Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Ciklámen (növénynemzetség)

Index Ciklámen (növénynemzetség)

A ciklámen (Cyclamen) a kankalinfélék (Primulaceae), egyes szerzők szerint a szerecsenpuszpáng-félék (Myrsinaceae) családjába tartozó nemzetség.

28 kapcsolatok: Afrikai ciklámen, Alpokalja, Asteridae, Észak-Afrika, Carl von Linné, Core eudicots, Család (rendszertan), Erdei ciklámen, Európa, Faj, Hangavirágúak, Hangyák, Hibrid (biológia), Kankalinfélék, Közel-Kelet, Kislevelű ciklámen, Levél (botanika), Magyarország, Mediterrán éghajlat, Növények, Nemzetség (rendszertan), Sziklevél, Szobaciklámen, Típusfaj, Termés, Valódi kétszikűek, Virág (botanika), Zárvatermők.

Afrikai ciklámen

Az afrikai ciklámen (Cyclamen africanum) a hangavirágúak (Ericales) rendjébe, ezen belül a kankalinfélék (Primulaceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Ciklámen (növénynemzetség) és Afrikai ciklámen · Többet látni »

Alpokalja

Az Alpokalja tágabb értelemben a Keleti-Alpok keleti nyúlványát alkotó átmeneti hegyvidék Ausztria, Magyarország és Szlovénia területén, szűkebb földrajzi értelmezésben a Nyugat-magyarországi peremvidék legnyugatibb középtája Győr-Moson-Sopron és Vas vármegye területén.

Új!!: Ciklámen (növénynemzetség) és Alpokalja · Többet látni »

Asteridae

Az Asteridae a zárvatermők egy csoportja.

Új!!: Ciklámen (növénynemzetség) és Asteridae · Többet látni »

Észak-Afrika

Észak-Afrika Afrika kontinens északi részét jelenti.

Új!!: Ciklámen (növénynemzetség) és Észak-Afrika · Többet látni »

Carl von Linné

Carl von Linné, eredeti latinos nevén Carolus Linnaeus (Råshult, 1707. május 23. – Hammarby, 1778. január 10.) svéd természettudós, orvos és botanikus.

Új!!: Ciklámen (növénynemzetség) és Carl von Linné · Többet látni »

Core eudicots

Az APG által leírt core eudicots, Gunneridae vagy központi kétszikűek kládba a valódi kétszikűek (eudicots) központi helyzetű csoportjai tartoznak (az 5 periferikus helyzetű családon kívül az összes).

Új!!: Ciklámen (növénynemzetség) és Core eudicots · Többet látni »

Család (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.

Új!!: Ciklámen (növénynemzetség) és Család (rendszertan) · Többet látni »

Erdei ciklámen

Az erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens) a hangavirágúak (Ericales) rendjébe, ezen belül a kankalinfélék (Primulaceae) családjába tartozó ciklámen (Cyclamen) nemzetség egyetlen, Magyarországon (főleg az Alpokalján) őshonos faja.

Új!!: Ciklámen (növénynemzetség) és Erdei ciklámen · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Új!!: Ciklámen (növénynemzetség) és Európa · Többet látni »

Faj

A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.

Új!!: Ciklámen (növénynemzetség) és Faj · Többet látni »

Hangavirágúak

Kamélia ''(Camellia sp.)'' A hangavirágúak vagy erikavirágúak (Ericales) a valódi kétszikűek Asterids kládjának egyik változatos rendje.

Új!!: Ciklámen (növénynemzetség) és Hangavirágúak · Többet látni »

Hangyák

Pásztázó elektronmikroszkóppal készült felvétel egy hangya fejéről A hangyák (Formicidae) a fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota) közé sorolt hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjében a hangyaszerűek (Formicoidea) öregcsalád egyetlen családja a 2020-as évek elején 17 recens és négy kihalt alcsaláddal (Csathó et al.). A felsorolásban magyar névvel el nem látott alcsaládok kijelölése bizonytalan.

Új!!: Ciklámen (növénynemzetség) és Hangyák · Többet látni »

Hibrid (biológia)

Zebra és szamár hibridje Hússzínű vadgesztenye, a közönséges vadgesztenye és a vörös vadgesztenye hibridje A hibrid biológiai értelemben két különböző csoporthoz tartozó élőlény kereszteződéséből vagy keresztezésével létrejött, mindkét szülő genetikai tulajdonságát hordozó utód és ezeknek utódai.

Új!!: Ciklámen (növénynemzetség) és Hibrid (biológia) · Többet látni »

Kankalinfélék

A kankalinfélék családja (Primulaceae) a virágos növények 24, tőlevélrózsás nemzetségét foglalja magába, köztük kedvelt kerti- és vadnövényeket is.

Új!!: Ciklámen (növénynemzetség) és Kankalinfélék · Többet látni »

Közel-Kelet

A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el.

Új!!: Ciklámen (növénynemzetség) és Közel-Kelet · Többet látni »

Kislevelű ciklámen

A kislevelű ciklámen (Cyclamen coum) a hangavirágúak (Ericales) rendjébe, ezen belül a kankalinfélék (Primulaceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Ciklámen (növénynemzetség) és Kislevelű ciklámen · Többet látni »

Levél (botanika)

Páfránylevél Lepke petéi egy levélen A levél (folium) a növények hajtástengelyének korlátolt növekedésű, zöld színtestben – s így klorofillban – gazdag, fotoszintetizálást végző oldalszerve.

Új!!: Ciklámen (növénynemzetség) és Levél (botanika) · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Ciklámen (növénynemzetség) és Magyarország · Többet látni »

Mediterrán éghajlat

Mediterrán éghajlatú területek A mediterrán vagy száraz nyarú szubtrópusi éghajlat általános jellemzője az enyhe, esős tél és a meleg, szűkös csapadékú vagy gyakran teljesen csapadéktalan nyár, továbbá a csekély felhőzet és a napsütésben gazdag nyári időszak.

Új!!: Ciklámen (növénynemzetség) és Mediterrán éghajlat · Többet látni »

Növények

A növények (Plantae) az élőlények egyik nagy, több százezer fajt felölelő országa.

Új!!: Ciklámen (növénynemzetség) és Növények · Többet látni »

Nemzetség (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a nemzetség (latinul: genus, illetve tribus) egy taxon, azaz rendszertani kategória.

Új!!: Ciklámen (növénynemzetség) és Nemzetség (rendszertan) · Többet látni »

Sziklevél

A sziklevél (cotyledon) az embrió meghatározó része a virágos növények magjában.

Új!!: Ciklámen (növénynemzetség) és Sziklevél · Többet látni »

Szobaciklámen

A szobaciklámen (Cyclamen persicum) a hangavirágúak (Ericales) rendjébe, ezen belül a kankalinfélék (Primulaceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Ciklámen (növénynemzetség) és Szobaciklámen · Többet látni »

Típusfaj

A Linné-korabeli elképzelés szerint a típusfaj az a faj, amely egy adott taxon (pl. nemzetség, nem vagy család) „legtipikusabb” vagy legismertebb képviselője.

Új!!: Ciklámen (növénynemzetség) és Típusfaj · Többet látni »

Termés

''A nektarin termésének kialakulása'' '''1.''' Tavasszal a vízfelvétel hatására a levél- és virágrügyek megduzzadnak, a rügyben az osztódó szövetek gyorsan osztódnak és differenciálódnak '''2.''' A kibomló, fiatal virágrügyekben a párta és a csésze már jól elkülöníthető '''3.''' A kihajtott virágokban látható a porzók és a termő megtermékenyítés előtti állapota '''4.''' A megtermékenyítés után elhalnak a szirmok, a porzók, és a magház falának sejtjei osztódni kezdenek '''5.''' A sejtek nagyobbodnak, ezzel nő a termés mérete. Elkezdődik a klorofill lebomlása, amitől a termés héja színesedik '''6.''' A kifejlett, érett termés héját vörösre színezik a karotinoidok és az antociánok; az édes íz a szerves savak lebomlásának és a cukrok felhalmozódásának eredménye A termés (fructus) a zárvatermők (Magnoliophyta) sajátos, más növénycsoportra nem jellemző szerve, amely a termőből vagy csak annak magház részéből alakul ki.

Új!!: Ciklámen (növénynemzetség) és Termés · Többet látni »

Valódi kétszikűek

A valódi kétszikűek (Eudicotyledon vagy Eudicots) az APG III osztályozása szerint a nem monofiletikus, korábban kétszikűek (Magnoliopsida, v. Dicotyledoneae) osztályaként definiált csoport monofiletikus részhalmaza.

Új!!: Ciklámen (növénynemzetség) és Valódi kétszikűek · Többet látni »

Virág (botanika)

12 különböző növénycsalád képviselőjének virága vagy virágzata A virág (flos) egy növényi szaporító szerv, a növényeken belül csak a virágos növényekre (Spermatophytina) jellemző, eredete a szárazföldi növények kialakulásához köthető.

Új!!: Ciklámen (növénynemzetség) és Virág (botanika) · Többet látni »

Zárvatermők

A zárvatermők (Magnoliophyta) a növények legkésőbb (mintegy 120 millió éve) kifejlődött és jelenleg legváltozatosabb törzse.

Új!!: Ciklámen (növénynemzetség) és Zárvatermők · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »