Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
51 kapcsolatok: Bihar vármegye, Borovszky Samu, Csekonics Endre (1846–1929), Csekonics Endre (1901–1983), Csekonics Ferenc, Csekonics Gyula, Csekonics Imre, Csekonics Iván, Csekonics János, Csekonics József, Csekonics Pál, Csekonics Sándor, Gasztony, Gróf, Hosszúpályi, I. Napóleon francia császár, Jankovich János, Január 29., Károlyi István (politikus, 1845–1907), Körmend, Kőszeg, Lisszabon, Magyarország, Mária Terézia magyar királynő, Mezőhegyes, Nemesmedves, Piret Lajos, Rönök, Sopron, Temes vármegye, Temesjenő, Torontál vármegye, Varsó, Vas vármegye, Zsombolya, 1753, 1754, 1759, 1783, 1790, 1809, 1829, 1830, 1864, 1879, 1892, 1895, 1898, 1900, 1901, ..., 1983. Bővíteni index (1 több) »
Bihar vármegye
Bihar vármegye (románul: Comitatul Bihor, németül: Komitat Bihar; latinul: Comitatus Bihariensis) Magyarország közigazgatási egysége volt 1950-ig.
Új!!: Csekonics család és Bihar vármegye · Többet látni »
Borovszky Samu
Fiumei úti temetőben (18-5-13) Borovszky Samu sírjának felirata Adamóci és vittenci Borovszky Samu (Bácsordas, 1860. október 25. – Budapest, 1912. április 24.) történész, helytörténész, 1899-től az MTA levelező tagja, irattárnoka és irodaigazgatója.
Új!!: Csekonics család és Borovszky Samu · Többet látni »
Csekonics Endre (1846–1929)
Zsombolyai és janovai gróf Csekonics Endre (Borsodivánka, 1846. szeptember 13. – Budapest, 1929. február 21.) királyi főasztalnokmester, a Nagykikinda-Nagybecskereki Vasúttársaság igazgatója, a magyarországi vöröskereszt-egyesület elnöke, politikus.
Új!!: Csekonics család és Csekonics Endre (1846–1929) · Többet látni »
Csekonics Endre (1901–1983)
Zsombolyai és janovai gróf Csekonics Endre Mária József János Kelemen (Sopron, 1901. április 10. – Lisszabon, 1983.) agrármérnök, neves vadász, a Csekonics család utolsó férfisarja.
Új!!: Csekonics család és Csekonics Endre (1901–1983) · Többet látni »
Csekonics Ferenc
Szarvaskövi Csekonics Ferenc (Feketetó, Vas megye, 1783. március 9. – Buda, 1872. március 1.) jeles katona, őrnagy.
Új!!: Csekonics család és Csekonics Ferenc · Többet látni »
Csekonics Gyula
Gróf zsombolyai és janovai Csekonics Gyula Mária Antal Ágoston József (Zsombolya, 1875. január 2. – 1957. június 15.) sportvezető, lótenyésztő, lovaregyleti elnök, országgyűlési képviselő, politikus, huszárhadnagy.
Új!!: Csekonics család és Csekonics Gyula · Többet látni »
Csekonics Imre
Csekonics Imre (Kőszeg, 1759. november 8. – Kőszeg, 1830. november 30.) táblabíró, majd szolgabíró, jeles katona.
Új!!: Csekonics család és Csekonics Imre · Többet látni »
Csekonics Iván
Doktor zsombolyai és janovai gróf Csekonics Iván Mária Keresztély János Endre (Zsombolya, 1876. december 31. – 1951) politikus, diplomata, varsói magyar követ.
Új!!: Csekonics család és Csekonics Iván · Többet látni »
Csekonics János
Zsombolyai és janovai gróf (korábban köznemes) Csekonics János Nepomuk (Zsombolya, 1809. november 14. – Zsombolya, 1880. augusztus 1.) politikus, a magyarországi reformmozgalom egyik vezéralakja.
Új!!: Csekonics család és Csekonics János · Többet látni »
Csekonics József
Zsombolyai Csekonics József (Kőszeg, 1757. február 22. – Pest, 1824. április 26.) tábornok, császári és királyi generál főstrázsamester, a magyar lótenyésztés történetének nagy alakja, a magyar állami ménestelepek megalapítója.
Új!!: Csekonics család és Csekonics József · Többet látni »
Csekonics Pál
Csekonics Pál (18. század) birtokos, táblai ügyvéd, a Csekonicsok őse.
Új!!: Csekonics család és Csekonics Pál · Többet látni »
Csekonics Sándor
Doktor zsombolyai és janovai gróf Csekonics Sándor Mária János Lajos (Zsombolya, 1872. augusztus 25. – 1952) politikus, császári és királyi kamarás.
Új!!: Csekonics család és Csekonics Sándor · Többet látni »
Gasztony
Gasztony község Vas vármegyében, a Szentgotthárdi járásban.
Új!!: Csekonics család és Gasztony · Többet látni »
Gróf
A gróf (latinul comes), a középkori Nyugat- Közép- és Dél-Európában a királytól sokszor csak közvetetten függő, nagy fokú autonómiával rendelkező feudális nagybirtokosokat jelentette, akik egy-egy területi egység vezetői, a helyi közigazgatás, katonai és bírói hatalom birtokosai voltak.
Új!!: Csekonics család és Gróf · Többet látni »
Hosszúpályi
Hosszúpályi nagyközség Hajdú-Bihar vármegyében, a Derecskei járásban.
Új!!: Csekonics család és Hosszúpályi · Többet látni »
I. Napóleon francia császár
Napoléon Bonaparte (Ajaccio, Korzika, Franciaország, 1769. augusztus 15. – Longwood, Szent Ilona-sziget, Nagy-Britannia, 1821. május 5.) francia tábornok, hadvezér, politikus, a Francia Köztársaság első konzulja 1799 és 1804 között, majd I. Napóleon néven a Francia Birodalom császára először 1804 és 1814 között, majd száz nap erejéig 1815 márciusa és júniusa között.
Új!!: Csekonics család és I. Napóleon francia császár · Többet látni »
Jankovich János
Pribéri Jankovich János (1754.–Szőlősgyörök, Somogy vármegye, 1817. május 11.), a Hétszemélyes Tábla ülnöke (septemvir), a Fellebbviteli Tábla tanácsosa, udvari tanácsos, királyi táblai ülnök, földbirtokos.
Új!!: Csekonics család és Jankovich János · Többet látni »
Január 29.
Névnapok: Adél + Adala, Adália, Adela, Adelaida, Adélia, Adelin, Eta, Etelka, Ferenc, Szaléz, Szalók, Valér, Valérián.
Új!!: Csekonics család és Január 29. · Többet látni »
Károlyi István (politikus, 1845–1907)
Nagykárolyi gróf Károlyi István (Pest, 1845. február 3. – Nagykároly, 1907. július 31.) politikus, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja.
Új!!: Csekonics család és Károlyi István (politikus, 1845–1907) · Többet látni »
Körmend
Körmend Rába-parti város Vas vármegyében, a Körmendi járás székhelye, jelentős történeti események színhelye.
Új!!: Csekonics család és Körmend · Többet látni »
Kőszeg
A kőszegi Jurisics Miklós-vár Az óváros látképe Fő tér – polgári házak A Hétforrás A Kálvária-templom és remetelak a város felett A Zwinger és a városfal Kőszeg (történelmi szlovák neve: Kysak) város Vas vármegye nyugati szélén, az osztrák határ közelében.
Új!!: Csekonics család és Kőszeg · Többet látni »
Lisszabon
Lisszabon (portugálul Lisboa) Portugália fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Csekonics család és Lisszabon · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Csekonics család és Magyarország · Többet látni »
Mária Terézia magyar királynő
Mária Terézia (régiesen II. Mária, teljes nevén Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina,; Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között.
Új!!: Csekonics család és Mária Terézia magyar királynő · Többet látni »
Mezőhegyes
Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság épülete Mezőhegyes város Békés vármegyében, a Mezőkovácsházai járásban.
Új!!: Csekonics család és Mezőhegyes · Többet látni »
Nemesmedves
Nemesmedves község Vas vármegye Szentgotthárdi járásában.
Új!!: Csekonics család és Nemesmedves · Többet látni »
Piret Lajos
Báró Piret de Bihain Lajos, avagy eredeti nevén Baron Antoine Louis Piret de Bihain, (1784 – Elemér, 1862. január 17.) vallon származású magyar főnemes, császári és királyi kamarás, altábornagy.
Új!!: Csekonics család és Piret Lajos · Többet látni »
Rönök
Rönök község Vas vármegye Szentgotthárdi járásában.
Új!!: Csekonics család és Rönök · Többet látni »
Sopron
Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.
Új!!: Csekonics család és Sopron · Többet látni »
Temes vármegye
Temes vármegye (németül Komitat Temes vagy Temesch) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében.
Új!!: Csekonics család és Temes vármegye · Többet látni »
Temesjenő
Temesjenő egy régi térképen Temesjenő település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Új!!: Csekonics család és Temesjenő · Többet látni »
Torontál vármegye
Torontál vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében.
Új!!: Csekonics család és Torontál vármegye · Többet látni »
Varsó
Varsó (lengyelül Warszawa, németül: Warschau, szlovákul: Varšava) 1596 óta Lengyelország fővárosa, emellett fontos tudományos, gazdasági, kulturális és politikai központ.
Új!!: Csekonics család és Varsó · Többet látni »
Vas vármegye
Vas vármegye, 1950 és 2022 között Vas megye, közigazgatási terület Magyarország nyugati részén.
Új!!: Csekonics család és Vas vármegye · Többet látni »
Zsombolya
Zsombolya (románul Jimbolia,, szerbül Жомбољ / Žombolj, bolgárul Džimbolj) kisváros Romániában, Temes megyében.
Új!!: Csekonics család és Zsombolya · Többet látni »
1753
Nincs leírás.
Új!!: Csekonics család és 1753 · Többet látni »
1754
Nincs leírás.
Új!!: Csekonics család és 1754 · Többet látni »
1759
Nincs leírás.
Új!!: Csekonics család és 1759 · Többet látni »
1783
Nincs leírás.
Új!!: Csekonics család és 1783 · Többet látni »
1790
Nincs leírás.
Új!!: Csekonics család és 1790 · Többet látni »
1809
Nincs leírás.
Új!!: Csekonics család és 1809 · Többet látni »
1829
Nincs leírás.
Új!!: Csekonics család és 1829 · Többet látni »
1830
Nincs leírás.
Új!!: Csekonics család és 1830 · Többet látni »
1864
Nincs leírás.
Új!!: Csekonics család és 1864 · Többet látni »
1879
Nincs leírás.
Új!!: Csekonics család és 1879 · Többet látni »
1892
Nincs leírás.
Új!!: Csekonics család és 1892 · Többet látni »
1895
Nincs leírás.
Új!!: Csekonics család és 1895 · Többet látni »
1898
Nincs leírás.
Új!!: Csekonics család és 1898 · Többet látni »
1900
Az 1900-as év volt a 19. század utolsó éve és egyben az 1900-as évek első éve.
Új!!: Csekonics család és 1900 · Többet látni »
1901
Az 1901-es év a 20. század első éve és az 1900-as évek második éve volt.
Új!!: Csekonics család és 1901 · Többet látni »
1983
Nincs leírás.
Új!!: Csekonics család és 1983 · Többet látni »
