Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Csagri bég

Index Csagri bég

Csagri bég, teljes nevén Abu Szulajmán Dávúd ibn Miháíl ibn Szaldzsúk (990-es évek – 1060 vége) a Nagyszeldzsuk Birodalom egyik alapítója, Togril bég fivére, 1040-től haláláig Horászán és a keleti birodalomfél uralkodója volt.

48 kapcsolatok: Afganisztán, Alp Arszlán nagyszeldzsuk szultán, Amu-darja, Aral-tó, Bagdad, Buhara, Buvajhidák, Gaznavidák, Gazni, Herát, Horászán, Hvárezm, I. Maszúd gaznavida szultán, Ibráhím gaznavida szultán, Ikóniumi Szultánság, Indus, Iszlám, Karahánidák, Kermán, Kis sólyom, Maudúd gaznavida szultán, Merv, Nagyszeldzsuk Birodalom, Oguzok, Omán, Qarshi, Szisztán, Togril bég, Transzoxánia, 1030-as évek, 1035, 1036, 1037, 1038, 1040, 1041, 1043, 1044, 1048, 1049, 1050, 1053, 1055, 1058, 1059, 1060, 1063, 990-es évek.

Afganisztán

Afganisztán, hivatalos nevén Afganisztáni Iszlám Emirátus (pastu nyelven د افغانستان اسلامي امارت, perzsául امارت اسلامی افغانستان) Ázsia szívében fekvő, szárazfölddel határolt ország.

Új!!: Csagri bég és Afganisztán · Többet látni »

Alp Arszlán nagyszeldzsuk szultán

Alp Arszlán, muszlim nevén Abu Sudzsá Muhammad (أبو شجاع محمد), uralkodói nevén Adud ad-Daula (عضد الدولة), Transzoxánia, 1029–1034 k. – Transzoxánia, 1073 januárja) a Szeldzsuk-család tagja, Togril bég unokaöccse, 1063 szeptemberétől haláláig nagyszeldzsuk szultán volt. Nevéhez fűződik a bizánciakra súlyos csapást mérő manzikerti diadal.

Új!!: Csagri bég és Alp Arszlán nagyszeldzsuk szultán · Többet látni »

Amu-darja

Az Amu-darja (az ókorban ógörögül Ὦξος, latinul Oxus, tádzsikul Омударё vagy дарёи Ому, perzsául, üzbégül Amudarjo) Közép-Ázsia két leghosszabb folyója közül az egyik (a másik a vele szinte párhuzamosan folyó Szir-darja).

Új!!: Csagri bég és Amu-darja · Többet látni »

Aral-tó

Az Aral-tó vízgyűjtő területe Az Aral-tó (kazakul Арал теңізі / Aral tengizi, üzbégül Orol dengizi) Kazahsztán és Üzbegisztán határvidékén, a Kaszpi-tengertől keletre, a Turáni-alföldön elhelyezkedő lefolyástalan sóstó.

Új!!: Csagri bég és Aral-tó · Többet látni »

Bagdad

Bagdad (arab írással بغداد, tudományos átiratban Baġdād) Irak fővárosa és Bagdad kormányzóság székhelye, Délnyugat-Ázsia második legnagyobb városa Teherán után.

Új!!: Csagri bég és Bagdad · Többet látni »

Buhara

A buharai Miri Arab medresze Buhara Üzbegisztán Buhara tartományának (üzbégül viloyat) székhelye az ország déli részén.

Új!!: Csagri bég és Buhara · Többet látni »

Buvajhidák

A Buvajhidák vagy Bújidák egy iráni származású síita emírdinasztia tagjai voltak a 10–11. században, melyek 945–1055 között az Abbászida kalifákat is ellenőrzésük alatt tartották Bagdadban.

Új!!: Csagri bég és Buvajhidák · Többet látni »

Gaznavidák

A Gaznavidák egy török eredetű emírdinasztia tagjai voltak a 10–12. században.

Új!!: Csagri bég és Gaznavidák · Többet látni »

Gazni

Gazni (dari: غزنی, pastu: غزني, angol: Ghazni) vagy régebbi nevén Gazna (غزنه, Ghazna), város kelet-közép-Afganisztánban.

Új!!: Csagri bég és Gazni · Többet látni »

Herát

Herát (pastu: هرات, perzsa: هرات, angolul: Herat) város Afganisztán nyugati részén, az iráni határtól mintegy 120 kilométerre keletre.

Új!!: Csagri bég és Herát · Többet látni »

Horászán

Horászán tartomány Iránban (2004-ben felosztották Észak-Horaszán, Razavi-Horaszán és Dél-horaszán tartományokra) Horászán (perzsául خراسان – Ḫorâsân; klasszikus és arabos ejtés alapján Hurászán) történeti földrajzi régió a mai Irán északkeleti részén és a szomszédos államokban.

Új!!: Csagri bég és Horászán · Többet látni »

Hvárezm

Hvárezm (arab-perzsa írással خوارزم, klasszikus ejtéssel Xvārizm, modern perzsa ejtéssel Xârezm), oroszosan Horezm terület Közép-Ázsiában, az Aral-tótól délkeletre, az Amu-darja alsó folyása mentén.

Új!!: Csagri bég és Hvárezm · Többet látni »

I. Maszúd gaznavida szultán

Abu Szaíd Maszúd ibn Mahmúd al-Gaznavi (arab írással أبو سعيد مسعود بن محمود الغزنوي, tudományos átiratban Abū Saʿīd Masʿūd ibn Maḥmūd al-Ġaznawī), uralkodói nevén Siháb ad-Daula (arabul شهاب الدولة, átiratban Šihāb ad-Dawla) és Dzsamál al-Milla (جمال الملة, Ǧamāl ad-Dawla; 998 – Máríkala, 1041 eleje) gaznavida szultán volt (uralkodott 1030 októberétől haláláig).

Új!!: Csagri bég és I. Maszúd gaznavida szultán · Többet látni »

Ibráhím gaznavida szultán

Abu l-Muzaffar Ibráhím ibn Maszúd al-Gaznavi (arab írással أبو المظفر ابراهيمبن مسعود الغزنوي, tudományos átiratban Abū l-Muẓaffar Ibrāhīm ibn Masʿūd al-Ġaznawī), uralkodói nevén Zahír ad-Daula (arabul ظهير الدولة, átiratban Ẓahīr ad-Dawla) és Radi ad-Dín (رضي الدين, Raḍī ad-Dīn; 1032 k. – Gazni, 1099. augusztus 25.) a leghosszabb ideig regnáló gaznavida szultán volt (uralkodott 1059. április 6-tól haláláig).

Új!!: Csagri bég és Ibráhím gaznavida szultán · Többet látni »

Ikóniumi Szultánság

Az Ikóniumi vagy görögösen Ikonioni Szultánság, törökösen Rúmi Szultánság vagy Rüm szeldzsuk török állam volt, amely Anatóliát uralta 1077 és 1307 között.

Új!!: Csagri bég és Ikóniumi Szultánság · Többet látni »

Indus

Az Indus (urduul سندھ, szindhiül سنڌو, pandzsábiul (Shahmukhi: سندھ, Gurmukhi: ਸਿੰਧੂ) Sindhu, hindiül és szanszkritül सिन्धु, perzsául حندو, pastuul ّآباسن, am. „Folyók Atyja”, tibetiül, am. „Oroszlán folyó”, kínaiul 印度, görögül Ινδός) az Indiai szubkontinens, India és Pakisztán leghosszabb és legfontosabb folyója, az európai nyelvekben India névadója.

Új!!: Csagri bég és Indus · Többet látni »

Iszlám

Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.

Új!!: Csagri bég és Iszlám · Többet látni »

Karahánidák

A Karahánidák és szomszédaik 1025 körül A Karahánidák vagy Ilakhánidák egy Közép-Ázsiában uralkodó, török eredetű dinasztia tagjai voltak.

Új!!: Csagri bég és Karahánidák · Többet látni »

Kermán

Kermán (arab írással کرمان) város Iránban, 1076 kilométerre délre Teherántól, nagy homoksivatag szélén.

Új!!: Csagri bég és Kermán · Többet látni »

Kis sólyom

A kis sólyom (Falco columbarius) a madarak osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjéhez, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjához tartozó faj.

Új!!: Csagri bég és Kis sólyom · Többet látni »

Maudúd gaznavida szultán

Abu l-Fath Maudúd ibn Maszúd al-Gaznavi (arab írással أبو الفتح مودود بن مسعود الغزنوي, tudományos átiratban Abū l-Fatḥ Mawdūd ibn Masʿūd al-Ġaznawī), uralkodói nevén Siháb ad-Dín va d-Daula (arabul شهاب الدين والدولة, átiratban Šihāb ad-Dīn wa d-Dawla) és Kutb al-Milla (قطب الملة, Quṭb al-Milla; 1010/1012 k. – 1049 decembere) gaznavida szultán volt (uralkodott 1041 márciusától haláláig).

Új!!: Csagri bég és Maudúd gaznavida szultán · Többet látni »

Merv

Merv (türkmén nyelven: Merw, Мерв, perzsa nyelven: مرو; Marro, Marv) oázis és város Közép-Ázsiában, Türkmenisztánban, a történelmi selyemút mellett, Mary közelében.

Új!!: Csagri bég és Merv · Többet látni »

Nagyszeldzsuk Birodalom

A Nagyszeldzsuk Birodalom (néha egyszerűen Szeldzsuk Birodalom, 1037–1194) a török eredetű dinasztiaalapító Szeldzsuk unokája, Togril bég által létrehozott birodalom, amely legnagyobb kiterjedése idején Anatóliától Kínáig húzódott, a mai Afganisztánt, Perzsiát, Kelet-Anatóliát, Irakot, Szíriát és az Arab-félszigetet foglalta magába Merv és Iszfahán fővárosokkal.

Új!!: Csagri bég és Nagyszeldzsuk Birodalom · Többet látni »

Oguzok

#ÁTIRÁNYÍTÁS Úzok.

Új!!: Csagri bég és Oguzok · Többet látni »

Omán

Omán vagy hivatalos nevén az Ománi Szultanátus (arab: سلْطنةُ عُمان) Magyarországnál háromszor nagyobb területű ország az Arab-félsziget délkeleti peremén.

Új!!: Csagri bég és Omán · Többet látni »

Qarshi

#ÁTIRÁNYÍTÁS Karsi.

Új!!: Csagri bég és Qarshi · Többet látni »

Szisztán

Szisztán, régi ejtéssel Szísztán (arab és perzsa írással سيستان), korai nevén Szidzsisztán (سجستان) történelmi régió, amely részben a mai Irán keleti részén (Szisztán és Beludzsisztán tartományban), részben pedig Afganisztán déli részén terült el (szűkebb értelemben Nimruz és Helmand tartomány területén).

Új!!: Csagri bég és Szisztán · Többet látni »

Togril bég

Togril bég (arab betűkkel طغرل بك) azaz I. Togril szultán, muszlim nevén Abu Tálib Muhammad ibn Miháíl ibn Szaldzsúk (arab írással أبو طالب محمد بن ميخائيل بن سلجوق; Transzoxánia, 990-es évek – Rajj, 1063. szeptember 4.) az első szeldzsuk szultán (a titulust 1058 elejétől haláláig viselte), a Nagyszeldzsuk Birodalom egyik megalapítója volt fivére, a később Horászánban nagykirályi címmel uralkodó Csagri bég mellett.

Új!!: Csagri bég és Togril bég · Többet látni »

Transzoxánia

Közép-Ázsia tartományai és fő települései a 8. században Transzoxánia, arabul Ma Vará an-Nahr (ما وراء النهر.

Új!!: Csagri bég és Transzoxánia · Többet látni »

1030-as évek

Nincs leírás.

Új!!: Csagri bég és 1030-as évek · Többet látni »

1035

Nincs leírás.

Új!!: Csagri bég és 1035 · Többet látni »

1036

Nincs leírás.

Új!!: Csagri bég és 1036 · Többet látni »

1037

Nincs leírás.

Új!!: Csagri bég és 1037 · Többet látni »

1038

Nincs leírás.

Új!!: Csagri bég és 1038 · Többet látni »

1040

Nincs leírás.

Új!!: Csagri bég és 1040 · Többet látni »

1041

Nincs leírás.

Új!!: Csagri bég és 1041 · Többet látni »

1043

Nincs leírás.

Új!!: Csagri bég és 1043 · Többet látni »

1044

Nincs leírás.

Új!!: Csagri bég és 1044 · Többet látni »

1048

Nincs leírás.

Új!!: Csagri bég és 1048 · Többet látni »

1049

Nincs leírás.

Új!!: Csagri bég és 1049 · Többet látni »

1050

Nincs leírás.

Új!!: Csagri bég és 1050 · Többet látni »

1053

Nincs leírás.

Új!!: Csagri bég és 1053 · Többet látni »

1055

Nincs leírás.

Új!!: Csagri bég és 1055 · Többet látni »

1058

Nincs leírás.

Új!!: Csagri bég és 1058 · Többet látni »

1059

Nincs leírás.

Új!!: Csagri bég és 1059 · Többet látni »

1060

Nincs leírás.

Új!!: Csagri bég és 1060 · Többet látni »

1063

Nincs leírás.

Új!!: Csagri bég és 1063 · Többet látni »

990-es évek

Nincs leírás.

Új!!: Csagri bég és 990-es évek · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »