Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
38 kapcsolatok: Albánok, Antalfalva község, Bolgárok, Cigányok, Claude Florimond de Mercy, Csehek, Dél-bánsági körzet, Ferenchalom, Homokbálványos, Horvátok, Jugoszlávok, Katonai határőrvidék, Kevevára, Kolera, Macedónok, Magyarok, Montenegróiak, Muszlimok (etnikum), Oroszok, Pancsova, Pünkösd, Reiszig Ede (történész), Románok, Szerb nyelv, Szerbek, Szerbia, Szlovákok, Szlovének, Török hódoltság, Torontálvásárhely, Vajdaság Autonóm Tartomány, 1750, 1752, 1767, 1774, 1822, 1866, 1910.
Albánok
Az albánok vagy szkipetárok (albánul shqiptarë) a Balkán-félsziget délnyugati részén élő, az indoeurópai albán nyelvet beszélő nép.
Új!!: Cserépalja és Albánok · Többet látni »
Antalfalva község
Antalfalva község (szerbül Општина Ковачица / Opština Kovačica) közigazgatási egység Szerbiában, a Vajdaságban, a Bánságban, a Dél-bánsági körzetben.
Új!!: Cserépalja és Antalfalva község · Többet látni »
Bolgárok
A bolgárok a bolgár nyelvet beszélő, Kelet-Európában- és a Balkán-félszigeten élő nép.
Új!!: Cserépalja és Bolgárok · Többet látni »
Cigányok
William-Adolphe Bouguereau: Fiatal cigányok (1879) Pongrácz Ferenc: Három cigány (1836), Magyar Nemzeti GalériaNikolaus Lenau ''A három cigány'' című allegorikus versének egyik illusztrációjahttp://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/03/belivek_14-21.pdf Cigányok a képzőművészetben a vászon egyik és a másik oldalán, nemzetisegek.huhttp://beszelo.c3.hu/cikkek/fekete-testek-feher-testek Kovács Éva: A „cigány” képe az 1850-es évektől a XX. század első feléig, 2009. január, Évfolyam 14, Szám 1 » Roma-dosszié, beszelo.c3.huPapp Júlia 2001: https://pappjulia.eoldal.hu/cikkek/tanulmanyok/---...hegedum-fuggesztem-szomoru-fuzfakra...---.html „...Hegedűm függesztem szomorú Fűzfákra...”, pappjulia.eoldal.hu http://epa.hu/01600/01615/00076/pdf/EPA01615_ars_hungarica%202001_01_063-074.pdfhttps://akademiai.com/doi/abs/10.1556/170.2018.59.1.8?journalCode.
Új!!: Cserépalja és Cigányok · Többet látni »
Claude Florimond de Mercy
Claude Florimond de Mercy gróf, (Longwy, Lotaringia, 1666 – Parma, 1734. június 29.) lotaringiai származású, Habsburg császári szolgálatban állt katona, tábornagy, német-római császári hadvezér, 1719-ben a négyes szövetség háborújában a szicíliai Habsburg-haderő parancsnoka, 1717–1734 között a Habsburg Birodalom Bánság (Banat) tartományának vezénylő tábornoka, katonai parancsnoka, a katonai adminisztráció elnöke.
Új!!: Cserépalja és Claude Florimond de Mercy · Többet látni »
Csehek
A csehek (cseh nyelven: Češi, archaikus cseh nyelven: Čechové) Közép-Európában élő, a nyugati szlávokhoz tartozó népcsoport, ma Csehország lakóit jelenti.
Új!!: Cserépalja és Csehek · Többet látni »
Dél-bánsági körzet
A Dél-bánsági körzet (szerbül Јужнобанатски округ / Južnobanatski Okrug) közigazgatási egység Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány délkeleti részén, a Bánságban.
Új!!: Cserépalja és Dél-bánsági körzet · Többet látni »
Ferenchalom
Ferenchalom (szerbül Качарево / Kačarevo, németül Franzfeld) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, a pancsovai községben.
Új!!: Cserépalja és Ferenchalom · Többet látni »
Homokbálványos
Homokbálványos (szerbül Баваниште / Bavanište, németül Bawanischte) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Kevevára községben.
Új!!: Cserépalja és Homokbálványos · Többet látni »
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Új!!: Cserépalja és Horvátok · Többet látni »
Jugoszlávok
A jugoszláv főleg azon emberek elnevezése, akik Jugoszlávia területén éltek.
Új!!: Cserépalja és Jugoszlávok · Többet látni »
Katonai határőrvidék
A határőrvidék ''(militärgrenze)'' nyugati része (Erdély nélkül) a 19. században Az Adriai-tengertől Erdélyig terjedő keskeny földrész a határőrvidék térképe (1780) A katonai határőrvidék a Habsburg Birodalom délkeleti, balkáni határvidékének őrzésére szervezett, katonai igazgatás alatt álló speciális közigazgatási terület volt a történelmi Magyarország déli vidékein.
Új!!: Cserépalja és Katonai határőrvidék · Többet látni »
Kevevára
Kevevára (1899-ig Temeskubin, szerbül Ковин / Kovin, románul Cuvin, németül Temeschkubin) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben.
Új!!: Cserépalja és Kevevára · Többet látni »
Kolera
A kolera jelenléte a világban (sárga: szórványosan) A kolera a Vibrio cholerae baktérium által okozott betegség.
Új!!: Cserépalja és Kolera · Többet látni »
Macedónok
A macedónok (átírva: Makedonci) – más néven makedón szlávokA "makedón szlávok" macedón fordítása Македонски Словени (Makedonszki Szloveni).
Új!!: Cserépalja és Macedónok · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Cserépalja és Magyarok · Többet látni »
Montenegróiak
A montenegróiak vagy cernogorecek (montenegrói nyelven: Crnogorci) délszláv népcsoport, leginkább Montenegróban, Szerbiában és a környező államokban élnek.
Új!!: Cserépalja és Montenegróiak · Többet látni »
Muszlimok (etnikum)
A muszlim nemzet (a délszláv nyelveken Muslimani, Муслимани) egyike az egykori Jugoszláviát alkotó hat nemzetnek.
Új!!: Cserépalja és Muszlimok (etnikum) · Többet látni »
Oroszok
Az oroszok az ukránokkal és a belaruszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjába tartoznak.
Új!!: Cserépalja és Oroszok · Többet látni »
Pancsova
Pancsova (szerbül Панчево / Pančevo, németül Pantschowa vagy Banstadt, románul Panciova) város Szerbiában, a Vajdaságban.
Új!!: Cserépalja és Pancsova · Többet látni »
Pünkösd
Szűz Máriára, valamint az apostolokra.(Limbourg fivérek: Les Très Riches Heures kódex, 15. század) A galamb képében ábrázolt Szentlélek és a Szent család A Szentlélek tüzes lángnyelvei leszállnak az apostolokra Mária és az apostolok ''„Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek”'' ApCsel 2,3 A pünkösd a húsvét utáni 7.
Új!!: Cserépalja és Pünkösd · Többet látni »
Reiszig Ede (történész)
Ifj.
Új!!: Cserépalja és Reiszig Ede (történész) · Többet látni »
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Új!!: Cserépalja és Románok · Többet látni »
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Cserépalja és Szerb nyelv · Többet látni »
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Új!!: Cserépalja és Szerbek · Többet látni »
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Új!!: Cserépalja és Szerbia · Többet látni »
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Új!!: Cserépalja és Szlovákok · Többet látni »
Szlovének
A szlovének vagy szlovénok (szlovénul Slovenci) egy dél-szláv népcsoport tagjai, akik főleg Szlovéniában és Szlovénia szomszéd országaiban élnek.
Új!!: Cserépalja és Szlovének · Többet látni »
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Új!!: Cserépalja és Török hódoltság · Többet látni »
Torontálvásárhely
Torontálvásárhely (szerbül Дебељача / Debeljača) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Antalfalva községben.
Új!!: Cserépalja és Torontálvásárhely · Többet látni »
Vajdaság Autonóm Tartomány
A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.
Új!!: Cserépalja és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »
1750
Nincs leírás.
Új!!: Cserépalja és 1750 · Többet látni »
1752
Nincs leírás.
Új!!: Cserépalja és 1752 · Többet látni »
1767
Nincs leírás.
Új!!: Cserépalja és 1767 · Többet látni »
1774
Nincs leírás.
Új!!: Cserépalja és 1774 · Többet látni »
1822
Nincs leírás.
Új!!: Cserépalja és 1822 · Többet látni »
1866
Nincs leírás.
Új!!: Cserépalja és 1866 · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Cserépalja és 1910 · Többet látni »
