Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Bíró Sándor (történész)

Index Bíró Sándor (történész)

Bíró Sándor (Alsósófalva, 1907. április 12. – Antibes, Franciaország, 1975. július 5.) magyar pedagógus, történetíró.

34 kapcsolatok: Alsósófalva, Antibes, Bíróné Váró Éva, Brassó, Debrecen, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Ellenzék (napilap), Erdély történelme, Erdélyi Fiatalok, Franciaország, Ifjú Erdély, Július 5., Keleti Újság, Kiáltó Szó (folyóirat), Kolozsvár, Kolozsvári I. Ferdinánd Király Tudományegyetem, Magyar Nép (hetilap), Magyarország, Második világháború, Neveléstörténet, Oroszhegyi Józsa, Oroszhegyi Józsa emlékezete, Párizs, Pedagógus, Református, Székelyföld, Székelyudvarhely, Szilágyi István, Tankönyvkiadás (Románia), Teológia, 19. század, 1907, 1932, 1975.

Alsósófalva

Alsósófalva falu Romániában Hargita megyében.

Új!!: Bíró Sándor (történész) és Alsósófalva · Többet látni »

Antibes

Antibes város Dél-Franciaországban, a Francia Riviérán.

Új!!: Bíró Sándor (történész) és Antibes · Többet látni »

Bíróné Váró Éva

Bíróné Váró Éva (Székelyudvarhely, 1915. február 6. – Szörényvár, 1949. szeptember 5.) magyar költőnő Bíró Sándor történész felesége.

Új!!: Bíró Sándor (történész) és Bíróné Váró Éva · Többet látni »

Brassó

Brassó (románul Brașov, németül Kronstadt, Kronstadt in Siebenbürgen, Kronen, szászul Kruhnen, latinul Brassovia vagy Corona, bolgárul Брашевъ, lengyelül Braszów, szlovákul Brašov, jiddisül Kronshtat) város Erdélyben (jelenleg Romániában). 1950. augusztus 22. és 1960. december 24. között a neve Orașul Stalin (Sztálinváros, Stalinstadt) volt. Az erdélyi szászok egykori nagy központja, régen Brassó vármegye, ma Brassó megye székhelye. Brassópojána tartozik hozzá. Magyarországi testvérvárosa 1993 óta Győr.

Új!!: Bíró Sándor (történész) és Brassó · Többet látni »

Debrecen

Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.

Új!!: Bíró Sándor (történész) és Debrecen · Többet látni »

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (rövidítve: ELTE, latin nevén: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata) Magyarország leghosszabb ideje folyamatosan működő egyeteme, egyike az ország legnagyobb és legtekintélyesebb felsőoktatási intézményeinek.

Új!!: Bíró Sándor (történész) és Eötvös Loránd Tudományegyetem · Többet látni »

Ellenzék (napilap)

Az Ellenzék kolozsvári politikai, közgazdasági és társadalmi napilap volt 1880–1944 között.

Új!!: Bíró Sándor (történész) és Ellenzék (napilap) · Többet látni »

Erdély történelme

Erdély történelme sok évszázadon át összefonódott a magyar nép, az egész Magyarország történetével.

Új!!: Bíró Sándor (történész) és Erdély történelme · Többet látni »

Erdélyi Fiatalok

Erdélyi Fiatalok főiskolai lap Kolozsvárt 1930-tól 1940-ig.

Új!!: Bíró Sándor (történész) és Erdélyi Fiatalok · Többet látni »

Franciaország

Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.

Új!!: Bíró Sándor (történész) és Franciaország · Többet látni »

Ifjú Erdély

Az Ifjú Erdély szépirodalmi, tudományos ifjúsági folyóirat, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) 1923 januárjától Kolozsvárt megjelenő havilapja.

Új!!: Bíró Sándor (történész) és Ifjú Erdély · Többet látni »

Július 5.

Névnapok: Emese, Sarolta + Antal, Anton, Antos, Cipora, Cippóra, Cipriána, Ciprienn, Cirilla, Lotti, Metód, Sarolt, Toni, Viliam, Vilmos, Zoé, Zója.

Új!!: Bíró Sándor (történész) és Július 5. · Többet látni »

Keleti Újság

Keleti Újság (1918–1944) a két világháború közötti időszak egyik leghosszabb életű romániai magyar napilapja.

Új!!: Bíró Sándor (történész) és Keleti Újság · Többet látni »

Kiáltó Szó (folyóirat)

Kiáltó Szó Társadalmi és világnézeti folyóirat Kolozsvárt.

Új!!: Bíró Sándor (történész) és Kiáltó Szó (folyóirat) · Többet látni »

Kolozsvár

Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.

Új!!: Bíró Sándor (történész) és Kolozsvár · Többet látni »

Kolozsvári I. Ferdinánd Király Tudományegyetem

A Kolozsvári I. Ferdinánd Király Tudományegyetem (Universitatea Regele Ferdinand I din Cluj) a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem épületeiben és anyagi bázisán létrehozott román nyelvű egyetem, amely 1919–1948 között működött.

Új!!: Bíró Sándor (történész) és Kolozsvári I. Ferdinánd Király Tudományegyetem · Többet látni »

Magyar Nép (hetilap)

Magyar Nép Politikai, gazdasági, szépirodalmi képes hetilap.

Új!!: Bíró Sándor (történész) és Magyar Nép (hetilap) · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Bíró Sándor (történész) és Magyarország · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Új!!: Bíró Sándor (történész) és Második világháború · Többet látni »

Neveléstörténet

A neveléstörténet olyan tudományág, mely a neveléstudomány és a történettudomány részdiszciplínája, azok metszetében található.

Új!!: Bíró Sándor (történész) és Neveléstörténet · Többet látni »

Oroszhegyi Józsa

Oroszhegyi Józsa (Jósa), Szabó József (Nagykolcs, 1822. május 24. – Buda, 1870. február 19.) a márciusi ifjak egyike,, mnm.hu orvos, újságíró, útleíró, politikus.

Új!!: Bíró Sándor (történész) és Oroszhegyi Józsa · Többet látni »

Oroszhegyi Józsa emlékezete

#ÁTIRÁNYÍTÁS Oroszhegyi Józsa.

Új!!: Bíró Sándor (történész) és Oroszhegyi Józsa emlékezete · Többet látni »

Párizs

Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.

Új!!: Bíró Sándor (történész) és Párizs · Többet látni »

Pedagógus

Pedagógus munka közben A pedagógus elnevezés az ógörög paidagogosz szóból származik, jelentése: gyermekvezető (ógörögül: παιδαγωγός).

Új!!: Bíró Sándor (történész) és Pedagógus · Többet látni »

Református

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kálvinizmus.

Új!!: Bíró Sándor (történész) és Református · Többet látni »

Székelyföld

Székelyföld (rovásírással 11px10px9px10px10px10px10px8px6 px, (ritkábban Secuimea)) alatt az Erdély, Románia, területén található, történelmi székely székek területét kell érteni.

Új!!: Bíró Sándor (történész) és Székelyföld · Többet látni »

Székelyudvarhely

Székelyudvarhely (románul Odorheiu Secuiesc, latinul Areopolis, németül Oderhellen, szászul Odderhällen) megyei jogú város Romániában Hargita megyében.

Új!!: Bíró Sándor (történész) és Székelyudvarhely · Többet látni »

Szilágyi István

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szilágyi István (egyértelműsítő lap).

Új!!: Bíró Sándor (történész) és Szilágyi István · Többet látni »

Tankönyvkiadás (Románia)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Romániai magyar tankönyvkiadás.

Új!!: Bíró Sándor (történész) és Tankönyvkiadás (Románia) · Többet látni »

Teológia

Részlet egy középkori nagy hittudományi munkájából, Aquinói Szent Tamás ''Summa Theologiae''-jából A teológia – magyarosan hittudomány – görög eredetű szó (θεολογια, theologia) a theosz, (.

Új!!: Bíró Sándor (történész) és Teológia · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

Új!!: Bíró Sándor (történész) és 19. század · Többet látni »

1907

Nincs leírás.

Új!!: Bíró Sándor (történész) és 1907 · Többet látni »

1932

Nincs leírás.

Új!!: Bíró Sándor (történész) és 1932 · Többet látni »

1975

Nincs leírás.

Új!!: Bíró Sándor (történész) és 1975 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »