Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
46 kapcsolatok: Ateizmus, Bolsevikok, Bukovina (régió), Collegium Germanicum et Hungaricum, Egyházközség, Egyházmegye, Első világháború, Enciklika, Felvidék, Georgij Vasziljevics Csicserin, Hierarchia, II. Miklós orosz cár, Jézus Társasága, Kereszténydemokrácia, Latin rítusú katolikus egyház, Lisieux-i Szent Teréz, Magyarország, Mahiljov, Második vatikáni zsinat, Második világháború, Motu proprio, Népbiztos, Nuncius, Orosz Birodalom, Oroszok, Ortodox kereszténység, Pápai Keleti Intézet, Püspök, Polgárháború, Rektor, Szentpétervár, Szerzetesrend, Szibéria, Szovjetunió, Templom, Vallásszabadság, Védőszent, Vlagyimir Iljics Lenin, Volga, XI. Piusz pápa, XII. Piusz pápa, XV. Benedek pápa, XXIII. János pápa, Zsolna, 19. század, 1917-es októberi orosz forradalom.
Ateizmus
Újtestamentumban egy korai, 4. századból származó papiruszon (Pál levele az epheszosziakhoz (2:12) ''„Ti abban az időben Krisztus nélkül éltetek, Izráel közösségétől elkülönítve, és mint az ígéret szövetségein kívül álló idegenek, reménység nélkül és '''Isten nélkül éltetek''' a világban.”'') Az ateizmus bármilyen isten, istenség vagy más természetfeletti lények létezésébe vetett vallásos hitet elutasító eszmei irányzatok csoportja.
Új!!: Collegium Russicum és Ateizmus · Többet látni »
Bolsevikok
A bolsevikok (a большинство, „többség” kifejezésből) vagy bolsevisták, baloldali forradalmi marxista pártplatform volt, melyet Vlagyimir Lenin hozott létre a mensevikektől (szó szerint „kisebbség”) való elszakadás során.
Új!!: Collegium Russicum és Bolsevikok · Többet látni »
Bukovina (régió)
A történelmi Bukovina helye a mai Romániában és Ukrajnában A románok nagyobb területet értenek Bukovina alatt Bukovina (románul Bucovina, németül Bukowina) történelmi régió Kelet-Európában, amely a mai Románia és Ukrajna között van felosztva.
Új!!: Collegium Russicum és Bukovina (régió) · Többet látni »
Collegium Germanicum et Hungaricum
A Pontificium Collegium Germanicum-Hungaricum (magyarul Német–Magyar Kollégium) a Collegium Germanicum és a Collegium Hungaricum egyesítésével 1580-ban Rómában létrehozott, pápai, jezsuita vezetés alatt álló papnevelő intézet a német és magyar nyelvterületről érkező növendékek számára.
Új!!: Collegium Russicum és Collegium Germanicum et Hungaricum · Többet látni »
Egyházközség
Az egyházközség bizonyos vallási közösségek területi/társadalmi egysége.
Új!!: Collegium Russicum és Egyházközség · Többet látni »
Egyházmegye
Az egyházmegye egyházkormányzati egység a történelmi keresztény egyházakban.
Új!!: Collegium Russicum és Egyházmegye · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Collegium Russicum és Első világháború · Többet látni »
Enciklika
Az enciklika (litterae encyclicae – epistulae encyclicae) a római katolikus egyház fejének, a pápának egy meghatározott témát feldolgozó körlevele, amelyet a világ püspökeihez és rajtuk keresztül a papsághoz, valamint a hívekhez, sőt gyakran minden jóakaratú emberhez intéz (litterae encyclicae), de némelykor a kör szűkebbre van vonva, például csak valamely ország vagy földrész összes egyházfejéhez szól (epistula encyclica).
Új!!: Collegium Russicum és Enciklika · Többet látni »
Felvidék
A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.
Új!!: Collegium Russicum és Felvidék · Többet látni »
Georgij Vasziljevics Csicserin
Georgij Vasziljevics Csicserin (Karaul, 1872. november 24. – Moszkva, 1936. július 7.) marxista forradalmár, szovjet politikus, 1918 márciusától 1930-ig a Szovjetunió külügyi népbiztosa (külügyminisztere).
Új!!: Collegium Russicum és Georgij Vasziljevics Csicserin · Többet látni »
Hierarchia
fastruktúrával ábrázolni IWW 1911-es kiadványa így szemlélteti a kapitalizmus társadalmi hierarcháját A hierarchia jelentése a függelmi viszonyok, a fölé- és alárendeltségek rendszere, amiben az emberek vagy dolgok valamilyen szempont (pl. fontosság, képesség, pozíció, hatáskör, utasíthatóság, befolyás) alapján vannak elrendezve, kategorizálva.
Új!!: Collegium Russicum és Hierarchia · Többet látni »
II. Miklós orosz cár
II.
Új!!: Collegium Russicum és II. Miklós orosz cár · Többet látni »
Jézus Társasága
A Jézus Társasága ((SJ, vagy S.J.) vagy jezsuita rend a római katolikus egyház legnagyobb létszámú szerzetesrendje, amely a 2010-es évek végén világszerte, 112 országban mintegy 16 000 szerzetest számlált. A jezsuiták elsősorban lelkigyakorlatokkal, neveléssel és oktatással, médiával foglalkoznak, valamint szociális és egyéb lelkipásztori tevékenységet végeznek. Jelmondatuk: Mindent Isten nagyobb dicsőségére!, illetve A hit szolgálata és az igazságosság előmozdítása.
Új!!: Collegium Russicum és Jézus Társasága · Többet látni »
Kereszténydemokrácia
A kereszténydemokrácia politikai eszmerendszer, amelynek az európai egységesülési folyamatban betöltött fontos szerepe vitathatatlan.
Új!!: Collegium Russicum és Kereszténydemokrácia · Többet látni »
Latin rítusú katolikus egyház
JHS, YHS - Jézus nevének görög rövidítéséből származó monogramja, latinul ''„Iesus Hominum Salvator”'' azaz „Jézus, az emberek Üdvözítője” http://lexikon.katolikus.hu/I/IHS.html Magyar Katolikus Lexikon > I > IHS, lexikon.katolikus.hu szentmisén (Tallinn, Észtország) azonos.
Új!!: Collegium Russicum és Latin rítusú katolikus egyház · Többet látni »
Lisieux-i Szent Teréz
Lisieux-i Teréz (francia: Thérèse de Lisieux IPA:, szül. nevén: Marie Françoise-Thérèse Martin), katolikus nevén Lisieux-i Szent Teréz (Alençon, 1873. január 2. – Lisieux, 1897. szeptember 30.) karmelita rendi római katolikus apáca, akit az egyházban szentként tisztelnek.
Új!!: Collegium Russicum és Lisieux-i Szent Teréz · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Collegium Russicum és Magyarország · Többet látni »
Mahiljov
Mogiljov címere A Trjoh Szvjatityelej-templom Mahiljov (Магілёў), oroszul Mogiljov (Могилёв) város Fehéroroszország keleti részén, a Dnyeper folyó partján, Minszktől 200 km-re keletre.
Új!!: Collegium Russicum és Mahiljov · Többet látni »
Második vatikáni zsinat
A második vatikáni zsinat a katolikus egyház 21.
Új!!: Collegium Russicum és Második vatikáni zsinat · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Collegium Russicum és Második világháború · Többet látni »
Motu proprio
A motu proprio (latin: ’saját kezdeményezésből’) a pápa saját kezdeményezésére – nem valakinek a kérvénye alapján – kiadott törvény vagy közigazgatási rendelkezés.
Új!!: Collegium Russicum és Motu proprio · Többet látni »
Népbiztos
A népbiztos (narodnij komisszar) a szovjet típusú rendszerekben a kormány tagja.
Új!!: Collegium Russicum és Népbiztos · Többet látni »
Nuncius
A nuncius pápai követ, az Apostoli Szentszéknek egy adott államhoz, annak a kormányához akkreditált állandó képviselője püspöki vagy érseki rangban.
Új!!: Collegium Russicum és Nuncius · Többet látni »
Orosz Birodalom
Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.
Új!!: Collegium Russicum és Orosz Birodalom · Többet látni »
Oroszok
Az oroszok az ukránokkal és a belaruszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjába tartoznak.
Új!!: Collegium Russicum és Oroszok · Többet látni »
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
Új!!: Collegium Russicum és Ortodox kereszténység · Többet látni »
Pápai Keleti Intézet
Pápai Keleti Intézet (latinul: Pontificium Institutum Orientalium Studiorum) katolikus felsőfokú oktatási intézet Rómában, két fakultással: Keleti egyházi tanulmányok; Keleti egyházjog.
Új!!: Collegium Russicum és Pápai Keleti Intézet · Többet látni »
Püspök
Gerhard Ludwig Müller római katolikus püspök A püspök a keresztény egyházak jelentős részében egy hivatali cím, mely lelki, tanításbeli és kormányzati feladatot ró annak viselőjére.
Új!!: Collegium Russicum és Püspök · Többet látni »
Polgárháború
A gettysburgi csata az amerikai polgárháborúban A polgárháború háború egyazon kultúrához, társadalomhoz vagy nemzethez tartozó csoportok, pártok között.
Új!!: Collegium Russicum és Polgárháború · Többet látni »
Rektor
Egyetemalapítók között jobbról balra a második rektor A rektor az egyetem vagy főiskola kinevezett vezetője, akit Magyarországon az egyetemi szenátus döntése alapján, a felsőoktatásért felelős miniszter előterjesztésére a köztársasági elnök nevez ki vagy ment fel.
Új!!: Collegium Russicum és Rektor · Többet látni »
Szentpétervár
Szentpétervár (magyar átírásban: Szankt-Petyerburg) Oroszország balti-tengeri kikötővárosa a Finn-öböl partján, a Néva folyó torkolatában.
Új!!: Collegium Russicum és Szentpétervár · Többet látni »
Szerzetesrend
#ÁTIRÁNYÍTÁS Keresztény szerzetesség.
Új!!: Collegium Russicum és Szerzetesrend · Többet látni »
Szibéria
Az Oroszországi Föderáció alanyai az Urálon túl        a Szibériai szövetségi körzetben        földrajzi értelemben: kb. Szibéria területén        köznyelvi, tágabb értelemben: Szibériában Szibéria (oroszul: Сибирь, Szibir) köznyelvi, általános értelemben Oroszország Urálon túli területét, ázsiai részét jelenti.
Új!!: Collegium Russicum és Szibéria · Többet látni »
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Új!!: Collegium Russicum és Szovjetunió · Többet látni »
Templom
A templom olyan építmény, amely a különböző vallásokban Isten vagy istenségek tiszteletére és kultuszra szolgál.
Új!!: Collegium Russicum és Templom · Többet látni »
Vallásszabadság
A vallásszabadság – más kifejezéssel szabad vallásgyakorlás – azt az alapvető emberi jogot jelenti, mely szerint az embereknek nemcsak megengedett a hitük szerinti vallásgyakorlása, hanem ezek hirdetését is szabadon gyakorolhatják (amennyiben az mások személyiségi vagy egyéb jogait nem sérti).
Új!!: Collegium Russicum és Vallásszabadság · Többet látni »
Védőszent
A védőszent (latinul patronus; patrona) olyan szent, akit egy hely (ország, terület, település, templom stb.), tevékenység, személy vagy közösség (család, nemzet stb.) mennyei védőjének tekintenek.
Új!!: Collegium Russicum és Védőszent · Többet látni »
Vlagyimir Iljics Lenin
Sztálin Vlagyimir Iljics Uljanov, mozgalmi nevén Lenin (születési neve Vlagyimir Iljics Uljanov; Szimbirszk, 1870. április 22. – Gorki, 1924. január 21.) orosz ügyvéd, kommunista forradalmár, a Szovjetunió első vezetője, marxista filozófus és teoretikus, a leninizmus névadója, a 20.
Új!!: Collegium Russicum és Vlagyimir Iljics Lenin · Többet látni »
Volga
A Volga (oroszul Волга, tatárul İdel, csuvasul Атăл, mordvinül Рав, mari nyelven Юл, németül Wolga) Európa leghosszabb és legbővizűbb folyója.
Új!!: Collegium Russicum és Volga · Többet látni »
XI. Piusz pápa
XI.
Új!!: Collegium Russicum és XI. Piusz pápa · Többet látni »
XII. Piusz pápa
Eugenio Pacelli 1922-ben Tiszteletreméltó XII.
Új!!: Collegium Russicum és XII. Piusz pápa · Többet látni »
XV. Benedek pápa
XV.
Új!!: Collegium Russicum és XV. Benedek pápa · Többet látni »
XXIII. János pápa
Szent XXIII.
Új!!: Collegium Russicum és XXIII. János pápa · Többet látni »
Zsolna
Zsolna város Szlovákiában.
Új!!: Collegium Russicum és Zsolna · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Collegium Russicum és 19. század · Többet látni »
1917-es októberi orosz forradalom
Az 1917-es októberi orosz forradalom (hivatalos kommunista elnevezéssel nagy októberi szocialista forradalom, rövidítve: NOSZF) vagy bolsevik forradalom 1917.
Új!!: Collegium Russicum és 1917-es októberi orosz forradalom · Többet látni »
