet látni »

Proton

Nincs leírás.

Új!!: Csillagászat és Proton · Többet látni »

Protoplanetáris korong

Protoplanetáris korongok az Orion-köd fiatal csillagai körül, a Hubble űrtávcső felvétele Éléről látszó protoplanetáris korong az AU Microscopii csillag körül. A csillag képe ki van takarva Lapjáról látszó protoplanetáris korong a HD 107146 csillag körül. A csillag képe ki van takarva A protoplanetáris korong, vagy proplid (nem protoplanetáris köd) általában fiatal csillagok körül kialakuló akkréciós korong, melyben gázok és szilárd részecskék keringenek.

Új!!: Csillagászat és Protoplanetáris korong · Többet látni »

Pulzár

A Vela pulzár A pulzár gyorsan forgó neutroncsillag, mely erős mágneses térrel rendelkezik (kb. 1011 – 1012 Gauss, ami valamivel kisebb, mint a magnetárok esetében).

Új!!: Csillagászat és Pulzár · Többet látni »

Rádiógalaxis

A 3C75 rádiógalaxis optikai (vörös) és rádióképe (kék) magjában lévő szupermasszív fekete lyukból kiinduló relativisztikus jet rádióképe. A rádiógalaxis olyan galaxis, amely rádiófluxusa nagyságrendekkel erősebb annál, mint ami az optikai fényessége alapján várható, figyelembe véve az úgynevezett rádióindexet, azaz az elektromágneses hullámok formájában leadott energiájának nagy részét a rádióhullámok tartományában sugározza ki.

Új!!: Csillagászat és Rádiógalaxis · Többet látni »

Rádióhullám

Az elektromágneses spektrum, benne a rádióhullámok tartományával Rádióhullámnak nevezzük az olyan elektromágneses sugárzást, aminek a frekvenciája 3 Hz-nél nagyobb és 300 GHz-nél kisebb.

Új!!: Csillagászat és Rádióhullám · Többet látni »

Röntgencsillagászat

A röntgencsillagászat a csillagászat azon ága, mely megfigyeléseit a röntgentartományba eső sugárzások vizsgálatával végzi.

Új!!: Csillagászat és Röntgencsillagászat · Többet látni »

Röntgensugárzás

A röntgensugárzás nagyenergiájú elektromágneses sugárzás, amelynek hullámhossza a néhányszor 10 nanométer és a néhányszor 10 pikométer közé esik.

Új!!: Csillagászat és Röntgensugárzás · Többet látni »

Reneszánsz

Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom Európa újkori történelmének hajnalán.

Új!!: Csillagászat és Reneszánsz · Többet látni »

Roger Bacon

Roger Bacon (1214 – 1292 vagy 1294 júniusa) középkori angol gondolkodó, Robert Grosseteste tanítványa volt, az Oxfordi Egyetemen tanított ferences rendi szerzetesként.

Új!!: Csillagászat és Roger Bacon · Többet látni »

Sagittarius A*

Sagittarius A*(ejtsd: „A” csillag, rövidítve Sgr A*) egy nagyon fényes és kompakt rádióforrás a Tejútrendszer magjában, közel a Nyilas és a Skorpió csillagkép határához.

Új!!: Csillagászat és Sagittarius A* · Többet látni »

Sötét anyag

Tipikus galaxis forgási görbéje: az '''A''' görbe jelöli az előrejelzett sebességet, eszerint a galaxisok külső csillagai nagyon lassan keringenek a középpont körül. A '''B''' görbe jelöli a megfigyelt értéket. A kettő közti különbség a sötét anyag létét igazolja. Az Világegyetem tömegének nagy részét nem a sötét anyag alkotja A sötét anyag olyan anyagfajta, amely csillagászati műszerekkel közvetlenül nem figyelhető meg, mert semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsát ki és nem nyel el, jelenlétére csak a látható anyagra és a háttérsugárzásra kifejtett gravitációs hatásból következtethetünk.

Új!!: Csillagászat és Sötét anyag · Többet látni »

Sötét energia

A világegyetem nagyrészt sötét energia A kozmológiában a sötét energia az a feltételezett energiaforma, mely az egész Világegyetemben jelen van, erős antigravitációs hatást, más szóval negatív nyomást fejt ki.

Új!!: Csillagászat és Sötét energia · Többet látni »

Sevilla

Sevilla Spanyolország negyedik legnagyobb városa, Andalúzia és Sevilla tartomány fővárosa.

Új!!: Csillagászat és Sevilla · Többet látni »

Seyfert-galaxis

Az NGC 1275, azaz a Perseus A rádióforrás a Hubble űrtávcső képén A Circinus-galaxis A Hubble-űrtávcső felvételei ultraibolya és látható tartományban az NGC 4151 Seyfert-galaxisról A Seyfert-galaxisok olyan galaxisok, melyek egészen kis méretű, de rendkívül fényes maggal rendelkeznek.

Új!!: Csillagászat és Seyfert-galaxis · Többet látni »

Stonehenge

Stonehenge 2004-es alaprajza Stonehenge a bronzkori obszervatórium (2005. április 23. reggel 6 óra 46 perc) Stonehenge: összkép Stonehenge: 1915-ös kiárusítás hirdetése Stonehenge: összkép a középpontról Stonehenge: A hármaskövek (trilitek) Stonehenge: Egy hármaskő (trilit) Stonehenge: A belső körök és megmaradt köveik) Stonehenge rekonstrukció A Stonehenge (ejtsd: sztónhendzs) körkörösen elrendezett kőtömbökből és földsáncokból álló monumentális őskori építmény az angliai Wiltshire-ben, Salisbury-től mintegy 13 km-re északra.

Új!!: Csillagászat és Stonehenge · Többet látni »

Szabálytalan galaxis

A Kis Magellán-felhő, az egyik legközelebbi szabálytalan galaxis A Messier 82 a Hubble űrtávcső felvételén A szabálytalan galaxisok olyan galaxisok, amelyeknél központi mag és szimmetriatengely sem figyelhető meg.

Új!!: Csillagászat és Szabálytalan galaxis · Többet látni »

Szamarkand

Utcajelenet Szamarkandból Afraszijáb, Szamarkand ókori városa. A palotában szép falképek maradtak fenn. A fejedelem és kíséretének vonulása e képcsoport témája Részlet az afraszijábi palota falfestményeiről Szamarkand (üzbégül: Samarqand, cirill betűkkel: Самарқанд, arabul:سمرقند) egy város Üzbegisztánban 319 404 lakossal (2005. január 1-jén), a Szamarkandi vilajet közigazgatási központja.

Új!!: Csillagászat és Szamarkand · Többet látni »

Szamoszi Arisztarkhosz

Arisztarkhosz (kb. Kr. e. 310, Számosz – kb. Kr. e. 230, Alexandria) görög matematikus és csillagász.

Új!!: Csillagászat és Szamoszi Arisztarkhosz · Többet látni »

Szaturnusz

A Szaturnusz a hatodik bolygó a Naptól számítva, a második legnagyobb a Naprendszerben a Jupiter után.

Új!!: Csillagászat és Szaturnusz · Többet látni »

Szélességi kör

360px.

Új!!: Csillagászat és Szélességi kör · Többet látni »

Színkép

Színképnek nevezik egy fényforrás hullámhossz szerinti felbontását.

Új!!: Csillagászat és Színkép · Többet látni »

Színképelemzés

Spirituszláng, előtérben a spektruma A színképelemzés (spektrálanalízis) a megfigyelt objektumokból érkező láthatófény színképének vizsgálata.

Új!!: Csillagászat és Színképelemzés · Többet látni »

Szíriusz

A Szíriusz A és B a Hubble űrtávcső felvételén. A Szíriusz (α Canis Maioris) a Nagy Kutya csillagkép legfényesebb csillaga.

Új!!: Csillagászat és Szíriusz · Többet látni »

Szinkrotronsugárzás

A szinkrotronsugárzás elektromágneses sugárzás, amelyet a fénysebességhez közeli sebességgel mozgó (szakmai nyelven: relativisztikus) elektronok vagy pozitronok hoznak létre sebességvektoruk megváltozása során.

Új!!: Csillagászat és Szinkrotronsugárzás · Többet látni »

Szupernóva

Az NGC 4526 spirálgalaxisban fellángolt SN 1994D Ia típusú szupernóva (balra lent) maradványa a Spitzer űrtávcső (infravörös, a képen pirossal), a Hubble űrtávcső (látható fény, a képen sárgával) és a Chandra űrtávcső (röntgen, a képen zölddel és kékkel) képeiből összeállítva A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, melynek során a csillag luminozitása (néhány hónapon keresztül) egy átlagos galaxiséval vetekszik.

Új!!: Csillagászat és Szupernóva · Többet látni »

Szupernóva-maradvány

A Nagy Magellán-Felhő legismertebb szupernóva-maradványa, az N49 Az N69A szupernóva-maradvány a Nagy Magellán-Felhőben A szupernóva-maradvány (angolul supernova remnant, SNR) izzó gázfelhő, mely egy csillag szupernóvaként történő fellángolása után képződik a csillag lerobbant külső rétegeiből.

Új!!: Csillagászat és Szupernóva-maradvány · Többet látni »

Távcső

centiméteres lencsés távcső (refraktor) a nizzai csillagvizsgálóban 60 centiméteres tükrös távcső Ostrowikban, Varsó mellett A távcső távoli tárgyak látószögének felnagyítására szolgáló eszköz.

Új!!: Csillagászat és Távcső · Többet látni »

Tórium

A tórium a periódusos rendszer egyik kémiai eleme.

Új!!: Csillagászat és Tórium · Többet látni »

Tömeg

A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a tehetetlenségüket méri.

Új!!: Csillagászat és Tömeg · Többet látni »

Törésmutató

Az elektromágneses hullámok terjedési sebessége egy anyagi közegben kisebb, mint a vákuumban.

Új!!: Csillagászat és Törésmutató · Többet látni »

Törpebolygó

A Ceres törpebolygó a Hubble űrtávcső képén; jól láthatóan gömb alakú A bolygók csillagászati kategóriájának definíciós rendszere A Pluto (törpebolygó) megközelítőleg színazonos felvétele a Hubble űrteleszkóp felvételén Haumea holdjaival, a Hiʻiaka és Namaka (művészi szemmel) Makemake elképzelt látképe (művészi szemmel) Eris, ahogyan a Hubble űrtávcső felvételén látszik A törpebolygó a Naprendszerben keringő égitestek egyik típusa, átmenetet képez a bolygók és a kisbolygók között.

Új!!: Csillagászat és Törpebolygó · Többet látni »

Teherán

Teherán (perzsául تهران, Tehrán, tudományos átiratban Tehrân) Irán fővárosa, Teherán tartomány központja.

Új!!: Csillagászat és Teherán · Többet látni »

Tejútrendszer

A Tejút panorámaképe a Földről nézve A Tejútrendszer ábrázolása felülnézetben (NASA) A Nap környezete a Tejútrendszerben Sagittariusban, a galaxis középpontja felé nézve infravörösben (a Spitzer űrtávcső képe) A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik (a Hubble-féle galaxisosztályozás szerinti SBb vagy SBc típusú) küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található.

Új!!: Csillagászat és Tejútrendszer · Többet látni »

Tektonika (geológia)

200px A tektonika, más néven szerkezeti földtan, illetve szerkezetföldtan általánosabb (eredeti) értelmében a geológia egyik, a földkéreg mozgásaival, azok okaival és eredményeivel foglalkozik.

Új!!: Csillagászat és Tektonika (geológia) · Többet látni »

Teológia

Részlet egy középkori nagy hittudományi munkájából, Aquinói Szent Tamás ''Summa Theologiae''-jából A teológia – magyarosan hittudomány – görög eredetű szó (θεολογια, theologia) a theosz, (.

Új!!: Csillagászat és Teológia · Többet látni »

Természettudomány

A természettudomány az élő és élettelen természet jelenségeinek, objektumainak tanulmányozásával foglalkozó tudományágak gyűjtőneve.

Új!!: Csillagászat és Természettudomány · Többet látni »

Tudományos módszer

A tudományos módszer (vagy tudományos metódus) olyan módszerek együttesét jelenti, ami (bizonyos elképzelések szerint) megkülönböztető jegye a tudománynak, meghatározza a tudományos kutatás menetét.

Új!!: Csillagászat és Tudományos módszer · Többet látni »

Tycho Brahe

Tycho Brahe feltételezett képe Uranienborg Tycho Brahe csillagászati műszere Tycho Brahe és Johannes Kepler szobra Prágában Tycho Brahe sírja a prágai Tyn-templomban Koppenhágában Tycho de Brahe, teljes nevén: Tyge Ottesen Brahe (de Knudstrup), (Knudstrup, Dánia, 1546. december 14. – Benátky, (Prága mellett) Csehország, 1601. október 24.) dán csillagász.

Új!!: Csillagászat és Tycho Brahe · Többet látni »

Urán

Az urán (latinul: uranium; vegyjel: U, nyelvújításkori magyar nevén: sárgany) az aktinoidák csoportjába tartozó nehéz, ezüstfehér, fémes, radioaktív, nagy sűrűségű kémiai elem, a periódusos rendszer 92.

Új!!: Csillagászat és Urán · Többet látni »

Uránusz

Az Uránusz a Naprendszer hetedik bolygója.

Új!!: Csillagászat és Uránusz · Többet látni »

Vallás

A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás: „élményszerű találkozás a szenttel és a szenttől meghatározott ember válasz-cselekménye.” (Gustav Mensching, 1959) vagy másképpen: „szellemi lényekbe vetett hit” (Edward Burnett Tylor, 1871).

Új!!: Csillagászat és Vallás · Többet látni »

Változócsillag

A T Tauri változócsillag A változócsillagok (röviden változók) olyan csillagok, amelyek állapothatározói emberi időskálán mérve rövid idő alatt megváltoznak.

Új!!: Csillagászat és Változócsillag · Többet látni »

Vénusz

A Vénusz a második bolygó a Naptól, keringési ideje 224,7 földi nap.

Új!!: Csillagászat és Vénusz · Többet látni »

Vízi közlekedés

Ömlesztett árut szállító hajó A vízi közlekedés (hajózás) személy-, áru-, valamint postaforgalomnak vízi úton való lebonyolítása; tanulmányozásával a közlekedéstudomány foglalkozik.

Új!!: Csillagászat és Vízi közlekedés · Többet látni »

Vörös óriás

A Hertzsprung–Russell-diagram A Hertzsprung–Russell-diagram alapján a vörös óriások nagy, nem fősorozatbeli csillagok, színképosztályuk K vagy M; elnevezésüket a hidegebb „óriások” vöröses színéről kapták.

Új!!: Csillagászat és Vörös óriás · Többet látni »

Világűr

A világűr az égitestek közötti légüres térség.

Új!!: Csillagászat és Világűr · Többet látni »

Világegyetem

A Hubble űrtávcső felvételén látható legtávolabbi galaxisok fénye kb. 13 milliárd évvel ezelőtt indult el felénk A világegyetem (latinosan univerzum) csillagászati fogalom, minden létező összességét jelenti.

Új!!: Csillagászat és Világegyetem · Többet látni »

Vulkanizmus

A vulkanizmus összetett folyamatok megnevezése, illetve e folyamatok egyes részszakaszainak jelölésére is használják.

Új!!: Csillagászat és Vulkanizmus · Többet látni »

William Herschel

A 40 láb hosszú távcső Sir Frederick William Herschel (német: Friedrich Wilhelm Herschel), (Hannover, 1738. november 15. – Slough, Anglia, 1822. augusztus 25.) német-angol csillagász, az Uránusz bolygó felfedezője, minden idők egyik legnagyobb megfigyelő csillagásza.

Új!!: Csillagászat és William Herschel · Többet látni »

1079

Nincs leírás.

Új!!: Csillagászat és 1079 · Többet látni »

12. század

A világ keleti fele a 12. század kezdetén (angol nyelvű) A 12.

Új!!: Csillagászat és 12. század · Többet látni »

1489

Nincs leírás.

Új!!: Csillagászat és 1489 · Többet látni »

1543

Nincs leírás.

Új!!: Csillagászat és 1543 · Többet látni »

1781

Nincs leírás.

Új!!: Csillagászat és 1781 · Többet látni »

18. század

Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.

Új!!: Csillagászat és 18. század · Többet látni »

1814

Nincs leírás.

Új!!: Csillagászat és 1814 · Többet látni »

1838

Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század.

Új!!: Csillagászat és 1838 · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

Új!!: Csillagászat és 19. század · Többet látni »

1902

Nincs leírás.

Új!!: Csillagászat és 1902 · Többet látni »

1925

Nincs leírás.

Új!!: Csillagászat és 1925 · Többet látni »

1930-as évek

----.

Új!!: Csillagászat és 1930-as évek · Többet látni »

1965

Nyugat-Berlin.

Új!!: Csillagászat és 1965 · Többet látni »

1990

----.

Új!!: Csillagászat és 1990 · Többet látni »

1993

START-II aláírásakor.

Új!!: Csillagászat és 1993 · Többet látni »

20. század

Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek A 20.

Új!!: Csillagászat és 20. század · Többet látni »

2018

----.

Új!!: Csillagászat és 2018 · Többet látni »

2019

----.

Új!!: Csillagászat és 2019 · Többet látni »

9. század

A világ keleti fele a 9. század végén (angol nyelvű) A 9.

Új!!: Csillagászat és 9. század · Többet látni »

964

Nincs leírás.

Új!!: Csillagászat és 964 · Többet látni »

Átirányítja itt:

Asztronómia, Asztronómia és asztrofizika, Űrfizika.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »