Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
23 kapcsolatok: Budapest, Budapest Honvéd FC, Csatár (labdarúgás), Európai aranycipő, Gamma FC, III. Kerületi TVE, Január 8., Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), Magyar labdarúgó-válogatott, Magyar labdarúgókupa, Magyarország, MTK Budapest FC, Szegedi AK, 1910, 1931–1932-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1932–1933-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1934–1935-ös magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1935–1936-os magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1936–1937-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1937–1938-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1938-as labdarúgó-világbajnokság, 1938–1939-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1950.
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Cseh László (labdarúgó) és Budapest · Többet látni »
Budapest Honvéd FC
A Budapest Honvéd FC Magyarország egyik legismertebb labdarúgócsapata Budapest XIX. kerületéből.
Új!!: Cseh László (labdarúgó) és Budapest Honvéd FC · Többet látni »
Csatár (labdarúgás)
kapus megpróbál kivédeni A csatár, azaz támadó egy játékos a labdarúgócsapatban, aki a legközelebb helyezkedik el az ellenfél gólvonalához, és aki elsősorban a gólszerzésért felelős.
Új!!: Cseh László (labdarúgó) és Csatár (labdarúgás) · Többet látni »
Európai aranycipő
A labdarúgó Európai aranycipő azt a játékost illeti meg, aki az európai bajnokságokban (az 1967/68-as idénytől kezdve) a legtöbb gólt szerzi.
Új!!: Cseh László (labdarúgó) és Európai aranycipő · Többet látni »
Gamma FC
A Gamma FC, egykori labdarúgó-egyesület, melyet 1929-ben alapítottak Gammagyár néven Dél-Budán.
Új!!: Cseh László (labdarúgó) és Gamma FC · Többet látni »
III. Kerületi TVE
A III.
Új!!: Cseh László (labdarúgó) és III. Kerületi TVE · Többet látni »
Január 8.
Névnapok: Gyöngyvér + Anasztáz, Apollinár, Apollinária, Erhard, Ince, Jukundusz, Jutas, Jutocsa, Kövecs, Polina, Polla, Szevér, Szeverin, Szeverina, Szörénd, Szörény, Tácia, Tas, Virág, Zerénd, Zerind.
Új!!: Cseh László (labdarúgó) és Január 8. · Többet látni »
Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
A magyar labdarúgó-bajnokság élvonalbeli versenyét 1901 óta rendezik meg.
Új!!: Cseh László (labdarúgó) és Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
Magyar labdarúgó-válogatott
A magyar labdarúgó-válogatott Magyarország nemzeti csapata, amelyet a Magyar Labdarúgó-szövetség irányít.
Új!!: Cseh László (labdarúgó) és Magyar labdarúgó-válogatott · Többet látni »
Magyar labdarúgókupa
A magyar labdarúgókupa (korábbi nevei: Magyar Népköztársaság-kupa, Arany Ászok-magyarkupa) a magyar bajnokság után a második legrangosabb hazai versenysorozat, melynek a győztese indulhat az Európa Konferencia Ligában.
Új!!: Cseh László (labdarúgó) és Magyar labdarúgókupa · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Cseh László (labdarúgó) és Magyarország · Többet látni »
MTK Budapest FC
Az MTK (Magyar Testgyakorlók Köre) Budapest magyar, ezen belül budapesti labdarúgócsapat.
Új!!: Cseh László (labdarúgó) és MTK Budapest FC · Többet látni »
Szegedi AK
A Szegedi AK labdarúgócsapatát 1899-ben elsőként alapították a szegedi csapatok közül.
Új!!: Cseh László (labdarúgó) és Szegedi AK · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Cseh László (labdarúgó) és 1910 · Többet látni »
1931–1932-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
A Nemzeti Bajnokság I osztályában 1931-32-ben 12 csapat küzdött a bajnoki címért.
Új!!: Cseh László (labdarúgó) és 1931–1932-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
1932–1933-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
A Nemzeti Bajnokság I osztályában 1932-33-ban 12 csapat küzdött a bajnoki címért.
Új!!: Cseh László (labdarúgó) és 1932–1933-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
1934–1935-ös magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
A Nemzeti Bajnokság I osztályában 1934-35-ben 12 csapat küzdött a bajnoki címért.
Új!!: Cseh László (labdarúgó) és 1934–1935-ös magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
1935–1936-os magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
Újra nemzeti bajnokságot indítottak a profi bajnokság helyett 1935-36-ban, 14 csapat küzdött a bajnoki címért.
Új!!: Cseh László (labdarúgó) és 1935–1936-os magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
1936–1937-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
Nemzeti Bajnokság I osztályában 1936-37 ben 14 csapat küzdött a bajnoki címért.
Új!!: Cseh László (labdarúgó) és 1936–1937-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
1937–1938-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
Nemzeti Bajnokság első osztályában 1937-38 ben 14 csapat küzdött a bajnoki címért.
Új!!: Cseh László (labdarúgó) és 1937–1938-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
1938-as labdarúgó-világbajnokság
Az 1938-as labdarúgó-világbajnokság volt a harmadik labdarúgó-világbajnokság.
Új!!: Cseh László (labdarúgó) és 1938-as labdarúgó-világbajnokság · Többet látni »
1938–1939-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
Nemzeti Bajnokság I osztályában 1938-39 ben 14 csapat küzdött a bajnoki címért.
Új!!: Cseh László (labdarúgó) és 1938–1939-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
1950
Nincs leírás.
Új!!: Cseh László (labdarúgó) és 1950 · Többet látni »
