Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
67 kapcsolatok: A világ útvesztője és a szív paradicsoma, Amszterdam, Clamores Eliae, Comenius Egyetem, Comenius-Szeges János-legenda, Csámpai Ottó, Cseh nyelv, Cseh-morva testvérek, Csehek, Csehország, Csehszlovák korona, Felvidék, Francis Bacon (filozófus), Fulnek, Gazda István (tudománytörténész), Görög nyelv, Halál, Hamburg, Harmincéves háború, Héber nyelv, Heidelbergi Egyetem, Hradčovice, Husziták, Irodalmi Szemle, Jézus Krisztus, Johann Heinrich Alsted, Juan Luis Vives, Kereszténység, Kvacsala János, Latin nyelv, Lengyelország, Leszno, Lorántffy Zsuzsanna, Magyarország, Március 28., Második világháború, Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar, Morva Testvérek, Morvaország, Morvák, Német nyelv, Németország, Népnevelők Könyvtára, Nivnice, November 15., Püspök, Pedagógia, Pedagógus, Pukánszky Béla (pedagógus), Rákóczi Zsigmond (1622–1652), ..., Teológia, Tommaso Campanella, Uherský Brod, Utópia, 1592, 16. század, 1620, 1623, 1627, 1640-es évek, 1650, 1654, 1670, 17. század, 1842, 1960-as évek, 2000. Bővíteni index (17 több) »
A világ útvesztője és a szív paradicsoma
A világ útvesztője és a szív paradicsoma Jan Amos Komenský (latinosan Comenius) cseh író 1623-as allegorikus regénye, amely 1631-ben jelent meg.
Új!!: Comenius és A világ útvesztője és a szív paradicsoma · Többet látni »
Amszterdam
Amszterdam Hollandia fővárosa és egyben legnagyobb települése. A fővárosi státuszát a holland alkotmány határozza meg, bár a kormány székhelye Hága.
Új!!: Comenius és Amszterdam · Többet látni »
Clamores Eliae
A Clamores Eliae (latinul), azaz „Illés (próféta) kiáltásai (vagy jajszavai)”, a címet tekintve néhány évtizede kétségkívül Johannes Amos Comenius legismertebb műveihez tartozik, pedig nyomtatva 1969-ig még kivonatban sem jelent meg, és a kézirat Comenius elhunytával (1670) befejezetlenül maradt.
Új!!: Comenius és Clamores Eliae · Többet látni »
Comenius Egyetem
A Comenius Egyetem (szlovákul Univerzita Komenského v Bratislave, latinul: Universitas Comeniana Bratislavensis) szlovák állami felsőoktatási intézmény Pozsonyban.
Új!!: Comenius és Comenius Egyetem · Többet látni »
Comenius-Szeges János-legenda
A Comenius-Szeges János-legenda szerint Johannes Amos Comenius, a neves morva pedagógus, magyar származású volt, és ezért egyes magyar forrásművekben Comenius-Szeges Jánosnak nevezik.
Új!!: Comenius és Comenius-Szeges János-legenda · Többet látni »
Csámpai Ottó
Csámpai Ottó (Nyitracsehi, 1952. július 15.) szlovákiai magyar szociológus.
Új!!: Comenius és Csámpai Ottó · Többet látni »
Cseh nyelv
A cseh nyelv (csehül český jazyk vagy čeština) az indoeurópai nyelvcsalád, azon belül a nyugati szláv nyelvek tagja.
Új!!: Comenius és Cseh nyelv · Többet látni »
Cseh-morva testvérek
A Cseh Testvérek, illetve Morva Testvérek olyan előreformációs és Husz János követőitől, a huszitáktól eredő reformmozgalom Csehországban, amely Helcsickí Péter (Petr Chelčický) körül a 15. század második felében alakult ki.
Új!!: Comenius és Cseh-morva testvérek · Többet látni »
Csehek
A csehek (cseh nyelven: Češi, archaikus cseh nyelven: Čechové) Közép-Európában élő, a nyugati szlávokhoz tartozó népcsoport, ma Csehország lakóit jelenti.
Új!!: Comenius és Csehek · Többet látni »
Csehország
Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.
Új!!: Comenius és Csehország · Többet látni »
Csehszlovák korona
A csehszlovák korona vagy koruna (csehül és szlovákul: koruna československá, időnként koruna česko-slovenská; „koruna” koronát jelent) volt az egykori Csehszlovákia történelme során használt három pénznem neve, melyek rendre 1919.
Új!!: Comenius és Csehszlovák korona · Többet látni »
Felvidék
A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.
Új!!: Comenius és Felvidék · Többet látni »
Francis Bacon (filozófus)
Francis Bacon (London, 1561. január 22. – London, 1626. április 9.) angol filozófus, államférfi.
Új!!: Comenius és Francis Bacon (filozófus) · Többet látni »
Fulnek
Fulnek (németül Fulneck) kisváros Csehországban.
Új!!: Comenius és Fulnek · Többet látni »
Gazda István (tudománytörténész)
Gazda István (Budapest, 1948. december 2. –) tudománytörténész, a történelemtudomány kandidátusa, a Magyar Tudománytörténeti Intézet igazgatója.
Új!!: Comenius és Gazda István (tudománytörténész) · Többet látni »
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Új!!: Comenius és Görög nyelv · Többet látni »
Halál
Ez a lap a halállal mint az élet befejeződésével, a test sorsával és a halál kulturális kérdéseivel foglalkozik.
Új!!: Comenius és Halál · Többet látni »
Hamburg
Hamburg ((.
Új!!: Comenius és Hamburg · Többet látni »
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Új!!: Comenius és Harmincéves háború · Többet látni »
Héber nyelv
A héber nyelv (héberül: ivrit) (melyet köznapi és hagyományos kifejezéssel zsidó nyelvnek is neveznek) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó nyelv, Izrael Állam hivatalos nyelve, amelyet a 19/20. századi nyelvújítás tett alkalmassá a modern használatra.
Új!!: Comenius és Héber nyelv · Többet látni »
Heidelbergi Egyetem
A Heidelbergi Ruprecht–Karl Egyetem (németül Ruprecht-Karls-Universität) a legrégebbi németországi egyetem.
Új!!: Comenius és Heidelbergi Egyetem · Többet látni »
Hradčovice
Hradčovice település Csehországban, a Uherské Hradiště-i járásban.
Új!!: Comenius és Hradčovice · Többet látni »
Husziták
Husz János a máglyán (Jénai Kódex) Luxemburgi Zsigmond és a husziták csatája, 1428 – kódexábrázolás. A husziták 1427-től kezdve támadó hadjáratokat indítottak a szomszédos országokba, így Magyarország területére is. A mindhárom országa révén érdekelt Zsigmond tárgyalásokat kezdett a mérsékelt kelyhesekkel, ennek eredményeként jött létre 1433-ban a kelyhesek és a katolikus egyház közti egyezség A Cseh Királyság a huszita háborúk idején Huszita pajzs rekonstrukciója a prágai múzeumban A husziták a Husz János által John Wycliffe nyomán elindított vallási jellegű mozgalom, a huszitizmus követői, amely az európai reformáció fontos előzményének tekinthető, de Husz és a huszitizmus kapcsolata vitatott.
Új!!: Comenius és Husziták · Többet látni »
Irodalmi Szemle
Az Irodalmi Szemle egy irodalmi és kritikai folyóirat.
Új!!: Comenius és Irodalmi Szemle · Többet látni »
Jézus Krisztus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jézus.
Új!!: Comenius és Jézus Krisztus · Többet látni »
Johann Heinrich Alsted
Johann Heinrich Alsted (John Henry Alsted; Herborn Heinrich Alsted; Johann Heinrich Alstedt, Alstedius) (Ballersbach, Herborn mellett, 1588 március közepe – Gyulafehérvár, 1638. november 9.) protestáns német teológus, filozófus és polihisztor.
Új!!: Comenius és Johann Heinrich Alsted · Többet látni »
Juan Luis Vives
Juan Luis Vives, latin nyelven: Ioannes Lodovicus Vives (Valencia, 1492. március 6. – Brugge, 1540. május 6.) filozófus, író, spanyolországi születésű reneszánsz-kori humanista, filozófus, egyetemi tanár.
Új!!: Comenius és Juan Luis Vives · Többet látni »
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Új!!: Comenius és Kereszténység · Többet látni »
Kvacsala János
Kvacsala János, Ján Kvačala, Johann Kvačala (Petrőc (Petrovác), Bács-Bodrog megye, 1862. február 9. – Bécs, 1934. június 9.) bölcseleti és teológiai doktor, dorpáti egyetemi rendes tanár.
Új!!: Comenius és Kvacsala János · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Comenius és Latin nyelv · Többet látni »
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Új!!: Comenius és Lengyelország · Többet látni »
Leszno
Leszno (németül Lissa) város Lengyelország nyugati részén a Nagy-lengyelországi vajdaságban két nagy központ: Poznań és Wrocław között.
Új!!: Comenius és Leszno · Többet látni »
Lorántffy Zsuzsanna
Lorántffy Zsuzsanna (Ónod, 1600 körül – Sárospatak, 1660. április 18.) I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége, Lorántffy Mihály zempléni nagybirtokos főnemes és Zeleméri Borbála leánya.
Új!!: Comenius és Lorántffy Zsuzsanna · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Comenius és Magyarország · Többet látni »
Március 28.
Névnapok: Gedeon, Johanna + Gede, Gedő, Gida, Hannadóra, Hannaliza, Hannaróza, Ixion, Janina, János, Kapisztrán, Katapán, Maja, Szixtin, Szixtina, Szixtusz, Hanna.
Új!!: Comenius és Március 28. · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Comenius és Második világháború · Többet látni »
Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tokaj-Hegyalja Egyetem.
Új!!: Comenius és Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar · Többet látni »
Morva Testvérek
#ÁTIRÁNYÍTÁS Cseh-morva testvérek.
Új!!: Comenius és Morva Testvérek · Többet látni »
Morvaország
Európai Unióban id.
Új!!: Comenius és Morvaország · Többet látni »
Morvák
Morvaország Csehországon belül A morvák (régi magyar nevükön marótok) szláv népcsoport.
Új!!: Comenius és Morvák · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Comenius és Német nyelv · Többet látni »
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Új!!: Comenius és Németország · Többet látni »
Népnevelők Könyvtára
A Népnevelők Könyvtára (1902-től Néptanítók Könyvtára néven) egy 20.
Új!!: Comenius és Népnevelők Könyvtára · Többet látni »
Nivnice
Nivnice település Csehországban, a Uherské Hradiště-i járásban.
Új!!: Comenius és Nivnice · Többet látni »
November 15.
Névnapok: Albert, Lipót + Aisa, Ajsa, Alberta, Albertin, Albertina, Ángyán, Ányos, Artúr, Dezsér, Dezsider, Dezső, Hajnácska, Ladomér, Leopold, Leopolda, Leopoldina, Marinusz, Polda, Richárd, Vladimír, Vladiszl.
Új!!: Comenius és November 15. · Többet látni »
Püspök
Gerhard Ludwig Müller római katolikus püspök A püspök a keresztény egyházak jelentős részében egy hivatali cím, mely lelki, tanításbeli és kormányzati feladatot ró annak viselőjére.
Új!!: Comenius és Püspök · Többet látni »
Pedagógia
A pedagógia egy kettős arculatú tudomány.
Új!!: Comenius és Pedagógia · Többet látni »
Pedagógus
Pedagógus munka közben A pedagógus elnevezés az ógörög paidagogosz szóból származik, jelentése: gyermekvezető (ógörögül: παιδαγωγός).
Új!!: Comenius és Pedagógus · Többet látni »
Pukánszky Béla (pedagógus)
Pukánszky Béla (Szeged, 1954. december 23. –) magyar pedagógus, MTA doktora, egyetemi tanár.
Új!!: Comenius és Pukánszky Béla (pedagógus) · Többet látni »
Rákóczi Zsigmond (1622–1652)
Rákóczi Zsigmond (Sárospatak, 1622. július 14. – Fogaras, 1652. február 4.) I. Rákóczi György erdélyi fejedelem és Lorántffy Zsuzsanna fia, II. Rákóczi György öccse.
Új!!: Comenius és Rákóczi Zsigmond (1622–1652) · Többet látni »
Teológia
Részlet egy középkori nagy hittudományi munkájából, Aquinói Szent Tamás ''Summa Theologiae''-jából A teológia – magyarosan hittudomány – görög eredetű szó (θεολογια, theologia) a theosz, (.
Új!!: Comenius és Teológia · Többet látni »
Tommaso Campanella
Tommaso Campanella (Stilo, Calabria, 1568. szeptember 5. – Párizs, 1639. május 31.) olasz filozófus, domonkos-rendi szerzetes.
Új!!: Comenius és Tommaso Campanella · Többet látni »
Uherský Brod
Uherský Brod (magyarul Magyarbród) kisváros Csehországban, Morvaországban, a szlovák határ közelében.
Új!!: Comenius és Uherský Brod · Többet látni »
Utópia
Brueghel ''Cockaigne földje'' című festményén (1567) Az utópia többnyire jövőbeli, a tökéleteshez közeli fejlettségi szinten álló emberi társadalmat, illetve egy ilyen társadalmat leíró irodalmi művet jelent.
Új!!: Comenius és Utópia · Többet látni »
1592
Nincs leírás.
Új!!: Comenius és 1592 · Többet látni »
16. század
A 16.
Új!!: Comenius és 16. század · Többet látni »
1620
Nincs leírás.
Új!!: Comenius és 1620 · Többet látni »
1623
Nincs leírás.
Új!!: Comenius és 1623 · Többet látni »
1627
Nincs leírás.
Új!!: Comenius és 1627 · Többet látni »
1640-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Comenius és 1640-es évek · Többet látni »
1650
Nincs leírás.
Új!!: Comenius és 1650 · Többet látni »
1654
Nincs leírás.
Új!!: Comenius és 1654 · Többet látni »
1670
Nincs leírás.
Új!!: Comenius és 1670 · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Comenius és 17. század · Többet látni »
1842
Nincs leírás.
Új!!: Comenius és 1842 · Többet látni »
1960-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Comenius és 1960-as évek · Többet látni »
2000
Nincs leírás.
Új!!: Comenius és 2000 · Többet látni »
