Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
30 kapcsolatok: Emigráció (tevékenység), Fátima (Portugália), Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, Francia nyelv, Gecse-Gyarmat vasútállomás, Gyarmat (település), Gyékény, Győr, Győr-Moson-Sopron vármegye, I. István magyar király, Isteni Ige Társasága, Község, Kőszeg, Kereszténydemokrata Néppárt, Kondor Lajos (szerzetes), Kossuth-díj, Kristóf Ágota, Magyarország, Pápa (település), Portugália, Svájc, Szombathely, Tét, Téti járás, Vaszar, Veszprém vármegye, 1956, 83-as főút (Magyarország), 8416-os mellékút (Magyarország), 8461-es mellékút (Magyarország).
Emigráció (tevékenység)
Amerika felé, valamikor a 20. század elején Emigráció vagy kivándorlás az a cselekvés, melyben egy adott országot vagy területet azzal a szándékkal hagy el a lakosa, hogy tartósan egy másikban éljen.
Új!!: Csikvánd és Emigráció (tevékenység) · Többet látni »
Fátima (Portugália)
Fátima város Portugáliában.
Új!!: Csikvánd és Fátima (Portugália) · Többet látni »
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,Vokskabinː euroszkeptikus, párt.
Új!!: Csikvánd és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség · Többet látni »
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Új!!: Csikvánd és Francia nyelv · Többet látni »
Gecse-Gyarmat vasútállomás
Gecse-Gyarmat vasútállomás egy Veszprém vármegyei vasútállomás, Gecse településen, a MÁV üzemeltet.
Új!!: Csikvánd és Gecse-Gyarmat vasútállomás · Többet látni »
Gyarmat (település)
Gyarmat község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Téti járásban.
Új!!: Csikvánd és Gyarmat (település) · Többet látni »
Gyékény
A gyékény (Typha) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a gyékényfélék (Typhaceae) családjába tartozó nemzetség.
Új!!: Csikvánd és Gyékény · Többet látni »
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Új!!: Csikvánd és Győr · Többet látni »
Győr-Moson-Sopron vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye, 1950 és 1990 között Győr-Sopron megye, 1990 és 2022 között Győr-Moson-Sopron megye, közigazgatási egység, amely Magyarország északnyugati részében található.
Új!!: Csikvánd és Győr-Moson-Sopron vármegye · Többet látni »
I. István magyar király
I.
Új!!: Csikvánd és I. István magyar király · Többet látni »
Isteni Ige Társasága
Az Isteni Ige Társasága (latinul Societas Verbini Divini, rövidítve SVD), ismertebb nevén a verbita rend Szent Arnold Janssen által 1875-ben alapított római katolikus szerzetesrend.
Új!!: Csikvánd és Isteni Ige Társasága · Többet látni »
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Új!!: Csikvánd és Község · Többet látni »
Kőszeg
A kőszegi Jurisics Miklós-vár Az óváros látképe Fő tér – polgári házak A Hétforrás A Kálvária-templom és remetelak a város felett A Zwinger és a városfal Kőszeg (történelmi szlovák neve: Kysak) város Vas vármegye nyugati szélén, az osztrák határ közelében.
Új!!: Csikvánd és Kőszeg · Többet látni »
Kereszténydemokrata Néppárt
A Kereszténydemokrata Néppárt (rövidített nevén KDNP) egy jobboldali magyar párt, amely 2010 óta a Fidesszel pártszövetségben Magyarország kisebbik kormánypártja.
Új!!: Csikvánd és Kereszténydemokrata Néppárt · Többet látni »
Kondor Lajos (szerzetes)
Kondor Lajos SVD (Csikvánd, 1928. június 22. – Fátima, 2009. október 28.) Fatimában tevékenykedő, magyar születésű verbita szerzetes, a fatimai üzenet fáradhatatlan terjesztője, a helyi magyar kálvária létrehozója.
Új!!: Csikvánd és Kondor Lajos (szerzetes) · Többet látni »
Kossuth-díj
magyar állami kitüntetés névadója A Kossuth-díj a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetés, amely Kossuth Lajosról kapta a nevét.
Új!!: Csikvánd és Kossuth-díj · Többet látni »
Kristóf Ágota
Kanizsai Dorottya Gimnázium falán elhelyezett emléktábla (2014) Kristóf Ágota, Agota Kristof (Csikvánd, 1935. október 30. – Neuchâtel, Svájc, 2011. július 27.) Kossuth-díjas, magyar származású svájci író.
Új!!: Csikvánd és Kristóf Ágota · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Csikvánd és Magyarország · Többet látni »
Pápa (település)
Esterházy-kastély a Fő térről Pápa történelmi város Veszprém vármegyében, a Bakony északi széléhez közel, a Kisalföldön.
Új!!: Csikvánd és Pápa (település) · Többet látni »
Portugália
Portugália (portugálul Portugal) Magyarországgal csaknem azonos területű európai ország, amely az Ibériai-félsziget délnyugati részén található.
Új!!: Csikvánd és Portugália · Többet látni »
Svájc
Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.
Új!!: Csikvánd és Svájc · Többet látni »
Szombathely
Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.
Új!!: Csikvánd és Szombathely · Többet látni »
Tét
Tét város a Győr-Moson-Sopron vármegyei Téti járásban, melynek egyben székhelye is.
Új!!: Csikvánd és Tét · Többet látni »
Téti járás
A Téti járás Győr-Moson-Sopron vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Csikvánd és Téti járás · Többet látni »
Vaszar
Vaszar község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.
Új!!: Csikvánd és Vaszar · Többet látni »
Veszprém vármegye
Veszprém vármegye, 1950 és 2022 között Veszprém megye, közigazgatási egység a közép-dunántúli régióban.
Új!!: Csikvánd és Veszprém vármegye · Többet látni »
1956
Nincs leírás.
Új!!: Csikvánd és 1956 · Többet látni »
83-as főút (Magyarország)
A 83-as főút Városlődtől Győrig tart.
Új!!: Csikvánd és 83-as főút (Magyarország) · Többet látni »
8416-os mellékút (Magyarország)
A 8416-os számú mellékút egy bő 12 kilométer hosszú, négy számjegyű országos közút Veszprém vármegye és Győr-Moson-Sopron vármegye határvidékén, néhány kisebb települést köt össze Tét városával és a 83-as főúttal.
Új!!: Csikvánd és 8416-os mellékút (Magyarország) · Többet látni »
8461-es mellékút (Magyarország)
A 8461-es számú mellékút egy rövid, kevesebb, mint 2,5 kilométer hosszú, négy számjegyű országos közút Győr-Moson-Sopron vármegye területén; Csikvánd községet köti össze Gyarmattal és a 83-as főúttal.
Új!!: Csikvánd és 8461-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
