Tartalomjegyzék
13 kapcsolatok: Bócsa, Dunakanyar, Geregye Pál, IV. Béla magyar király, Jászok, Kiskunhalas, Kiskunság, Kunok, Nagykunság, Pilis (hegység), Tarna (patak), Ulas nemzetség, Zagyva.
Bócsa
Bócsa község Bács-Kiskun vármegye Kiskőrösi járásában.
Megnézni Csertán nemzetség és Bócsa
Dunakanyar
A Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza.
Megnézni Csertán nemzetség és Dunakanyar
Geregye Pál
Sólyomkő vára IV. Béla menekülése a tatárok elől, Képes krónika Az almási vár Adorján vára Geregye Pál (?–1271 előtt) az oklevelekben Écs fia Pál is, országbíró, több vármegye ispánja, a Sár folyó ispánja (comes de Saar), a Berettyó ura (dominus de Berechio), a Geregye nemzetségből származott.
Megnézni Csertán nemzetség és Geregye Pál
IV. Béla magyar király
Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.
Megnézni Csertán nemzetség és IV. Béla magyar király
Jászok
A jászok – indoiráni nyelvűnek tartott népcsoport – egykor a szkíta népek körébe, a szakák csoportjába tartoztak.
Megnézni Csertán nemzetség és Jászok
Kiskunhalas
Kiskunhalas város Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskunságban, a Kiskunhalasi járásban.
Megnézni Csertán nemzetség és Kiskunhalas
Kiskunság
A Kiskunság nagytáj az Alföldön, a Duna–Tisza közének magyarországi részén található.
Megnézni Csertán nemzetség és Kiskunság
Kunok
A kipcsak-szári-kun törzsszövetség területe 1200 körül. A terület sohasem állt egységes, központi vezetés alatt, kipcsak vagy kun birodalomról ezért nem beszélhetünk ebben az értelemben A Magyarországon kunok néven ismert nép egy török nyelvű népekből – kipcsakok, sárga ujgurok, ázsiai kunok – álló törzsszövetség volt, amelyik a 11.
Megnézni Csertán nemzetség és Kunok
Nagykunság
az első katonai felmérésen Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen A Nagykunság egy régi magyar tájegység neve, amely Magyarországon, a Tiszántúlon, azon belül is Jász-Nagykun-Szolnok vármegye délkeleti részén terül el.
Megnézni Csertán nemzetség és Nagykunság
Pilis (hegység)
A Pilis vagy Pilis hegység (gyakran hibásan: Pilis-hegység) földrajzi kistáj és röghegység a Duna jobb partján, Budapest (Békásmegyer, Csillaghegy) és Esztergom között.
Megnézni Csertán nemzetség és Pilis (hegység)
Tarna (patak)
A Tarna forrása az OpenTopoMApt térképen (https://opentopomap.org/#map.
Megnézni Csertán nemzetség és Tarna (patak)
Ulas nemzetség
Az Ulaş, Ulas (Olás) nemzetség az ősi kun nemzetségek egyike.
Megnézni Csertán nemzetség és Ulas nemzetség
Zagyva
A Zagyva a Tisza középső szakaszának legjelentősebb jobb parti mellékfolyója, a Nyugat-Mátra és a Cserhát legjelentősebb vízgyűjtője.
Megnézni Csertán nemzetség és Zagyva