Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
23 kapcsolatok: Artisjus-díj, Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium, Budapest, Csalog Benedek, Csalog Zsolt, Czövek Erna, Kadosa Pál, Kocsis Zoltán, Kurtág György (zeneszerző, 1926), Ligeti György, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Liszt Ferenc-díj, Magyarország, Max Reger, Május 17., Pócs Éva, Ránki Dezső, Sári László, Schiff András, Sebők György (zongoraművész), Serei Zsolt, Tihanyi László (zeneszerző), 1960.
Artisjus-díj
Az Artisjus-díj célja a kortárs magyar zeneművészeti és irodalmi alkotótevékenység elismerése és ösztönzése, 2001-ben alapította az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület (a korábbi Huszka Jenő-díj és Dankó Pista-díj megszüntetésével egyidejűleg).
Új!!: Csalog Gábor és Artisjus-díj · Többet látni »
Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium.
Új!!: Csalog Gábor és Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Csalog Gábor és Budapest · Többet látni »
Csalog Benedek
Csalog Benedek (Budapest, 1965. június 26. –) magyar fuvolaművész, régizene specialista, a barokk fuvola egyik legjelentősebb európai játékosa.
Új!!: Csalog Gábor és Csalog Benedek · Többet látni »
Csalog Zsolt
Csalog Zsolt (Szekszárd, 1935. november 30. – Budapest, 1997. július 18.), magyar író, szociográfus, szociológus.
Új!!: Csalog Gábor és Csalog Zsolt · Többet látni »
Czövek Erna
Czövek Erna magyar zenetanár.
Új!!: Csalog Gábor és Czövek Erna · Többet látni »
Kadosa Pál
Kerepesi temetőben: 42/1-U-1. Kadosa Pál (Léva, 1903. szeptember 6. – Budapest, 1983. március 30.) kétszeres Kossuth-díjas, érdemes és kiválló művész zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus.
Új!!: Csalog Gábor és Kadosa Pál · Többet látni »
Kocsis Zoltán
Kocsis Zoltán (Budapest, 1952. május 30. – Budapest, 2016. november 6.) kétszeres Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester és zeneszerző, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatója (1997–2016), érdemes és kiváló művész, a kortárs magyar zene egyik legnagyobb alakja.
Új!!: Csalog Gábor és Kocsis Zoltán · Többet látni »
Kurtág György (zeneszerző, 1926)
Kurtág György (Lugos, Románia, 1926. február 19. –) kétszeres Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész és kamarazene-tanár.
Új!!: Csalog Gábor és Kurtág György (zeneszerző, 1926) · Többet látni »
Ligeti György
Ligeti György Sándor (Dicsőszentmárton, 1923. május 28. – Bécs, 2006. június 12.) Kossuth-díjas magyar zeneszerző, a 20. század második felének egyik legnagyobb hatású komponistája és a modern magyar zeneművészet kiemelkedő személyisége.
Új!!: Csalog Gábor és Ligeti György · Többet látni »
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (röviden: LFZE vagy Zeneakadémia) a magyar zenei felsőoktatás intézménye, mai épülete pedig egyike a legismertebb épületeknek Budapest VI. kerületében, mely egyúttal a hazai hangversenyélet egyik legjelentősebb helyszíne.
Új!!: Csalog Gábor és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem · Többet látni »
Liszt Ferenc-díj
Liszt Ferenc "''Petőfi szellemének''" A Liszt Ferenc-díj a magyar állam által adományozható legmagasabb zenei kitüntetés.
Új!!: Csalog Gábor és Liszt Ferenc-díj · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Csalog Gábor és Magyarország · Többet látni »
Max Reger
Max Reger, eredeti nevén Johann Baptist Joseph Maximilian Reger (Brand, 1873. március 19. – Lipcse, 1916. május 11.) német zeneszerző, zongorista, orgonista és karmester.
Új!!: Csalog Gábor és Max Reger · Többet látni »
Május 17.
Névnapok: Paszkál + Andor, Brúnó, Ditmár, Fábió, Fábiusz, Fabó, Paszkália, Pasztorella, Rezeda, Szalók, Szolón.
Új!!: Csalog Gábor és Május 17. · Többet látni »
Pócs Éva
Pócs Éva (Budapest, 1936. június 27.–) Széchenyi-díjas magyar néprajzkutató (etnográfus), folklorista, az MTA doktora.
Új!!: Csalog Gábor és Pócs Éva · Többet látni »
Ránki Dezső
Ránki Dezső (Budapest, 1951. szeptember 8. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zongoraművész.
Új!!: Csalog Gábor és Ránki Dezső · Többet látni »
Sári László
Sári László (Budapest, 1950. október 28. –) magyar tibetológus, József Attila-díjas író, műfordító, könyvkiadó, rádiós szerkesztő.
Új!!: Csalog Gábor és Sári László · Többet látni »
Schiff András
Schiff András (Budapest, 1953. december 21. –) Kossuth-díjas magyar származású zongoraművész.
Új!!: Csalog Gábor és Schiff András · Többet látni »
Sebők György (zongoraművész)
Sebők György (Szeged, 1922. november 2. – Bloomington, 1999. november 14.) nemzetközileg elismert Liszt Ferenc-díjas zongoraművész és az volt Bloomingtonban (Indiana, USA).
Új!!: Csalog Gábor és Sebők György (zongoraművész) · Többet látni »
Serei Zsolt
Serei Zsolt (Takácsi, 1954. április 3. –) zeneszerző, karmester.
Új!!: Csalog Gábor és Serei Zsolt · Többet látni »
Tihanyi László (zeneszerző)
Tihanyi László (Budapest, 1956. március 21. –) magyar kortárs zeneszerző, karmester és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára.
Új!!: Csalog Gábor és Tihanyi László (zeneszerző) · Többet látni »
1960
Nincs leírás.
Új!!: Csalog Gábor és 1960 · Többet látni »
