Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
328 kapcsolatok: Acsa, Afrika, Agárkosbor, Agriense flórajárás, Akác, Alföld, Alpokalja, Alsópetény, Alsótold, Andezit, Úri, Aszód, Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonal, Avarok, Árpád-ház, Őrhalom, Železničná spoločnosť Slovensko a.s., Érsekvadkert, Északi-középhegység, Északnyugati-Kárpátok, Bag, Baglyasalja, Balassagyarmat, Bauxit, Bazalt, Bánk (település), Bányászat, Bátonyterenye, Békakonty, Bénye, Bér (település), Bíboros kosbor, Börzsöny (hegység), Bükki Nemzeti Park, Benczúrfalva, Bercel, Bokor (település), Borzas len, Bronzkor, Budapest–Hatvan-vasútvonal, Buják, Ciszterciek, Csécse, Csővár, Cserháthaláp, Cserhátsurány, Cserhátszentiván, Csesztve, Csillagőszirózsa, Csitár, ..., Dachsteini mészkő, Dákok, Debercsény, Dejtár, Diósjenő, Diósjenő–Romhány-vasútvonal, Dobordali-patak, Domony, Duna, Dunakanyar, Ecseg, Egyházasdengeleg, Endrefalva, Eocén, Erdőkürt, Erdőkertes, Erdőtarcsa, Erdei szellőrózsa, Etes, Európai Unió, Farkasölő sisakvirág, Farkasvölgyi-patak, Földvár (építmény), Fehér madársisak, Fekete kökörcsin, Feketefenyő, Felsőtold, Felvidék, Galga, Galgaguta, Galgagyörk, Galgahévíz, Garáb (Magyarország), Gérbics, Gótok, Gödöllő, Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet, Gödöllői-dombság, Gepidák, Gertrúd magyar királyné, Gomba (település), Grassalkovich-kastély (Gödöllő), Gyömrő, Gyepes sédbúza, Gyertyános–tölgyes, Határátkelőhely, Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonal, Héhalom, Hévízgyörk, Híd, Herencsény, Hollókő, Hollókői Tájvédelmi Körzet, Holocén, Homok, Homokkő, Honfoglalás, Hont, Hordalékkúp, Horpács, Hugyag, Hunok, I. e. 1. század, I. e. 2. évezred, I. e. 4. század, I. e. 7. század, I. Géza magyar király, I. László magyar király, I. Valentinianus római császár, III. Béla magyar király, Iklad, Iliny, Ipoly, Ipolyság, Ipolytarnóc, Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület, Isaszeg, Jazigok, Jód, Jenő (törzs), Kanadai aranyvessző, Karancs (hegycsúcs), Karancs (hegység), Karancsalja, Karancs–Medves Tájvédelmi Körzet, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kardos madársisak, Karszt, Kastély, Kavics, Kárpátok, Káva, Kér (törzs), Kétbodony, Köd, Közönséges nád, Kőszén, Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet, Kelták, Kimmerek, Kisbárkány, Kisecset, Kisfészkű hangyabogáncs, Kishartyán, Kislevelű nőszőfű, Kisnémedi, Kisterenye, Kosd, Kozárd, Kréta (időszak), Kutasó, Kvádok, Lakkolit, Láva, Leánykökörcsin, Legénd, Litke, Longobárdok, Losonc, Ludányhalászi, M2-es autóút (Magyarország), Maconka, Madárfészekkosbor, Magas aranyvessző, Magma, Magmás kőzetek, Magyar törzsek, Magyargéc, Magyarnándor, Magyarország, Matricum flóravidék, Márga, Máriabesnyő, Márkháza, Mátra, Mátraszőlős, Mátraverebély, Méregölő sisakvirág, Mészkő (kőzet), Medves-fennsík, Megyer (törzs), Mende, Mikszáth Kálmán (író), Miocén, Mogyoród, Mohora, Monor, Nagy pacsirtafű, Nagybárkány, Nagybátony, Nagyezerjófű, Nagykürtös, Nagylóc, Naszály (hegy), Nézsa, Nógrád vármegye, Nógrádi vár, Nógrádi-medence, Nógrádkövesd, Nógrádmarcal, Nógrádmegyer, Nógrádsáp, Nógrádszakál, Nőtincs, Neogradense flórajárás, Október, Oligocén, Országos Kéktúra, Palóc, Palóc Múzeum, Palócok, Palotás (település), Pannonia (provincia), Patak (Magyarország), Pánd, Pásztó, Pécel, Péteri, Püspökszilágy, Penc, Pest vármegye, Petényi-patak, Piliny, Piros madársisak, Pliocén, Premontrei, Pukkanó dudafürt, Pusztaszántói-patak, Rétság, Római Birodalom, Reliktum faj, Rimóc, Riolit, Romhány, Salamon magyar király, Salgó, Salgótarján, Sasbérc, Ságújfalu, Sámsonháza, Sárga len, Sóshartyán, Sömörös kosbor, Sülysáp, Selyemkóró (növényfaj), Slír, Somoskő, Somoskőújfalu, Szada, Szalmatercs, Szanda, Szarmaták, Szártalan csüdfű, Szátok, Szécsénke, Szécsény, Szécsényfelfalu, Széleslevelű nőszőfű, Szúnyoglábú bibircsvirág, Szúpatak, Szügy (település), Szent László-tárnics, Szente, Szirák, Szkíták, Szláv népek, Szlovákia, Tarján (törzs), Tarján-patak, Tarka nőszirom, Tatár juhar, Tatár juharos lösztölgyes, Tavaszi hérics, Terény (Magyarország), Tereske, Tereskei-ág, Természetföldrajz, Tisza, Triász, Tufa, UNESCO, Valkó, Vandálok, Vanyarc, Varsány (település), Vaskor, Vác, Vác–Balassagyarmat-vasútvonal, Vácegres, Vácszentlászló, Vármegye, Vízi hídőr, Verőce (Magyarország), Veresegyház, Világörökség, Virágkáka, Vitéz kosbor, Vulkanizmus, Vulkáni hamu, Zagyva, Zagyvapálfalva, Zagyvaróna, 1190, 1735, 1945, 1960-as évek, 1987, 1990-es évek, 2-es főút (Magyarország), 20. század, 2007, 21-es főút (Magyarország), 22-es főút (Magyarország), 6. század, 7. század. Bővíteni index (278 több) »
Acsa
Acsa község Pest vármegyében, a Váci járásban.
Új!!: Cserhát és Acsa · Többet látni »
Afrika
Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.
Új!!: Cserhát és Afrika · Többet látni »
Agárkosbor
Az agárkosbor (Anacamptis morio) a kosborfélék (Orchidaceae) családjába tartozó védett növényfaj.
Új!!: Cserhát és Agárkosbor · Többet látni »
Agriense flórajárás
Az Agriense flórajárás az Északi-középhegységet felölelő Matricum flóravidék középső részének flórajárása.
Új!!: Cserhát és Agriense flórajárás · Többet látni »
Akác
Az akác (Robinia) a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába, a bükkönyformák (Faboideae) alcsaládjába tartozó növénynemzetség.
Új!!: Cserhát és Akác · Többet látni »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Új!!: Cserhát és Alföld · Többet látni »
Alpokalja
Az Alpokalja tágabb értelemben a Keleti-Alpok keleti nyúlványát alkotó átmeneti hegyvidék Ausztria, Magyarország és Szlovénia területén, szűkebb földrajzi értelmezésben a Nyugat-magyarországi peremvidék legnyugatibb középtája Győr-Moson-Sopron és Vas vármegye területén.
Új!!: Cserhát és Alpokalja · Többet látni »
Alsópetény
Alsópetény község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban.
Új!!: Cserhát és Alsópetény · Többet látni »
Alsótold
Alsótold község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.
Új!!: Cserhát és Alsótold · Többet látni »
Andezit
Az andezit felszínre kerülő láva kihűlése, megszilárdulása után keletkező kőzet.
Új!!: Cserhát és Andezit · Többet látni »
Úri
Úri község Pest vármegyében, a Nagykátai járásban.
Új!!: Cserhát és Úri · Többet látni »
Aszód
Aszód város Pest vármegyében, az Aszódi járás székhelye és második legnépesebb települése Tura után.
Új!!: Cserhát és Aszód · Többet látni »
Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonal
Az Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonal a MÁV 78-as számú vonala.
Új!!: Cserhát és Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonal · Többet látni »
Avarok
Kárpát-medencében 582-612 Reflexíj a gyenesdiási avar temetőből Az avarok Európában 814 körül Lovával együtt eltemetett avar harcos (Damjanich János Múzeum, Szolnok). Avar leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok). A Nagyszentmiklósi kincs aranyból készült ivócsanakja 520 körül.A területeken az általunk besenyőknek nevezett nép is élhetett, akiken Strabo szerint a heftaliták uralkodtak. Az avarok az eurázsiai sztyepp nomád népe voltak, akik a 6–8. század között Kárpát-medencei központú, erős birodalmat irányítottak.
Új!!: Cserhát és Avarok · Többet látni »
Árpád-ház
Az Árpád-ház a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia.
Új!!: Cserhát és Árpád-ház · Többet látni »
Őrhalom
Őrhalom község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.
Új!!: Cserhát és Őrhalom · Többet látni »
Železničná spoločnosť Slovensko a.s.
A Železničná spoločnosť Slovensko a.s. (magyarul: Szlovákiai Vasúttársaság Rt., rövidítve: ŽSSK) Szlovákia személyszállítással foglalkozó állami vasúttársasága.
Új!!: Cserhát és Železničná spoločnosť Slovensko a.s. · Többet látni »
Érsekvadkert
Érsekvadkert, vagy 1906 előtti nevén Vadkert (Lelkes György (szerk): Magyar helységnév-azonosító szótár. Argumentum, KSH Könyvtár, 2011. pp. 221, 918.) község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.
Új!!: Cserhát és Érsekvadkert · Többet látni »
Északi-középhegység
Az Északi-középhegység vagy Észak-magyarországi-középhegység elnevezés kétféle jelentésben is használható.
Új!!: Cserhát és Északi-középhegység · Többet látni »
Északnyugati-Kárpátok
Az Északnyugati-Kárpátok, (helyenként Nyugati-Kárpátok) a Kárpátok legszélesebb (250–300 km) s egyben a legmagasabb szakasza.
Új!!: Cserhát és Északnyugati-Kárpátok · Többet látni »
Bag
Bag nagyközség Pest vármegyében, az Aszódi járásban.
Új!!: Cserhát és Bag · Többet látni »
Baglyasalja
Baglyasalja Salgótarján egyik városrésze.
Új!!: Cserhát és Baglyasalja · Többet látni »
Balassagyarmat
Balassagyarmat város, Nógrád vármegye második legnépesebb települése, a Balassagyarmati járás székhelye és határátkelőhely Szlovákia felé az Ipoly folyó bal partján.
Új!!: Cserhát és Balassagyarmat · Többet látni »
Bauxit
Bauxit, rajta egypennys érme A bauxit heterogén üledékes kőzet, az alumíniumkohászat legfontosabb érce, ezen belül a timföld gyártásának alapanyaga, a timföld pedig az alumíniumgyártás kiinduló anyaga.
Új!!: Cserhát és Bauxit · Többet látni »
Bazalt
Bazalt kőzettelér (Madeira, Pico do Areeiro) A bazalt magmás, azon belül a kiömlési vulkanikus kőzetek közé tartozik, színe a szürkétől a feketéig terjed.
Új!!: Cserhát és Bazalt · Többet látni »
Bánk (település)
Bánk község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban.
Új!!: Cserhát és Bánk (település) · Többet látni »
Bányászat
A csódi-hegyi kőbánya Dunabogdány közelében A mára elhagyott István akna Pécsett A bányászat a Föld tömegéből, illetve annak kérgéből a hasznosítható ásványi nyersanyagok kutatásával, feltárásával, kitermelésével, minőségjavításával (előkészítésével, osztályozásával), szállításával, esetenként késztermék gyártásával és kereskedelmével foglalkozó tevékenységek összessége.
Új!!: Cserhát és Bányászat · Többet látni »
Bátonyterenye
Bátonyterenye Nógrád vármegye harmadik legnagyobb települése, a Bátonyterenyei járás székhelye.
Új!!: Cserhát és Bátonyterenye · Többet látni »
Békakonty
A békakonty vagy tojásdad békakonty (Neottia ovata) a kosborfélék családjába tartozó, Magyarországon védett növény.
Új!!: Cserhát és Békakonty · Többet látni »
Bénye
Löszfal Bénye község Pest vármegyében, a Monori járásban.
Új!!: Cserhát és Bénye · Többet látni »
Bér (település)
Bér község Nógrád vármegye déli részén, a Pásztói járásban.
Új!!: Cserhát és Bér (település) · Többet látni »
Bíboros kosbor
A bíboros kosbor (Orchis purpurea) a kosborfélék családjába tartozó, Magyarországon védett növényfaj.
Új!!: Cserhát és Bíboros kosbor · Többet látni »
Börzsöny (hegység)
A Börzsöny hegység Magyarország északi részén, Pest és Nógrád vármegyében fekszik.
Új!!: Cserhát és Börzsöny (hegység) · Többet látni »
Bükki Nemzeti Park
A Bükki Nemzeti Park (rövidítve: BNP) Magyarország egyik első nemzeti parkja, amely az Északi-középhegységben, a Bükk-vidéken fekszik.
Új!!: Cserhát és Bükki Nemzeti Park · Többet látni »
Benczúrfalva
Benczúrfalva (1927-ig Dolány) a Nógrádmegyeri-patak mentén fekvő egykor önálló község, 1963 óta Szécsény része.
Új!!: Cserhát és Benczúrfalva · Többet látni »
Bercel
Bercel község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.
Új!!: Cserhát és Bercel · Többet látni »
Bokor (település)
A templom karzata A templom oltára Bokor község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.
Új!!: Cserhát és Bokor (település) · Többet látni »
Borzas len
A borzas len (Linum hirsutum) a len nemzetségbe tartozó évelő növényfaj.
Új!!: Cserhát és Borzas len · Többet látni »
Bronzkor
Bronzkori leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok) A bronzkor régészeti korszak, a civilizáció fejlődésének azon szakasza, amikor a legtöbbet fejlődött a fémmegmunkálás.
Új!!: Cserhát és Bronzkor · Többet látni »
Budapest–Hatvan-vasútvonal
Nincs leírás.
Új!!: Cserhát és Budapest–Hatvan-vasútvonal · Többet látni »
Buják
Buják község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban található.
Új!!: Cserhát és Buják · Többet látni »
Ciszterciek
A ciszterci rend vagy ciszterciták (rövidítve O.Cist., teljes latin neve Sacer Ordo Cisterciensis; magyarul gyakran cisztercita rendként említik) nagy múltú római katolikus szerzetesrend.
Új!!: Cserhát és Ciszterciek · Többet látni »
Csécse
Csécse község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.
Új!!: Cserhát és Csécse · Többet látni »
Csővár
Csővár (szlovákul Čuvár) község Pest vármegyében, a Váci járásban.
Új!!: Cserhát és Csővár · Többet látni »
Cserháthaláp
Cserháthaláp község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.
Új!!: Cserhát és Cserháthaláp · Többet látni »
Cserhátsurány
Cserhátsurány község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.
Új!!: Cserhát és Cserhátsurány · Többet látni »
Cserhátszentiván
Cserhátszentiván község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.
Új!!: Cserhát és Cserhátszentiván · Többet látni »
Csesztve
Csesztve község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.
Új!!: Cserhát és Csesztve · Többet látni »
Csillagőszirózsa
A csillagőszirózsa (Aster amellus) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe, ezen belül az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó, Magyarországon védett faj.
Új!!: Cserhát és Csillagőszirózsa · Többet látni »
Csitár
Csitár község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.
Új!!: Cserhát és Csitár · Többet látni »
Dachsteini mészkő
Dachsteini mészkő A dachsteini mészkő az ALCAPA-főegységben – Magyarországon a Dunántúli-középhegységben és a Duna-balparti rögökben – általánosan előforduló, többnyire a fődolomitra települő, késő triász (felső karni–rhaeti) korú, kb.
Új!!: Cserhát és Dachsteini mészkő · Többet látni »
Dákok
Boirebisztasz dák király közvetlen uralma alatt álló területek A dákok ókori népcsoport, amelynek az i. e. 1. évezred kezdete körülre datálható a kialakulása.
Új!!: Cserhát és Dákok · Többet látni »
Debercsény
Debercsény község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.
Új!!: Cserhát és Debercsény · Többet látni »
Dejtár
Dejtár község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.
Új!!: Cserhát és Dejtár · Többet látni »
Diósjenő
Diósjenő község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban.
Új!!: Cserhát és Diósjenő · Többet látni »
Diósjenő–Romhány-vasútvonal
| A Diósjenő–Romhány vasútvonal a MÁV Zrt. 76-os számú, egyvágányú, nem villamosított mellékvonala.
Új!!: Cserhát és Diósjenő–Romhány-vasútvonal · Többet látni »
Dobordali-patak
Apró patak a Cserhátban.
Új!!: Cserhát és Dobordali-patak · Többet látni »
Domony
Domony község Pest vármegyében, az Aszódi járásban.
Új!!: Cserhát és Domony · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Cserhát és Duna · Többet látni »
Dunakanyar
A Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza.
Új!!: Cserhát és Dunakanyar · Többet látni »
Ecseg
Ecseg község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.
Új!!: Cserhát és Ecseg · Többet látni »
Egyházasdengeleg
Egyházasdengeleg község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.
Új!!: Cserhát és Egyházasdengeleg · Többet látni »
Endrefalva
Endrefalva község Nógrád vármegyében, a Szécsényi járásban.
Új!!: Cserhát és Endrefalva · Többet látni »
Eocén
A kainozoikum 65 millió évének hőmérsékletváltozásai emlős az eocénből. Az eocén földtörténeti kor, amely 56 millió évvel ezelőtt kezdődött és 33,9 millió évvel ezelőtt fejeződött be.
Új!!: Cserhát és Eocén · Többet látni »
Erdőkürt
Erdőkürt község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.
Új!!: Cserhát és Erdőkürt · Többet látni »
Erdőkertes
Erdőkertes község Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Cserhát és Erdőkertes · Többet látni »
Erdőtarcsa
Végh-kúria Erdőtarcsa község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.
Új!!: Cserhát és Erdőtarcsa · Többet látni »
Erdei szellőrózsa
Az erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj.
Új!!: Cserhát és Erdei szellőrózsa · Többet látni »
Etes
Etes község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Új!!: Cserhát és Etes · Többet látni »
Európai Unió
Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.
Új!!: Cserhát és Európai Unió · Többet látni »
Farkasölő sisakvirág
A farkasölő sisakvirág (Aconitum vulparia) a boglárkafélék családjába tartozó, Európában honos, bükkösökben, sziklaerdőkben élő, mérgező növény.
Új!!: Cserhát és Farkasölő sisakvirág · Többet látni »
Farkasvölgyi-patak
A farkasvölgyi-patak apró patak a Cserhátban.
Új!!: Cserhát és Farkasvölgyi-patak · Többet látni »
Földvár (építmény)
A szabolcsi földvár A földvár az őskortól használt erődítménytípus, eredete a Kr.e. 6.
Új!!: Cserhát és Földvár (építmény) · Többet látni »
Fehér madársisak
A fehér madársisak (Cephalanthera damasonium) a kosborfélék családjába tartozó, Magyarországon védett növényfaj.
Új!!: Cserhát és Fehér madársisak · Többet látni »
Fekete kökörcsin
A fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis subsp. nigricans) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó mezei kökörcsin (Pulsatilla pratensis) egyik alfaja, illetve egyes szerzők szerint önálló faj (Pulsatilla nigricans).
Új!!: Cserhát és Fekete kökörcsin · Többet látni »
Feketefenyő
A feketefenyő (Pinus nigra) a tűnyalábos fenyő nemzetségbe tartozó, örökzöld fenyőfaj.
Új!!: Cserhát és Feketefenyő · Többet látni »
Felsőtold
A Szent Imre katolikus kápolna Felsőtold község Nógrád vármegyében, a Pásztói járás északi részén; a járás egyik legkisebb falva.
Új!!: Cserhát és Felsőtold · Többet látni »
Felvidék
A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.
Új!!: Cserhát és Felvidék · Többet látni »
Galga
A Galga folyó Magyarországon, a Cserhátban és az Alföldön; a Zagyva jobb oldali mellékfolyója.
Új!!: Cserhát és Galga · Többet látni »
Galgaguta
Galgaguta (szlovákul: Guta) község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.
Új!!: Cserhát és Galgaguta · Többet látni »
Galgagyörk
Galgagyörk (1900 előtt Tótgyörk, szlovákul: Ďurk) község Pest vármegyében, a Váci járásban.
Új!!: Cserhát és Galgagyörk · Többet látni »
Galgahévíz
Galgahévíz község Pest vármegyében, az Aszódi járásban.
Új!!: Cserhát és Galgahévíz · Többet látni »
Garáb (Magyarország)
Garáb község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.
Új!!: Cserhát és Garáb (Magyarország) · Többet látni »
Gérbics
A gérbics vagy ibolyás gérbics (Limodorum abortivum) a kosborfélék családjába tartozó, melegkedvelő tölgyesekben, karsztbokorerdőkben élő, Magyarországon védett növényfaj.
Új!!: Cserhát és Gérbics · Többet látni »
Gótok
A Római Birodalom területe A gótok (gótul gutans, Gutans, latinul gotones) germán törzs volt, mely a Római Birodalom (keleti és nyugati) sorsára a későbbi időben nagy befolyást gyakorolt.
Új!!: Cserhát és Gótok · Többet látni »
Gödöllő
Gödöllő város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Gödöllői járás székhelye.
Új!!: Cserhát és Gödöllő · Többet látni »
Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet
A Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet területe 11 996 hektár, ebből fokozottan védett 3 128 hektár.
Új!!: Cserhát és Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet · Többet látni »
Gödöllői-dombság
A Gödöllői-dombság Pest vármegyében Budapesttől keleti irányba a Galga folyóig tartó kistáj.
Új!!: Cserhát és Gödöllői-dombság · Többet látni »
Gepidák
Európa 526 körül A gepidák keleti-germán eredetű, a vandálokkal és a gótokkal rokon dialektust beszélő nép volt.
Új!!: Cserhát és Gepidák · Többet látni »
Gertrúd magyar királyné
Meráni Gertrúd (vagy Merániai Gertrudis,; Andechs, 1185. szeptember 24. – Pilis hegység, 1213. szeptember 28., vagy szeptember 8.) az Andechs-házból származó meráni hercegnő, IV. Bertold és Rochlitzi Ágnes hatodik gyermeke, II. András magyar királlyal kötött házassága révén a középkori Magyarország királynéja.
Új!!: Cserhát és Gertrúd magyar királyné · Többet látni »
Gomba (település)
Gomba község Pest vármegyében, a Monori járásban.
Új!!: Cserhát és Gomba (település) · Többet látni »
Grassalkovich-kastély (Gödöllő)
A gödöllői Grassalkovich-kastély (németül: Schloss Getterle) a Grassalkovich családnak Gödöllő belterületén található kastélya, amely a fővárostól, Budapesttől mintegy 25 kilométerre északkeletre helyezkedik el.
Új!!: Cserhát és Grassalkovich-kastély (Gödöllő) · Többet látni »
Gyömrő
Gyömrő város Pest vármegyében, a Monori járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Cserhát és Gyömrő · Többet látni »
Gyepes sédbúza
A gyepes sédbúza (Deschampsia cespitosa) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának a perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó faj.
Új!!: Cserhát és Gyepes sédbúza · Többet látni »
Gyertyános–tölgyes
gyertyánossá ''(Carpinion betuli)'' alakul A gyertyános–tölgyes Magyarországon a 400 m és 600 m közötti magasságok legjellemzőbb erdőtípusa.
Új!!: Cserhát és Gyertyános–tölgyes · Többet látni »
Határátkelőhely
Kőszeg, a 2007-ben bezárt osztrák-magyar határátkelőhely A beremendi közúti határátkelő A határátkelőhely az államhatár olyan pontja, ahol a határt közúton, vasúton, hajóval vagy gyalogosan át lehet lépni.
Új!!: Cserhát és Határátkelőhely · Többet látni »
Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonal
| A Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonal a MÁV 81-es számú nem villamosított vasúti fővonala a Zagyva völgyében.
Új!!: Cserhát és Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonal · Többet látni »
Héhalom
Héhalom község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.
Új!!: Cserhát és Héhalom · Többet látni »
Hévízgyörk
Hévízgyörk község Pest vármegyében, az Aszódi járásban.
Új!!: Cserhát és Hévízgyörk · Többet látni »
Híd
A Golden Gate híd San Franciscóban A Brooklyn híd New Yorkban A Ponts Fabricio Rómában A Puente de Alcántara Spanyolországban A Pont du Gard Dél-Franciaországban segoviai akvadukt Közép-Spanyolországban Az An Ji híd Kínában A Pont d’Avignon Dél-Franciaországban A Ponte Vecchio Firenzében A Ponte Santa Trinita Firenzében A Pont Neuf Párizsban Pont Neuf Toulouse-ban Az Alláhvirdí kán hídja Iránban (1597) A Hádzsu híd Iránban (17. század közepe) A Kintai híd Japánban (1673) Nyári Palotában (1764) Nyári Palotában Az Iron Bridge, az első öntöttvas ívhíd Erzsébet híd próbaterhelése (1964) A Pontcysyllte akvadukt Fedett amerikai híd (19. század közepe) Clifton lánchíd A John A. Roebling függőhíd az Ohio folyón Az Eads híd a Mississippin A Forth-híd Az Akasi Kaikjó híd, a legnagyobb támaszközű híd A Tatara híd, a legnagyobb támaszközű ferdekábeles híd A híd olyan építmény, amely közlekedési vagy szállítási kapcsolatot teremt valamely hegyszoros, völgy, út, vasút, folyó, egyéb víztömeg, vagy más fizikai akadály két oldalán elhelyezkedő területek között.
Új!!: Cserhát és Híd · Többet látni »
Herencsény
Herencsény község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.
Új!!: Cserhát és Herencsény · Többet látni »
Hollókő
Hollókő (németül: Rabenstein, szlovákul: Havraní Kameň) egy község Nógrád vármegyében, a Szécsényi járásban.
Új!!: Cserhát és Hollókő · Többet látni »
Hollókői Tájvédelmi Körzet
A Hollókői Tájvédelmi Körzet 1977-ben létesített, a Bükki Nemzeti Park igazgatóságának természetvédelmi kezelésében lévő tájvédelmi körzet a Nógrád vármegyei Hollókő község területén.
Új!!: Cserhát és Hollókői Tájvédelmi Körzet · Többet látni »
Holocén
A holocén (jelenkor) a földtörténet egy kora, amely a kainozoikum („újállati idő”), ill.
Új!!: Cserhát és Holocén · Többet látni »
Homok
A homok különféle kőzeteknek és ásványi anyagoknak apró szemű törmeléke, melyet a víz, jég vagy szél elhordott eredeti képződési helyétől és alkalmas helyen lerakott.
Új!!: Cserhát és Homok · Többet látni »
Homokkő
A homokkő üledékes kőzet, a mechanikus üledékek csoportjába tartozik, a kutatók egy része törmelékes vagy detritális üledékként határozza meg.
Új!!: Cserhát és Homokkő · Többet látni »
Honfoglalás
Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.
Új!!: Cserhát és Honfoglalás · Többet látni »
Hont
Hont község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.
Új!!: Cserhát és Hont · Többet látni »
Hordalékkúp
Egy jellegzetes hordalékkúp Dél-Iránban Hatalmas hordalékkúp a Death Valley területén A hordalékkúp az üledékes kőzetek egyik lehetséges formája, az üledék felgyűlésének helye és módja szerinti osztályozásban.
Új!!: Cserhát és Hordalékkúp · Többet látni »
Horpács
Horpács község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban.
Új!!: Cserhát és Horpács · Többet látni »
Hugyag
Hugyag község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.
Új!!: Cserhát és Hugyag · Többet látni »
Hunok
Attila halála idején, a 453. évben hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában, Érdy Miklós gyűjtése nyomán A hunok néven ismert népességet részben kelet-európai, részben belső-ázsiai eredetű pásztorkodó lovasnépek alkották.
Új!!: Cserhát és Hunok · Többet látni »
I. e. 1. század
A világ keleti fele az i. e. 1. század végén, az időszámítás kezdete körül (angol nyelvű).
Új!!: Cserhát és I. e. 1. század · Többet látni »
I. e. 2. évezred
Nincs leírás.
Új!!: Cserhát és I. e. 2. évezred · Többet látni »
I. e. 4. század
A világ i. e. 323 körül, Nagy Sándor halála idején (angol nyelvű).
Új!!: Cserhát és I. e. 4. század · Többet látni »
I. e. 7. század
Nincs leírás.
Új!!: Cserhát és I. e. 7. század · Többet látni »
I. Géza magyar király
I.
Új!!: Cserhát és I. Géza magyar király · Többet látni »
I. László magyar király
I.
Új!!: Cserhát és I. László magyar király · Többet látni »
I. Valentinianus római császár
I.
Új!!: Cserhát és I. Valentinianus római császár · Többet látni »
III. Béla magyar király
III.
Új!!: Cserhát és III. Béla magyar király · Többet látni »
Iklad
Iklad község Pest vármegyében, az Aszódi járásban.
Új!!: Cserhát és Iklad · Többet látni »
Iliny
Iliny község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.
Új!!: Cserhát és Iliny · Többet látni »
Ipoly
A folyó Ipolyságnál Az Ipoly folyó Szlovákiában és Magyarországon, a Duna egyetlen bal oldali mellékfolyója Magyarországon.
Új!!: Cserhát és Ipoly · Többet látni »
Ipolyság
Ipolyság város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Új!!: Cserhát és Ipolyság · Többet látni »
Ipolytarnóc
Ipolytarnóc község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Új!!: Cserhát és Ipolytarnóc · Többet látni »
Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület
Ipolytarnóc egyik legjelentősebb turisztikai célpontja, az Európa Diplomás őslénytani bemutatóhely főbejárata Az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület világhírű őslénytani lelőhely Ipolytarnócon.
Új!!: Cserhát és Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület · Többet látni »
Isaszeg
Isaszeg város Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Cserhát és Isaszeg · Többet látni »
Jazigok
Jazig területek az Alföldön a 2-3. században A jazigok indoiráni nyelvű nép voltak az ókorban, akik a szkítákkal rokon szarmaták törzsszövetségébe tartoztak.
Új!!: Cserhát és Jazigok · Többet látni »
Jód
A jód (INN: iodine) a halogének csoportjába tartozó kémiai elem, a vegyjele I és a rendszáma 53.
Új!!: Cserhát és Jód · Többet látni »
Jenő (törzs)
A jenő törzs a magyar törzsszövetség egyik törzse volt, amelyik VII. Konstantin kabarokkal kezdődő felsorolásában a hatodik, a hét törzs közül az ötödik helyen áll Genakh alakban.
Új!!: Cserhát és Jenő (törzs) · Többet látni »
Kanadai aranyvessző
A kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) – más néven kanadai istápfű – az őszirózsafélék családjának őszirózsaformák alcsaládjába tartozó, évelő növény.
Új!!: Cserhát és Kanadai aranyvessző · Többet látni »
Karancs (hegycsúcs)
A Karancs (szlovák nyelven: Karanč) a Karancs-hegység legmagasabb csúcsa, 729 méter tengerszint feletti magasságban, a magyar-szlovák határon.
Új!!: Cserhát és Karancs (hegycsúcs) · Többet látni »
Karancs (hegység)
A Karancs (am. Mucsényi-hegység) kisebb hegyvonulat a szlovák-magyar határon.
Új!!: Cserhát és Karancs (hegység) · Többet látni »
Karancsalja
Karancsalja község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Új!!: Cserhát és Karancsalja · Többet látni »
Karancs–Medves Tájvédelmi Körzet
A Karancs–Medves Tájvédelmi Körzet területe 6709 hektár, ebből szigorúan védett 447 hektár.
Új!!: Cserhát és Karancs–Medves Tájvédelmi Körzet · Többet látni »
Karancsberény
Karancsberény község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Új!!: Cserhát és Karancsberény · Többet látni »
Karancskeszi
Karancskeszi község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Új!!: Cserhát és Karancskeszi · Többet látni »
Karancslapujtő
Karancslapujtő község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Új!!: Cserhát és Karancslapujtő · Többet látni »
Karancsság
Karancsság község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Új!!: Cserhát és Karancsság · Többet látni »
Kardos madársisak
A kardos madársisak vagy hosszúlevelű madársisak (Cephalanthera longifolia) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, ezen belül a kosborfélék (Orchidaceae) családjába tartozó, Magyarországon védett, erdei növényfaj.
Új!!: Cserhát és Kardos madársisak · Többet látni »
Karszt
Jellegzetes karsztfelszín (Franciaország, Gorges de la Cesse Minerve, Hérault) A karszt olyan kőzettest, amelyben a korrózió és az erózió a vizet jól vezető, viszonylag tágas kavernák, illetve barlangok rendszereit alakította ki (tehát a fogalom egyszerre jelöl kőzettestet és az ahhoz szorosan kötődő formaegyüttest).
Új!!: Cserhát és Karszt · Többet látni »
Kastély
A kastélyok általában előkelő, jómódú személyek szabadon álló, palotaszerű székhelyei, főurak, földesurak fényűző, esetleg várszerű lakóhelyei birtokukon, uradalmuk családi és adminisztrációs székhelye.
Új!!: Cserhát és Kastély · Többet látni »
Kavics
A kavics természetesen aprózódott, túlnyomóan kvarc- és kvarcitszemekből álló, laza üledékes kőzethalmazok természetes állapotú, vagy mosott, osztályozott, esetleg tört terméke.
Új!!: Cserhát és Kavics · Többet látni »
Kárpátok
A Kárpátok 1500 km hosszúságú hegységrendszer Közép-Európa délkeleti részén.
Új!!: Cserhát és Kárpátok · Többet látni »
Káva
Káva község Pest vármegyében, a Monori járásban.
Új!!: Cserhát és Káva · Többet látni »
Kér (törzs)
A kér törzs a magyar törzsszövetség egyik törzse volt, amelyik VII. Konstantin kabarokkal kezdődő felsorolásában a hetedik, a hét törzs közül a hatodik helyen áll kari alakban, ami ómagyar *keri kiejtésből jöhet.
Új!!: Cserhát és Kér (törzs) · Többet látni »
Kétbodony
Kétbodony község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban.
Új!!: Cserhát és Kétbodony · Többet látni »
Köd
Gyöngyös felett Budapest VIII. kerületében Ködfelhő alatt a csehországi Óriáshegységben A köd a levegő páratartalmának egyik megjelenési formája.
Új!!: Cserhát és Köd · Többet látni »
Közönséges nád
A közönséges nád (Phragmites australis) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó faj.
Új!!: Cserhát és Közönséges nád · Többet látni »
Kőszén
A kőszén szerves eredetű, éghető üledékes kőzet.
Új!!: Cserhát és Kőszén · Többet látni »
Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet
A Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet területe 6916 hektár, ebből fokozottan védett 493 hektár.
Új!!: Cserhát és Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet · Többet látni »
Kelták
A kelták szűkebb értelemben egy, Közép- és Nyugat-Európában élt ókori indoeurópai nép, népcsoport volt, amely ősi indoeurópai nyelveket (szárazföldi vagy ókelta nyelveket) beszélt.
Új!!: Cserhát és Kelták · Többet látni »
Kimmerek
Trák-kimmer leletek elterjedése A kimmerek (akkád gimirrai, görög kimmérioi, latin cimmerii) ókori sztyeppei nép voltak.
Új!!: Cserhát és Kimmerek · Többet látni »
Kisbárkány
Kisbárkány község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Új!!: Cserhát és Kisbárkány · Többet látni »
Kisecset
Kisecset község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban.
Új!!: Cserhát és Kisecset · Többet látni »
Kisfészkű hangyabogáncs
A kisfészkű hangyabogáncs (Jurinea mollis) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe, ezen belül az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó Magyarországon védett, évelő, fészkes virágzatú növényfaj.
Új!!: Cserhát és Kisfészkű hangyabogáncs · Többet látni »
Kishartyán
Kishartyán község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Új!!: Cserhát és Kishartyán · Többet látni »
Kislevelű nőszőfű
A kislevelű nőszőfű (Epipactis microphylla) a kosborfélék családjába tartozó, bükkösökben-tölgyesekben előforduló, nem feltűnő növényfaj.
Új!!: Cserhát és Kislevelű nőszőfű · Többet látni »
Kisnémedi
Kisnémedi község Pest vármegyében, a Váci járásban.
Új!!: Cserhát és Kisnémedi · Többet látni »
Kisterenye
Kisterenye (szlovákul Malá Tereňa) a Mátra hegységtől északnyugatra, a Cserháttól keletre található Bátonyterenye legészakibb fekvésű városrésze, korábban önálló község.
Új!!: Cserhát és Kisterenye · Többet látni »
Kosd
Kosd (szlovákul Košd) község Pest vármegyében, a Váci járásban.
Új!!: Cserhát és Kosd · Többet látni »
Kozárd
Kozárd község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.
Új!!: Cserhát és Kozárd · Többet látni »
Kréta (időszak)
A kréta földtörténeti időszaka a mezozoikum idő harmadik, utolsó része, a fanerozoikum leghosszabb időszaka, amely a jura után következik.
Új!!: Cserhát és Kréta (időszak) · Többet látni »
Kutasó
Kutasó község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.
Új!!: Cserhát és Kutasó · Többet látni »
Kvádok
Az i.sz. 1. században a kvádok és a markomannok a Római Birodalommal szomszédos területek lakói voltak A kvádok a szvéb csoportba tartozó kisebb germán törzs, amely i. e. 8-ban elhagyta a Majna folyó vidékét, és a mai Morvaország területére költözött.
Új!!: Cserhát és Kvádok · Többet látni »
Lakkolit
A lakkolit szerkezete. ''Dyke''.
Új!!: Cserhát és Lakkolit · Többet látni »
Láva
Hawaii szigeten Láva a neve annak a folyékony kőzetolvadéknak, amely egy vulkáni kitörés során a felszínre kerül.
Új!!: Cserhát és Láva · Többet látni »
Leánykökörcsin
A leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) a boglárkafélék családjába tartozó, Európában honos, száraz gyepekben élő, Magyarországon védett növényfaj.
Új!!: Cserhát és Leánykökörcsin · Többet látni »
Legénd
Legénd (szlovákul: Legínd) község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban.
Új!!: Cserhát és Legénd · Többet látni »
Litke
Litke község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Új!!: Cserhát és Litke · Többet látni »
Longobárdok
A longobárd királyok vaskoronája (Corona Ferrea), Európa egyik legrégebbi antik ereklyéje és királyi jelképe Theodelinda királynő A longobárd állam 526-ban, mai térképen ábrázolva Itália Alboin halálakor (572) A longobárdok vagy langobárdok, röviden lombardok a germán népek közé tartozó népcsoport.
Új!!: Cserhát és Longobárdok · Többet látni »
Losonc
A római katolikus templom A református templom (1853) neológ zsinagóga (1926–2016) A ház, amelyben Petőfi Sándor időzött Losonc (szlovákul Lučenec, németül Lizenz, latinul Lutetia HungarorumLelkes György (1992), Magyar helységnév-azonosító szótár, Balassi Kiadó, Budapest, 508. o.) város Szlovákiában.
Új!!: Cserhát és Losonc · Többet látni »
Ludányhalászi
Ludányhalászi 1948-ban kialakított, és akkor átmenetileg Szécsényhalászinak nevezett község Nógrád vármegyében, a Szécsényi járásban.
Új!!: Cserhát és Ludányhalászi · Többet látni »
M2-es autóút (Magyarország)
Az M2-es autóút jelenleg megépített része Budapestet köti össze Váccal, és része az E77-es európai főútvonalnak.
Új!!: Cserhát és M2-es autóút (Magyarország) · Többet látni »
Maconka
Maconka 1984 óta Bátonyterenye városrésze a mai Nógrád vármegyében.
Új!!: Cserhát és Maconka · Többet látni »
Madárfészekkosbor
#ÁTIRÁNYÍTÁS Madárfészek kosbor.
Új!!: Cserhát és Madárfészekkosbor · Többet látni »
Magas aranyvessző
A magas aranyvessző vagy késői, illetve kései aranyvessző (Solidago gigantea) az őszirózsafélék családjának őszirózsaformák alcsaládjába tartozó aranyvessző (Solidago) növénynemzetség egyik faja, virágos, évelő gyógynövény.
Új!!: Cserhát és Magas aranyvessző · Többet látni »
Magma
Felszíni lávafolyás Felszíni lávafolyás A magma felszín alatti, olvadt kőzetanyag.
Új!!: Cserhát és Magma · Többet látni »
Magmás kőzetek
Gabbró A magmás vagy vulkanikus kőzetek többkomponensű kőzetolvadékokból keletkező kőzetfélék, amiket összetételük és keletkezési helyük szerint és/vagy kristályosodási fokuk szerint osztályozunk.
Új!!: Cserhát és Magmás kőzetek · Többet látni »
Magyar törzsek
A honfoglalás kori magyarok más sztyeppi népekhez hasonlóan törzsekre tagozódtak.
Új!!: Cserhát és Magyar törzsek · Többet látni »
Magyargéc
Magyargéc község Nógrád vármegyében, a Szécsényi járásban.
Új!!: Cserhát és Magyargéc · Többet látni »
Magyarnándor
Magyarnándor község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.
Új!!: Cserhát és Magyarnándor · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Cserhát és Magyarország · Többet látni »
Matricum flóravidék
A Matricum flóravidék (Ősmátra flóravidék) Pannonicum flóratartomány északi, a Dunakanyar andezit-vonulataitól a Zempléni-hegységig terjedő hegyvidéki területeit felölelő flóravidéke.
Új!!: Cserhát és Matricum flóravidék · Többet látni »
Márga
Szicíliában A márga üledékes eredetű, agyagos-karbonátos kőzet, az átmeneti karbonátos kőzetek sorának középső tagja.
Új!!: Cserhát és Márga · Többet látni »
Máriabesnyő
Máriabesnyő Gödöllő városrésze, Pest vármegyében, a Besnyői-patak völgyében.
Új!!: Cserhát és Máriabesnyő · Többet látni »
Márkháza
Márkháza község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Új!!: Cserhát és Márkháza · Többet látni »
Mátra
Téli bükkös a Mátrában A Mátra az Északi-középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, amely 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk-vidék között.
Új!!: Cserhát és Mátra · Többet látni »
Mátraszőlős
Mátraszőlős község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.
Új!!: Cserhát és Mátraszőlős · Többet látni »
Mátraverebély
Mátraverebély község Nógrád vármegyében, a Bátonyterenyei járásban.
Új!!: Cserhát és Mátraverebély · Többet látni »
Méregölő sisakvirág
A méregölő sisakvirág (Aconitum anthora) a boglárkafélék családjába tartozó, Eurázsiában honos, meleg erdőkben, gyepekben élő, mérgező növény.
Új!!: Cserhát és Méregölő sisakvirág · Többet látni »
Mészkő (kőzet)
A mészkő jellemzően monomineralikus (egyásványos) üledékes kőzet, aminek legalább 90%-a kalcium-karbonát (CaCO3), azaz kalcit vagy aragonit.
Új!!: Cserhát és Mészkő (kőzet) · Többet látni »
Medves-fennsík
A Kis-Salgó vagy más néven Boszorkány-kő. A háttérben Salgótarján A Medves-fennsík (szlovákul: Medvedia výšina) Magyarország és Európa legnagyobb területű bazaltplatója Magyarország és Szlovákia határán.
Új!!: Cserhát és Medves-fennsík · Többet látni »
Megyer (törzs)
A megyer törzs a magyar törzsszövetség egyik törzse volt.
Új!!: Cserhát és Megyer (törzs) · Többet látni »
Mende
Ez a szócikk a Pest vármegyei településről szól.
Új!!: Cserhát és Mende · Többet látni »
Mikszáth Kálmán (író)
Mikszáth Kálmán autogramot ad (Szeged, 1900) Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Új!!: Cserhát és Mikszáth Kálmán (író) · Többet látni »
Miocén
A miocén földtörténeti kor 23,03 millió évvel ezelőtt kezdődött, az oligocén kor után, és mintegy 5,3 millió évvel ezelőtt zárult, a pliocén kor előtt.
Új!!: Cserhát és Miocén · Többet látni »
Mogyoród
Mogyoród nagyközség Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Cserhát és Mogyoród · Többet látni »
Mohora
Mohora község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.
Új!!: Cserhát és Mohora · Többet látni »
Monor
Monor város Pest vármegyében, a Monori járásban.
Új!!: Cserhát és Monor · Többet látni »
Nagy pacsirtafű
A nagy pacsirtafű (Polygala major) a hüvelyesek rendjébe, a pacsirtafűfélék családjának névadó nemzetségébe tartozó növényfaj.
Új!!: Cserhát és Nagy pacsirtafű · Többet látni »
Nagybárkány
Nagybárkány község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Új!!: Cserhát és Nagybárkány · Többet látni »
Nagybátony
Nagybátony egykor önálló község, melyhez 1965-ben hozzácsatolták Maconka községet, majd 1984-ben egyesült Kisterenyével és Szúpatakkal Bátonyterenye néven.
Új!!: Cserhát és Nagybátony · Többet látni »
Nagyezerjófű
A nagyezerjófű vagy nagy ezerjófű vagy kőrislevelű nagyezerjófű (Dictamnus albus) a ruták (Rutales) rendjébe és a rutafélék (Rutaceae) családjába tartozó Dictamnus nemzetség egyetlen faja, a rutafélék családjának egyetlen magyarországi képviselője.
Új!!: Cserhát és Nagyezerjófű · Többet látni »
Nagykürtös
Nagykürtös város Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járás székhelye.
Új!!: Cserhát és Nagykürtös · Többet látni »
Nagylóc
Nagylóc község Nógrád vármegyében, a Szécsényi járásban.
Új!!: Cserhát és Nagylóc · Többet látni »
Naszály (hegy)
A Naszály a Dunakanyarban elhelyezkedő, úgynevezett Duna-balparti rögök legmagasabb és egyben legismertebb hegye.
Új!!: Cserhát és Naszály (hegy) · Többet látni »
Nézsa
Nézsa község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban.
Új!!: Cserhát és Nézsa · Többet látni »
Nógrád vármegye
Nógrád vármegye, 1950 és 2022 között Nógrád megye, közigazgatási egység Magyarország északi részén.
Új!!: Cserhát és Nógrád vármegye · Többet látni »
Nógrádi vár
A nógrádi vár (Novigrad, azaz Újvár) Magyarország legrégibb szabálytalan alaprajzú, belső tornyos kővára.
Új!!: Cserhát és Nógrádi vár · Többet látni »
Nógrádi-medence
A Nógrádi-medence (szlovákul: Ipeľská kotlina) Magyarországon a Börzsöny és a Cserhát között elterülő medence, amely zömében Nógrád vármegye területére esik, de nyugati része már Pest vármegye területe.
Új!!: Cserhát és Nógrádi-medence · Többet látni »
Nógrádkövesd
Nógrádkövesd község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.
Új!!: Cserhát és Nógrádkövesd · Többet látni »
Nógrádmarcal
Nógrádmarcal község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.
Új!!: Cserhát és Nógrádmarcal · Többet látni »
Nógrádmegyer
Nógrádmegyer község Nógrád vármegyében, a Szécsényi járásban.
Új!!: Cserhát és Nógrádmegyer · Többet látni »
Nógrádsáp
Nógrádsáp község Nógrád vármegye Rétsági járásában.
Új!!: Cserhát és Nógrádsáp · Többet látni »
Nógrádszakál
Nógrádszakál község Nógrád vármegyében, a Szécsényi járásban.
Új!!: Cserhát és Nógrádszakál · Többet látni »
Nőtincs
Nőtincs ezeréves múltra visszatekintő község Nógrád vármegye délnyugati részén, a Rétsági járásban.
Új!!: Cserhát és Nőtincs · Többet látni »
Neogradense flórajárás
A Neogradense flórajárás az Északi-középhegységet felölelő Matricum flóravidék északnyugati részének a Felvidékre is átnyúló flórajárása.
Új!!: Cserhát és Neogradense flórajárás · Többet látni »
Október
Október az év tizedik hónapja a Gergely-naptárban.
Új!!: Cserhát és Október · Többet látni »
Oligocén
A kainozoikum 65 millió évének hőmérsékletváltozásai Az oligocén földtörténeti kor 33,9 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött az eocén kor után és 23,03 mya zárult a miocén kor előtt.
Új!!: Cserhát és Oligocén · Többet látni »
Országos Kéktúra
Az Országos Kéktúra, gyakran egyszerűen csak Kéktúra, Magyarország északi tájain végighaladó, folyamatos, jelzett turistaút.
Új!!: Cserhát és Országos Kéktúra · Többet látni »
Palóc
#ÁTIRÁNYÍTÁS palócok.
Új!!: Cserhát és Palóc · Többet látni »
Palóc Múzeum
A Palóc Múzeum egy balassagyarmati múzeum.
Új!!: Cserhát és Palóc Múzeum · Többet látni »
Palócok
A palóc terület a Duna–Tisza közétől, Magyarország közepétől észak felé, délnyugattól északkeletre hosszú vonalban húzódik az Alföld és a magyar–szláv nyelvhatár között.
Új!!: Cserhát és Palócok · Többet látni »
Palotás (település)
Palotás község Nógrád vármegye déli részén, a Pásztói járásban, a 21-es főúttól 8 kilométerre nyugatra.
Új!!: Cserhát és Palotás (település) · Többet látni »
Pannonia (provincia)
Pannonia legfontosabb városai és a pannoniai limes Pannonia a Római Birodalom egyik provinciája volt.
Új!!: Cserhát és Pannonia (provincia) · Többet látni »
Patak (Magyarország)
Patak község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.
Új!!: Cserhát és Patak (Magyarország) · Többet látni »
Pánd
Pánd község Pest vármegyében, a Monori járásban.
Új!!: Cserhát és Pánd · Többet látni »
Pásztó
Pásztó város Nógrád vármegyében, a Pásztói járás székhelye.
Új!!: Cserhát és Pásztó · Többet látni »
Pécel
Pécel város Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Cserhát és Pécel · Többet látni »
Péteri
Péteri község Pest vármegyében, a Monori járásban.
Új!!: Cserhát és Péteri · Többet látni »
Püspökszilágy
Püspökszilágy község Pest vármegyében, a Váci járásban.
Új!!: Cserhát és Püspökszilágy · Többet látni »
Penc
Penc község Pest vármegyében, a Váci járásban.
Új!!: Cserhát és Penc · Többet látni »
Pest vármegye
Pest vármegye, 1950 és 2022 között Pest megye, Magyarország középső részének egyik közigazgatási egysége.
Új!!: Cserhát és Pest vármegye · Többet látni »
Petényi-patak
Apró patak a Cserhátban, a Cser-tóból ered Alsópetényben.
Új!!: Cserhát és Petényi-patak · Többet látni »
Piliny
Piliny község Nógrád vármegyében, a Szécsényi járásban.
Új!!: Cserhát és Piliny · Többet látni »
Piros madársisak
A piros madársisak (Cephalanthera rubra) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, ezen belül a kosborfélék (Orchidaceae) családjába tartozó, Magyarországon védett, erdei növényfaj.
Új!!: Cserhát és Piros madársisak · Többet látni »
Pliocén
A pliocén földtörténeti kor, a neogén földtörténeti idő két kora közül a második, amely 5,333 millió évvel ezelőtt kezdődött a miocén kor után, és 2,58 millió évvel ezelőtt ért véget a pleisztocén kor kezdetekor.
Új!!: Cserhát és Pliocén · Többet látni »
Premontrei
#ÁTIRÁNYÍTÁS Premontrei rend.
Új!!: Cserhát és Premontrei · Többet látni »
Pukkanó dudafürt
A pukkanó dudafürt (Colutea arborescens) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó növényfaj.
Új!!: Cserhát és Pukkanó dudafürt · Többet látni »
Pusztaszántói-patak
Apró patak a Cserhát hegységben.
Új!!: Cserhát és Pusztaszántói-patak · Többet látni »
Rétság
Rétság kisváros Nógrád vármegyében a Rétsági járás székhelye.
Új!!: Cserhát és Rétság · Többet látni »
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Új!!: Cserhát és Római Birodalom · Többet látni »
Reliktum faj
Reliktum fajnak vagy maradványfajnak (illetve élő kövületeknek) adott területen korábbi földtörténeti korokból fennmaradt adott állat- és növényfajokat nevezzük, melyek az ún.
Új!!: Cserhát és Reliktum faj · Többet látni »
Rimóc
Rimóc község Nógrád vármegyében, a Szécsényi járásban.
Új!!: Cserhát és Rimóc · Többet látni »
Riolit
A riolit az egykori vulkánkitörésekkor a felszínre került savanyú magmás kőzet, mely a sűrűn folyó felszínre tört lávából dermedt meg.
Új!!: Cserhát és Riolit · Többet látni »
Romhány
Romhány község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban.
Új!!: Cserhát és Romhány · Többet látni »
Salamon magyar király
Salamon (?, 1053 – 11. század vége, egyes vélemények szerint Póla, 1087 márciusa), Árpád-házi magyar királyi herceg, 1057-től ifjabb király, 1063 és 1074 között Magyarország királya.
Új!!: Cserhát és Salamon magyar király · Többet látni »
Salgó
Salgó (szlovákul Svätoplukovo, korábban Šalgov) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.
Új!!: Cserhát és Salgó · Többet látni »
Salgótarján
Salgótarján (/Šalgotarján,, korábbi nevei alapján: Tarján és kicsit később Salgó, korábbi helyesírás szerint: Salgó–Tarján) megyei jogú város Észak-Magyarországon.
Új!!: Cserhát és Salgótarján · Többet látni »
Sasbérc
Sas-hegy A sasbérc a röghegységekre jellemző szerkezeti forma.
Új!!: Cserhát és Sasbérc · Többet látni »
Ságújfalu
Ságújfalu község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Új!!: Cserhát és Ságújfalu · Többet látni »
Sámsonháza
Sámsonháza község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Új!!: Cserhát és Sámsonháza · Többet látni »
Sárga len
A sárga len (Linum flavum) a len nemzetségbe tartozó, Magyarországon is honos növényfaj.
Új!!: Cserhát és Sárga len · Többet látni »
Sóshartyán
Sóshartyán község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Új!!: Cserhát és Sóshartyán · Többet látni »
Sömörös kosbor
#ÁTIRÁNYÍTÁS Sömörös pettyeskosbor.
Új!!: Cserhát és Sömörös kosbor · Többet látni »
Sülysáp
Sülysáp város Pest vármegyében, a Nagykátai járásban.
Új!!: Cserhát és Sülysáp · Többet látni »
Selyemkóró (növényfaj)
A selyemkóró vagy tejelőkóró, illetve selyemfű (Asclepias syriaca) a meténgfélék (Apocynaceae) családjába tartozó selyemkóró (Asclepias) növénynemzetség Magyarországon előforduló egyetlen faja.
Új!!: Cserhát és Selyemkóró (növényfaj) · Többet látni »
Slír
A slír (vagy slir) speciális molassz.
Új!!: Cserhát és Slír · Többet látni »
Somoskő
Somoskő település 1977 óta Salgótarján településrésze, korábban önálló község volt, mely 2017-ben az Országgyűlés döntése alapján a Hazatért falu (Pagi ad Patriam reversi) címet viselheti.
Új!!: Cserhát és Somoskő · Többet látni »
Somoskőújfalu
Somoskőújfalu község Nógrád vármegyében a Salgótarjáni járásban.
Új!!: Cserhát és Somoskőújfalu · Többet látni »
Szada
Szada nagyközség Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Cserhát és Szada · Többet látni »
Szalmatercs
Szalmatercs község Nógrád vármegyében, a Szécsényi járásban.
Új!!: Cserhát és Szalmatercs · Többet látni »
Szanda
Szanda község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.
Új!!: Cserhát és Szanda · Többet látni »
Szarmaták
II. Tiberius Julius Sauromates pénzérméje (kb. 172–211.) A szauromatáknak vagy szarmatáknak nevezett ókori, kelet-európai népesség elsődleges források szerint iráni, közelebbről madai, avagy méd származású volt.
Új!!: Cserhát és Szarmaták · Többet látni »
Szártalan csüdfű
A szártalan csüdfű (Astragalus exscapus) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó, száraz réteken, legelőkön megtalálható, védett vadvirág.
Új!!: Cserhát és Szártalan csüdfű · Többet látni »
Szátok
Szátok község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban.
Új!!: Cserhát és Szátok · Többet látni »
Szécsénke
Szécsénke község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.
Új!!: Cserhát és Szécsénke · Többet látni »
Szécsény
Ferencrendi kolostor a katolikus templommal Szécsényi konföderáció oklevele Szécsény város Nógrád vármegyében, a Szécsényi járás központja.
Új!!: Cserhát és Szécsény · Többet látni »
Szécsényfelfalu
Szécsényfelfalu község Nógrád vármegyében, a Szécsényi járásban.
Új!!: Cserhát és Szécsényfelfalu · Többet látni »
Széleslevelű nőszőfű
A széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine) a kosborfélék családjába tartozó, Magyarországon védett vadvirág.
Új!!: Cserhát és Széleslevelű nőszőfű · Többet látni »
Szúnyoglábú bibircsvirág
A szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopsea) a kosborfélék családjába tartozó, Eurázsiában honos, réteken, erdőkben előforduló, Magyarországon védett növényfaj.
Új!!: Cserhát és Szúnyoglábú bibircsvirág · Többet látni »
Szúpatak
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bátonyterenye Kategória:Magyarország megszűnt települései Kategória:Bátonyterenye Kategória:Nógrád vármegye települései.
Új!!: Cserhát és Szúpatak · Többet látni »
Szügy (település)
Szügy község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.
Új!!: Cserhát és Szügy (település) · Többet látni »
Szent László-tárnics
A Szent László-tárnics vagy kígyótárnics (Gentiana cruciata) a tárnicsfélék (Gentianaceae) családjába tartozó, évelő, őshonos, védett növényfajunk.
Új!!: Cserhát és Szent László-tárnics · Többet látni »
Szente
Szente község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban.
Új!!: Cserhát és Szente · Többet látni »
Szirák
Teleki László emléktáblája Teleki-Degenfeld-kastély Szirák (Lelkes György (szerk): Magyar helységnév-azonosító szótár. Argumentum, KSH Könyvtár, 2011. pp. 647, 911.) község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.
Új!!: Cserhát és Szirák · Többet látni »
Szkíták
Szkíta aranyszarvas (i. e. 400–300 körül) Az európai szkíta népek elterjedése a vaskor elején (i. e. 8–7. század) halomsírban talált elektrum edény (i. e. 4. század) Szkíta harcosok rajza a Kul Oba halomsírban talált edény alakjai nyomán Szoloha halomsírból (i. e. 4. század) A szkíták – régi magyar nevén: szittyák – nevet Magyarországon tágabb és szűkebb értelemben is használják.
Új!!: Cserhát és Szkíták · Többet látni »
Szláv népek
A szláv népek a szláv nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése.
Új!!: Cserhát és Szláv népek · Többet látni »
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Új!!: Cserhát és Szlovákia · Többet látni »
Tarján (törzs)
A tarján törzs a magyar törzsszövetség egyik magyar törzse volt.
Új!!: Cserhát és Tarján (törzs) · Többet látni »
Tarján-patak
A Tarján-patak egy magyarországi patak, amely Salgótarjánon átfolyva Kisterenyénél torkollik a Zagyvába.
Új!!: Cserhát és Tarján-patak · Többet látni »
Tarka nőszirom
A tarka nőszirom (Iris variegata) a nősziromfélék családjába tartozó, Magyarországon védett évelő növényfaj.
Új!!: Cserhát és Tarka nőszirom · Többet látni »
Tatár juhar
A tatár juhar (Acer tataricum) a szappanfavirágúak (Sapindales) rendjébe és a szappanfafélék (Sapindaceae) családjába tartozó faj.
Új!!: Cserhát és Tatár juhar · Többet látni »
Tatár juharos lösztölgyes
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tatárjuharos lösztölgyes.
Új!!: Cserhát és Tatár juharos lösztölgyes · Többet látni »
Tavaszi hérics
A tavaszi hérics (Adonis vernalis) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjéhez, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjához tartozó, Magyarországon védett növényfaj.
Új!!: Cserhát és Tavaszi hérics · Többet látni »
Terény (Magyarország)
Terény (szlovákul Terany) község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.
Új!!: Cserhát és Terény (Magyarország) · Többet látni »
Tereske
Tereske község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban.
Új!!: Cserhát és Tereske · Többet látni »
Tereskei-ág
Apró patak a Cserhátban.
Új!!: Cserhát és Tereskei-ág · Többet látni »
Természetföldrajz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Földrajztudomány#Természetföldrajz.
Új!!: Cserhát és Természetföldrajz · Többet látni »
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Új!!: Cserhát és Tisza · Többet látni »
Triász
A triász a mezozoikum idő legkorábbi időszaka, amely a legújabb sztratigráfiai (rétegtani) vizsgálatok szerint 251,902 ± 0,024 millió évvel ezelőtt (Ma) kezdődött, és 201,3 ± 0,2 millió éve ért véget.
Új!!: Cserhát és Triász · Többet látni »
Tufa
Bazalttufa, Kis-Somlyó hegy Piroklaszt törmelékár anyagából képződik a tufa A tufa vagy darázskő robbanásos vulkáni kitörés során a vulkanikus törmelékár keletkezésekor a porból és hamuból létrejött lazább szerkezetű kőzet, néha lyukacsos törmelékkőzet, melynek anyaga mint vulkáni hamu vagy homok került vulkáni kitörések alkalmával a földfelszínre, és vagy megkeményedett, összeálló állapotban került a felszínre, vagy pedig – ami gyakoribb eset – a víz hordta össze és rétegekben lerakta azt.
Új!!: Cserhát és Tufa · Többet látni »
UNESCO
Az UNESCO az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete.
Új!!: Cserhát és UNESCO · Többet látni »
Valkó
Valkó nagyközség Pest vármegyében, a Gödöllői járásban.
Új!!: Cserhát és Valkó · Többet látni »
Vandálok
Vandál vasfegyverek: pajzsdudor, lándzsahegyek A vandálok keleti germán népe az 5. század folyamán vette birtokába a Római Birodalom észak-afrikai területeit.
Új!!: Cserhát és Vandálok · Többet látni »
Vanyarc
Vanyarc (szlovákul Veňarec) község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.
Új!!: Cserhát és Vanyarc · Többet látni »
Varsány (település)
Varsány község Nógrád vármegyében, a Szécsényi járásban.
Új!!: Cserhát és Varsány (település) · Többet látni »
Vaskor
A vaskor régészeti korszak, az egyes népek fejlődésének az a fázisa, amikor a vaseszközök (szerszámok és fegyverek) használata kiemelkedő.
Új!!: Cserhát és Vaskor · Többet látni »
Vác
Vác (németül: Waitzen, latinul: Vacium) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Duna bal partján; a Váci járás székhelye.
Új!!: Cserhát és Vác · Többet látni »
Vác–Balassagyarmat-vasútvonal
| A Börzsöny lábánál, majd az Ipoly völgyében haladó Vác–Balassagyarmat-vasútvonal a MÁV 75-ös számú, egyvágányú, nem villamosított mellékvonala.
Új!!: Cserhát és Vác–Balassagyarmat-vasútvonal · Többet látni »
Vácegres
Vácegres (neve 1943 előtt: Zsidó) község Pest vármegyében, az Aszódi járásban.
Új!!: Cserhát és Vácegres · Többet látni »
Vácszentlászló
Vácszentlászló község Pest vármegyében, a Gödöllői járásban.
Új!!: Cserhát és Vácszentlászló · Többet látni »
Vármegye
A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.
Új!!: Cserhát és Vármegye · Többet látni »
Vízi hídőr
A vízi hídőr (Alisma plantago-aquatica) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának hídőrvirágúak (Alismatales) rendjébe, ezen belül a hídőrfélék (Alismataceae) családjába tartozó faj.
Új!!: Cserhát és Vízi hídőr · Többet látni »
Verőce (Magyarország)
Verőce (korábban Nógrádverőce) község Pest vármegyében, a Szobi járásban.
Új!!: Cserhát és Verőce (Magyarország) · Többet látni »
Veresegyház
Veresegyház város Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Cserhát és Veresegyház · Többet látni »
Világörökség
A világörökség magyar logója A világörökségi helyszínek olyan kulturális vagy természeti szempontból egyedinek számító értékek, melyet az UNESCO keretén belül működő Világörökségi Bizottság (World Heritage Committee) az általa igazgatott Világörökség Programba felterjesztett.
Új!!: Cserhát és Világörökség · Többet látni »
Virágkáka
#ÁTIRÁNYÍTÁS Virágkákafélék.
Új!!: Cserhát és Virágkáka · Többet látni »
Vitéz kosbor
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vitézkosbor.
Új!!: Cserhát és Vitéz kosbor · Többet látni »
Vulkanizmus
A vulkanizmus összetett folyamatok megnevezése, illetve e folyamatok egyes részszakaszainak jelölésére is használják.
Új!!: Cserhát és Vulkanizmus · Többet látni »
Vulkáni hamu
Vulkáni hamu terjedése a chilei Chaiten vulkán kitörésekor (műholdfelvétel, 2008) Mount Saint Helens, USA A vulkáni hamu egy vulkáni kitörés során a kráterből kilökődött 2 mm-nél kisebb átmérőjű kőzetdarabok gyűjtőneve.
Új!!: Cserhát és Vulkáni hamu · Többet látni »
Zagyva
A Zagyva a Tisza középső szakaszának legjelentősebb jobb parti mellékfolyója, a Nyugat-Mátra és a Cserhát legjelentősebb vízgyűjtője.
Új!!: Cserhát és Zagyva · Többet látni »
Zagyvapálfalva
Zagyvapálfalva egykor önálló község, 1961 óta Salgótarján része.
Új!!: Cserhát és Zagyvapálfalva · Többet látni »
Zagyvaróna
Zagyvafő várának rekonstrukciós rajza Zagyvaróna 1973 óta Salgótarjánhoz tartozó egykori község a Zagyva forrása közelében.
Új!!: Cserhát és Zagyvaróna · Többet látni »
1190
Nincs leírás.
Új!!: Cserhát és 1190 · Többet látni »
1735
Nincs leírás.
Új!!: Cserhát és 1735 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Cserhát és 1945 · Többet látni »
1960-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Cserhát és 1960-as évek · Többet látni »
1987
Nincs leírás.
Új!!: Cserhát és 1987 · Többet látni »
1990-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Cserhát és 1990-es évek · Többet látni »
2-es főút (Magyarország)
jobbra A 2-es főút Budapesttől Parassapusztáig ér.
Új!!: Cserhát és 2-es főút (Magyarország) · Többet látni »
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Új!!: Cserhát és 20. század · Többet látni »
2007
----.
Új!!: Cserhát és 2007 · Többet látni »
21-es főút (Magyarország)
A 21-es számú főút Hatvan és Somoskőújfalu között halad a Zagyva völgyében.
Új!!: Cserhát és 21-es főút (Magyarország) · Többet látni »
22-es főút (Magyarország)
A 22-es számú főút Nógrád vármegye egyik legfontosabb útja, a 2-es és a 21-es főutakat köti össze.
Új!!: Cserhát és 22-es főút (Magyarország) · Többet látni »
6. század
Főbb birodalmak, államok, népek a 6. század elején (angol nyelvű) A 6.
Új!!: Cserhát és 6. század · Többet látni »
7. század
A világ keleti része a 7. század kezdetén (angol nyelvű) A 7.
Új!!: Cserhát és 7. század · Többet látni »
