Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
54 kapcsolatok: Aberystwyth, Andráskereszt, Angol forradalom, Beaumarisi vár, Boltív, Caernarfon, Caernarfoni vár, Canterbury, Cheshire, Chester, Conwy (folyó), Deganwyi vár, Eduárd walesi herceg, Egyesült Királyság, Európa, Flint, Gwynedd, Gyilokjáró, Harlechi vár, Homokkő, I. Eduárd angol király, I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban, I. Károly angol király, II. Eduárd angol király, II. Richárd angol király, III. Henrik angol király, Itália, János angol király, Kandalló, Kasztíliai Eleonóra angol királyné, Káplán, Középkor, London, Londoni Tower, Nagy-Britannia, Nagy-Britannia legkisebb háza, Normannok, Rózsák háborúja, Robert Stephenson, Savoie, Svájc, Számszeríj, Szent Kereszt, Thomas Telford, Tudor Henrik richmondi herceg, UNESCO, V. Henrik angol király, Védőfolyosó, Vízköpő, VIII. Henrik angol király, ..., Világörökség, William Turner, Winchelsea-i Róbert, York. Bővíteni index (4 több) »
Aberystwyth
Aberyswyth egy történelmi piacváros, adminisztratív központ és kedvelt nyaralóhely a walesi Dyfed megyében az Ír-tenger partján.
Új!!: Conwyi vár és Aberystwyth · Többet látni »
Andráskereszt
jobbra Az andráskereszt (latinul Crux decussata, másként burgund kereszt) kék alapon fehér vagy fehér alapon kék átlós kereszt.
Új!!: Conwyi vár és Andráskereszt · Többet látni »
Angol forradalom
Az angol forradalom elnevezés alatt az 1640-től az 1649-ig tartó eseménysorozatot értjük, mely I. Károly és így a monarchia (időleges) megdöntéséhez vezetett.
Új!!: Conwyi vár és Angol forradalom · Többet látni »
Beaumarisi vár
A vár belső udvara A beaumarisi vár Észak-Wales egyik műemléke, Beaumaris városban, Anglesey szigeten, Gwynedd megyében.
Új!!: Conwyi vár és Beaumarisi vár · Többet látni »
Boltív
Impost 5. Intrados 6. Boltív emelkedése 7. Átívelt távolság 8. Alátámasztott fal A boltív egy köríves szerkezet, mely képes nagy távolságot átívelni jelentős súlyt alátámasztatva (pl. bejárat egy kőfalon).
Új!!: Conwyi vár és Boltív · Többet látni »
Caernarfon
Caernarfon (napjainkban a walesi írásmód az általános, szemben az angolos Caernarvon vagy Carnarvon formákkal) királyi város Gwynedd megyében, Északnyugat-Walesben.
Új!!: Conwyi vár és Caernarfon · Többet látni »
Caernarfoni vár
A 13. században épített caernarfoni vár egyike a legimpozánsabb középkori építményeknek az Egyesült Királyság területén.
Új!!: Conwyi vár és Caernarfoni vár · Többet látni »
Canterbury
Canterbury (IPA: vagy) város Kelet-Kentben, Anglia délkeleti régiójában.
Új!!: Conwyi vár és Canterbury · Többet látni »
Cheshire
Cheshire (/ˈtʃɛʃər/ vagy /ˈtʃɛʃɪər/, régies elnevezése County of Chester) Anglia északnyugati részén található megye.
Új!!: Conwyi vár és Cheshire · Többet látni »
Chester
#ÁTIRÁNYÍTÁS Chester_(egyértelműsítő_lap).
Új!!: Conwyi vár és Chester · Többet látni »
Conwy (folyó)
A Conwy (walesi nyelven Afon Conwy) folyó az Egyesült Királyságban, Észak-Walesben.
Új!!: Conwyi vár és Conwy (folyó) · Többet látni »
Deganwyi vár
A deganwyi vár (középkori latin nyelven Arx Deganhui, (B), 13. század középwalesi nyelven Caer Ddegannwy, mai walesi nyelven Castell Degannwy) egy kora középkori erőd a walesi Deganwyben, a Conwy folyó torkolatánál.
Új!!: Conwyi vár és Deganwyi vár · Többet látni »
Eduárd walesi herceg
Eduárd walesi herceg (Woodstock, 1330. június 15. – Westminster, 1376. június 8.) III. Eduárd angol király legidősebb fia, a százéves háború kiemelkedő hadvezére, Wales, Aquitania és Cornwall hercege, Chester grófja volt.
Új!!: Conwyi vár és Eduárd walesi herceg · Többet látni »
Egyesült Királyság
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.
Új!!: Conwyi vár és Egyesült Királyság · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Conwyi vár és Európa · Többet látni »
Flint
#ÁTIRÁNYÍTÁS Flint (egyértelműsítő lap).
Új!!: Conwyi vár és Flint · Többet látni »
Gwynedd
Gwynedd (IPA: /ˈɡwɪnɪð/ (angol); (walesi)) megye Északnyugat-Walesben.
Új!!: Conwyi vár és Gwynedd · Többet látni »
Gyilokjáró
#ÁTIRÁNYÍTÁS Védőfolyosó.
Új!!: Conwyi vár és Gyilokjáró · Többet látni »
Harlechi vár
A harlechi vár Észak-Wales egyik műemléke, kettős falú vár, mely egy tengerhez közeli dombon helyezkedik el.
Új!!: Conwyi vár és Harlechi vár · Többet látni »
Homokkő
A homokkő üledékes kőzet, a mechanikus üledékek csoportjába tartozik, a kutatók egy része törmelékes vagy detritális üledékként határozza meg.
Új!!: Conwyi vár és Homokkő · Többet látni »
I. Eduárd angol király
I. Eduárd (melléknevein Nyakigláb Eduárd vagy a Skótok pörölye; 1239. június 17./18. – 1307. július 7.) Anglia királya 1272-től haláláig. Eduárd III. Henrik angol király egyetlen (bizonyítottan létezett) fiaként született. Trónörökösként már fiatal korában bevonták a politikai küzdelmekbe, melyek idővel a bárók lázadásává és polgárháborúvá fajultak. A herceg 1259-ben ideiglenesen a főurak reformmozgalma mellé állt, de miután kibékült bizonytalan politikájú apjával, a királyi párt egyik fő támaszává lépett elő. Egy elvesztett csata után túszként tartották fogva, ám szökése után az 1265-ös eveshami csatában legyőzte, és megölte a lázadók vezérét, Simon de Montfort-t. A polgárháború végeztével Eduárd csatlakozott a Szentföldre induló nyolcadik keresztes hadjárathoz. A keresztes háború sikertelennek bizonyult, és Eduárd a hazaúton értesült arról, hogy apja meghalt, ő pedig Anglia királya lett. Lassan, másfél évig utazgatva ért haza, és 1274. augusztus 19-én koronázták meg a westminsteri apátságban. 1276–77-ben elfojtott egy kisebb walesi lázadást (a walesi hercegségeket angol vazallusoknak tekintette), majd amikor 1282-ben ismét fellázadtak, teljesen meghódította, és angol igazgatás alá helyezte a térséget. Erről az eseményről szól Arany János A walesi bárdok című költeménye. Hódítása megszilárdítására várakat építtetett, és angol lakosságú városokat alapított. Uralkodása idején örökösödési válság tört ki Skóciában, amikor a kiskorú Margit királynő meghalt. Eduárd a helyzetet kihasználva kiterjesztette hatalmát a szomszédos országra. Döntőbíróként lépett fel a számos trónkövetelő igényének elbírálására, de miután a skótok megválasztották John Balliolt, továbbra is Skócia hűbéruraként viselkedett. Ugyanekkor háborúba keveredett IV. Fülöp francia királlyal, aki el kívánta kobozni Aquitania hercegségét (amely addig perszonáluniót alkotott Angliával). A háborúk költségeinek fedezésére Eduárd több alkalommal különadót vetett ki, valamint kiűzte a zsidókat országából, hogy elkobzott vagyonukkal, illetve a száműzésük jelentette politikai tőkét felhasználva újabb adókat szedve feltöltse kincstárát. A főurak egy része tiltakozott a magas adóterhek miatt, és a belpolitikai helyzet közel állt az újabb polgárháborúhoz, amikor a skótok William Wallace által vezetett újabb lázadása egy táborban egyesítette a királyt és báróit. A kezdeti angol sikerek után a skótok győzelmeket arattak; a rossz egészségű Eduárd erre maga indult északnak, de útközben megbetegedett és meghalt. I. Eduárd 188 cm-es testalkatával jóval kortársai fölé magasodott, emiatt kapta a Nyakigláb Eduárd gúnynevet. Heves vérmérsékletű, dühkitörésekre hajlamos férfi volt, aki könnyedén meg tudta félemlíteni ellenfeleit. Alattvalói tisztelték katonai képességei, adminisztrációs tehetsége és vallásos buzgalma miatt. Bár a walesi és skóciai hadjárataiban néha kimondottan kegyetlenül viselkedett, rátermett uralkodóként helyreállította országa apja uralma alatt szétzilálódott rendjét, végleg meghódította Walest, és ideiglenesen uralma alá hajtotta Skóciát is.
Új!!: Conwyi vár és I. Eduárd angol király · Többet látni »
I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban
I.
Új!!: Conwyi vár és I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban · Többet látni »
I. Károly angol király
I.
Új!!: Conwyi vár és I. Károly angol király · Többet látni »
II. Eduárd angol király
II.
Új!!: Conwyi vár és II. Eduárd angol király · Többet látni »
II. Richárd angol király
II. Richárd (angolul Richard II; 1367. január 6. – kb. 1400. február 14.) Anglia királya 1377-től 1399-es lemondatásáig. Richárd apja, a százéves háborúban hírnevet szerzett Eduárd trónörökös, a Fekete Herceg 1376-ban meghalt; nagyapja, III. Eduárd a következő évben bekövetkezett halálakor így a tíz éves Richárd lépett az angol trónra. Uralkodásának első éveiben nagybátyjai, Genti János és Woodstocki Tamás asszisztálásával kormányzótanácsok vezették helyette az országot. Anglia válságos időket élt, a franciákkal folytatott százéves háború mellett 1381-ben Wat Tyler vezetésével parasztfelkelés tört ki. A fiatal király fontos szerepet játszott a lázadás elfojtásában. Apjától és nagyapjától eltérően Richárd nem volt harcos alkat és békére törekedett Franciaországgal. Politikájának központi eleme volt a királyi tekintély megerősítése és hogy kevésbé függjön a főurak haderejétől, megerősítette a királyi magánhadsereget. Udvarában támogatta a művészeteket és a kultúrát és olyan atmoszférát alakított ki, amelyben az eszményített uralkodó alakja állt a középpontban. Mivel a király csak tanácsadóinak kis csoportjára támaszkodott, a befolyásos főurak "folyamodó lordoknak" nevezett csoportja 1387-ben a parlamentet a maga oldalára állítva átvette a hatalmat a kormányzat fölött. 1389-re Richárd visszanyerte az irányítást és a következő nyolc évben viszonylagos békében élt korábbi ellenfeleivel. 1397-ben viszont, mikor már elég erősnek érezte magát, lesújtott rájuk, többeket kivégeztetett vagy száműzött. A következő két évben ún. "zsarnokságot" vezetett be, amelyben az uralkodói akaratot a törvény felett állónak tekintette. 1399-ben meghalt nagybátyja, Genti János lancasteri herceg, Richárd pedig élethossszigra hosszabbította, fia Henry Bolingbroke száműzetését, akit korábban egy párbaj ürügyén tiltott ki országából. 1399 nyarán, kihasználva Richárd írországi távollétét, Bolingbroke visszatért Angliába és maga mellé állítva a közhangulatot, lemondatta Richárdot és IV. Henrik néven királlyá koronáztatta magát. A yorkshire-i Pontefract várában fogságban tartott Richárdot 1400. február 14-re halálra éheztették. Richárd megítélését jelentős mértékben befolyásolta William Shakespeare II. Richárd című drámája, melyben negatívan ábrázolta az uralkodót és őt tette felelőssé az angol történelem következő századának kaotikus viszonyaiért és a rózsák háborújáért. A 19. század végének és 20. század elejének történészei egyenesen elmebetegnek tartották. Mai megítélése sokat javult, bár túlzott centralizációs törekvéseivel hozzájárult saját bukásához és nárcisztikus személyiségzavara is befolyásolhatta döntéseit, különösen uralkodásának utolsó éveiben.
Új!!: Conwyi vár és II. Richárd angol király · Többet látni »
III. Henrik angol király
III.
Új!!: Conwyi vár és III. Henrik angol király · Többet látni »
Itália
#ÁTIRÁNYÍTÁS Itália (egyértelműsítő lap).
Új!!: Conwyi vár és Itália · Többet látni »
János angol király
János vagy Földnélküli János (1166/1167. december 24. – 1216. október 19.) Anglia királya 1199-től haláláig. Uralkodása során elvesztette Normandiát. Az angol bárók lázadását követően János írta alá a Magna Cartát, az angol alkotmányos rendszer történetének egyik legelső alapdokumentumát. János II. Henrik angol király ötödik és egyben legkisebb fiaként született, és emiatt sokáig nem számíthatott jelentős földbirtokokra; ekkor kapta a „Földnélküli” gúnynevet. Bátyjai 1173-ban kezdődött és 1174-ben levert lázadását követően azonban ő vált apja kedvencévé. Henrik kinevezte őt Írország urává, és tekintélyes birtokokkal látta el Angliában és a kontinensen. Amikorra bátyja, Oroszlánszívű Richárd trónra lépett, többi fiútestvére már meghalt, így ő lett az angol trón örököse. Mialatt Richárd a harmadik keresztes háború során a Szentföldön tartózkodott, János megpróbálta megszerezni a hatalmat, de nem járt sikerrel. Richárd 1199-ben gyermektelenül halt meg, így Jánost Anglia királyává koronázták. A másik jelölt, unokaöccse, Artúr bretagne-i herceg számíthatott Fülöp francia király támogatására. 1200-ban azonban a Le Goulet-i szerződésben János és Fülöp rendezték területi vitájukat a francia területeken. 1202-ben Jánosnak sikerült elfognia Artúrt, akit meggyilkoltatott, amikor szorult helyzetbe került. Hívei emiatt azonban, és azért, ahogyan a normandiai, breton és anjoui nemesekkel bánt, még inkább elpártoltak tőle. 1204-ben a franciák teljesen megszállták az angol koronához tartozó Normandiát. A következő évtized során János elsődleges célja a hercegség visszafoglalása lett, ezért új adókat vetett ki, megreformálta a hűbéri katonai szolgálat rendjét és az igazságszolgáltatást. Jogi reformjai maradandó nyomot hagytak az angol szokásjogban. 1209-ben a canterburyi érsek kinevezése fölötti vita miatt III. Ince pápa kiátkozta, Angliát pedig egyházi tilalom alá helyezte. Az interdiktumot csak 1213-ban oldották fel. 1214-ben János megindította Normandia visszafoglalását célzó hadjáratát, de a bouvines-i csatában szövetségesei döntő vereséget szenvedtek. Hazatérése után az angol bárók a magas adók és a főurakkal való bánásmódja miatt fellázadtak ellene. Az egyezkedés során mindkét fél aláírta a Magna Cartát, bár a benne foglaltakat egyik fél sem kívánta betartani. Amikor a harcokban János felülkerekedett, a bárók behívták Fülöp francia király fiát, Oroszlán Lajost. János kelet-angliai hadjáratán elkapta a vérhast és 1216. október 19-én meghalt. A trónon kilencéves fia, III. Henrik követte. János sokáig vitatott személyisége volt az angol történelemnek, a vele ellenséges középkori krónikások kegyetlennek, kapzsinak, istentelennek és bujának írták le. A reformáció után példaként tekintették a pápával szembeni kiállását. A viktoriánus irodalomban és a modern Robin Hood-történetekben negatív figuraként szerepel. Ma a történészek árnyaltabban látják alakját: bár jelleme még a kor standardjaival mérve is hagy kívánnivalót maga után, emellett művelt volt, hadseregét jól szervezte, és nagy gondot fordított a megfelelő közigazgatásra és igazságszolgáltatásra.
Új!!: Conwyi vár és János angol király · Többet látni »
Kandalló
Modern kandalló A kandalló Európa déli és nyugati országaiban kialakult, kő vagy kerámia esetleg egyéb burkolattal körülépített fűtőberendezés, a középkor és a reneszánsz fontos lakásdísze.
Új!!: Conwyi vár és Kandalló · Többet látni »
Kasztíliai Eleonóra angol királyné
Kasztíliai Eleonóra (Kasztília, 1241. – Harby, 1290. november) I. Eduárd angol király felesége volt.
Új!!: Conwyi vár és Kasztíliai Eleonóra angol királyné · Többet látni »
Káplán
A káplán egyházi cím a kereszténységben.
Új!!: Conwyi vár és Káplán · Többet látni »
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Új!!: Conwyi vár és Középkor · Többet látni »
London
London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.
Új!!: Conwyi vár és London · Többet látni »
Londoni Tower
A Tower (ejtsd: táuör, az angol szó jelentése torony) több erődített részből álló középkori épületegyüttes London belvárosában a Temze partján, amely az idők során erődítmény, fegyverraktár, királyi palota és főrendű foglyoknak szánt börtön, valamint levéltár és csillagvizsgáló is volt.
Új!!: Conwyi vár és Londoni Tower · Többet látni »
Nagy-Britannia
A Nagy-Britannia kifejezés több, egymástól jelentősen eltérő jelentéstartalommal bír.
Új!!: Conwyi vár és Nagy-Britannia · Többet látni »
Nagy-Britannia legkisebb háza
Nagy-Britannia legkisebb háza – „a rakparti ház” – turistalátványosság a walesi Conwy város rakpartján.
Új!!: Conwyi vár és Nagy-Britannia legkisebb háza · Többet látni »
Normannok
A normannok által elfoglalt területek, 11. század A normann skandináv eredetű nép, amely jelentős szerepet játszott Európa 9–13. századi történelmének alakulásában.
Új!!: Conwyi vár és Normannok · Többet látni »
Rózsák háborúja
A rózsák háborúja a középkori Anglia több mint három évtizeden át tartó, dinasztikus felhangú összecsapás-sorozata volt, amelyben két nagy főúri párt, a Lancasterek és a Yorkok vetélkedtek a kormányzat irányításáért.
Új!!: Conwyi vár és Rózsák háborúja · Többet látni »
Robert Stephenson
Robert Stephenson (Northumberland, 1803. október 16. – London, 1859. október 12.), angol gépészmérnök.
Új!!: Conwyi vár és Robert Stephenson · Többet látni »
Savoie
Savoie (arpitánul: Savouè, olaszul: Savoia; hagyományos magyar írásmódja Szavoja) Franciaország egyik megyéje (département) a Rhône-Alpes régióban.
Új!!: Conwyi vár és Savoie · Többet látni »
Svájc
Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.
Új!!: Conwyi vár és Svájc · Többet látni »
Számszeríj
'''Számszeríjas katona''', övén lógó felhúzókampóval és hosszú állópajzzsal, pavese-zel, amelyet a töltés lassúsága miatt fedezékként használt A számszeríj egyfajta hideglőfegyver, nyélre erősített íj, melyet használója külön erőfeszítés nélkül is kifeszített állapotban tud tartani.
Új!!: Conwyi vár és Számszeríj · Többet látni »
Szent Kereszt
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szent kereszt.
Új!!: Conwyi vár és Szent Kereszt · Többet látni »
Thomas Telford
Thomas Telford (Glendinning, Dumfriesshire, 1757. augusztus 9. – London, 1834. szeptember 2.) skót építész, út-, híd- és hajózási csatorna tervező mérnök.
Új!!: Conwyi vár és Thomas Telford · Többet látni »
Tudor Henrik richmondi herceg
Henry FitzRoy (Blackmore, 1519. június 15. – 1536. július 23.).
Új!!: Conwyi vár és Tudor Henrik richmondi herceg · Többet látni »
UNESCO
Az UNESCO az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete.
Új!!: Conwyi vár és UNESCO · Többet látni »
V. Henrik angol király
V.
Új!!: Conwyi vár és V. Henrik angol király · Többet látni »
Védőfolyosó
A védőfolyosó vagy gyilokjáró a középkori várépítészetben a védőfalak koronáján végigfutó folyosó vagy egymástól lépcsőkkel eltagolt folyosórendszer, amelyen ostrom idején a vár védői közlekedtek, illetve biztosították a vár védelmét.
Új!!: Conwyi vár és Védőfolyosó · Többet látni »
Vízköpő
12 vízköpő, szimbolizálja a hallást, látást, s a beszédet, Paisley Abbey, Paisley, Skócia Ai Khanoum, Afganisztán A nagyobb vízköpő felett két kis komikus vízköpő látható. Katedrális, Visby, Svédország Oroszlán formájú vízköpő Saint-Etienne de Meaux székesegyház, Meaux, Franciaország A vízköpő az ereszcsatorna megnyújtott végződése, amelynek az a célja, hogy az esővíz az épület falától minél távolabb érjen földet.
Új!!: Conwyi vár és Vízköpő · Többet látni »
VIII. Henrik angol király
VIII.
Új!!: Conwyi vár és VIII. Henrik angol király · Többet látni »
Világörökség
A világörökség magyar logója A világörökségi helyszínek olyan kulturális vagy természeti szempontból egyedinek számító értékek, melyet az UNESCO keretén belül működő Világörökségi Bizottság (World Heritage Committee) az általa igazgatott Világörökség Programba felterjesztett.
Új!!: Conwyi vár és Világörökség · Többet látni »
William Turner
A móló Calais-nál (1803) A Téméraire hadihajó utolsó útja a Temzén napnyugatakor (1838) Eső, gőz és sebesség (1844) Gőzhajó hóviharban Harbour's Mouth környékén Joseph Mallord William Turner (London, 1775. április 23. – Chelsea, 1851. december 19.) angol romantikus festő, John Constable-lel és Boningtonnal együtt a XIX. századi modern festészet irányzatainak elindítója, hatással volt a barbizoni iskolára és az impresszionistákra.
Új!!: Conwyi vár és William Turner · Többet látni »
Winchelsea-i Róbert
Winchelsae-i Róbert, (?, 1245 körül – Otford, 1313. május 11.) középkori angol teológus.
Új!!: Conwyi vár és Winchelsea-i Róbert · Többet látni »
York
#ÁTIRÁNYÍTÁS York (Anglia) Kategória:Egyértelműsítő átirányítások.
Új!!: Conwyi vár és York · Többet látni »
