Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
17 kapcsolatok: Allenopithecus, Állatok, Cercopithecus, Cerkóffélék, Cerkófmajomformák, Elevenszülő emlősök, Emlősök, Erythrocebus, Euarchontoglires, Főemlősök, Gerincesek, Gerinchúrosok, Keskenyorrú majmok, Majomalkatúak, Méhlepényesek, Nem (rendszertan), Orrtükör nélküliek.
Allenopithecus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Mocsári cerkóf Kategória:Emlősnemek.
Új!!: Cercopithecini és Allenopithecus · Többet látni »
Állatok
Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.
Új!!: Cercopithecini és Állatok · Többet látni »
Cercopithecus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Cerkóf.
Új!!: Cercopithecini és Cercopithecus · Többet látni »
Cerkóffélék
A cerkóffélék (Cercopithecidae) a főemlősök (Primates) orrtükör nélküliek (Haplorrhini) alrendjének, azon belül a keskenyorrú majmok vagy óvilági majmok (Catarrhini) csoportjának egyik családja (a másik két család a gibbonféléké és a emberféléké).
Új!!: Cercopithecini és Cerkóffélék · Többet látni »
Cerkófmajomformák
Szavannacerkóf ''(Chlorocebus aethiops)'' Wolf-cerkóf ''(Cercopithecus wolfi)'' Brazza-cerkóf ''(Cercopithecus neglectus)'' Japán makákó nőstény a kölykével ''(Macaca fuscata)'' Oroszlánfejű makákó ''(Macaca silenus)'' Galléros pávián hím ''(Papio hamadryas)'' Dzseládapávián hím ''(Theropithecus gelada)'' Mandrill ''(Mandrillus sphinx)'' A cerkófmajomformák (Cercopithecinae) az emlősök (Mammalia) osztályába a főemlősök (Primates) rendjébe és a cerkóffélék (Cercopithecidae) családjába tartozó alcsalád.
Új!!: Cercopithecini és Cerkófmajomformák · Többet látni »
Elevenszülő emlősök
Az elevenszülő emlősök (Theria) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik alosztályát alkotják, a tojásrakó emlősök mellett.
Új!!: Cercopithecini és Elevenszülő emlősök · Többet látni »
Emlősök
Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.
Új!!: Cercopithecini és Emlősök · Többet látni »
Erythrocebus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Huszármajom Kategória:Emlősnemek.
Új!!: Cercopithecini és Erythrocebus · Többet látni »
Euarchontoglires
Az Euarchontoglires az emlősök molekuláris törzsfájának egyik öregrendje.
Új!!: Cercopithecini és Euarchontoglires · Többet látni »
Főemlősök
A főemlősök (Primates) az emlősök (Mammalia) méhlepényes emlősök (Eutheria) alosztályának egyik rendje 183 fajjal.
Új!!: Cercopithecini és Főemlősök · Többet látni »
Gerincesek
A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.
Új!!: Cercopithecini és Gerincesek · Többet látni »
Gerinchúrosok
A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.
Új!!: Cercopithecini és Gerinchúrosok · Többet látni »
Keskenyorrú majmok
A főemlősök rendjébe tartozó keskenyorrú majmok (Catarrhini) nagycsaládját óvilági majmoknak is nevezik, mert az Óvilágban élnek.
Új!!: Cercopithecini és Keskenyorrú majmok · Többet látni »
Majomalkatúak
A majomalkatúak (Simiiformes) az emlősök (Mammalia) osztályába a főemlősök (Primates) rendjébe az orrtükör nélküliek (Haplorrhini) alrendjébe tartozó alrendág.
Új!!: Cercopithecini és Majomalkatúak · Többet látni »
Méhlepényesek
A méhlepényesek (Placentalia) az emlősök (Mammalia) osztályába tartozó elevenszülő emlősök (Theria) alosztályának egy alosztályága.
Új!!: Cercopithecini és Méhlepényesek · Többet látni »
Nem (rendszertan)
Az állatok fajainak rendszertani besorolásában a nem (latinul genus) az egyik fő kategória, amely a család és a faj fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Cercopithecini és Nem (rendszertan) · Többet látni »
Orrtükör nélküliek
Az orrtükör nélküliek vagy orrtükör nélküli főemlősök (Haplorrhini) a méhlepényes emlősök (Eutheria) alosztályába tartozó főemlősök (Primates) egyik alrendje. Két alrendága a majomalkatúaké (Simiiformes) és a koboldmaki-alkatúaké (Tarsiiformes). A két ág fejlődése mintegy 58 millió éve, a késő paleocén időszakban vált szét. Feltételezett közös ősük a csak ősmaradványokból ismert omomifélék (Omomydae) közül kerülhetett ki – az omomifélék a ma élő koboldmakifélékhez hasonló, de jóval kisebb szemű, feltehetőleg fán élő, de nappali állatok voltak. (Az orrtükör – latinul rhinarium – az orr végének szőrtelen, jellegzetes szerkezetű bőrfelülete az orrlyukak körül. A terület sok esetben barázdált, nedves, mint például a kutyáknál.).
