Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
39 kapcsolatok: Bögözi református templom, Besenyők, Bronzkor, Hargita megye, Huszka József, Kardalus János, Küküllő, László Gyula (történész), Magyarország, Nagy-Küküllő (folyó), Német nyelv, Orbán Balázs (író), Pesty Frigyes, Román nyelv, Románia, Rovásírás, Somogyudvarhely, Székelyudvarhely, Szent László legenda, Trianoni békeszerződés, Udvarhely vármegye, Végítélet, 13. század, 1333, 1334, 14. század, 1486, 1505, 16. század, 1671, 1724, 1842, 1855, 1898, 1910, 1930, 1935, 1992, 4. század.
Bögözi református templom
A bögözi református templom műemlékké nyilvánított templom Romániában, Hargita megyében.
Új!!: Bögöz és Bögözi református templom · Többet látni »
Besenyők
A besenyők a 8–11. század között a mai Dél-Oroszország területén, majd a magyar honfoglalást követően a mai Ukrajna, Moldova és Kelet-Románia területén erős törzsszövetséget alkotó nép.
Új!!: Bögöz és Besenyők · Többet látni »
Bronzkor
Bronzkori leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok) A bronzkor régészeti korszak, a civilizáció fejlődésének azon szakasza, amikor a legtöbbet fejlődött a fémmegmunkálás.
Új!!: Bögöz és Bronzkor · Többet látni »
Hargita megye
Hargita megye (románul Județul Harghita) Erdély keleti részén helyezkedik el.
Új!!: Bögöz és Hargita megye · Többet látni »
Huszka József
Huszka József (Kiskunfélegyháza, 1854. november 20. – Budapest, 1934. március 31.) tanár, néprajzkutató.
Új!!: Bögöz és Huszka József · Többet látni »
Kardalus János
Kardalus János (Bögöz, 1935. szeptember 20. – Csíkszereda, 2006. április 9.) pedagógus, etnográfus.
Új!!: Bögöz és Kardalus János · Többet látni »
Küküllő
Küküllő folyó Romániában, Erdélyben, az Erdélyi-medencében.
Új!!: Bögöz és Küküllő · Többet látni »
László Gyula (történész)
László Gyula (Kőhalom, 1910. március 14. – Nagyvárad, 1998. június 17.) Széchenyi-díjas magyar régész-történész, képzőművész, egyetemi tanár.
Új!!: Bögöz és László Gyula (történész) · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Bögöz és Magyarország · Többet látni »
Nagy-Küküllő (folyó)
A Nagy-Küküllő folyó Romániában, Erdélyben.
Új!!: Bögöz és Nagy-Küküllő (folyó) · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Bögöz és Német nyelv · Többet látni »
Orbán Balázs (író)
Báró lengyelfalvi Orbán Balázs (Lengyelfalva, 1829. február 3. – Budapest, 1890. április 19.) író, néprajzi gyűjtő, fotográfus, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1887).
Új!!: Bögöz és Orbán Balázs (író) · Többet látni »
Pesty Frigyes
Pesty Frigyes (Temesvár, 1823. március 23. – Budapest, 1889. november 23.) történész, országgyűlési képviselő.
Új!!: Bögöz és Pesty Frigyes · Többet látni »
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Új!!: Bögöz és Román nyelv · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Bögöz és Románia · Többet látni »
Rovásírás
A rovásírás kifejezés alatt a hétköznapi szóhasználatban a székely–magyar rovásírást értjük.
Új!!: Bögöz és Rovásírás · Többet látni »
Somogyudvarhely
Somogyudvarhely község Somogy vármegyében, a Csurgói járásban, a Dunántúli-dombság területén, Belső-Somogyban.
Új!!: Bögöz és Somogyudvarhely · Többet látni »
Székelyudvarhely
Székelyudvarhely (románul Odorheiu Secuiesc, latinul Areopolis, németül Oderhellen, szászul Odderhällen) megyei jogú város Romániában Hargita megyében.
Új!!: Bögöz és Székelyudvarhely · Többet látni »
Szent László legenda
#ÁTIRÁNYÍTÁS A Szent László-legenda középkori ábrázolásai.
Új!!: Bögöz és Szent László legenda · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Bögöz és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
Udvarhely vármegye
Udvarhely vármegye közigazgatási egység volt Magyarország erdélyi részében 1876 és 1918, majd 1940 és 1944 között.
Új!!: Bögöz és Udvarhely vármegye · Többet látni »
Végítélet
Jan van Eyck: ''Utolsó ítélet'', Metropolitan Museum, New York A végítélet (vagy utolsó ítélet, ítélet napja, az Úr napja, a harag napja, a Végső Óra, Végső Nap) a monoteista ábrahámi vallások és a zoroasztrizmus eszkatológiai kifejezése, a világ végén bekövetkező isteni ítéletről.
Új!!: Bögöz és Végítélet · Többet látni »
13. század
A 13.
Új!!: Bögöz és 13. század · Többet látni »
1333
Nincs leírás.
Új!!: Bögöz és 1333 · Többet látni »
1334
Nincs leírás.
Új!!: Bögöz és 1334 · Többet látni »
14. század
A 14.
Új!!: Bögöz és 14. század · Többet látni »
1486
Nincs leírás.
Új!!: Bögöz és 1486 · Többet látni »
1505
Nincs leírás.
Új!!: Bögöz és 1505 · Többet látni »
16. század
A 16.
Új!!: Bögöz és 16. század · Többet látni »
1671
Nincs leírás.
Új!!: Bögöz és 1671 · Többet látni »
1724
Nincs leírás.
Új!!: Bögöz és 1724 · Többet látni »
1842
Nincs leírás.
Új!!: Bögöz és 1842 · Többet látni »
1855
Nincs leírás.
Új!!: Bögöz és 1855 · Többet látni »
1898
Nincs leírás.
Új!!: Bögöz és 1898 · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Bögöz és 1910 · Többet látni »
1930
Nincs leírás.
Új!!: Bögöz és 1930 · Többet látni »
1935
Nincs leírás.
Új!!: Bögöz és 1935 · Többet látni »
1992
Nincs leírás.
Új!!: Bögöz és 1992 · Többet látni »
4. század
A világ keleti fele a 4. század végén (angol nyelvű) A 4.
Új!!: Bögöz és 4. század · Többet látni »
