Tartalomjegyzék
25 kapcsolatok: Agyag, Alföld, Örménykút, Élővíz-csatorna, Békés vármegye, Békéscsaba, Csárdaszállás, Cserép, Endrőd, Gyoma (település), Gyomaendrőd, Homok, Iszap, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, Kamut (település), Körösök, Körös–Maros köze, Kerámia, Kondoros, Magyarország földrajzi kistájai, Mezőberény, Murony, Rétegvíz, Szarvas (település), Talajvíz.
Agyag
Agyag Az agyag igen elterjedt üledék, finomszemcsés összetevőkből áll.
Megnézni Békési-sík és Agyag
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Megnézni Békési-sík és Alföld
Örménykút
Örménykút község Békés vármegye Szarvasi járásában.
Megnézni Békési-sík és Örménykút
Élővíz-csatorna
Az Élővíz-csatorna vízhasznosítási (többnyire belvíz levezetésére szolgáló) mesterséges csatorna Gyula–Békéscsaba–Békés között.
Megnézni Békési-sík és Élővíz-csatorna
Békés vármegye
Békés vármegye, 1950 és 2022 között Békés megye (németül: Komitat Bekesch, latinul: Comitatus Bekesiensis, románul: Comitatul Bichiș, szlovákul: Békešská stolica) közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, a Dél-Alföld régióban.
Megnézni Békési-sík és Békés vármegye
Békéscsaba
Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.
Megnézni Békési-sík és Békéscsaba
Csárdaszállás
Csárdaszállás község Békés vármegye Gyomaendrődi járásában.
Megnézni Békési-sík és Csárdaszállás
Cserép
A cserép égetett agyag.
Megnézni Békési-sík és Cserép
Endrőd
Endrőd ma Gyomaendrőd város része Békés vármegye Gyomaendrődi járásában.
Megnézni Békési-sík és Endrőd
Gyoma (település)
Gyoma ma Gyomaendrőd városrésze Békés vármegye Gyomaendrődi járásában, 1982 előtt önálló nagyközség volt.
Megnézni Békési-sík és Gyoma (település)
Gyomaendrőd
A gyomai református templom tornya Gyomaendrőd város Békés vármegyében, a Gyomaendrődi járás székhelye.
Megnézni Békési-sík és Gyomaendrőd
Homok
A homok különféle kőzeteknek és ásványi anyagoknak apró szemű törmeléke, melyet a víz, jég vagy szél elhordott eredeti képződési helyétől és alkalmas helyen lerakott.
Megnézni Békési-sík és Homok
Iszap
Iszapban Az iszap olyan a vízben lebegtetett hordalékból kiülepedő vagy a jégár alatt szállított laza üledék, amely tömegének több mint a fele kőzetliszt.
Megnézni Békési-sík és Iszap
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Kunhalom tetején magasodó szélmalom Kengyel határában Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, 1950 és 1990 között Szolnok megye, 1990 és 2022 között Jász-Nagykun-Szolnok megye, (németül: Jaß-Großkumanien-Sollnock) közigazgatási egység Magyarországon, mely az Észak-Alföldi régióban és Kelet-Magyarország középső részén található, a Tisza által kettéosztva.
Megnézni Békési-sík és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Kamut (település)
Kamut község Békés vármegye Békési járásában.
Megnézni Békési-sík és Kamut (település)
Körösök
Az összefoglalóan Körösök néven ismert folyók teljes hossza 741,3 km, Romániában, Erdélyben erednek és egyesülésük után 200 kilométerrel Magyarország területén a Tiszába vezetik vizüket.
Megnézni Békési-sík és Körösök
Körös–Maros köze
A Körös–Maros Köze vagy Maros–Körös köze Magyarország délkeleti területén, az Alföld nevű nagytájunk délkeleti részén található.
Megnézni Békési-sík és Körös–Maros köze
Kerámia
Korongozás közben (Kappadókia, Törökország) memphisi fazekas A kerámia a görög kerameia („kiégetett”) szóból származik.
Megnézni Békési-sík és Kerámia
Kondoros
Kondoros város Békés vármegye Szarvasi járásában.
Megnézni Békési-sík és Kondoros
Magyarország földrajzi kistájai
Magyarország földrajzi tájegységeinek beosztását a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetében dolgozták ki az 1980-as évek második felében; az ezt bemutató kétkötetes könyv 1990-ben jelent meg Marosi Sándor és Somogyi Sándor szerkesztésében.
Megnézni Békési-sík és Magyarország földrajzi kistájai
Mezőberény
Mezőberény város Békés vármegyében, a Békési járásban.
Megnézni Békési-sík és Mezőberény
Murony
Murony község Békés vármegye Békési járásában.
Megnézni Békési-sík és Murony
Rétegvíz
A rétegvíz a kőzetek pórusaiban helyezkedik el, két vízzáró réteg között, az első vízadó rétegtől legalább egy vízzáró réteg választja el.
Megnézni Békési-sík és Rétegvíz
Szarvas (település)
Magyarország földrajzi középpontja a Trianoni békeszerződés előtt Római katolikus templom Kossuth Lajos szobra A várost újratelepítő Harruckern János György szobra Szarvas (szlovákul Sarvaš) város Békés vármegyében, a Szarvasi járás központja.
Megnézni Békési-sík és Szarvas (település)
Talajvíz
A talajvíz az édesvízkészlet azon része, ami a felső vízzáró réteg felett helyezkedik el, és kitölti a talajszemcsék közötti üres teret.
Megnézni Békési-sík és Talajvíz